Magyarország, 1915. június (22. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-07 / 157. szám

2 IADYAROKSZA» Budapest, 1915. hétfő, junius 17. Az olasz háború A király manifesztumának felolvasása a csapatok elött . Dics, junius 6. ? A Neue Freie Presse jelenti: A király ma­­nifesztumát, amelyet az olasz hadüzenet alkal­mából kibocsátott, a kivonult csapatoknak, pótformációknak és a hadsereg, landwehr, honvédség, népfölkelés többi csoportjainak, az összes katonai parancsnokságok területén a tisztek és legénység anyanyelvén felolvasták és népszerűen megmagyarázták. "­ A helyzet Olaszországban lM Zürich, junius 6. Yo I í ö I í n í gróf a Neue Züricher Zeitung hasábjain leírást közöl az olaszországi álla­potokról és hangulatokról. Rámutat arra, mennyi nehézségbe kerül a kormánynak a háborús hangulatot és nemzeti lelkesedést a tömegben ébrentartani és hogy erre a célra mennyi különböző eszközt kell folytonosan alkalmaznia. Fáradozása azonban nem jár nagy eredménynyel. A vidéken máris be­állottak az előre látott következmények. Nincs munkaerő a szénakaszálásra és ara­tásra. Az ins­ég­­az ú­j behívások miatt folyton emelkedik. Az Amerikában és Németországban élő rendkívül nagyszámú olasz tartalékosok kimaradása a kedvezető­­séget arra bízta, hogy az 1896. és 1897. évi korosztályokat már mostan a zászlók alá hívja a tartalékformációk kitöltése végett, épp Úgy a milíciát is, úgy hogy ez idő szerint minden 18 és 30 év közti férfi zászló alatt van. A hézagok kitöltése végett a kormánynak még tengerésztartalékosokat is be kellett soroznia a szárazföldi hadseregbe. . "A mezőgazdaságra való visszahatás óriási. Ehhez járul, hogy a mezőgazdák most min­denáron mindent­­eladnak, nehogy kénytele­nek legyenek mindent a hírhedt rekvizíciós cédulák ellenében a hadvezetőségnek átadni. Nagyon deprimáló az anyagi visszahatás is. Mindenütt hallani szegény emberek panaszát, hogy a kormány által nekik ígért segély­­pénzt most épp oly ke­véssé­­fogják megkapni, mint azt a 30 millió lírát, amelyet a föld­rengés áldozatainak ígértek, de soha sem ad­tak meg.­­Az egészségügyi szervezetnek már a mozgósítás alatt is észlelt hiányai most még világosabban megnyilvánultak. Hiány van kórházakban, orvosokban, kiképzett ápo­lókban és segédszemélyzetben. A falusi lakos­ság imáiban és zarándoklatjain nem a győ­­­­zelemért, hanem szerettei hazatértéért és a háború végéért imádkozik.« A hármasszövetség olasz védelmezője Berlin, június 6. LUgánóból jelentik. A «Popolo Ro­mano» kiadója, C­hau­vet ma is úgy nyi­latkozott, hogy Olaszországnak a hárm­a­­­­sszövetséget fenn kellett volna tar­tania. Minden lapot elitél, amely önző ér­dekből elhallgatja meggyőződését. Az élet Triesztben­ ­ Trieszt képe egyenesen meglepő. A kül­földi lapok már megírták, h­ogy Triesztben hemzseg a katonaság, a Piazza Granden üte­gek állanak és minden lámpavason kivégzett forradalmárok holttestei lógnak. A valóság ezzel szemben az, hogy a lakosság nagy­ része természetesen elhagyta a várost, az utcákon most is elegáns urak és hölgyek lát­hatók, a szállókban, vendéglőkben normális a forgalom és a városban egyáltalán nincs semmiféle háborús izgalom, bárha naponkint egyszer-s kétszer el is hallatszik oda a távoli ágyúdörej. £í. jgJiS MS& n:i£szti helytartó, ma is piazzai palotájában székel és mindenben segítségére van a lakosságnak. Bár minden­­percben nagy csaták folyhatnak le a közvet­len közelben, a város élelmezése még mindig jobb, mint bármely a harctértől messze fekvő városé. A vendéglőkben fehér süteményt lehet kapni, a kávéházakban cukrászsüte­ményt, kalácsot, akár csak békében. H­a a kikötőben nem lenne olyan mélységes csend, akkor a város csak olyan benyomást keltene, mint a békés esztendők legmelegebb évsza­kában. Tegnap Przemysl visszafoglalásának örömére a legtöbb ház és a középületek zászlós­­díszt öltöttek. I. Légibombák dobása Velencére 1849-ben . Velencének egy léghajóból való korábbi bombázásáról érdekes adatok találhatók a bé­csi hadilevéltár feljegyzéseiben s a Neue Freie Presse közli e feljegyzéseket. Hauschka Henrik sorhajó kapitány Malghera és­­Velence meg­vál­lása című munkájában a következőket írja: ,,Julius hónapban bombáknak léghajók segítségével a levegőbe való vitelével kísérle­teztek. A megszállott város közepe felett a bom­bának le kellett esni a léghajóról és csapódás következtében felrobbanni. A szél kiszámítha­tatlan változásai, a felső légáramlatoknak az alsó légáramlatoktól eltérő irányai miatt ezek a részint a szárazföldről, részint tengerről, a „Vulkan“ hajóról eszközölt kísérletek nem si­kerültek kifogástalanul, mert a legtöbb bomba a tengerbe esett. Az egyidőben Velencben hor­­gonyzó „Frolio"­ angol hajó és egy görög hajó kapitánya a lakosok és a hajók utasainak ag­godalmát nagynak írják s egyáltalában az er­kölcsi hatást nagyon jelentékenynek írják le. A levegőből való bombázás szellemes eszméje Achauim Franctól, akkori tüzérfőhadnagytól eredt, így bebizonyosodott, hogy bombákat úgy szárazföldről, mint a tenger felől ötezer ölnyi távolságra fekvő helyekre is lehet vetni levegő­ből kedvező szél esetén s így többé, azok a váro­sok sem biztonságosak a bombák ellen, amely városokat eddig a körülöttük épített erődök védtek.“ Tényleg sikerült a megszállás ideje alatt Muramo irányában több ízben is léghajókat in­­dítani útnak s az ellenséges hajók felé terelni őket. Egy ilyen léghajó a „Panama“ nevű fran­cia hajót is veszélyeztette. A hivatalos harc­téri jelentésben meg van említve, hogy július 25-én két srapnellekkel felszerelt léghajó fel­szállott a „Vulcan“ hajóról s a bombák Lidó felett (a Giardino Publican felett 1500 méter magasban és 6300 méter távolságnyira a fel­szállási helytől) váltak el a léggömböktől. A rémület, amit a bombák okoztak, a feljegyzések szerint nagyon nagy volt s az akkori léghajó­zási technikához mérten kisebb arányban ha­sonlított Londonnak a Zeppelinektől való re­megéséhez. *■*­*&*■***................s T­örökország háborúja A törökök általános támadása a Gallipoli-félszigeten Rotterdam, június 6. A «Times» Mytileneből keltezett jelentést tesz közzé, amely szerint a törökök álta­lános nagy támadást kezdtek pén­teken reggel a Gallipoli-félsziget déli nyúlvá­nyánál álló szövetséges seregek ellen. A har­cok folyamatban vannak. (Az Est.) ( A nyugati harctérről Bombavetés Calaisra Rotterdam, június 6. ) Párisi jelentés szerint tegnap német repülőgép jelent meg Calais fölött és több bombát dobott le. A bombák egy embert megöltek és kisebb-nagyobb anyagi károkat okoztak. A németek ismét bombázták Verdunt Berlin, június 6. "A «Lokalimzeiger»-nek jelentik Párisból. Csak ma tudták itt meg, hogy a németek Szombaton nehéz ágyukkal tűz alá vették Verdu­nt. A bombázás hatásáról­­eddig még nem érkezett jelentés. A francia hivatalos jelentés ,W. derűn, junius 6. ■ (Saját tudósí­tónktól.) Páris­i­ á­k táviratozzák: A június 3-án délután ki­adott hivatalos jelentés így hangzik : „Az Arrastól északra lévő területen a tüzérségi harc tovább folyik. Az éj folya­mán több heves gyalogsági harc folyt Notre Dame de Lorettetől keletre, ahol egyik fél állásai sem változtak, valamint a Laby­rinth vidékén, ahol némi előrehaladást tettünk. A Labyrinthban május 31-ike óta ejtett foglyok száma összesen nyolcszáz, köz­tük kilenc tiszt és mintegy ötven altiszt. Két gépfegyvert is zsákmányoltunk. A front többi részéről nincs semmi hír.“ . „ Francia légi támadás a német trón­örökös főhadiszállása ellen Berlin, június 6. A június 3-án éjszaka kiadott francia hivatalos jelentés a következőket tartalmazza: Csapatainknak Labirynthnél­­ történt előrehaladásán kívül más újság nincs. 29 francia repülőgép reggel­­4 és 5 óra között a trónörökös főhadi­szállására 178 bombát dobott, melyek közül sok talált is és ezen­kívül sok ezer nyilat zúdítottak a táborra. A repülőgépekre hevesen tüzel­tek, de mind jókarban tértek vissza. A JW­o I­f 1­ ügynökség ehhez a következő megjegyzést fűzi: Illetékes helyről kapott ér­tesülés alapján megállapíthatjuk, hogy a bombák a legénység közül több embert megöltek, más eredménye az aviatikusok munkájának nem volt. Olasz csapatszállítás a francia harctérre Berlin, június 6.­­­­ A «Berliner Tageblath-nak jelentik Zü­richből. A párisi lapok és a posta elmaradt. Ennek állítólag az az oka, hogy a francia vasútak forgalmát a nyugati harctérre irányított csapatszállítások kö­tik le. Asquith a fronton Rotterdam, junius 6. A «Reuter-ügynökség­ hosszabb tudósí­tást közöl Asquith angol miniszterelnök­nek a franciaországi angol fronton tett látogatásáról. A látogatás azzal végződött, hogy Asquith French generális házában találkozott J o­f­f r­e és F­o­c­li tábornokokkal, valamint Miller and hadügyminiszterrel, akikkel félóra hosszat tanácskozott E ifiHatik­áSt garantált legjobb gyapjúszövetekkel meleg ruhák és könnyebbek is. Stájerpisztoly 40.— K Gyulay-táska 3.6.—, Harábojt 8.— Kardkötő 0.— K. Sroloci b­estya 4.— K. Gyapjú gaxnásai 7.—­­v. Tábori takaró 12.— K. Hátizsák 8.— IC. Evőcsésze fedővel 1.50 S, Tábori kulacs 3.—K és feljobo. Min­den cit- fc, melyre a hadseregnek a táborban szüksége van nagy választék­ban, jutányosan beszerezhető. Tsiller Mór és Társ® ka­r.arai árji­lóknál' Budapest, W. kar., ^áci­ae8ca 3S. ss. Ezixitekm.l., keqsked­Vrn l. nag­y Dasl vetetett azensezm­ény.

Next