Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-20 / 109. szám

4 Törökország A Dardanellák ostroma Az entente veszteségei Angol hajók Elsülyedtek: Március 19. ,,Irresistible“ csatahajó, 15.250 tonnás, 18—18.7 csomó sebességű, 750 főnyi le­génység, négy 30.5, tizenkét 15.2, tizenhat 7.6, két 4.7 centiméteres ágyúval. ,,Ocean" hadi­hajó, 13.150 tonnás, 18—19 csomós, 750 főnyi legénység, négy 30.5, tizenkét 15, tiz 7.8, hat 4.7 cm. ágyúval. 1 Április 18. ,,E­­lő." angol búvárh­ajó, 31 főnyi legénység. Megrongálódtak:­­ 14. „Amethyst“ kis cirkáló, 3050 tonnás, 23.6 csomós, 296­­főnyi legénység, tizenkét 10.2, nyolc 4.7 ágyúval. 15. „Triumpf“ páncéloscirkáló, 12.180 tonnás, 19—20.2 csomós, 700 főnyi legénység, négy 25.4, tizennégy 19, tizennégy 7.6, négy 5.7 ágyúval. 18. „Inflexible“ páncéloscirkáló, 17.530 tonnás, 26.5 csomós, 730 főnyi legénység, nyolc 30.5, tizenhat 10.2 ágyúval. 18. „Cornwallis“ sorhajó, 14.200 tonnás, 19.4 csomós, 740 főnyi legénység, négy 30.5, tizenkettő 15.2, tizenkettő 7.6, két 4.7 ágyúval. 18. „Dublin“ védett cirkáló, 5500 tonnás, 25.5 csomós, 380 főnyi legénység, nyolc 15.2, négy 4.7 ágyúval. 18. „Prince George“ csatahajó, 15.150 ton­nás, 17.5—18.5 csomós, 757 főnyi legénység, négy 30.5, tizenkettő 15.2, tizenhat 7.6, négy 4.7 ágyúval. 18. „Queen Elisabeth“ csatahajó, 29.000 tonnás, 25 csomós, legénységének száma isme­retlen, nyolc 38.1, tizenhat 15.2, tizenkettő 7.6 (közülük négy léghajók támadására), négy 4.7 ágyúval. „Euryalus“ páncéloscirkáló, 12.200 tonnás, 22 csomós, 860 főnyi legénység, két 23.4, tizen­kettő 15, tizenkettő 7.6, három 4.7 ágyúval. „Sapphire“ védett cirkáló, 3050 tonnás, 22.3 csomós, 296 főnyi legénység, tizenkét 10.2, nyolc ,4.7 ágyúval. Április 7. „Dartmouth“ cirkáló, 5300 ton­nás, 25.9 csomós, 380 főnyi legénység, hat 15.2, négy 4.7 ágyúval.­­Április 7. „London“ sorhajó, 25.250 ton­nás, 18—18.7 csomós, 750 főnyi legénység, négy 30.5, tizenkettő 15, tizenhat 7.6, két 4.7 ágyúval. Április 18. „Nelson“ páncélos. Francia hajók Elsülyedtek: Március 18. ,,Bouvet“ sorhajó, 12.000 ton­nás, 18.2 Csomós, 608 főnyi legénység, két 30.5, két 27.4, nyolc 14, nyolc 10, tizennégy 4.7 centiméteres ágyúval. Megrongálódtak : „Gaulois“ sorhajó, 11.300 tonnás, 18.2 csomós, 633 főnyi legénység, négy 30.5, tiz 14, nyolc 10, húsz 4.7 centiméteres ágyúval. „SurTren" csatahajó, 12.730 tonnás, 18 csomós, 655 főnyi legénység, négy 30.5, tiz 16.4, nyolc 10, huszonkét 4.7 cm. ágyúval. Április 7. „Leon Gambetta“ páncéloscir­káló, 12.600 tonnás, 23 csomós, 704 főnyi le­génység, négy 19.4, tizenhat 16.4, huszonnégy 4.7 cm­. Ágyúval. Egy torpedóvadász és két hidroplán elve­szett. 1 , 1 Orosz hajók (kereskedelmi) Elsülyedtek a Fekete-tengeren „­Provident“, 2000 tonnás. „Vastochnaje“, 1500 tonnás. Ismeretlen nemzetiségű hajók Elsülyedtek : 1 torpedónaszád, 3 aknakutató hajó, 1 szállítóh­ajó, Mitilenén­él Bombavetés Tenedoszra Athén, április 19. "­ * Szaloniki, április 19. Mitilenéből táviratoztak, hogy egy török i­zanglis tábornokot a király felmentette az időgép, amelyet német liszt vezetett, két- I epirürezi hadsereg parancsnoki állásától. Mos­r elszállott Tenedosz fölött és b­o­m­b­á­k­a­t ! jelentékeny változások is készülnek a görög bfttt .le a yájr.%fiy.a.ési a Jfcikát&Efe, l.hg&gEftZ táfeffflBfi&Lknifed­t | Különösen egy angol segédcirkálót akart bom­bával eltalálni, amely munícióval volt meg­rakva. Egy francia repülőgép üldözte a török aeroplánt, de nem tett benne kárt. Goltz basa — h­adseregparancsnok Konstantinápoly, április 19. Hivatalosan közlik: Goltz basa táborna­gyot a szultán az I. hadsereg parancsnokává nevezte ki. MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. kedd, április 20. Az egyiptomi csapatösszevonások Milánó, április 19. " A Corriere della Será-nak jelentik Kairó­ból e hó 16-ikáról. Több zászlóalj ausztráliai és új-zélandi harcos Kairóból Alexandriába indult, ahol az angol-francia csapatösszevo­­nások már megtörténtek és most kezdték meg a csapatszállítást a Dardanellák ellen. Az alexandriai kikötő tele van szállítóhajókkal és hadihajókkal, amelyek az előbbieket kisérni fogják. A kereskedelmi és postahajók, ame­lyeknek tegnap kellett volna elindulniok, kény­telenek voltak indulásukat elhalasztani. Azt hiszik, hogy az elszállítandó csapatok egy része a Dardanellák, másik része pedig Kisázsia el­len indul. A Balkán Oroszország és Bulgária Szófia,­­április 19. (A Magyarország eredeti táv­irata.) Pétervári jelentés szerint a N­o­v­o­j­e Vrém­ja rendkívül hevesen fakad ki Bulgá­ria ellen és azzal fenyegetődzik, hogy az orosz kormány igen erélyes lé­pést fog tenni Szófiában. Az orosz újság sze­rint a pétervári kabinet már el is van szánva erre a fellépésre, amely állítólag döntő lesz és véglegesen tisztázni akarja Bulgáriának Orosz­országhoz való viszonyát. A Novoje Vremja még azt is tudni véli, hogy az orosz kormány részéről előterjesztendő írásbeli közlést nem­csak a bolgár kormánynak, hanem Ferdinánd királynak és valamennyi pártvezérnek is meg fogják küldeni. Az orosz kormány — végzi a Novoje Vremja — ebben az írásban be akarja bizonyítani a világ előtt, hogy Oroszország mindig hűségesen viselkedett az általa egykor fölszabadított bolgár nép irányában. Az orosz kormány ettől az utolsó kísérlettől azt reméli, hogy az ellenzéki pártvezéreknek az utolsó pil­lanatban sikerülni fog a kormányt befolyásol­­niuk. Szófiai komoly politikai körökben az orosz diplomáciának ezt a végső erőlködését is teljesen kilátástalannak mondják. Az idegenekről szóló törvény Romániában Bukarest, április 19. Az idegenekről rendelkező törvény életbe­lépett. Szombaton lejárt az a határidő, me­lyet az új törvény szabott az idegenek elé rendőrkerületi bizottságok előtt való jelentke­zésére és tartózkodási engedély megszerzé­sére. Bukarestben negyvenezer osztrák és magyar alattvaló és harmincezer más ide­gen állampolgár jelentkezett. Az új törvény szerint, a kormánynak joga van megszabni, hogy az idegenek mely városban és annak mely részében telepedhetnek le s aki a pa­rancsot nem teljesíti, három nap alatt köte­les az országot elhagyni. (Pol. Ilir.) Változások a görög tábornoki karban A kormány javaslatai írta: Vázsonyi Vilmos S**7 A kormány a javaslatok­ egész tömegé­vel lép a képviselőház elé. Bizalmat, renge­teg sok bizalmat és fölhatalmazást követel és a háború alatt csodálatosan megdagadt sajtója már olvasatlanul is a hazafiság szent parancsának tekinti az összes javaslatok el­fogadását. Itt van egy javaslat az Ország­­gyűlés tartamának kivételes meghosszabbí­tásáról, utána egy másik a törvényhatósági választói jogról, a kúriai bíráskodásról szóló törvény módosításáról, az indemnitás­­ról, az állami számvitelről és az állami leg­főbb számvevőszékről szóló törvények mó­dosításáról, a sajtó-kaucióról, a közadókat érintő egynémely kérdésnek szabályozásá­ról, a háború esetére szóló kivételes intéz­kedések kiegészítéséről, az államkincstár­nak pénzintézeti központ­ alapításáról, a hazaárulók­­vagyoni felelősségéről, a hadi-­­szállítások körül elkövetett visszaélések megtorlásáról, azután a népfelkelésre kö­telezett magyar állampolgárok beosztásáról Galíciából és Bukovinából kiegészülő oszt­rák seregtestekbe, a népfelkelői kötelezett­ség kiterjesztéséről 19 évről 18­­évre és 42 évről 56 évre. Ugyebár szép sorozat! Az ellenzéknek az a feladat jut, hogy mindezt a­ hazafiság nevében kicsikét meg is bírálhatja, de ter­mészetesen mindenben meg kell nyugod­nia. Így percegnek már előre azok a har­cias és véres tollak, amelyek a közérdek címén való fölmentés következtében ide-, haza ontják a konfi-tenzájukat és harci Hel­­yüket. Valóban, a javaslatokkal könnyen is lehetne végezni, ha nem egy diktatúrát gya­korló pártkormánytól származnának.­­Az a rendkívüli diktátori hatalom, amelyet Há­á­ború idején ,valamely kormány gyakorol, megnyugvással csak pártközi kormánynak adható meg. A mi­ kormányunkban nem­ volt meg az a tapintat és belátás, hogy még csak kísérletet is tett volna ilyen kormány­,­zatnak kizárólag a háború tartamára való installálására. Nálunk az ellenzék­­vezetői a­ hadügyi és külügyi helyzet minden tényle­ges ismerete nélkül köteleztetnek arra, hogy a haza nevében mindenhez hozzájárulja­­­nak. Javaslatok készülnek anélkül, hogy a kormány előzetesen, a javaslatok közhírrél tétele előtt keresné az ellenzékkel való érint­kezés módját. Jelentékeny külügyi fordula­tok történnek, ilyen például a külügyminisz­terváltozás, és semmit se tudhatunk meg hi­telesen ezek lényegéről, okairól és hátteré­ről. A­­véres és harcias tollak föltétlen meg­adást és bizodalmat követelnek tőlünk és hirdetik a szent egységet, ami abból áll, hogy a kormányelnök diktatúrájának egy­ségesen vessük alá magunkat, nem kér­dezve, nem tudva semmit, ellenben erőn­ket és hazafias készségünket „levesosztó“-­ intézetek élén érvényesítve. Azt a hallatlan gavalléros magaviseletét, amelyet az ellen-.E­zék egyik része a háború kitörése alkalmá­val nyílt támogatással tanusított, a másik pedig — amelyhez magam is tartozom és amely soh­a a bekövetkezett eseményeket nem helyeselte — hallgatással és félreállás­­sal gyakorolt, a kormány azzal hálálta meg, hogy az ellenzéket nem létező tényezőnek tereintette. Más finszággld­­aniel .iM

Next