Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-19 / 108. szám

'."..ff1»m .......... ' ■ - ■ 'I!« J"' Törökország háborúja • _ T A Dardanellák ostroma Konstantinápoly, április 18. Egy angol tengeralattjárót a török üte­gek a Dardanellákban elsülyesztettek. Konstantinápoly, április 18. E hó 14-én délután a Majestic nevű angol sorhajó Gabatepenél lövöldözte a szároszi öböl­ben a szárazföldi hadállásokat. A tüzelést vi­szonozták. A Majestic, miután néhány lövést leadott, kénytelen volt visszavonulni. Mikor a Majestic április 15-én délután ismét megtáma­dott néhány előretolt üteget, a török erődök tüzelés alá vették és a hajót három lövés találta, kettő a parancsnoki híd mögött és egy a hajó­­kémények között. A hajó eltávozott és helyébe a Swiftsure sorhajó jött, amely siker nélkül folytatta az ütegek lövöldözését. 13-áról 14-ére és április 14-éről 15-ére virradó éjjel ellenséges torpedónaszádok megkíséreltek behatolni a Dardanellákba, de könnyen visszautasították őket. Egy német aviatikus Tenedosznál ellen­séges szénszállítógőzösre két bombát dobott, a bombák találtak és robbantak. Zátonyra futott török aknarakóhajó Athén, április 18. Khioszból jelentik, hogy Kalamonti mel­lett az Aciz török aknarakóhajó, amelyet angol hadihajók vettek üldözőbe, zátonyra futott. A legénységet görög csapatok lefegyverezték. Új támadás Szmirna ellen Berlin, április 18. Mitilénéből érkezett távirat arról ad hírt, hogy a szövetségesek újra akciót készül­nek indítani Szmirna ellen. Állítólag elhatározták, hogy mindenekelőtt szárazföldre szállított csapatok segítségével megszállják Cseszmét, amelyet a Szmirna ellen való hadműveletek bázisául tennének meg. A tö­rökök azonban a közbeeső időt felhasznál­ták arra, hogy a várost és a kikötőt nagy arányokban megerősítsék. Orosz jelentés a kaukázusi harcokról Bukarest, április 18. Pétervárról táviratoztak. A kaukázusi ve­zérkar április 16-án a következő jelentést adta ki: A hegyvidéken ágyúharc folyik. Artvin környékén visszautasították a törököknek azt a kísérletét, hogy offenzívába menjenek át. Olty irányában előőrsi csatározások voltak, a front többi részén nincs semmi változás. Francia cirkáló bombázta Gázát Kopenhága, április 18. Parisból jelentik a Politiken-nek. Ideér­kezett hírek szerint a St.­Louis francia cirkáló április 12-ikén ágyúzni kezdte a Gáza közelé­ben lévő török hadállásokat. Ugyanakkor egy franca hidroplánról is bombákat dobtak le. A Balkán Oroszország nem ad búzát Romániának Bukarest, április 18 (A Magyarország eredeti táv­irata.) A lapok jelentették nemrég, hogy Románia háromezer vagyon búzát vásárolt Oroszországban s hogy e szállítmány egy része már meg is érkezett. E hírre vonatkozó­lag az orosz-barát Ad vérül hiteles helyről az alábbi értesülést közli: A román kormány Oroszországban tényleg megvásárolta a búzát, de ezideig egyetlen kocsival sem hoztak át Romániába és valószínűleg nem is fog a szál­lítás megtörténni, mert az orosz kormány el­lene van a búzakivi­telnek. Legpozitívebb infor­mációnk alapján jelenthetjük, hogy Orosz­ország meg fogja tagadni az ott vá­sárolt búzának Romániába való kivitelét, MAGYARORSZÁG A bolgár—román vasút-forgalom fel. Bécs, április 18., r *r Bukaresti híradás szerint annak a meg­állapodásnak értelmében, amelyet a román és a bolgár kormány képviselői a két ország közt létesítendő közvetlen vasúti összeköttetés ügyé­ben aláírtak, Bukarest és Varna közt a for­galmat Mircea-Vodán, Baszardsikon és Obo­­rasteán át fogják lebonyolítani. Ezen a vona­lon napjában két személyvonat és mind a két irányból harmincöt tehervonat fog közlekedni. Az áruforgalom a nemzetközi határozmányok szerint történik.­­ A távoli Keleten A japán csapatok partraszállása Mexikóban Bécs, április 18. O'Shaughnessy, a bécsi amerikai nagykö­vetség tanácsosa, aki mint az Unió követség­ titkára évekig élt Mexikóban s az ottani viszo­nyoknak alapos ismerője, japán csapatoknak mexikói területen történt partraszállásáról nyi­latkozott a „Zeit“ egyik levelezője előtt! — Az itteni amerikai követség, — mon­dotta a követségi tanácsos — hivatalosan még nem kapott értesítést japán csapatoknak mexikói területen történt partraszállásáról, ar­ról azonban hivatalosan is van tudomásunk, hogy az „Asama“ japán csatahajó mexikói parton kikötött. Ha valóban segítségül siettek is japán csatahajók, ami a mostani háborús körülmények között lehetséges, ezt a körül­ményt az itteni követség nem tekinti Japán barátságtalan cselekményének az Egyesült­ Államokkal szemben. Érthető, hogy a japán komány az ottani zavaros viszonyok között menteni igyekszik, ami menthető. O’Shaughnessy a japánok partraszállásá­ról és szikratávíró-állomás felállításáról szóló híreket túlzottaknak jelenti ki. Szerinte nem lehet arra gondolni, hogy Japán igényeket for­málna Alsókaliforniára, az pedig teljesen ki­zárt dolog, hogy Mexikó összeesküdött volna Japánnal az Egyes­ült­ Államok ellen. A kö­vetségi tanácsos szerint lehetséges, hogy néhány japán hajó kikötött a kaliforniai partvidéken és hogy néhány száz japán katona partra­­szállott a mexikói területen mentési munkála­tok céljából. Japánnak nem lehet egyéb célja, minthogy ott lévő államvagyonát megmentse. A japán csapatoknak Turtlebaynál történt partraszállása nem érinti az északamerikai érdekszférát, minthogy Mexikó és az Egyesült­ Államok között a délkaliforniai Magdalenebayra vonatkozó bérleti szerződés már öt évvel ezelőtt lejárt. A bécsi amerikai követség az egész eset­nek nem tulajdonít nagy jelentőséget. Magyarország. 1913. évi április hó 16-ára t új előfizetést nyitottunk lapunkra. Előfizetési árak: a magyar korona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba: Április 16-tól május 31-ig 4 K 20 fillér „ „ június 30-ig 7 „ — „ „ „ szepterzse. 30-ig 15 „ — „ „ „ december 31-ig 23 „ — „ Egyes szám ára: Budapesten és aádisen 12 fillér Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése április 15-ikén lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíves­kedjenek. Lakóhelyváltozás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket ideje­korán közöljék velünk. Minden erre vonat­kozó bejelentéshez szüksége van a kiadó­­hivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, amelylyel az előfizetett példány a legutolsó tartózkodás helyére ment. Külföldre való költözködés esetén kérjük a portó­­különbözet megtérítését is. Budapest, 1915. hétfő, április 19. Roham egy kárpáti magaslat ellen — Tábori levél. — I .­­ Kárpáti harctér, április elején.­Csapataink egy faluba voltak elszállásoló,­va, melynek legnagyobb épülete a földesur há-­­za volt. A helység sokat szenvedett az oroszok uralma alatt, akik itt is mindent szétrombol­ tak és elpusztítottak. Csupán ez a kastély, amelynek lakói, mint a helység többi népe, el­­menekültek, maradt jókarban, mivelhogy an­nak idején az orosz parancsnokság szállása­ volt.­­ A hosszas menetelés után, mely hóban es a hidegben történt, jólesett a nyugalom. Mi­nt pajtákban és a melléképületekben helyezkedőd­tünk el és hosszú idő múltán most vált lehető­­ségessé első ízben, hogy útközben tisztálkodój­­unk és friss fehérneműt vegyünk magunkra.­­A helység, amelyben tartózkodtunk, nyári­ időkben pompás üdülőhely lehet.­­Vadregé­­­nyes vidék. Pihenőnk azonban nem tartott so­káig. Már másnap tovább haladtunk. A táj barátságtalanabbá vált, a hóréteg pedig mind mélyebb. Elpusztított magányos majorságok] még sivárabb képet adtak a tájéknak. Estefelé­ megállapodtunk és az éjszakát a szabadban­ töltöttük. Nem első eset volt és mégis féltünk­ a végtelennek látszó éjszakától. Tüzet nent, volt szabad gyújtani, mert ottlétünket titokban­ kellett tartani az oroszok előtt. Éjjeli nyugalmunk igen rövid volt. nalban két óra tájban lehetett, midőn egy, alábí­nás parancsnokunknak rendeletet hozott, amelynek értelmében virradatkor meg kellett támadnunk a . . .-magaslatot és azt feltétleníül­ birtokunkba kellett vennünk. Miután félig, megfagyott tagjainkat melengettük és forrd kávét ittunk, tovább haladtunk előre. Elemfei erdővel borított dombon haladtunk át, majd­ egy völgymélyedésen s aztán eljutottunk az erdőboritotta hegyháthoz, melyet az ellenségtől­ el kellett ragadnunk. A hegynek fölfelé valós­ menetelés a mély hóban rendkívül fárasztó volt, és a nagy sötétség még jobban megnehe­­zitette utunkat. Hajnalhasadtakor pihenőt tar­­tottunk és a tábori kulacsokból mindenki fel*­ frissítette magát. Parancsnokunk még egyszeri figyelmessé tett bennünket feladatunk fontossá* gára és aztán a legnagyobb­ elővigyázatosság*­ gal folytattuk utunkat. Mintegy ötszáz lépés*­­nyire a magaslattól rohamra készülődtünk* Élőbről már elhangzott egy-két lövés; a ma­­gaslaton nem volt erdő, egy része azonban­­ mesterségesen be volt fásitva. Hajlott tartásban­ nyomultunk előre a cserjésen át.­­A' feszült! izgalom percei voltak ezek. Tudtuk­ ekkorá, hogy már észrevettek bennünket, ennek dacára­ csend uralkodott, a roham előtti csend ! Máig az út felét megtehettük, midőn felülről — ránk­ nézve rendkívül kedvezőtlen, fedezék nélküli­ volt a terep — borzasztó tüzelés áradt felénk* Az elől levő sorok egy percre meginogtak, de csak egy pillanatra, aztán hurrák ! kiáltással­: tovább nyomultak előre. A gyilkos ellenséges tűz nagy veszteséget okozott sorainkban. Leér­hetetlen volt folytatni az előrenyomulást­­; vissza kellet vonulnunk a védelmet nyújtói erdőbe. Ott aztán megesküdtünk, hogy nem­ nyugszunk előbb, míg vagy a magaslat a mienk­ lesz, vagy mindnyájan meghalunk. A­ hidakat­ hátrahagyott tartalékokkal népesítettük be, el*) rendezkedtünk és ismét előretörtünk, ám most­ is lehetetlen volt. Újból vissza kellett vonul*­ munk­. Meg­se csüggedtünk. Felszerelésünkből­ minden nélkülözhetőt letettünk, mert sikerülni kellett, amily gyorsan csak lehetett elérni a magaslatot. Három csoportra oszolva halad­­tunk előre, eleinte szökellő módra, később nyitott raj vonalban. Miközben az előllevők lőt­tek, a hátullevők utánuk nyomultak­. Nem tö­­rődve a veszteségekkel, törtünk előre, míg kö­­rülbelül száz lépésnyire az ellenséges hadállás

Next