Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-01 / 91. szám
Budapest, 1915., csütörtök, április 1. MAGYARORSZÁG Törökország A Dardanellák ostroma A bombázás Berlin, március 31. A Lokalanzeiger-nek táviratozzék Rómából . A Dardanellák ostromáról tegnap érkezett jelentések hírül hozzák, hogy három angol páncélos hajó és négy torpedóvadásznaszád nagy távolságból ágyúzta a Kilid Bahr erődöt ott, ahol a szoros a legkeskenyebb. Hétfőn délelőtt a Szároszi-öbölben négy francia hadihajó jelent meg és bombázni kezdte Gallipoli félszigetét. Az ágyúzás teljes két óra hosszat tartott. Ugyanakkor az angol csatahajók a szorosból a Dardanos erődeit árasztották el gránátokkal, az erődök azonban nem viszonozták a tüzet, mert az angol hadihajók nem merészkedtek közel. Délután a Queen Elisabeth is megkezdte az ágyúzást a félszigeten át a Dardanellák erődei ellen. Egy török repülőgép ágyúzás közben folyton a félsziget csúcsa fölött röpködött. Mikor a sötétség beállott, valamennyi angol és francia hajó kivonult a tengerszorosból. A hétfői admirális tanács állítólag úgy határozott, hogy megkezdi a döntő ostromot. Egyidejűleg a szárazföldön is nagy ütközet várható. A francia admirális flotta parancsot adott ki az általános ostrom megkezdésére és meghagyta, hogy ezt a napiparancsot a török erődök kapuira kell majd kifüggeszteni s azok ott maradjanak, míg Konstantinápoly elesik. Konstantinápoly, március 31. Az Osmani' scher Lloyd haditudósítója a Dardanellák ostromának részleteiről és az odaérkező jelentésekről a következőkben számol be: „ Március 27. Hajnaltájt torpedók és aknakeresők próbálkoztak behatolni a felső szorosba. Rendkívül heves tüzérharc keletkezett, sikerült azonbanaz ellenséges akciót megakadályoznunk, minek folytán a hajók viszszavonultak a bejárat elől. Egy angol torpedózuzó elsülyedt tüzelésünk folytán. Láttuk, amint a legénységet megmentették. Repülőink délelőtt két bombát dobtak le Leminos szigetére, amelyek közül az egyik egy élelmiszerraktárt fel is gyújtott. Az Anglo-Maltese Bank egy mohamedán tisztviselője levelet írt bátyjának, aki sorhajóhadnagyi rangban szolgál nálunk. A levél sikereink legfényesebb bizonyítéka és a legfelsőbb helyen is bemutatták. A levél szerint a máltai kikötőben négy tönkretett francia páncélos hajó van, továbbá két angol páncélos cirkáló és nyolc torpedóhajó van szintén súlyosan megrongált állapotban. A lemnosi sebesülteket — közli a levél — részben már Máltára hozták és a város úgy túl van zsúfolva sebesültekkel, hogy kénytelenek voltak a bankpalota dísztermében is hadikórházat berendezni a hajómérnöktisztek számára. E levél 20-áról kelt ésközli, hogy aznap temettek Máltában egy francia tengerészfőmérnököt, ki aBouvel-n szolgált. Ugyanez a levél érdekes dolgokat közöl az egyiptomi viszonyokról. Kairóban nagyon zavaros a helyzet. Abbas Hilmi, a volt és nagyon kedvelt khedive proklamációt tett közzé, amelyben azt írja, hogy a felmentő seregekkel együtt ő is Egyiptomba fog érkezni. A proklamációt az összes mecsetekben kiosztották s dacára az angol rendőrség szorgalmas kutató kopóinak, nem lehetett nyomára jönni annak, hogy, ki terjeszti a proklamációkat. nellák a legközelebbi ostromában már ezek is részt vesznek. Hír van arról is, hogy a Henri IV, a Suffrennal és a Diderotval Szmirnát fogja bombázni. A Gaulois nem sülyedt el. Máltából azt jelentette a Gaulois parancsnoka, hogy a hajó kijavítása két hetet vesz igénybe. Az angol és francia csapatösszevonás Köln, március 31. A Köln. Ztg. konstantinápolyi jelentése szerint azok az angol és francia jelentések, amelyek szerint a görög szigeteken nagy csapattömegeket gyűjtenének össze, amelyeket azután török földön partraszállítani kívánnak, bluffnek bizonyulnak. Aviatikusok kétséget kizáróan megállapították, hogy nincsenek csapattömegek a Dardanellák közelében lévő szigeteken. Róma, március 31. A Tribuna tenedoszi tudósítójának jelentése alapján közli, hogy a szövetségeseknek harmincezer ember szállt partra Tenedoszban, akiket 40 hajó hozott. Az egész út, amelyet a szövetségesek máig a szorosban megtettek, tizenhárom tengeri mértföldet tesz ki. Csak hat török erőd hallgatott el. (Pol. Hir.) Új francia cirkálók Róma, március 31. A Tenedoszi távirat szerint a négy jelzett francia, cirkáló a Tenedoszba érkezett. A Darda- Orosz siker török világításban Konstantinápoly, március 31. A Milli-ügynökség közli: Az orosz vezérkar március 24-iki kommünikéje azt állítja, hogy az oroszok a Kaukázusban, Aleskerd mellett, három török századot foglyul ejtettek. Fel vagyunk hatalmazva arra, hogy hivatalosan megcáfoljuk ezt a hírt, amely éppen olyan hazug, mint az oroszok előbbi jelentései. Az Aleskerd körüli elővéd-harcokban az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett, míg a mi részünkön csak négy katona sebesült meg és hét tűnt el. Szárazföldi támadás Trapezunt ellen ? Konstantinápoly, március 31. Ideérkezett jelentések szerint Batumból több szállítóhajó, mintegy húszezer főnyi orosz katonasággal, indult déli irányba a kisázsiai török partok felé. Azt hiszik, hogy az orosz hadvezetőség meg akarja kísérelni a a szárazföldi csapatok partra szállítását Trapezunt körül. Illetékes körökben biztosítanak arról, hogy Oroszország ilyen irányú akciója nem vezethet eredményre, egyrészt azért, mert a kisázsiai partvidék előtt aknasorok vannak lerakva, másrészt pedig maga Trapezunt és a többi kikötő kitűnően meg van erősítve. A kaukázusi harcok Konstantinápoly, március 3. Erzerumból jelentik. Egy orosz aeroplán átrepült Kármán város felett. A repülőgép, amelynek szárnyait a törökök tüzelése megsértette, csak nagy fáradsággal tudott orosz területen leszállani. Arturért tovább folynak az elkeseredett harcok. Egy orosz repülőgép tegnapelőtt motorhiba miatt lezuhant. A Balkán Görögország nem enged át Szerbiának szánt hadianyagot Berlin, március 31. A reggeli lapok milánói sürgönye szerint Görögország bejelentette a hatalmaknak, hogy nem engedi át területén Szerbiának szánt hadianyagot. * * Marghiloman Románia magatartásáról Bukarest, március 31* (Saját tudósítónktól.) Giuliano Bombacci, a „Corriere della Sera“ munkatársa beszélgetést folytatott Marghilománnal, miközben a román államférfi következő nyilatkozatát tette : — Az én véleményem szerint Romániának meg kell őriznie semlegességét, amíg azt nem látja, hogy érdeke és jövője az események által veszélybe nem sodortatik. Mindenesetre az volna az óhajtásom, hogy Románia katonai akciója Olaszországéval teljesen egyetértésben történjék. Olaszország és Románia felkényszeríthetik a békét és beavatkozásuk esetén a hadműveletek serpenyőjét az egyik fél javára billenthetik. Azt hiszem továbbá, hogy Olaszország és Románia megegyezése Bulgáriát is az övékéhez hasonló álláspontra kényszerítené. Mindenesetre nagy türelemre és bölcsességre van szükségünk. Jelenetek a diktálásarcokból Urfelmutatás gránáttűzben.: — Rákóczi vára, mint stratégiai pont.—• Éljenző oroszok* * Bártfa, március 30. (A Magyarország kiküldött tudósítóján tól.) Napfényes tavaszi időben, lágyan zengő harangszó úszik Zboró felől. Misére hívnak a harangok és az utakon nyugatról, keletről és délről, sokszinruhás asszony- és leánysereg jön istentiszteletre a szomszéd apróbb községekből. Holott a harangszóba ágyuzengés vegyül. Közeli ágyuzengés a szemernyei he gyekről, tör előre az orosz. Gépfegyver* kát* fogása, kézipuskák ropogása kisért. A templom megtelik hívőkkel, Vaskó József plébános legdíszesebb misemondó ruháját ölti magára. Fölbúg az orgonaszó, a mise már tart, de az ágyutűz mind erősebb és hatalmasabb. Űrfelmutatáshoz érnek, a tömjénillat, tömjénfüst körülfogja, beborítja a templomfajzt, a híveket, a papot, a kórust, a zászlókat, remegő szívekből száll az ének. A falak meginognak, az ablakok csörömpölnek, a csillárok meghimbálóznak nehéz tarackjaink munkához láttak, közvetlen a templom mellett. Az ének megáll, hogy újból meginduljon, most már a kétségbeesett, remegő, félő lélekből. Újabb detonációk, ellenséges gránátok explodálnak a templom körül és néhány ablakot bezúz a légnyomás. — Elveszünk, elpusztulunk, meghalunk, tisztelendő ur ! Vaskó plébános elvégzi az űrfelmutatást, már vége a misének, de nincs vége a gránátdörrenéseknek. Egymáshoz bújnak, mint megijedt bárányok. — Gyertek híveim, meggyóntatlak benneteket ! És valahány asszony, valahány lány, abban a nehéz órában sorra meggyónta utolsó percét várta mindenik. A község egyes részein, közel a templomhoz, már égtek a házak, némelyiket szétvetette az ellenséges gránát, csak a templom áll még szilárdan, sértetlenül. És mellette egyre ordítanak, egyre üvöltenek, bömbölnek nehéz tarackjaink. Még egy negyedóra és a viharzó háború, mint hirtelen jött égi zene bona, elvonul a község fölött. Egy kis csend és boldogan énekelve, olvasóikat ég felé tartva kiözönlik a templomból a hívek serege. :* - " A mi ütegeink is, az orosz ütegek is pozíciót változtattak. Balról emelkedik egy hegy, melynek lejtői már szinte beérnek a községbe. "Rajta Rákóczi hires várának omladékai, e várat akkor nyolcvanezer aranyért vásárolta. Már abban az időben is fontos stratégiai pont volt ez a hegy*. Védelmi pozíció az északi völgyből és a szembenálló hegyről jövő támadások ellen. Az orosz , ffiát a Kötet ioxmmm j* ütegeket seat