Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-24 / 113. szám
4 Németország kereskedelmi háborúja Beszüntették az angol-hollandi hajózást Amsterdam, április 23. A lapok közük a következő hivatalos angol közleményt: Holandia és az egyesült angol királyságok között a hajózás ideiglenesen Leszüne 11 etik. Április 22-én túl egy hajó sem indul útnak angol kikötőből Hollandia felé. Ezen időponttól kezdve angol kikötőben nem köthet ki idegen hajó. Remélhetőleg azonban rövidesen újra megindulhat egy kisebb méretű személy- és áruforgalom. A postaszállítás érdekében külön intézkedések foganatosíttattak. Hága, április 23. A hollandi posta- és távirda vezérigazgatója közli: Az Angliával való postaforgalmat további intézkedésig beszüntették. A chilei német követ a Dresdenel síig édeséről Buenos Aires, március végén. A chilei kormány által Juan Fernandezszigethez kiküldött két cirkáló visszatért Valparaisóba. A Dresden legénységének sorsáról, amely Mas a Tierra-ra menekült, még nem határoztak végérvényesen. A háború befejezéséig vagy valamely német gőzös fedélzetére, vagy valamely chilei szigetre fogják internálni őket. A Dresden kapitányának jelentése alapján, a német követ a chilei sajtó számára részleteket közölt a Dresden küzdelméről. Szerinte a Dresdent a gépeiben történt defektus kényszerítette, hogy semleges vízterületen, Mas a Tierra-sziget közelében, a parttól ötszáz méternyi távolságban horgonyt vessen. Ebben az állapotban volt még a hajó, midőn az angolok március 14-én reggel megtámadták és túlerőben lévő tüzérségük a német ütegek egyrészt elnémította, mielőtt még ezek harcba elegyedtek volna. Az angol hajóágyúk számos lövedéke a szigetre esett, sőt egy gránát megrongálta az Argentína nevű chilei hajót, amely oldalt kétszáz méternyi távolságban volt. A lövedékek leszakították a Dresden lobogóját, azonban helyébe újat vontak föl. A hajóorrnál lévő zászló és a parancsnoki zászló egész időn át érintetlenül maradtak. Midőn az angol hajók a Dresden parlamentairjének láttára a tüzet beszüntették és a kiküldött német csónakkal beszédtávolságból összeköttetésbe léptek, a Glasgow parancsnoka azt tudakolta, hogy mi az oka a német hadilobogó időnkénti lehanyatlásának, mire a német parlamentair a fenti kijelentést tette. Ha tehát, így szól a német jelentés, az angol parancsnok Londonba azt jelentette, hogy a Dresden a zászlót bevonta, úgy az „tudatos hazugság“. Amint a német parlamentakr visszatért, a Dresden legénysége háromszoros hurrát kiáltot a császárra, aztán mentőcsónakba szállott és felrobbantotta a hajót. A Dresden lengő zászlóval sülyedt el. Az Argentina chilei hajó kapitánya azt közli, hogy a Dresden az angol hajók tüzelésére csupán tizenkét lövéssel felelt, aztán kitűzte a parlamentari lobogót. Valótlanság, hogy az angolok mentették meg a német hajó legénységét; a Dresden legénységének nagy része még a hajó elsülyesztése előtt, kisebb része pedig a hajó felrobbantása után a kapitányival együtt menekült szárazföldre A lefoglalt olasz gőzös Konstantinápoly, április 23. Alexandretteből jelentik, hogy a d'Estrees francia cirkáló parancsnoka a Washington olasz gőzöst, amelyet, mint tegnap jelentették, lefoglalt, szállítmányának partrarakása után ismeretlen irányba kisérte. MAGYABOESZ-AG Budapest, 1915. szombat, április 24.. Norvég lapvélemények Krisztiánia, április 23. A Morgenbladed reprodukálja a Kölnische Zeitung cikkét az angol kormánynak a semleges kereskedelmi hajózás ellen foganatosított intézkedései ellen, csatlakozik a cikk fejtegetéseihez és a maga részéről ezt fűzi hozzá: „Ha valamely oldalról illetéktelen nyomást gyakorolnak ránk, úgy a kormány dolga ellenállani. Bízunk benne, hogy a norvég kormány tudja ezt a kötelességét. A Norske Intelligens Sedler ezt írja: Norvégia szuverenitását nem sértették meg kisebb mértékben, mint a többi semleges államét. A Tidenstegn azt írja, hogy olyan hajókat, melyek hadidugáru szállításá-val voltak gyanúsíthatók, az angolok és németek körülbelül egyforma mennyiségben foglaltak le. Az aknák legtöbbje, melyekbe holland hajók a háború elején ütköztek, német akna volt. Később két norvég hajót megtorpedóztak és pedig a németek részéről. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma Angol hajók bombázták az enosi erődöket Bukarest, április 23. (A Magyarország eredeti tudósítása.) A félhivatalos Viitorulnak jelentik Dedeagacsból. Tegnap este két nagy, a Dardanellák ostromához tartozó angol cirkáló heves bombázást kezdett az enosi erődök ellen. A bombázás késő testig tartott. A tüzelés oly heves és erős volt, hogy az ágyúmorajt még Dedeágacsban is jól lehetett hallani. Pár órai szünetelés után a bombázást még hevesebben folytatták. Ennek a rendkívül heves bombázásnak az volt a célja, hogy szárazföldi csapatoknak a partraszállítását elősegítse Francia diplomata az ostrom okairól Bukarest, április 23. (A Magyarország eredeti távirata.) Pétervárról jelentik: A „Severnn Golos» (Északi hang) nagy orosz munkásújság párisi tudósítója, Pavlovics, beszélgetett egy francia diplomatával, aki ismertette azokat a főbb okokat, amelyek azentente-ot arra késztették, hogy a Dardanellák ostromát a legnagyobb erőfeszítéssel keresztülvigye. A francia diplomata fejtegetéséből összefüggően ismerjük meg az entente álláspontját ebben a nagyjelentőségű kérdésben. Az újságírónak arra a megjegyzésére, hogy az orosz társadalom azt remélte, hogy Oroszország flottájával elől fog járnia Dardanellák ellen való hadműveletekben, a diplomata ezt felelte: — Ön jobban tudhatja, mint én, hogy az orosz közvélemény mit akar, de én, mint diplomata csak azzal számolok, amit az önök kormánya akart. A Dardanellák bombázását pedig az orosz kormány kérésére és sürgetésére kezdtük meg. Ebben a kérdésben Oroszország, Anglia és Franciaország teljesen megegyezett. A diplomata ezután, nyilván a külföldön elterjedt hírek megcáfolására, azt fejtegette, hogy Anglia és Franciaország olyan időben, amikor egy hatalmas ellenség ellen óriási küzdelmet kell folytatniok, nem mert volna valamely, Oroszországot érdeklő kérdés ijén határozni anélkül, hogy minden részletet az orosz diplomáciával meg ne beszélt volna. Ennek kifejtése után a diplomata fölsorolta azokat az okokat, amelyek a Dardanellák ostromának elhatározásánál az entente számára döntőek voltak. Az első körülmény, amely ennél a kérdésnél latba esett, az volt, hogy az ententenak meg volt az eszköze a terv keresztülviteléhez. Oroszországnak ugyanis, hangoztatta , a diplomata, még nagy embertartaléka van és minden kidőlt katona helyébe akár két újat is állíthat. Franciaországnak és Angliának szintén módjában van, hála az amerikai szállításoknak, készletét kiegészítenie. A másik ok az, hogy az ententenak tennie kellett valamit a mohamedán világ forrongásának ellensúlyozására. A keletporoszországi balsikerek — mondotta la diplomata — továbbá Belgium és Észak-Franciaország megszállása nagy hatással volt az egész mohamedán világra. Egyiptomban, Afganisztánban, Indiában, de még Marokkóban és Perzsiában is észrevehetően mutatkoztaka mohamedánság forrongásának jelei. Félni lehet tehát azáltalános nyugtalanságnak, sőt komoly lázadásnak a kitörésétől. Ezért kellett erősebb eszközt alkalmazni és megmutatni a mohamedán világnak, amely a hatalom előtt rendszerint meg szokott hajolni, hogy melyik oldalon (?) van a nagyobb erő. Az „E 15“ foglyai Konstantinápoly, április 23. ” Az E. 15. angol búvárhajó foglyai, köztük a Dardanella-körült megsebsült volt alkonzulja, ideérkeztek. Összesen három tiszt és 22 ember. A sebesülteket kórházakban helyez,ték el. Konstantinápoly védelme Szófia, április 23. Konstantinápolyból jött utasok beszélik,Hogy a török fővárosba Drinápolyból, Dimotikából és Kirkilisszéből sok tiszt érkezett, hogy résztvegyenek Konstantinápoly védelmi munkálatainak intézésében. Összeütközések a Szuezi-csatornánál Milánó, április 23. (Saját tudósítónktól..) A «Corriere della Sera» jelentése szerrint újabban ismét számos összeütközésre került a sor a Szuezi-csatornánál a törökökkel, akiknek előőrsei egészen a csatornáig előrenyomulnak. A csatornában felrobbant egy, akna, károkat azonban nem okozott. A «Secolo» kairói jelentése szerint az aknát még mielőtt felrobbant volna, kihalászták. Százötven kilogramm volt a súlya és Tineh és Kantara között találták meg. Ennek folytán a hajózást a csatornán nyomban beszüntették, és újabb aknákat kutattak a csatornában, ez alkalommal azonban nem találtak újabb aknákat, mire a hajózást újból megengedték. Az orosz flotta bombázta Karaburit Szófia, április 23. A fekete-tengeri orosz flotta bombázta Karaburit. (Karaburi az európai Törökország feketetengeri partján fekszik.) A törökök előnyomulása Perzsiában Milánó, április 23. A lapok jelentik Teheránból: A török előcsapatok immár 30 kilométernyire állanak Kasvintól délkeletre, a Teheránba vezető úton. A perzsa miniszterelnök, az Észak-Perzsiában lévő oroszi konzuli iskolákat állami ellenőrzés alá helyezte. A törökországi központi fogolytábor Konstantinápoly, április 23. Bagdadból jelentik. Azokat az angol katonákat, akiket a törökök a háború eddigi folyama alatt a különböző csatatereken elfogtak, most a moszuli központi angol fogolytáborba koncentráltak.