Magyarország, 1915. május (22. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-05 / 124. szám

/4~^ - - - . , '■ 1 ------------------------------■---------b . Berlin, május 4. A szövetséges hadseregek nyugat-gali­­ciai győzelmét a reggeli lapok részletesen méltatják. A Berliner Tageblattban Morala őrnagy így ír: Május 2-át megünnepelhetjük, mint egy napot, amely a szívós védelmet és az energikus támadást olyan sikerrel koro­názta, amely csak a szövetséges hadsereg hűséges együttműködésével volt elérhető a nagy számbeli fölényben lévő ellenséggel szemben. A Deutsches Tageszeitung így ír : A szö­vetséges központi hatalmak hadseregei hű szövetségben már több fényes haditestet vív­tak ki, Nyugat-Galiciában teljes taktikai kö­zösséggel oly nagy győzelmet arattak, amely egyelőre még meg sem becsülhető s amely talán döntő befolyással lesz az egész hadjá­ratra. A Kreuzzeitung írja: Ezúttal nem meg­semmisítő ütközet volt, amilyen a Mazuri téri csata volt, mégis olyan győzelemről szól­hatunk, amely befolyással lehet a végleges döntésre. Az osztrák és magyar és német Csapatok fegyverbarátsága ismét fényes si­kert aratott. A Rundschau írja: A Dunajec mentén kivívott diadal azt jelenti, hogy elmúlt az állóharcok ideje és hogy döntő események vannak készülőben. A Vossische Zeitung így ír : A nyugat­­galiciai csata a háború legragyogóbb fegy­vertényének egyike, amely nem fogja elté­veszteni katonai és erkölcsi hatását. A német hivatalos jelentés Berlin, május 3. A német nagy főhadiszállás közli: Keleti hadszíntér: A Riga felé menekülő oroszok további üldözése közben tegnap 4 ágyút, 4 gépfegyvert zsákmányul ejtettünk és Mitautól délre ismét 1700 oroszt fogtunk el úgy, ahogy a foglyok összes száma 3200-ra emelkedett. K­a­­­v­a­r­­­á­t­ó­l délke­letre orosz támadások az ellenség erős vesz­teségei mellett meghiúsultak. Az oroszokat a Szaszupa túlsó partjára vetettük vissza, miközben 330 foglyot hagytak a kezünkön. Skierniewiczétől északkeletre is sú­­lyos vereséget szenvedtek az oroszok. Itt nagyszámú halotton kívül száz foglyot is vesztettek. Délkeleti hadszíntér: Frigyes kir. herceg tábornagy fővezér jelenléte mel­lett a szövetséges csapatok Mackensen vezérezredes (Generaloberst) vezetése alatt tegnap elkeseredett harcok után a n­y­u­­gat-galiciai egész orosz arcvo­nalat, amely a magyar határ közelében kezdődött és a Dunajecnek a Visztulába torkolásáig terjed, számos helyen át­törték és mindenütt benyomták. Az ellen­ségnek az a része, mely elmenekülhetett, keményen üldözve a szövetséges csapatok­tól, a legsürgősebb visszavonulásban van kelet felé. A győzelmi trófeákat még megkö­zelítőleg sem lehet áttekinteni. Orosz hivatalos jelentés Amsterdam, május 1. (A Magyarország tudósítójának expressz­­távirata.) A pétervári távirati ügynökség jelenti: Szombat óta a Nida folyótól a Kárpátokig Gladisjer irányában húzódó fronton heves harc folyik. Az osztrák és a magyar csapatok a Visztula jobb partján néhány támadást intéztek. Tarnov irányában és attól délre a tüzérségi harc fölöttébb heves és elkeseredett ütközetek folynak. Zaleseiki mellett az osztrák és a magyar sapatok két támadást intéztek. H. S. MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. szerda, május 5. A németek előnyomulása Nyugat- Oroszországban Hága, május 4. A Times vasárnapi számában pétervári táv­iratot közöl, amely szerint az orosz katonai kö­­­­rök véleménye szerint a németek akciója az­­ orosz Keleti-tenger partvidékén minden jelen­tőség nélkül való, nem egyéb fenyegetésnél és alig hihető, hogy összefüggne a német flottá­nak kelettengeri hadműveleteivel. A Novoje V rém­ja a hivatalos jelentéshez azt a megjegy­zést fűzi, hogy Nyugat-Oroszországnak ez a te­rülete katonai szempontból nem fontos, ellenben valószínű, hogy a német flotta a Keleti-tenger­nek azon a partvidékén népfelkelő csapatteste­ket akar szárazföldre vinni. Berlin, május 4. A főváros iskoláiban ma sincs tanítás. A közoktatási kormány rendelete értelmében valamennyi iskola ünnepet tart a nyugat-ga­­­­liciai győzelem örömére és a tanítótestület az iskolai ünnepeken tartozik megmagyarázni az iskolásgyermekeknek a német - osztrák - ma­gyar fegyvertény nagy jelentőséggét. A cár galíciai látogatása Krakó, május 4. Orosz lapok közlése szerint a cár galíciai tartózkodása idején Lembergen és Przemyslen kívül Samborba is ellátogatott, ahol tisztele­­ t Törökország háborúja A Dardanellák ostroma A törökök győzelmes harcai — Egy fogoly francia káplár elbeszélése — Konstantinápoly, május 4. A hadifogságba jutott Emyl francia káp­lár a következőket be­sgeli: Eltöszettető­.Érélünk, hogy a török katonák­­ széles nadrágot, zöld kendőt, piros rézt viselnek, hosszú kék bojttal. Nagyot néztünk tehát, amikor partra szállva, a valóságban láttuk a török katonákat. Csodá­latraméltó módon kihasználják a terepet. A­mikor páncéloshajóink gránátjai a török lö­vészárok felett szétrobbantak, azt hittük, hogy a török katonák egy szálig a halál fiai. Nem tartott azonban soká és a füstfelhők között lát­tuk a török katonákat, amint gyors szökések­kel árokról-árokra ugranak, hogy fedezéseik­ben elhelyezkedjenek, így közeledtek tüzelé­sünk közben a partvidékhez. Arra nem is gon­doltunk, hogy visszavonulásuink vonalát oldal­ról elvágják, miután a hadihajók lőtávolságá­­ban állottunk. Amikor azonban előbbre akar­tunk nyomulni, szemben találtuk magunkat katonáitokkal, akik a gránátok tüzelése közben előrenyomultak. Amikor pedig az oldal táma­dással helyezkedtünk szembe, ismét más török katonákra bukkantunk, akik szegzett szurony­nyal mentek ellenünk. A mi elfogatásunkat a lisztek okozták, akit­ azzal biztattak, hogy könnyen elűzzük és meg­lepjük a török csapatokat.. Midőn ezek anélkül, hogy egyetlen lövést leadtak volna, feltű­zött szuronnyal mind közelebb és közelebb jöttek, tisztjeink azzal biztattak, hogy ne féljünk,­­ mert a törököknek nincsenek patronjaik. így­­ történt, hogy midőn egészen közel voltunk­­ egymáshoz, gyilkos tüzelést zúdítottak reánk a törökök. Balszárnyunk, amely nagy vesztesé­­ge­ket szenvedett, nagy nehezen visszamenekül­­­hetett a csónakokba. Elsőnek partraszállított csapatunk fele azonban ily módon tönkrement. Midőn másnap hajnalban ismét partra­­szálltunk, az egyik zátonyra futott csónakban láttunk egy magasabbrangú tisztet, aki így szó­lott szomszédjaihoz: Majdnem ötezer halott egy ötórás harcban. A mi dandárunk csaknem teljesen megsemmi­­sült. A­helyett, hogy új csapatokat szállítanak, partra, inkább csónakokat küldenének a sebe­sültek résére, akik szanaszét feküsznek a földön! Ezek a szavak megrendítették zászlóaljunk erkölcsi erejét. Reszkettünk a szerencsétlen­ségtől, mely reánk várakozott. A fogoly káplár — mint mondotta — na-* -, gyón sajnálja, Rog­t fogságba esélt, mégis vi­gasztalja az a tudat, hogy oly vitéz hadsereg­­katonáinak adta meg magát ."Egyenruhájának azt a darabját, amely akkor szakadt ki, mikor az őt megtámadó török katona visszahúzta szúrásra kész bajonettjét, midőn ő megadta magát, emlékül meg fogja őrizni. Földjeimnek,­­ mondotta, úgy fogom ezt mutogatni, mint a törökök emberies érzésének­ bizonyítékát. Elfogott angol és francia tisztek Konstantinápoly, május 4. A Dardanellák szárazföldi harcainál, rész­ben pedig az elsülyesztett búvárhajók meg­­mentettjei közül a következő angol és francia tisztek jutottak hadifogságunkba: Romhel Pál kapitány (Nantes), Lesfort hadnagy, (Rouen), Macdenald kapitány (Ausztrália), Ergel és Ensi Caedan hadnagyok (Ausztrália), Esloke (Anglia), Ilegad Eckserex, Care, Per- ■ A­­gess, Palmer és Fitzgerald (London) Az angolok és franciák veszteségei Bécs, május 4. Athénból jelentik, hogy a Dardanelláknál megkísérelt partraszállás a szövetségesek szá­­­­razföldi csapatainak súlyos veszteségeket oko­zott. Az új­­offenzíva megkezdése óta vasárnapig a szövetségesek halottakban és sebesültekben nem kevesebb, mint húszezer embert veszítet­tek, igen nagy a veszteség tisztekben is. Az el­­set­ek között van Asler tábornok, aki vezérka­rával a legkritikusabb helyzetbe jutott, mert a török csapatok körülkeríteték. Asler tábornok öngyilkos lett. A legnagyobb veszteségek a Ka­­batepénél partraszállt angol különítményt ér­ték, amelyet a török tüzérség oldalba kapott. A szövetségesek hajóágyúi eredménytelenül­­tüzeltek a török állásokra és csapatokra. Az an­golok arra irányuló kísérlete, hogy a török csa­­­­patok vasgyűrűjét, amely Kabatepénél félkör­alakban veszi őket körül, keresztültörték, telje­sére Brjuszilov tábornok vezetésével diszszem­i lét rendeztek. A cár sok katonának a Szent György-rendjelet adományozta. Przemysl hősei Bukarest, május 4. " A Bilsevija Vjedomoszti jelenti, hogy­ Kuzmanek tábornokot Bogucsárban internál­ták. A hadifogságba jutott Korber Herman a lap egy munkatársával folytatott beszélgetésé­ben rácáfolt arra az angol­­részről terjesztett hírre, hogy Przemyslijen vig életet éltek volna a tisztek. A lap 21-iki számában Szelivanov tábornok egy leírása van, mely többek között így szól: A przemysl védősereg oroszlánok módjára harcolt. Kitörései azonban nem sike­rültek. Gorkij könyve a háborúról Pétervár, május 4. Gorkij Maxim könyvet írt a háborúról. Témái: Vilmos császár, Miklós cár, a francia köztársaság, amerikai közerkölcs és milliárdo­sok. A könyvben élesen polemizál azokkal, akik a borzasztó háborút helyeslik vagy okos­­zák. A szocializmushoz fordul, hogy az embe­rek számára könnyítse meg mindenütt a világ­háború okozta rettenetes helyzetet. Az orosz cenzúra a nagy íróra való­ tekintettel — állító­­lag — egyetlen törlést sem eszközölt a kömyves.

Next