Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-24 / 113. szám

4 Németország kereskedelmi háborúja Beszüntették az angol-hollandi hajózást Amsterdam, április 23. A lapok közük a következő hivatalos an­gol közleményt: Holandia és az egyesült angol királysá­gok között a hajózás ideiglenesen Le­sz­ün­­­e 11 e­tik. Április 22-én túl egy hajó sem indul útnak angol kikötőből Hollandia felé. Ezen időponttól kezdve angol kikötőben nem köthet ki idegen hajó. Remélhetőleg azonban rövidesen újra megindulhat egy ki­sebb méretű személy- és áruforgalom. A posta­­szállítás érdekében külön intézkedések foga­natosíttattak. Hága, április 23. A hollandi posta- és távirda vezérigazga­tója közli: Az Angliával való postaforgalmat további intézkedésig beszüntették. A chilei német követ a Dresden­el síi­­g édeséről Buenos­ Aires, március végén. A chilei kormány által Juan Fernandez­­szigethez kiküldött két cirkáló visszatért Val­­paraisóba. A Dresden legénységének sorsáról, amely Mas a Tierra-ra menekült, még nem határoztak végérvényesen. A háború befejezé­séig vagy valamely német gőzös fedélzetére, vagy valamely chilei szigetre fogják internálni őket. A Dresden kapitányának jelentése alap­ján, a német követ a chilei sajtó számára részleteket közölt a Dresden küzdelméről. Szerinte a Dresdent a gépeiben történt defektus kényszerí­tette, hogy semleges vízterü­leten, Mas a Tierra-sziget közelében, a parttól ötszáz méternyi távolságban horgonyt vessen. Ebben az állapotban volt még a hajó, midőn az an­golok március 14-én reggel megtámadták és túlerőben lévő tüzérségük a német ütegek egyrészt elnémította, mielőtt még ezek harcba elegyedtek volna. Az angol haj­óágyúk számos lövedéke a szigetre esett, sőt egy gránát megrongálta az Argentína nevű chilei hajót, amely oldalt kétszáz méternyi távolságban volt. A lövedékek leszakították a Dresden lo­bogóját, azonban helyébe újat vontak föl. A hajóorrnál lévő zászló és a parancsnoki zászló egész időn át érintetlenül maradtak. Midőn az angol hajók a Dresden parlamentairjének lát­tára a tüzet beszüntették és a kiküldött német csónakkal beszédtávolságból összeköttetésbe lép­tek, a Glasgow parancsnoka azt tudakolta, hogy mi az oka a német hadilobogó időnkénti lehanyatlásának, mire a német parlamentair a fenti kijelentést tette. Ha tehát, így szól a német jelentés, az angol parancsnok London­ba azt jelentette, hogy a Dresden a zászlót be­vonta, úgy az „tudatos hazugság“. Amint a német parlamentakr visszatért, a Dresden le­génysége háromszoros hurrát kiáltot a csá­szárra, aztán mentőcsónakba szállott és fel­robbantotta a hajót. A Dresden lengő zászlóval sülyedt el. Az Argentina chilei hajó kapitánya azt közli, hogy a Dresden az angol hajók tüzelésé­re csupán tizenkét lövéssel felelt, aztán kitűzte a parlamentari­ lobogót. Valótlanság, hogy az angolok mentették meg a német hajó legény­ségét; a Dresden legénységének nagy része még a hajó elsülyesztése előtt, kisebb része pedig a hajó felrobbantása után a kapitányival együtt menekült szárazföldre A lefoglalt olasz gőzös Konstantinápoly, április 23. Alexandretteből jelentik, hogy a d'Estrees francia cirkáló parancsnoka a Washington olasz gőzöst, amelyet, mint tegnap jelentették, lefoglalt, szállítmányának partrarakása után ismeretlen irányba kisérte. MAG­YABOESZ-A­G Budapest, 1915. szombat, április 24.. Norvég lapvélemények Krisztiánia, április 23. A Morgenbladed reprodukálja a Köl­nische Zeitung cikkét az angol kormánynak a semleges kereskedelmi hajózás ellen foganato­sított intézkedései ellen, csatlakozik a cikk fej­tegetéseihez és a maga részéről ezt fűzi hozzá: „Ha valamely oldalról illetéktelen nyomást gyakorolnak ránk, úgy a kormány dolga ellen­­állani. Bízunk benne, hogy a norvég kormány tudja ezt a kötelességét. A Norske Intelligens Sedler ezt írja: Norvégia szuverenitását nem sértették meg kisebb mértékben, mint a többi semleges államét. A Tidenstegn azt írja, hogy olyan hajókat, melyek hadidugáru szállításá-­­val voltak gyanúsíthatók, az angolok és néme­tek körülbelül egyforma mennyiségben foglal­­tak le. Az aknák legtöbbje, melyekbe holland hajók a háború elején ütköztek, német akna volt. Később két norvég hajót megtorpedóztak és pedig a németek részéről. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Angol hajók bombázták az enosi erődöket Bukarest, április 23. (A­ Magyarország eredeti tu­dósítása.) A félhivatalos Viitorul­­nak jelentik Dedeagacsból. Tegnap este két nagy, a Dardanellák ostromához tar­tozó angol cirkáló heves bombázást kezdett az enosi erődök ellen. A­ bombázás késő testig tartott. A tüzelés oly heves és erős volt, hogy az ágyúmorajt még Dedeágacsban is jól lehetett hallani. Pár órai szünetelés után a bombázást még hevesebben folytatták. Ennek a rendkívül heves bombázásnak az volt a célja, hogy szárazföldi csapatoknak a partraszállítását elősegítse Francia diplomata az ostrom okairól Bukarest, április 23. (A Magyarország eredeti táv­irata.) Pétervárról jelentik: A „Severnn Golos» (Északi hang) nagy orosz munkás­­újság párisi tudósítója, Pavlovics, be­szélgetett egy francia diplomatával, aki is­mertette azokat a főbb okokat, amelyek az­­entente-ot arra késztették, hogy a Dardanel­­lák ostromát a legnagyobb erőfeszítéssel ke­resztülvigye. A francia diplomata fejtegetésé­ből összefüggően ismerjük meg az entente ál­láspontját ebben a nagyjelentőségű kérdésben. Az újságírónak arra a megjegyzésére, hogy az orosz társadalom azt remélte, hogy Oroszország flottájával elől fog járni­­a Dar­danellák ellen való hadműveletekben, a diplo­mata ezt felelte: — Ön jobban tudhatja, mint én, hogy az orosz közvélemény mit akar, de én, mint diplomata csak azzal számolok, amit az önök kormánya akart. A Dardanellák bombázá­sát pedig az orosz kormány kérésére és sürgetésére kezdtük meg. Ebben a kérdésben Oroszország, Anglia és Franciaország teljesen meg­egyezett. A diplomata ezután, nyilván a külföldön elterjedt hírek megcáfolására, azt fejtegette, hogy Anglia és Franciaország olyan időben, amikor egy hatalmas ellenség ellen óriási küzdelmet kell folytatniok, nem mert volna valamely, Oroszországot érdeklő kérdés ijén határozni anélkül, hogy minden részletet az orosz diplomáciával meg ne beszélt volna. Ennek kifejtése után a diplomata fölsorolta azokat az okokat, amelyek a Dardanellák ostromának elhatározásánál az entente szá­mára döntőek voltak. Az első körülmény, amely ennél a kér­désnél latba esett, az volt, hogy az entente­­nak meg volt az eszköze a terv keresztülvi­teléhez.­­ Oroszországnak ugyanis, hangoztatta , a diplomata, még nagy embertartaléka van és minden kidőlt katona helyébe akár két újat­­ is állíthat. Franciaországnak és Angliának szintén módjában van, hála az amerikai szál­lításoknak, készletét kiegészítenie. A másik ok az, hogy az ententenak tennie kellett valamit a mohame­dán világ forrongásának ellensú­lyozására. A keletporoszországi balsike­rek — mondotta la diplomata — továbbá Belgium és Észak-Franciaország megszállása nagy hatással volt az egész mohamedán vi­lágra. Egyiptomban, Afganisztánban, Indiá­ban, de még Marokkóban és Perzsiában is észrevehetően mutatkoztak­­a mohamedánság forrongásának jelei. Félni lehet tehát az­­ál­talános nyugtalanságnak, sőt komoly lázadás­nak a kitörésétől. Ezért kellett erősebb esz­közt alkalmazni és megmutatni a mohamedán­ világnak, amely a hatalom előtt rendszerint meg szokott hajolni, hogy melyik oldalon (?) van a nagyobb erő. Az „E 15“ foglyai Konstantinápoly, április 23.­ ” Az E. 15. angol búvárhajó foglyai, köztük a Dardanella-körült megsebsült volt alkon­­zulja, ideérkeztek. Összesen három tiszt és 22 ember. A sebesülteket kórházakban helyez­,­ték el. Konstantinápoly védelme Szófia, április 23. Konstantinápolyból jött utasok beszélik,­­Hogy a török fővárosba Drinápolyból, Dimoti­­kából és Kirkilisszéből sok tiszt érkezett, hogy résztvegyenek Konstantinápoly védelmi mun­kálatainak intézésében. Összeütközések a­ Szuezi-csatornánál Milánó, április 23. (Saját tudósítónktól..) A «Cor­­r­i­e­r­e della Sera» jelentése szer­­rint újabban ismét számos összeütközésre­ került a sor a Szuezi-csatornánál a törökök­kel, akiknek előőrsei egészen a csa­tornáig előrenyomulnak. A csatorná­ban felrobbant egy, akna, károkat azonban nem okozott. A «Secolo» kairói jelentése szerint az aknát még mielőtt felrobbant volna, kihalászták. Százötven kilogramm volt a súlya és Tineh és Kantara között találták meg. Ennek folytán a hajózást a csatornán nyomban beszüntették, és újabb aknákat ku­tattak a csatornában, ez alkalommal azon­ban nem találtak újabb aknákat, mire a ha­józást újból megengedték. Az orosz flotta bombázta­ Karaburit Szófia, április 23. A fekete-tengeri orosz flotta bombázta Karaburit. (Karaburi az európai Törökország fekete­tengeri partján fekszik.) A törökök előnyomulása Perzsiában Milánó, április 23. A lapok jelentik Teheránból: A török előcsapatok immár 30 kilométernyire állanak Kasvintól délkeletre, a Teheránba ve­zető úton. A perzsa miniszterelnök, az Észak-Per­­zsiában lévő oroszi konzuli iskolákat állami ellenőrzés alá helyezte. A törökországi központi fogolytábor Konstantinápoly, április 23. Bagdadból jelentik. Azokat az angol katonákat, akiket a törökök a háború eddigi folyama alatt a különböző csatatereken el­fogtak, most a moszuli központi angol fo­golytáborba koncentráltak.

Next