Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-30 / 119. szám
4 Törökország háborúja A Dardanellák ostroma A török főhadiszállás jelentése Konstantinápoly, április 29. A főhadiszállás közli: Az ellenség megújította kísérleteit Kabatepe és Gallipoli félsziget déli partvidéke ellen. Ismét sikerrel vertük vissza. Tegnap az ellenség új erőkkel támadást kísérlett meg a kum-kalehi partvidék ellen, de visszavonulásra kényszerítettük, miközben három gépfegyver maradt a kezünkben. A kaukázusi fronton az oroszoknak Melótól északra a határon felállított előőrseink ellen megkísérlett éjjeli támadását, az ellenségnek nagy veszteségeket okozva. Visszavertük. A többi hadszíntérről nincs lényeges jelenteni való Angolok és franciák készülődése Berlin, április 29. Hágából jelentik: Lemnosz előtt tíz nagy francia gőzös jelent meg. Állítólag 32 hadihajó volt a múlt héten Tenedosz szigeténél. A partraszállított csapatok állítólag 50.000 emberből állottak. A csapatok egy része Szmirna ellen kíván vonulni. * A szövetséges csapatok partraszállása Athén, április 29. A Hestia az angol-francia szövetséges csapatok partraszállásáról hiteles adatok alapján »következőket közli: Gallipoli félszigetének egymástól messze eső négy, pontján, a Sjuvia-foknál, a Helles-foknál, amely közel van a Seddil Bahr elpusztított erődeihez, a Saros-öböl partján Jeni kői alatt és az ázsiai parton a Kum Kaeh erőd közelében szállítottak csapatokat partra a szövetségesek. Nyilván az volt a tervük, hogy egyidejűleg támadnak az ázsiai és az európai parton s igy Bulak fel,s elvágják a török csapatok összeköttetési vonalát. Hátba akarták támadni a török szárazföldi istereget, hogy igy megtörjék a Dardanellák erődeinek ellenálló képességét. A partraszállott szövetséges csapatok főparancsnoka Hamilton angol tábornok, de a Mudrosból hozott francia csapatok önállóan operálnak D’Amade tábornok vezetése alatt. A partraszállott szövetséges haderőt 60.000 főre lehet becsülni. Ez a sereg két francia és két angol hadosztályból áll, az utóbbi ausztráliai és újzélandi katonaságból alakult. Két további angol hadosztály után van Egyiptomból a Dardanellák felé, úgy hogy a szövetségesek a szárazföldön körülbelül 90.000 emberrel fogják a hadműveleteket a Dardanellák ellen megkísérelni. Az angol parancsnok számít rá, hogy időközben Egyiptomból további segédcsapatokat fog kapni s végül ISON 200.000 főnyi hadserege lesz török területen., Dsavid bej Bécsbe utazik Berlin, április 29. Dsavid bej török pénzügyminiszter ma Bécsbe utazik. Egy beszélgetés folyamán Dsavid bej kijelentette, hogy azelőtt csak esze vonzotta a centrális hatalmakhoz, de ma szíve is oda vonzza. „Németországnál különösen az ország hatalmas pénzügyi ereje imponál nekem, — úgymond Dsavid bej — és mindaz, amit városaiban láttam, csodálatos. Mindenütt kitűnő fogadtatásban részesültem. Ausztria és Magyarország sokkal nagyobb életerőt tanúsít, mint amilyet ellenségeink róla föltesznek.“ MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. péntek, április 30. A berlini török nagykövet távozása Szófia, április 29. Itt elterjedt hírek szerint Mahmud Muktár basa, Törökország berlini nagykövete legközelebb megválik állásától és visszatér Törökországba, ahol alkalmasint valamelyik hadsereg élére fogják állítani. Távozásának csak személyi okai vannak. Utódja gyanánt Hak ki basát emlegetik. Elesett orosz ellentengernagy Zürich, április 29. Pétervárról táviratoztak. A Novosti mai számában gyászjelentést közöl, amelyet eddig eltitkoltak. A gyászjelentés hírül adja, hogy Galanin orosz ellentengernagy, Szebasztopol előtt egy török gránáttól találva meghalt. Németország kereskedelmi háborúja Miért nem menekülhetett el a „Prinz Eitel Friedrich“ ? Norfolk, április 29. (Saját tudósítónktól.) Thierichsen kapitány, az immár internált «Prinz Eitel Friedrich» parancsnoka, a következő érdekes nyilatkozatot tette: — Most már tétlenségre vagyunk kárhoztatva, mikor pedig úgy, szerettünk volna harcolni Németországért. Ez a legnagyobb csapás életemben s egészen lever, örömmel kimentem volna hajómmal a tengerre, hogy fölvegyem, aharcot az ellenség túlnyomó erejével, de lehetetlen volt. Számolnom kellett legénységemnek, 350 derék embernek az életével, akik pedig szívesen halnak meg hazájukért.''Szívesen föláldoztam volna,életemet Németországért s nagyon szomorú vagyok, hogy többé nem használhatok neki. Amikor az Egyesült Államok hivatalnokai"sértétünkre adták, hogy két hét alatt ki kell javítanunk a hajót, nyomban előkészületeket tettünk a sik tengerre való kirohanásra. Egy rossz kazánunk volt s igyekeztünk gőzállóvá tenni. Legénységünket nappali és éjjeliturnusba osztottuk be, s s ezek ugyancsak derekasan dolgoztak, hogy a hajót menetképessé tegyék. Száz ember volt egy turnusban s míg az egyik turnus a gépek és a kazánok kijavításán fáradozott, addig a többi az őrszolgálatot látta el és a hajót tisztította. A rendkívül rossz állapotban levő kazánt végre nagynehezen rendbehozták. A hajót átfestettük volna, de ez nem volt fontos. Ezt megtehettük volna a sik tengeren is. Legkedvezőbb alkalmunk pénteken éjszaka következett be, amikor nagy hóvihar dühöngött. Akkor akartunk kirontani a sik tengerre s ebben már mindnyájan meg is egyeztünk, amikor az egyik kazán ismét elromlott. Csak egyik kazánban volt gőzünk. Aligha menekülhettünk volna meg az ellenséges hajóktól. Mi nem féltünk a vihartól, sőt örültünk neki. Ha mindkét kazánunk jó lett volna, egy kis térelőnynyel bármilyen hajót megnyargaltattunk volna. Az utoléréstől nem tartottam, s ha egyszer a kikötőből kint vagyunk, a hajót nem adtam volna föl, még ha utolérték volna is. Az Egyesült Államok tisztjei s minden amerikai, akikkel csak érintkeztünk, a legnagyobb udvariassággal bántak velünk. A jövőtől nem tartunk a velünk való bánásmódot illetőleg. Csak az szomorít bennünket, hogy hazánkért nem tehetünk semmit. FÜSTTESTEM NAP Május elseje a rokkantaké! A semleges államok v. Sonnino és Tittoni az olasz királynő Róma, április 29. Tittoni párisi olasz nagykövet Sonnino külügyminiszterrel tegnap délután a Kriinálba ment és hosszasan tanácskoztak a királylyal. Eladott és visszatartott vagyonok Bukarestből Írják, ■ hogy Carp Péter lapja, a „Moldova“ egymásután következő két számában megírta, hogy a román kormány 150 vasúti kocsit és hat mozdonyt adott el Oroszországnak, utóbb azonban úgy látszik megbánta az üzletet, mert a vagyonok további kiszolgáltatását megtagadta. Az „Inainte“ című román lap a következőket írja erre vonatkozólag : Egy héttel ezelőtt Jassyba érkezett Radonoff orosz mérnök több mérnöktársa kíséretében és nyilvánvalóan az érdekelt kormányok kölcsönös megállapodásai alapján várt román vagyonoknak Oroszországba való szállításán kezdtek munkálni. Csütörtökön azonban egészen váratlanul beszüntették az expediálási munkát, holott ekkor még 70 vagyont sem küldtek el Jassyból. Szombaton este pedig Radonoff mérnök embereivel eltávozott Romániából. Hogy mindez miért történt, azt senki sem tudja. Általában azt hiszik, hogy a román kormány azért szüntette be a vagyonok kiadását, mert az oroszok nem akarják kiszolgáltatni a Románia által Oroszországban vásárolt 3000 vagyon búzát és lovat. A Balk György görög herceg és Delcassé találkozása Paris, április 29. György görög herceg, Konstantin király öccse, Delcassé francia külügyminiszterrel hosszú megbeszélést folytatott. 1. I I ° Áruszállítás Bulgárián át Törökországba Bécs, április 29. A bolgár kormány sehol sem okoz nehézséget a Törökországba szóló áruk Bulgárián át való szállításának. Bulgáriának e tekintetben való barátságos magatartása abban is megnyilvánul, hogy azok után a Törökországba szállított áruk után, amelyeket Dedeagacsban raknak ki, nem szednek vámilletéket, noha Bulgáriának a vámszedésre joga van. Angol hadihajók bolgár kikötőben , Berlin, április 29. Az Agamemnon angol hiperdreadnoughtnak Dedeagacs bolgár kikötőben való megjelevése nyomán hire kelt, hogy ott angol csapatokat szállítottak partra. A bolgár kormány, most félhivatalosan megállapítja, hogy ebben a hadikikötőben néha angol hadihajók egy-két napot eltöltöttek ugyan, csapatokat azonban ott soha partra nem szállítottak. Azt hiszik ennélfogva, hogy angol hajóknak e bolgár kikötőben való megjelenésével Anglia csak politikai tüntetést tervezett a semleges Bulgária ellen. Bolgár—görög konfliktus Bukarest, április 27. Szófiából táviratozzák. Bulgária közvéleményét kínos eset foglalkoztatja ez idő szerint, amely élénk világot vet a Venizelos-éra mindenre kész üzelmeire. Mikor Lemnos szigetét az angolok elfoglalták, Radoszlavoff bolgár miniszterelnök megkérte az angol hajók parancsnokát, hogy vizsgálja meg a szigeten levő börtönöket, mert alapos a gyanú, hogy a görögök azokban még a második balkáni, háborúban elfogott bolgár katonákat tartanak fogva. Ezekről a katonákról Bulgáriában természetszerűleg azt hitték, hogy annak idején elestek. A.