Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-22 / 111. szám

A kárpáti hadműveletek OertelWalter, a Frankfurter Zeitung haditudósítója írja az osztrák és magyar hadsereg főparancsnokságáról április hó közepén: Különös sajátossága a kárpáti küzdelemnek az a látszólagos ellentmondás, amely a csaták egész sorozatában mint állóharc — mégis olyan állhatatlanul nyilatkozik meg, ahol a csapatok frontjai minduntalan ide-oda ingának. Aki nyugati állóharc jelegét ismeri, alig is érti meg ezt a jelenséget, melyet csakis a térkép hosszas és beható tanulmányozása után a kárpáti hegyvidék magyaráz meg. A többi nagyobb európai hegység, mint az Alpok, a Vogézek, az Ardennek, a Fekete-erdőség stb. párhuzamosan futó csúcsok fésűket alkotnak, amelyeket széles és egymással összekapcsolódó völgyek kereszteznek. Némi eltérés itt-ott mutatkozik ettől az általános vonástól ezekben a hegységekben is, de általánosságban sehol sem enyészik el teljesen. Ugyannyira, hogy ezekben a hegységekben önként kínálkoznak a katonai védelmi vonalak Egészen más képet nyújtanak a Kárpátok, amelyeknek alaktalansága példátlanul áll — legalább Európában — s semmiféle alapvonalrendszerhez nem igazodik. Helytelen megjelölés a Kárpátok gerincéről beszélni s ez hamis következtetésekre is vezethet. Csücskös hegykorpok, amelyekről szabálytalanul minden irányban kisebb hegyhátak futnak — ezek a Kárpátok. Egységesen húzódó katonai vonalról itt szó sem lehet. Már azt a feladatot is rendkívül nehéz megoldani, hogy ebben a zavaros összevisszaságban hogyan lehessen a frontot előbbre tolni. Mert ha akad is egy-egy helyen kedvező védelmi állás, ezt nem lehet egyenes, párhuzamos vonalban előbbre tolni, mert közvetlenül vagy meredek sziklafal metszi az állást, vagy mert közvetlenül a front előtt egy olyannyira uralkodó magaslat emelkedik, hogy azt semmi szín alatt sem szabad az ellenség kezére engedni. Hogy milyen nehéz dolog itt a kedvezőbb hadállást és elhelyezkedést kiválasztani, arra mustrául szolgáló példát mutatnak az uzsoki szorostól északinak elfoglalt orosz harcvonalak, ahol a főhadállás délkeleti irányban, tehát majdnem 45 fok alatt hajlik a támadó frontra, míg az emögött közvetlenül fekvő két hadállás meglehetősen egyenest délnek irányul. Az állások vonalaira azonban mindenütt csaknem merőlegesen kis hegyhátak nyomulnak s ezek mögött aztán egyes hegycsúcsok merednek. Ügyesen indított és megfelelő erővel keresztülvitt megkerüléssel minden ilyen állást be lehet venni. S ez nem is megy ritkaságszámba a kárpáti harcok során. Az állóharc elengedhetetlen feltétele egy tartós ütköző frontnak a kiválasztása, ahol a csapatok befészkelik magukat és hosszabb tartózkodásra rendezkednek be. Miután pedig igen fontos körülmény, hogy a főközlekedési vonalak biztosítottak legyenek, a nagyobb hegyszorosok környékén erősebb csapattesteket kell összevonni. Egyébként pedig a védelmi vonal a vidék sajátságaihoz képest egy sokszorosan tört vonalat mutat. Előretörő csúcsai természetesen egy vállalkozó szellemű és ügyes ellenfél számára önként kínálkoznak támadási pontokat, amelyek ellen fedötten lehet a szükséges erőket vezetni. Nagyobb túlsúlyban lévő erők aztán alkalomadtán benyomhatják az ilyen előugró védőállásokat, úgy hogy a védőcsapatoknak a mögöttük legközelebb eső állásba kell visszavonulniuk. Ez persze jelentősen kihat a frontnak két oldalról idekapcsolódó részeire is, amelyeket bizonyos körülmények között aztán szinte hátrább kell vonni. Az ellenség aztán befészkelheti magát egy ilyen elfoglalt állásba, — a befészkelés alatt a megerősítést , ism értve -és onnan megpróbál az újabb állás ellen hatolni. Körülbelül olyan a helyzet, mint amikor várharcban az ostromló sereg elfoglal egy külső erődöt és abból operál az erődök közötti védelmi állások ellen. Ha az állás nagyon erős, akkor — miként a várharcban a szelvény-tartalékot, úgy itt, az állóharcban a csapattartalékot kell beigtatni, hogy az elvesztett állást vissza lehessen foglalni az ellenségtől. Erős tartalékok felhasználása, nagyobb és más helyütt pillanatnyilag nélkülözhető csapatrészeknek gyors ideodavetése sosem volt nagyobb jelentőségű, mint ebben a háborúban és talán legesleginkább a Kárpátokban. Miután pedig az oroszokra nézve a galíciai állásaik biztosításának előfeltétele a Kárpátok megvétele , azért leginkább támadókként lépnek fel ebben a hegyvidéki küzdelemben. És itt a támadó föllépés jobbára sok előnyt biztosít: a további fejlemények persze aztán a védősereg rendelkezésre álló erőitől és annak operatív ügyességétől függnek. Átmenő értékű taktikai eredményeket tehát elérhetnek az oroszok, de ezek nem becsülendők túl. Mert emelett nagyon drágán fizetik meg, óriási veszteséggel az ideig-óráig tartó eredményeket.Stratégiai eredményt pedig, amelyet a védelmi vonalnak egy nagyobb szakaszon való áttörése jelentene, még eddig nem értek el az oroszok. Amit a sajtójuk „áttörésekének mondott, azok csak helyi jelentőségű, kisebb terjedelmű területnyereségek voltak. S az ilyen pillanatnyi sikerek után mindenkor kegyetlenül lakóitak az oroszok, mihelyt elegendő tartalékot vontak össze ellenük , s az ellentámadás majd minden alkalommal az időlegesen előnyomult ellenség teljes megsemmisülésével járt. MAOYA RORSZÁG Budapest, 1915. csütörtök, április 22. Törökország A Dardanellák ostroma Szófia, április 21. (A ,,Magyarország“ eredeti tudósítása.) Tegnap több angol hadihajó haladt el Dedeagacsnál és a lemnoszi kikötőbe ment. Bécs, április 21. Bukarestből jelentik: Athénből érkező jelentés szerint a Dardanellák előtt álló angolfrancia hajóraj újabb készülődéseket tesz, hogy megtámadja a Dardanellákat. Angol ügynökök a görög kikötőkben az utóbbi hetekben minden kéznél lévő szállítóhajót, amelyek magántulajdonban voltak, igen magas áron megvásároltak és e hajókat a mudrosi-öbölbe rendelték. Lemnosban, valamint a többi szigeten, amelyet a szövetségesek megszálltak, az összes csapatokat szállítóhajókra rakták. Ezzel egyidőben d‘Amadé tábornok francia csapatait, amelyek Alexandria mellett feküdtek, ugyancsak hajóra tették és a Dardanellák irányában útnak indították. A legutóbbi napokban történt kisebb hajómozdulatoknak állítólag nem volt egyéb célja, minthogy ébren tartsa a törökök védelmét. A Dardanellák ellen intézendő újabb akció a fekete-tengeri orosz hajórajjal egyetértésben fog történni, az orosz hajóraj ugyanis a Boszporus ellen fog támadást megkísérelni, mégpedig az Odesszában és Batumban összegyűjtött orosz szárazföldi csapatok támadásával egyidőben. Ugyanebben az időpontban az angol-francia flottila megkezdi tevékenységét Szmirnánál és Vardánál. E hajómozdulatokkal egyidőben támadást kezdenek mindama csapatok, amelyek e pillanatban a törökök ellen rendelkezésre állanak. Berlin, április 21. A Kölnische Zeitungnak jelentik Szófiából. A szövetséges flotta tegnap ágyútüzet indított az enoszi és a sarosi öböl közötti partvidék ellen. Miután a szövetségeseknek nincs elegendő szárazföldi csapatuk a partraszállításhoz, ennek a tüzelésnek semmi jelentőséget sem lehet tulajdonítani. Légi támadás Szmirna ellen Bécs, április 21. Athénból jelentik: A Havas-ügynökség jelentése szerint az utóbbi napokban angol hydroplánok ismételten támadást intéztek Szmirna ellen. A támadásnak azonban a francia jelentés szerint sem volt sikere. A török ágyúk elűzték a repülőgépeket, amelyek csak a Neustro-erődre tudtak bombát dobni. A francia jelentés szerint a törökök a Naestro-erőd melletti kikötőbejáratban újabb aknamezőket helyeztek el. Es-enkixn tráibi kereskedelmi hajót is elsülyesztettek itt, hogy a behajózásit teljesen lehetetlenné tegyék. Angol forrás szerint a Szmirna előtt fekvő angol - francia flotta újabb ultimátumot küldött a szmirnai kormányzónak, melyben ismét határidőt tűz ki a város átadására. Baray bey kormányzó azonban az ultimártumot kerekest visszautasította. Németország kereskedelmi háborúja Az angol-hollandi postaforgalom Vlissingen, április 21. A Zéland-társaság vlissingeni és tillburgi szolgálatát szombat kivételével naponkint foly* tatai fogják Anglia felé és vasárnap Angliából, kizárólag postaküldemények számára. Feltartóztatott svéd hajó Kopenhága, április 21. Mint Stodeholmból jelentik, kedden egy tengeralattjáró naszád meglepte a Genius svéd hajót, amely csontrakománynyal uton volt Stockholm felé. Már közel járt a stockholmi kikötőhöz, mikor felbukkant a tengeralattjáró naszád. A shocner kapitánya, aki hajójával szerencsésen megérkezett Stockholmba, azt jelentette vállalatának, hogy a tengeralattjáró naszád parancsnokával csak nagy nehezen tudott német nyelven érintkezni s ebből azt következteti, hogy a naszád nem német, hanem angol vagy orosz hadihajó volt. Hosszas tárgyalás után a tengeralattjáró naszád parancsnoka utasára engedte a Geniust. A távoli Keleten Új repülőflotta Japánban Berlin, április 21. A Novojei Vremja tokiói táviratot közöl, hogy a japán kormány az országos japán flottaegyesület felszólítására késznek nyilatkozott azt a társadalmi mozgalmat, amely egy új nagy repülőflotta építésére irányul, állami támogatásban részesíteni. A flottaegyesület felhívta a kormány figyelmét arra, hogy legalább 150 katonai repülőgépre van szükség, de a hadügyminiszter azt válaszolta, hogy a háborús viszonyok miatt az építendő aeroplánok számát nem lehet így meghatározni, a kormány mindenesetre haladéktalanul hozzá fog látni a repülőgépflotta létesítéséhez. Használjunk hadisegély-postabélyeget! Adakozzunk a Vörös Kereszt-Egyletnek! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit!