Magyarország, 1915. május (22. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-20 / 139. szám
Budapest, 1915. csütörtök, május 20. MAGYARORSZÁG fogják a Dardanellák legyőzésének megkísérlését abbahagyni, nehogy tekintélyük túlságos csorbát szenvedjen. Megjegyzendő azonban, hogy a legfőbb ok, amiért Románia és más Balkán-államok semleges maradnak, éppen a Dardanellák ostroma, mert az a kilátás, hogy Oroszország legyen itt a kapuőr, egyiküknek sem tetszik.“ A cikk írója ezekkel a szavakkal végzi: „Amint a dolgok ma állanak, aszerint az egész ügy úgy katonailag mint politikailag balfogásnak látszik.“ A francia hadihajók tevékenysége Konstantinápoly, május 19. Az angol-francia flotta tegnap nem fejtett fe akciót a Dardanellák ellen. Néhány nap óta a szmirnai és kómai vilajetektől délre eső, partokról a francia hadihajók élénk tevékenysége észlelhető. A „Jeanne d‘Arc“ e hó 15-én a Marmara-öbölbe futott be, több bárka zászlaját elkobozta és két bárkát, melyeknek egyike fával volt megrakva, elvitt. Az adalai öbölben ugyanez a cirkáló szintén lefoglalt néhány bárkát. Egy másik cirkáló C s a gu i kikötőben (Főnikénél) katonákat szállított partra, hogy ezek marhát és baromfit rekviráljanak. Csendőrök és polgárőrök elűzték az ellenséges katonáikat. Az elvonuló cirkáló 150 lövést tett a község ellen. Az oroszok partraszálltak Iniádában Luganó, május 19. Bukaresti távirat jelenti, hogy az oroszok Iniádában partraszállottak. Az orosz csapatokat Szebasztopolból 86 szállítógőzös vitte át. Anglia Feszült viszony Churchill és Fisher admirális között Amsterdam, május 19. (A Magyarország tudósítójának expressztávirata.) A „Daily Telegraph“ jelenti: Churchill tengerészeti miniszter és Fisher admirális közt oly feszült a viszony, hogy az utóbbinak visszalépése elmaradhatatlan. Hollósy Sándor: A Balkán Románia magatartása Bukarest, május 19. A Ma grava jelenti: A kormányhoz közelálló körökbenszilárdan él a meggyőződés, hogy Románia az eddigi fegyveres semlegességből semmi körülmények között sem fog kilépni, tekintet nélkül arra, hogy az olasz kormány mire határozza magát. Olaszország állásfoglalása semmiféle befolyással sem lehet Románia magatartására. Az entente csak egyetlenegy elfogadható biztosítékot nyújthatna Romániának és ez nem lehetne más, mint Oroszország alapos letörése. E biztosítás nélkül az entente minden ígérete nem más, mint naiv lelkek megtévesztése. A szerbek is garanciákat és ígéreteket kaptak az ententetől, mégis kímélet nélkül feláldozták őket. A Moldova egy másik cikkében ezt írja : A megvert oroszok ismét a mi segítségünkért kiáltanak. Őrültség volna, ha legyőzött ellenségünket támogatnál, azt az ellenséget, amely bennünket holnapután kozákjainak lovaival agyontapostatna. Nemcsak a hazafiságnak, hanem minden önfentartási ösztönnek ki kellene vesznie ebből az országból, ha még mindig akadna ember, aki az orosz hadsereget meg (Saját tudósítónktól.) A képviselőház harmadik „háborús“ ülésszakának, amelyet azonban a hadiállapot követte egység szempontjából súlyosan megzavartak a kormány pártszempontból erőszakolt javaslatai, ma volt talán az utolsó érdemleges ülése. Körülbelül ez ülésszakkal együtt ér véget a hadikiállítás is és a záróünnepély után majd végre lekerül a képviselőház oromzatáról a fekete-sárga zászló is. Lehet, hogy a külpolitikai események még egy, talán két nagyobb ülésre adnak okot, de hiszen a régi keserű tapasztalatok alapján azon sem ütköznék meg senki, ha életbevágó események a’magyar képviselőház tudta — Isten bocsássa meg a merészséget : beleegyezése — nélkül zúdulnának reánk. Ez az utolsó ülés is elvesztette érdekességét azáltal, hogy az ellenzéki oldalról mára bejegyzett súlyosabb interpellációk elmaradtak. Különösen érdekes lett volna a mai feszült helyzetben, az olasz kamara megnyitása előtt való napon az a két interpelláció, amelyet a külügyi helyzet dolgában Apponyi Albert gróf és Polónyi Géza ígértek. Nem csekély jelentősége lett volna Apponyi másik interpellációjának, amelyet a nemzeti jelvények mellőzése miatt tett volna, de hát ez is elmaradt. Mindezeket a pontban tizenegy órakor megnyitott ülés elején az elnöki bejelentések kapcsán tudtuk meg. E megállapodással azonban s azzal, hogy a legközelebbi ülést jövő szerdára tűzték ki, eléretett a cél, amelyért Károlyi Mihály gróf annak idején hiábaemelt szót, hogy az olasz kérdés megoldása a Házat együtt találja. Rakovszky István azonban megtartotta interpellációját a sebesült katonákat látogató családtagok és a harctérről szabadságra hazatérő katonák részéről kedvezményes vasúti jegyek engedélyezése tárgyában. A kereskedelemügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy figyelemmel lesz a dologra ott, ahol a körülmények megengedik. Rakovszky István ezzel az ígérettel nem elégedett meg, sürgette, hogy a katonák föltétlenül kapjanak kedvezményt, ebben a reményben a választ mégis tudomásul vette. A Ház is. Szabó István (nagyatádi) is interpellált a katonák vasúti viteldíjainak egyenlőtlensége tárgyában. A katonák számára féláru jegykedvezményt kért. A kereskedelmi miniszter ezt lehetetlennek tartja Ausztria miatt. Szabó István ezt a választ természetesen nem vette tudomásul. A Ház igen. Az ülés lefolyásáról a következő részletes tudósításunk ad számot: Beöthy Pál elnök tizenegy órakor nyitja meg az ülést. A kúriai bíráskodásról szóló javaslatot harmadszori olvasóidban is elfogadják. Átteszik a főrendiházhoz. Elnök megteszi napirend-indítványát. Mivel a főrendiház csak pénteken tart ülést és az ünnepekre való tekintettel is javasolja, hogy a Ház jövő szerdán, május 26-ikán délelőtt tiz órakor tartsa ülését s annak napirendjére a főrendiház üzenetének átvételét s a további teendők iránt való intézkedést tűzzék ki. A Ház ehhez hozzájárul • Elnök bejelenti, hogy Polónyi Géza és Apponyi Albert gróf a viszonyokra való tekintettel a mai ülésen nem terjesztik elő interpellációjukat. Amennyiben a képviselő urak nem interpellációs napon is élni kívánnak jogukkal, sürgős interpellációra kérhetnek engedelmet. Preszly Elemér eláll interpellációjától. Rakovszky István a sebesült katonáikat rá, lógató rokonok és a hazautazó katonák kedvezményes vasúti menetdíjai tárgyában interpellál. Kérdi a kereskedelmi minisztert, hajlandó-e az illetőknek ugyanazonvasúti kedvezményt megadni, mint aminek Ausztriában, fönn állanak ? Harkányi János kereskedelmi miniszter válaszában azt hangoztatja, hogy két szempont volt az, amely miatt eddig nem lehetett a kedvezményeket megadni. Az egyik az, hogy két hadszíntér közé voltunk beékelve, amiért a forgalmat korlátozni kellett. De korlátozni kellett azért is, hogy a ragályos betegségek széthurcolását megakadályozzuk. Az egészségiviszonyok javulásához mérten hajlandó a III. osztályon utazó, sebesült katonákat látogató rokonoknak ugyanazokat a kedvezményeket megadni, amelyek Ausztriában fennállanak. A hazautazó katonák is kedvezményben részesülnek annyiban, hogy a III. osztályban utazó katonák a II. osztály felét fizetik. Rakovszky István tudomásul veszi a választ, de kéri a minisztert, hogy a hazautazó katonáknak külön III. osztályú kocsit csatoltasson a vonatokhoz. r * Harkányi János kereskedelmi miniszter viszonválasza után a Ház a választ tudomásul veszi. Szabó István (nagyatádi) ugyancsak a katonák menetdíja tárgyában interpellál. Kérdi a minisztert, hajlandó-e a hazautazó legénységbeli katonáknak III. osztályú félmenetdíjkedvezményt biztosítani. És kérdi, van-e tudomása a miniszternek arról, hogy a mezei munkára hazautazó katonák egy része ingyen utazik, a másik részével pedig megfizettetik a díjat. Harkányi János kereskedelmi, miniszter utal arra, hogy ha fél harmadosztályú jegyet engedélyezne, akkor olcsóbb volna a szállítás, mint Ausztriában. Ami a mezei munkások utazását illeti, itt a katonai hatóság a hibás, amely nem állított ki útlevelet. Kéri válaszának tudomásulvételét. Szabó István (nagyatádi) nem veheti tudomásul a választ. A Ház tudomásul veszi a választ. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítése után az ülést 12-kor berekeszti. ' ',t « akarná menteni, amikor az oroszokat Galíciában megverték. Meghosszabbították a román városi képviselők mandátumát Bukarest, május 19. A városi képviselőtestületek egyik felének lejárt mandátumaira most kellett volna az egész országban megválasztani a képviselőtestületek tagjait, azonban Norcun belügyminiszter javaslatára a király elhalasztotta ezeket a választásokat s a lejárt mandátumok érvényét királyi dekrétummal meghosszabbította. A kormány ezen elhatározása általános helyesléssel találkozott. Budapest, május 19. §1 Interpellációk az olasz kérdésben. A kép-* viselőház mai ülésére Apponyi Albert gróf? és Polónyi Géza interpellációt jegyeztekbe a külügyi helyzetről. Mind a kettő az olasz kérdésre vonatkozott volna. Az interpellációk azonban elmaradt. Mint értesülünk ugyanis, ma az ülés elején az elnökség közvetítése révén bizalmas eszmecsere indult meg iránt, hogy az olasz kérdésben teendő felszólalások egyelőre elhalasztassanak. Ezzel szemben az interpellálók csupánazt a feltételt állították fel, hogy interpellációjukat a képviselőhöz mostani ülésszakában elmondhassák. A miniszterelnök május hó 26-át ajánlotta fel az interpellációk elmondása napjául, amit Apponyi Albert gróf és Posonyi Géza elfogadtak. Ez alapon történt azután,a megegyezés. Leszögezni kívánjuk még azt a tényt, hogy Károlyi Mihály, gróf néhány nap előtt történt napirendi felszólalásában azt a kérdést intézte a miniszterelnökhöz, hogy hajlandó-e a Házat a külügyi helyzetről az elnapolás előtt behatóan informálni. Tisza István gróf akkor kitérőleg válaszolt, most azonban teljesedésbe ment a függetlenségiés 48-as párt ama óhaja, hogy a Ház a külügyi kérdéshez hozzászólhasson