Magyarország, 1915. május (22. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-12 / 131. szám

­Budapest, 1915. szerda, május 12. MAGYARORSZÁG A­ szövetséges flotta nagy egységei tüzeltek az anatóliai parton lévő ütegeinkre, hogy ezzel akadályozzák meg, hogy a Seddil Bahr mellett lévő francia és angol csapatokra ne lőhessünk. A flotta beavatkozása azonban sikertelen volt. Április 18. (Május 1.) A szövetséges csa­patok, amelyek a parton állottak, az Ari Bul­imnál levő frontról újra előre akarnak hatol­ni. Csapataink visszaülik őket a partig. Az „Agamemnon“ páncélos hajót, amelyik meg­kísérelte a­ sarosi -part bombázását,, Bulair mellett négy lövés éri, gyorsan elmenekül. Ezenkívül az ellenséges páncélosha­jók reggel­től estig bombázták Gallipoli városát. A város néhány lakosa megsebesült, néhány meg is halt. Elhamvadt a mosd­a és több ház. Éjjel csapataink néhányszor sikerrel támadták meg Seddil Bahr környékén az ellenséget. A ,,Henri IV.“ páncéloshajó támadást kezd, de legalább tiz gránát találja el s azonnal visszavonul. Azóta ez a hajó nem mulat közett. Ellenséges repülőgépek bombákat dobnak Tsa­­nak-Kali lakóira, de minden jelentősebb siker nélkül. Közben en is ellenséges tengeralattjárót elsülyesztettünk. Sajnos, a legénységet nem le­hetett megmenteni. Az éjszaka folyamán­­ el­lenséges torpedócsónakok közeledni próbáltak a tengerszoros bejárójához, de siker nélkül. Ugyanezen az éjszakán támadtuk az ellenség állásait s há­rom gépfegyvert zsákmányoltunk. Tulajdonképpen­­tíz gépfegyvert veszített ekkor az ellenség, mert kelel a támadások színhelyén megsemmisítettünk. Másnap már a három zsákmányolt gépfegyver ellenségeinket lőtte. Repülőgépeink támadásaikkal megakadályoz­ták, hogy az ellenség kémlelő léghajója meg­figyeléseket tehessen. Április 20. Május 3. Angol-francia csapa­tok a déli részen támadásokkal próbálkoznal­ , de nagy veszteségeket szenvednek s hamarosan visszavonulnak. A szövetséges erők egy másik támadását is visszavertük, az ellenség halott­jait is hátrahagyva, nagy rendetlenségben vo­nult vissza. A front ezen a részén egy lövedé­künk tüzet támasztott az egyik ellenséges ha­jón. Ebben az ütközetekben, mint megállapí­tottuk, az ellenség dumdum-golyókat használt és a tüzelést drótnélküli telefon ut­­án való uta­sítások alapján főleg „sebesült­ táborunk“ ellen folytatta. A Seddil-Bahr-fronton csapataink ragyogó sikerű éjjeli támadást vívtak, roppant­­veszteségeket okozva az ellenségnek. Április 21. Május 4. Az angol-francia csa­patok mai partraszállási kísérlete különösen szerencsétlenül végződöd. Több, mint 200 el­lenséges katona fújt a vízbe. Az Ari-Burnunal partraszállott csapatok egy ideig kísérleteztek az előnyomulással, de okulva a történteken, okosabbnak tartották végre is visszavonulni partraszállásuk helyére s­ok­ estig nyugton ma­radni. Az ,,Agamemnon“ nevű páncélos hajó négy találás hatalmas nyomaival lassan Fene­­des felé hajózod. Április 22., Május 5. Csapataink egyik dél­előtti támadása folyamán egy gépfegyvert zsákmányoltunk. Ezen a napon különösen megnőtt a partraszállott csapatok veszteséglis­­tája. Ezért az ellenség úgy akart revancheot venni, hogy Maidos városát újra bombázta s tűzbe borította. De ezúttal ott nem volt se beteg, se sebesült, akiket megölhettek volna. Április 29. Május 6. Az ellenség az északi szárnyán támadást kezdett. Három órai heves harc után azonban kénytelenek voltak mene­külni. . . Jelenleg az angol-francia csapatok partra­szállásuk helyén tartózkodnak, ahol biztosak hadihajóik védelméről. Hozzá lehet tenni, hogy tíz ellenség helyzete nagyon kritikus, mert ki vannak téve egyrészt saját támadni tö­rekvő hajóik tüzének,­másfelől az Ottomán hadállások tüzének, amely újra meg újra visz­­szaveti támadásukat s véres veszteséget okoz nekik. Az ezen operációs területen előforduló események rendszeresen közzé fognak tétetni a kommünikékben. A török repülők sikere Konstantinápoly, május 11. A lapok közük egy szemtanú leírását a Dardanellák körüli harcokról és különösen­­a török aviatikusokról, akik nagymértékben tökéletesítették a sanstefanói francia pilóta­iskolában tanultakat. Sikerrel használják a nyilakat is, amelyeket Konstantinápolyban gyártanak. Az egyik repülő eddig hatvan bombát dobott az angolok­ra. Az aviatikusok egy alkalommal Sedil- B­a­h­r fölött megállapították, hogy tizenhét ellenséges páncélos és öt cirkáló, harminc torpedőp-44 SZá­jségfere * tű­zök* (ütegek lőtávolán kívül tartózkodik és csak a kórházgőzösök közeledtek a tengerpart­hoz, hogy nagyszámú sebesültjeiket és halottaikat, elszállítsák. D’Amadé tábornok utóda Amsterdam, május 1s. (A Magyarország tudósítójának expressz­­távirata.) A Handelsblattnak jelentik Páris­­ból. D Amadé tábornok, a Dardanelláknál levő francia csapatok parancsnoka súlyosan megbetegedett. Helyébe ezeknek a haderők­nek vezérévé Gaurand-t, a legfiatalabb fran­cia tábornokot nevezték ki. H. S. Paris, május 11. A Felit Párisién jelenti: D’Amadé tábor­nok, a Dardanellák elött lévő francia expedi­ents hadtest parancsnoka, legközelebb Francia­­országba tér vissza. A kormány más missziót bíz rá. Utódja Gourand tábornok lesz, aki a marokkói operációknál kitüntette magát. A francia csapatok visszavonulása Athén, május 11. A francia csapatok, amelyek az ázsiai part felől támadták a Dardanellákat, visszavonul­tak egészen a partraszállás helyéig. Ezután angol csapatokat szállítottak itt partra, ame­lyekre az a feladat hárul, hogy Szedd Baltiból folytassák az előrenyomulást. Török hajók cirkálnak a Fekete-tengeren Bukarest, május 11. (A Magyarország távirata.) Szulinából jelentik az itteni lapoknak . Tegnap ideérke­zett a Car Ferdinand bolgár hajó, amely árut visz Galacba. A hajó kapitánya el­mondta, hogy találkozott a Várna nevű bolgár hajóval, amely pár nappal azelőtt indult el Várna felé. A Várna kapitánya kö­zölte vele, hogy egy török hadihajó a Fekete-tengeren, a Szulina és Szent György csatordaágak közötti részen megállította ha­jóját és átkutatta, azután megkérdezte tőle, hogy nem talál­kozott-e a Carling nevű orosz hajóval, amely Szulinából Odessza felé indult. Miutáin a kapitány kijelentette, hogy az orosz hajót nem látta, a török hadihajó igen nagy gyorsasággal elindult Odessza irá­nyába. A tengeren nagy köd volt és mint később kitudódott, az orosz hajónak sike­rült üldözője elöl elmenekülni és szerencsé­sen Odesszába ért. Ugyancsak elmondta ez a kapitány, hogy Várna, Szulina és Odessza között állandóan cirkál több török torpedó­­hajó. Midiáná­l orosz hadihajók kémlelik a partvidéket, hogy az orosz csapatok partra­­szállításának feltételeit megkönnyítsék. Orosz csapat szállítások Midia felé Bukarest, május 11. (A Magyarország eredeti távirata.) Gá­láéból jelentik az itteni lapoknak: Odesszá­ból jelentik, hogy nyolcvanhat orosz szcillí­­tóhajó készen áll, hogy Midia felé elinduljon. A hajókra már behajózták a legénységet. A Tanin leleplezése Konstantinápoly, május 11.. A lapok megbotránkozással írnak a «Tanin» tegnapi leleplezéseiben szereplő személyekről, különösen S­z­ab­ali­­Ed­di­n hercegről, Serifről és S­z­a­d­i­k­­ról, akiknek nincsen többé helyük a tö­rökök, egyáltalán a muzulmánok között. A «Tanin» annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy leleplezései vég­leg kiirtják a török ellenzéket. Törökország a háború után új életet fog kezdeni és új forrásokból fog meríteni. ! ! Jegyezzünk a nemzeti hadikölcsönre!! Olaszország magatartása A. döntő szó a királyé és a törvényhozásé Róma, május 11. A­­ Giornate d­'Italia­­ jelenti, hogy a­ minisztertanács határozata szerint a tár­gyalások tovább folynak. A 20-án össze­ülő parlament mindenesetre abban a helyzetben fogja találni a miniszterelnö­köt, hogy a döntésről beszámolót mondhat. Természetesen nem szabad azt hinni, hogy a kormány maga véglege­sen jobbra, vagy balra dönthet, csupán arról lehet szó, hogy a maga elhatáro­zását a koronával tudatja és a döntő­ szó a­ királyé és a törvényho­­z­á­s­é l­e­s­z. “­­ Giobitti az olasz királynál Róma, május 11.: (Stefani.) A Giornaie d’Italia jelenti: Viktor Emánuel király ma reggel 9 óra 10 perckor kihallgatáson fogadta Giolittit. A ki- ,­hallgatás ötven percig tartott. A lap meg­jegyzi, hogy biztosra veszik, hogy Salandra mi­i­niszterelnök és Giolitti ma délután tanács­­kozni fognak. A római tanácskozások Róma, május 11.n , t­egnap délután Salandra miniszter­elnök és T­i 11­o­n­i nagykövet között ismét hosszas tanácskozás volt. Aggodalmak Svájcban A svájci határról, május II. (Sa­j­át tudósítónktól.­ Svájcban nem titkolt nyugtalansággal tekintenek az Olasz­ország magatartásáról való döntés elé. Mert ha nem is tartanak a határ megsértésétől, Olaszországnak az európai háborúban való részvételével mégis fokozódik a svájci semlegesség megsértésének lehe­tősége. Svájc elsősorban is kénytelen Újabb csapatokat — 160.(100 emberről beszélnek —­­mozgósítani, ami újabb érzékeny hadi ki­adást okoz. Amellett nagyon komolyan fél­nek attól is, hogy veszélyeztetve lesz a ten­gerentúli gabona és más élelmiszerek behoza­tala, amelynek Olaszország idáig nem vetett gátat. A svájci sajtó ennélfogva érthető módon, a legnagyobb feszültséggel kíséri a dolgok fej­lődését. Némi megkönnyebbülést idézett elő az a hír, hogy az olasz parlament május 12-ére megállapította összeülését egy, héttel elhalasztották. A lapok kedvező jelet látnak ebben, mert abban bíznak, hogy ezáltal időt nyertek a tárgyalások nyugodt folytatására. Figyelmet érdemel az a körülmény, is, hogy a nyugati Svájc franciabarát lapjai épp a leg­utóbbi napok folyamán nagyon szkeptikussá váltak Olaszország tekintetében. Háborúellenes tüntetések Milánó, május 11.: Az Avanti közli, hogy a behívott tar­talékosok elutazásakor Cessena-Onegliában, Montagnában és Riminiben nagy, tünte­tések voltak a háború ellen. Mon­tagnában a tüntetők elvágták a távíróvezeté­­keket, végigvonultak a városon és folyton azt hangoztatták: L­e a háborúval! Rendőrök­ és lovaskatonák vetettek véget a tüntetésnek. Onegliában sok ezer ember vett részt az utcai körmenetben, a zavargás olyan nagyméretű lett, hogy rendőrség lépett közbe és sok tün­tetőt letartóztatott, de a foglyokat azután sza­badon bocsátották, nehogy, még jobban felin­gereljék a népet. Jelentésének kapcsán meg­jegyzi az olasz szociáldemokraták lapja, hogy, május elsején Olaszország több nagy és még több kis városában hatalmas tünteté­sek voltak a háború e­ll­én, de­­az­ olasz saitá azokról nem­, adott hitt. 5

Next