Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-01 / 91. szám

­ Budapest, 1915., csütörtök, április 1. MAGYARORSZÁG Törökország A Dardanellák ostroma A bombázás Berlin, március 31. A Lokalanzeiger-nek táviratozzék Ró­mából . A Dardanellák ostromáról tegnap érkezett jelentések hírül hozzák, hogy há­rom angol páncélos hajó és négy torpedó­­vadásznaszád nagy távolságból ágyúzta a Kilid Bahr erődöt ott, ahol a szoros a leg­keskenyebb. Hétfőn délelőtt a Szároszi-öböl­­ben négy francia hadihajó jelent meg és bombázni kezdte Gallipoli félszigetét. Az ágyúzás teljes két óra hosszat tartott. Ugyan­akkor az angol csatahajók a szorosból a Dardanos erődeit árasztották el gránátokkal, az erődök azonban nem viszonozták a tüzet, mert az angol hadihajók nem merészkedtek közel. Délután a Queen Elisabeth is meg­kezdte az ágyúzást a félszigeten át a Darda­nellák erődei ellen. Egy török repülőgép ágyúzás közben folyton a félsziget csúcsa fölött röpködött. Mikor a sötétség beállott, valamennyi angol és francia hajó kivonult a tengerszorosból. A hétfői admirális­ tanács állítólag úgy határozott, hogy megkezdi a döntő ostro­mot. Egyidejűleg a szárazföldön is nagy üt­közet várható. A francia admirális flotta pa­rancsot adott ki az általános ostrom meg­kezdésére és meghagyta, h­ogy ezt a napipa­rancsot a török erődök kapuira kell majd kifüggeszteni s azok ott maradjanak, míg Konstantinápoly elesik. Konstantinápoly, március 31. Az O­s­m­a­n­i' s­c­h­e­r Lloyd haditudósí­tója a Dardanellák ostromának részleteiről és az odaérkező jelentésekről a következők­ben számol be: „ Március 27. Hajnaltájt torpedók és akna­keresők próbálkoztak behatolni a f­első szo­rosba. Rendkívül heves tüzérharc keletkezett, sikerült azonban­­az ellenséges akciót meg­akadályoznunk, minek folytán a hajók visz­­szavonultak a bejárat elől. Egy angol tor­­pedózuzó elsülyedt tüzelésünk folytán. Lát­tuk, amint a legénységet megmentették. Re­pülőink délelőtt két bombát dobtak le Lem­­i­nos szigetére, amelyek közül az egyik egy­­ élelmiszerraktárt fel is gyúj­tott.­­ Az Anglo-Maltese Bank egy mohamedán tisztviselője levelet írt bátyjának, aki sorh­ajó­­hadnagyi rangban szolgál nálunk. A levél si­kereink legfényesebb bizonyítéka és a leg­felsőbb helyen is bemutatták. A levél sze­rint a máltai kikötőben négy tönkretett francia páncélos ha­jó van, továbbá két angol páncélos cirkáló és nyolc torpedóhaj­ó van szintén súlyosan megrongált állapotban. A lemnosi se­besülteket — közli a levél — részben már Máltára hozták és a város úgy túl van zsú­folva sebesültekkel, hogy kénytelenek voltak a bankpalota dísztermében is hadikórházat berendezni a hajómérnöktisztek számára. E levél 20-áról kelt és­­közli, hogy aznap temettek Máltában egy francia tengerészfőmérnököt, ki a­­Bouvel-n szolgált. Ugyanez a levél ér­dekes dolgokat közöl az egyiptomi viszonyok­ról. Kairóban nagyon zavaros a helyzet. Abbas Hilmi, a volt és nagyon kedvelt khe­­dive proklamációt tett közzé, amelyben azt írja, hogy a felmentő seregekkel együtt ő is Egyiptomba fog érkezni. A proklamációt az összes mecsetekben kiosztották s dacára az angol rendőrség szorgalmas kutató kopói­nak, nem lehetett nyomára jönni annak, hogy, ki terjeszti a proklamációkat. nellák a legközelebbi ostr­omában már ezek is részt vesznek. Hír van arról is, hogy a Henri IV, a Suffrennal és a Diderotval Szmirnát fogja bombázni. A Gaulois nem sülyedt el. Máltából azt jelentette a Gaulois parancsnoka, hogy a hajó kijavítása két hetet vesz igénybe. Az angol és francia csapatösszevonás Köln, március 31. A Köln. Ztg. konstantinápolyi jelentése szerint azok az angol és francia jelentések, amelyek szerint a görög szigeteken nagy csa­pattömegeket gyűjtenének össze, amelyeket azután török földön partraszállítani kívánnak, bluffnek bizonyulnak. Aviatikusok kétséget kizáróan megállapították, hogy nincsenek csa­pattömegek a Dardanellák közelében lévő szi­geteken. Róma, március 31. A Tribuna tenedoszi tudósítójának jelen­tése alapján közli, hogy a szövetségeseknek harmincezer ember szállt partra Tenedoszban, akiket 40 hajó hozott. Az egész út, amelyet a szövetségesek máig a szorosban megtettek, ti­­zenhárom tengeri mértföldet tesz ki. Csak hat­ török erőd hallgatott el. (Pol. Hir.) Új francia cirkálók Róma, március 31. A Tenedoszi távirat szerint a négy jelzett francia, cirkáló a T­enedoszba érkezett. A Darda-­ Orosz siker török világításban Konstantinápoly, március 31. A Milli-ügynökség közli: Az orosz vezér­kar március 24-iki kommünikéje azt állítja, hogy az oroszok a Kaukázusban, Aleskerd mellett, három török századot foglyul ejtet­tek. Fel vagyunk hatalmazva arra, hogy hiva­talosan megcáfoljuk ezt a hírt, amely éppen olyan hazug, mint az oroszok előbbi jelen­tései. Az Aleskerd körüli elővéd-harcokban az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett, míg a mi részünkön csak négy­ katona sebesült meg és hét tűnt el. Szárazföldi támadás Trapezunt ellen ? Konstantinápoly, március 31. Ideérkezett jelentések szerint Batumból több szállítóhajó, mintegy húszezer főnyi orosz katonasággal, indult déli irányba a kisázsiai török partok felé. Azt hiszik, hogy az orosz hadvezetőség meg akarja kísérelni a a szárazföldi csapatok p­a­r­t­r­a s­z­állí­tását Trapezunt körül. Illetékes kö­rökben biztosítanak arról, hogy Oroszország ilyen irányú akciója nem vezethet ered­ményre, egyrészt azért, mert a kisázsiai partvidék előtt aknasorok vannak lerakva, másrészt pedig maga Trapezunt és a többi kikötő kitűnően meg van erősítve. A kaukázusi harcok Konstantinápoly, március 3. Erzerumból jelentik. Egy orosz aeroplán átrepült Kármán város felett. A repülőgép, amelynek szárnyait a törökök tüzelése meg­sértette, csak nagy fáradsággal tudott orosz területen leszállani. Artur­ért tovább folynak az elkeseredett harcok. Egy orosz repülőgép tegnapelőtt mo­torhiba miatt lezuhant. A Balkán Görögország nem enged át Szerbiának szánt hadianyagot Berlin, március 31. A reggeli lapok milánói sürgönye szerint Görögország bejelentette a hatalmaknak, hogy nem engedi át területén Szerbiának szánt hadianyagot. * * Marghiloman Románia magatartásáról Bukarest, március 31* (Saját tudósítónktól.) Giuliano Bom­bacci, a „Corriere della Sera“ munkatársa­ beszélgetést folytatott Marghilománnal, mi­­közben a román államférfi következő nyi­latkozatát tette : — Az én véleményem szerint Romániá­nak meg kell őriznie semlegességét, amíg azt nem látja, hogy érdeke és jövője az ese­mények által veszélybe nem sodortatik. Mindenesetre az volna az óhajtásom, hogy Románia katonai akciója Olaszországéval teljesen egyetértésben történjék. Olaszország és Románia felkényszeríthetik a békét és beavatkozásuk esetén a hadműveletek ser­penyőjét az egyik fél javára billenthetik. Azt hiszem továbbá, hogy Olaszország és Románia megegyezése Bulgáriát is az övé­kéhez hasonló álláspontra kényszerítené. Mindenesetre nagy türelemre és bölcsesség­re van szükségünk. Jelenetek a diktál­ásarcokból Urfelmutatás gránáttűzben.: — Rákóczi vára, mint stratégiai pont.­­—• Éljenző oroszok* *­ Bártfa, március 30. (A Magyarország kiküldött tudósítóján tól.) Napfényes tavaszi időben, lágyan zengő harangszó úszik Zboró felől. Misére hívnak a harangok és az utakon nyugatról, keletről­ és délről, sokszinruhás asszony- és leányse­reg jön istentiszteletre a szomszéd apróbb­ községekből. Holott a harangszóba ágyuzengés ve­gyül. Közeli ágyuzengés a szemernyei he­ gyekről, tör előre az orosz. Gépfegyver* kát* fogása, kézipuskák ropogása kisért. A templom megtelik hívőkkel, Vaskó Jó­­zsef plébános legdíszesebb misemondó ruhá­ját ölti magára. Fölbúg az orgonaszó, a mise már tart, de az ágyutűz mind erősebb és ha­talmasabb. Űrfelmutatáshoz érnek, a töm­­jénillat, tömjénfüst körülfogja, beborítja a templomf­­aj­zt, a híveket, a papot, a­ kórust, a zászlókat, remegő szívekből száll az ének. A falak meginognak, az ablakok csö­römpölnek, a csillárok meghimbálóznak nehéz tarackjaink munkához láttak, közvet­­len a templom mellett. Az ének megáll, hogy­ újból meginduljon, most már a kétségbe­­esett, remegő, félő lélekből. Újabb detoná­ciók, ellenséges gránátok explodálnak a templom körül és néhány ablakot bezúz a légnyomás. — Elveszünk, elpusztulunk, meghalunk, tisztelendő ur ! Vaskó plébános elvégzi az űrfelmuta­­tást, már vége a misének, de nincs vége a gránátdörrenéseknek. Egymáshoz bújnak, mint megijedt bárányok. — Gyertek híveim, meggyóntatlak ben­neteket ! És valahány asszony, valahány lány, abban a nehéz órában sorra meggyónt­a utolsó percét várta mindenik. A község egyes részein, közel a templomhoz, már ég­tek a házak, némelyiket szétvetette az ellen­séges gránát, csak a templom áll még szi­lárdan, sértetlenül. És mellette egyre ordí­tanak, egyre üvöltenek, bömbölnek nehéz tarackjaink. Még egy negyedóra és a viharzó háború, mint hirtelen jött égi zene­ bona, el­vonul a község fölött. Egy kis csend és bol­dogan énekelve, olvasóikat ég felé tartva ki­­özönlik a templomból a hívek serege. :* - " A mi ütegeink is, az orosz ütegek is po­zíciót változtattak. Balról emelkedik egy hegy, melynek lejtői már szinte beérnek a községbe. "Rajta Rákóczi hires várának om­ladékai, e várat akkor nyolcvanezer ara­nyért vásárolta. Már abban az időben is fon­tos stratégiai pont volt ez a hegy*. Védelmi pozíció az északi völgyből és a szembenálló hegyről jövő támadások ellen. Az orosz , ffiát a Kötet ioxmmm j* ütegeket seat

Next