Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-30 / 119. szám

4 Törökország háborúja A Dardanellák ostroma A török főhadiszállás jelentése Konstantinápoly, április 29. A főhadiszállás közli: Az ellenség meg­újította kísérleteit Kabatepe és Galli­poli félsziget déli partvidéke ellen. I­s­­mét sikerrel vertük vissza. Teg­nap az ellenség új erőkkel támadást kísér­lett meg a kum-kalehi partvidék ellen, de visszavonulásra kény­szerí­tettük, miközben három gépfegyver ma­radt a kezünkben. A kaukázusi fronton az oroszoknak Melótól északra a határon felállított elő­őrseink ellen megkísérlett éjjeli támadását, az ellenségnek nagy veszteségeket okozva. Visszavertük. A többi hadszíntérről nincs lényeges jelenteni való Angolok és franciák készülődése Berlin, április 29. Hágából jelentik: Lemnosz előtt tíz nagy francia gőzös jelent meg. Állítólag 32 hadihajó volt a múlt héten Tenedosz szigeténél. A partraszállított csapatok állítólag 50.000 ember­ből állottak. A csapatok egy része Szmirna el­len kíván vonulni.­­ * A szövetséges csapatok partraszállása Athén, április 29. A He­s­ti­a az angol-francia szövetséges csapatok partraszállásáról hiteles adatok alapján »­következőket közli: Gallipoli fél­szigetének egymástól messze eső négy, pont­ján, a Sjuvi­a-f­o­k­n­á­l, a Helles-foknál, amely közel van a Seddil Bahr elpusztított erődei­hez, a Saros-öböl partján Jeni kői alatt és az ázsiai parton a Kum Ka­­­eh erőd köze­lében szállítottak csapatokat partra a szövet­ségesek. Nyilván az volt a tervük, hogy egyidejűleg támadnak az ázsiai és az európai parton s igy Bulak­ fel,s elvágják a török csapatok összeköttetési vo­nalát. Hátba akarták támadni a török szá­razföldi istereget, hogy igy megtörjék a Dar­danellák erődeinek ellenálló képességét. A partraszállott szövetséges csapatok fő­parancsnoka Hamilton angol tábornok, de a Mudrosból hozott francia csapatok önállóan operálnak D’A­made tábornok vezetése alatt. A partraszállott szövetséges had­erőt 60.000 főre lehet becsülni. Ez a sereg két francia és két angol hadosztályból áll, az utóbbi ausztráliai és újzélandi katona­ságból alakult. Két további angol hadosztály után van Egyiptomból a Dardanellák felé, úgy hogy a szövetségesek a szárazföldön kö­rülbelül 90.000 emberrel fogják a hadművele­teket a Dardanellák ellen megkísérelni. Az angol parancsnok számít rá, hogy időközben Egyiptomból további segédcsapatokat fog kapni s végül ISON 200.000 főnyi hadse­rege lesz török területen., Dsavid bej Bécsbe utazik Berlin, április 29. Dsavid bej török pénzügyminiszter ma Bécsbe utazik. Egy beszélgetés­ folyamán Dsa­vid bej kijelentette, hogy azelőtt csak esze von­zotta a centrális hatalmakhoz, de ma szíve is oda vonzza. „Németországnál különösen az ország hatalmas pénzügyi ereje imponál ne­kem, — úgymond Dsavid bej — és mindaz, amit városaiban láttam, csodálatos. Mindenütt kitűnő fogadtatásban részesültem. Ausztria és Magyarország sokkal nagyobb életerőt tanúsít, mint amilyet ellenségeink róla föltesznek.“ MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. péntek, április 30. A berlini török nagykövet távozása Szófia, április 29. Itt elterjedt hírek szerint Mahmud Muk­tár basa, Törökország berlini nagykö­vete legközelebb megválik állásától és vissza­tér Törökországba, ahol alkalmasint valame­lyik hadsereg élére fogják állítani. Távozásá­nak csak személyi okai vannak. Utódja gya­nánt H­a­k k­i basát emlegetik. Elesett orosz ellentengernagy Zürich, április 29. Pétervárról táviratoztak. A N­o­­vosti mai számában gyászjelentést közöl, amelyet eddig eltitkoltak. A gyászjelentés hí­rül adja, hogy G­a­l­a­n­i­n orosz ellentenger­nagy, Szebasztopol előtt egy török gránáttól találva meghalt. Németország kereskedelmi háborúja Miért nem menekülhetett el a „Prinz Eitel Friedrich“ ? Norfolk, április 29. (Saját tudósítónktól.) Thierich­­sen kapitány, az immár internált «Prinz Eitel Friedrich» parancsnoka, a követ­kező érdekes nyilatkozatot tette: — Most már tétlenségre vagyunk kárhoz­tatva, mikor pedig úgy, szerettünk volna har­colni Németországért. Ez a legnagyobb csa­pás életemben s egészen lever, örömmel ki­mentem volna hajómmal a tengerre, hogy­ fölvegyem, a­­harcot az ellenség túlnyomó ere­jével, de lehetetlen volt. Számolnom kellett legénységemnek, 350 derék embernek az éle­tével, akik pedig szívesen halnak meg hazá­jukért.''Szívesen föláldoztam vol­na,­életemet Németországért s nagyon szomorú vagyok, hogy többé nem használhatok neki. Amikor az Egyesült­ Államok hivatalnokai"sértétünkre adták, hogy két hét alatt ki kell javítanunk a hajót, nyomban előkészületeket tettünk a­ sik tengerre való kirohanásra. Egy rossz kazánunk volt s igyekeztünk gőz­­állóvá tenni. Legénységünket nappali és éjjeli­­turnusba osztottuk be, s s ezek ugyancsak­ derekasan dolgoztak, hogy a hajót menet­­képessé tegyék. Száz ember volt egy turnusban s míg az egyik turnus a gépek és a kazánok kijaví­tásán fáradozott, addig a többi az őrszolgá­latot látta el és a hajót tisztította. A rendkí­vül rossz állapotban levő kazánt végre nagy­­nehezen rendbehozták. A hajót átfestettük volna, de ez nem volt fontos. Ezt megtehettük volna a sik tenge­ren is. Legkedvezőbb alkalmunk pénteken éjszaka következett be, amikor nagy hó­vihar dühöngött. Akkor akartunk kirontani a sik tengerre s ebben már mindnyájan meg is egyeztünk, amikor az egyik kazán is­mét elromlott. Csak egyik kazánban volt gőzünk. Aligha menekülhettünk volna meg az ellenséges hajóktól. Mi nem féltünk a vihartól, sőt örültünk neki. Ha mindkét kazánunk jó lett volna, egy kis térelőnynyel bármilyen hajót megnyargaltat­­tunk volna. Az utoléréstől nem tartottam, s ha egyszer a kikötőből kint vagyunk, a hajót nem adtam volna föl, még ha utolérték volna is. Az Egyesült­ Államok tisztjei s minden amerikai, akikkel csak érintkeztünk, a leg­nagyobb udvariassággal bántak velünk. A­­ jövőtől nem tartunk a velünk való bánásmódot illetőleg. Csak az szomorít bennünket, hogy hazánkért nem tehetünk semmit. FÜSTTESTEM NAP Május elseje a rokkantaké! A semleges államok v.­­ Sonnino és Tittoni az olasz királynő Róma, április 29. Tittoni párisi olasz nagykövet Sonnino külügyminiszterrel tegnap délután a Kri­i­­nálba ment és hosszasan tanácskoztak a ki­­­rálylyal. Eladott és visszatartott vagyonok Bukarestből Írják, ■­ hogy Carp Péter lapja, a „Moldova“ egymásután következő két szá­mában megírta, hogy a román kormány 150 vasúti kocsit és hat mozdonyt adott el Orosz­­országnak, utóbb azonban úgy látszik meg­bánta az üzletet, mert a vagyonok további ki­szolgáltatását megtagadta. Az „Inainte“ című román lap a következőket írja erre vonatko­zólag : Egy héttel ezelőtt Jassyba érkezett Ra­­donoff orosz mérnök több mérnöktársa kísére­tében és nyilvánvalóan az érdekelt kormányok kölcsönös megállapodásai alapján várt román vagyonoknak Oroszországba való szállításán kezdtek munkálni. Csütörtökön azonban egé­szen váratlanul beszüntették az expediálási munkát, holott ekkor még 70 vagyont sem küldtek el Jassyból. Szombaton este pedig Radonoff mérnök embereivel eltávozott Romá­niából. Hogy mindez miért történt, azt senki sem tudja. Általában azt hiszik, hogy a román kormány azért szüntette be a vagyonok kiadá­sát, mert az oroszok nem akarják kiszolgál­tatni a Románia által Oroszországban vásárolt 3000 vagyon búzát és lovat. A Balk György görög herceg és Delcassé találkozása Paris, április 29. G­yörgy görög herceg, Konstantin király öccse, Delcassé francia külügyminiszterrel hosszú megbeszélést folytatott. 1. I I ° Áruszállítás Bulgárián át Törökországba Bécs, április 29. A bolgár kormány sehol sem okoz nehéz­séget a Törökországba szóló áruk Bulgárián át való szállításának. Bulgáriának e tekintetben való barátságos magatartása abban is meg­nyilvánul, hogy azok után a Törökországba szállított áruk után, amelyeket Dedeagacsban raknak ki, nem szednek vámilletéket, noha Bulgáriának a vámszedésre joga van. Angol hadihajók bolgár kikötőben , Berlin, április 29. Az Agamemnon angol hiperdreadnought­­nak Dedeagacs bolgár kikötőben való megjele­v­­ése nyomán hire kelt, hogy ott angol csapa­­­tokat szállítottak partra. A bolgár kormány, most félhivatalosan megállapítja, hogy ebben a hadikikötőben néha angol hadihajók egy-két napot eltöltöttek ugyan, csapatokat azonban ott soha partra nem szállítottak. Azt hiszik en­nélfogva, hogy angol hajóknak e bolgár kikö­tőben való megjelenésével Anglia csak politi­kai tüntetést tervezett a semleges Bulgária ellen. Bolgár—görög konfliktus Bukarest, április 27. Szófiából távir­atozzák. Bulgária közvéle­ményét kínos eset foglalkoztatja ez idő szerint, amely élénk világot vet a Venizelos-éra min­denre kész üzelmeire. Mikor Lemnos­ szigetét az­ angolok elfoglalták, Radoszlavoff bolgár mi­niszterelnök megkérte az angol hajók parancs­nokát, hogy vizsgálja meg a szigeten levő bör­tönöket, mert alapos a gyanú, hogy a görögök azokban még a második balkáni, háborúban elfogott bolgár katonákat tartanak fogva. Ezek­ről a katonákról Bulgáriában természetszerű­leg azt hitték, hogy annak idején elestek. A.

Next