Magyarország, 1915. július (22. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-16 / 196. szám

/ «r Az olasz háború Az Adria blokádja megkezdődött , Milánó, július 15. (­Saját tudósítónktól.) 'A1 «Se­­colo» jelenti, hogy az A1­d­r­­­a olasz b­l­o­­kádjának végrehajtása megkez­dődött. A1 blokád az Adria egész part­jára vonatkozik, az Otrantó—Aspirula-vo­­naltól északra. A1 kereskedelmi hajóknak tilos a blokád alá vett tengeri zónába lépni. Külön dekrétum jelent meg, amely, fölsorolja a kivételes eseteket, hogy mikor és mily feltételek mellett futhat be keres­kedelmi hajó a blokád alá vett zónába. Lelőtt olasz megfigyelő-léghajó Bécs, július 15. (Saját tud­óáll­ónk­tól.) Az osztrák­magyar tüzérség Görz környékén jól irányzott lövéssel lelőtte az olaszok rögzített léghajóját, amelyet az ellenség hadállá­saink megfigyelésére használt. Visszavert olasz támadások — Tíz bombát dobtak a nabresinai pálya­­ udvarra — Sajtóhadiszállás, július 15. (Saját tudósítónktó­l.) A keddi nap­­az Isonzó-fronton, mérsékelt tüzérségi tüze­léstől eltekintve, nyugodtan folyt le. Csak este 9 óra tájban támadt erős ellenséges gyalogság a Strauss­in­a-szakaszon a dobe­r­dói fensik ellen, de visszavertük őket. Ugyanez a sors ért azon a helyen szerdán reggel öt órakor egy másik ellenséges támadást is. Ellenséges repülők tíz bombát dobtak le a nabrezinai pályaudvarra, anél­kül, hogy, kárt okoztak volna. A tiroli harcok nehézségei A­­,,N. Freie Presse“ levelezője Innsbruck­ból a következőket jelenti lapjának. Már július első napjaiban a magaslatokon lévő megerősített helyek mély hóban fekszenek s nem ritkaság, hogy a hőmérséklet 10 és még több fok a fagypont alatt. Turisztikai szem­pontból pompásan képzett embereinket mindez nem érinti, annál kevésbbé, mert úgy az egész­ségügy, mint fölszerelés és élelmezés dolgában a hadvezetőség minden lehetőről gondoskodott. Ámde ,,hogyan szándékoznak az olaszok, akik már most sem tudnak előre jutni, később, októ­ber vagy november hónapokban áttörni arcvo­nalunkon ? !“ Most ez a határon elvérző legj­obb csapataiknak sem Sikerül és szeptemberben avagy októberben sikerüljön, midőn az ellenfél már arra fog kényszerülni, hogy csekélyebb ér­tékű tartalékait a déli tartományokból vesse küzdelembe ? ! A magas hegyek közti tél itt igen becses segítőtársa lesz hat­árvédelmünknek, amiről az olasz urak háborús lelkesedésük első perceiben, úgy látszik, megfeledkeztek. Eddigi veszteségeink? Míg az olaszok hiábavaló áttörési kísérleteiknél jelentékeny, sőt sokszor igen súlyos veszteségeket szenved­tek, addig ugyanezen alkalmakkor a mi részün­kön gyakran még sebesülés se történt. Ha bátor határvédő katonáink veszteségeit átlagban veszi szűk, legfeljebb, ha öt-hat sebesült jut egy zászlóaljra. Hogy hány sebesült katonánk fek­szik tiroli kórházakban, mindenki tudja. Innsbruckban a déli határharcoknak alig tucat­nyi sebesültje fekszik, a többi városokban se sokkal több. Nálunk e tekintetben nincs titko­lódzás, nem is szükséges ez, ebben a ránk kényszerített háborúban. Az olaszok tüzelésé­nek eredménye igen csekély, eltekintve néhány alpesi kunyhótól, melyek szabad fekvésüknél fogva a legjobb célpontot képezik. Eddigelé egyetlen záróerődünk se szenvedett komoly sé­rülést, a többi erődökről nem is szólva. Külön­ben az olaszok még nem is jutottak annyira elő­re, hogy lehetségessé vált volna megerősített he­lyeink hatásos lődözése. Számos epizódból isme­retes, mily pompásan dolgoznak itt embereink,­ mily kitűnően tüzelnek lövészeink. Nyolcvan­­kilencven százalék telitalálat igen gyakori déltiroli határvédő csapatainknál. Tirolban most bő aratás volt, a gabona­­ már mindenütt tető alatt van. Szüretről persze szó sem lehet és a háború okozta kulturális ká- I rok igen jelentékenyek. A selyemhernyó te­nyésztés évekre meg van zavarva. Ámde mind­e­n károk csekélyek ahhoz a nagy előnyhöz képest,­­ amelyet már most elkönyvelhetünk: a fegyve­reinkben való törhetetlen bizalomhoz és Tirol szilárdságához képest. Trieszt bombázása a levegőből Trieszt, julius ,15. Minél kevesebb sikert érnek el az olaszok támadásaikkal szárazon és vizen, annál gyak­rabban kísérlik meg legalább a levegőből sike­reket érni. Eddig azonban ez sem sikerült ne­kik. A múltkoriban az olasz vezérkar azt je­lentette, hogy egy repülőjük Opcinától északra alaposan megrongálta a vasútvonalat, holott mindössze néhány lyukat vájtak a földbe a vas­útvonal mellett a bombák. Trieszt fölött az olasz háború kezdete óta négy ízben jelentek meg olasz repülők és a vá­rosra, amelyet az olaszok fel akarnak „szaba­dítani“, körülbelül húsz bombát szórtak. Né­hány héttel ezelőtt egy bomba a víztartályra esett s bár anyagi kárt nem okozott, a szilánkjai megsebesítettek egy asszonyt. Június közepén a servolai vasműtelep fölött jelent meg egy olasz léghajó. A telepnek nem történt baja, csupán egy munkás halt meg, kettő pedig megsebesült. Az egyik bomba fel sem robbant. Július 4-én éjszaka ismét egy olasz kormá­nyozható léghajó jelent meg Trieszt fölött.­ Ez­úttal hat bomba esett a városba, köztük egy teljesen hatástalanul a készülő kikötőraktár kőkockái közé. Két bomba, amelyek a pálya­udvarnak voltak szánva, a vágányok kis da­rabkáját szakította fel, ezt a kárt azonban ha­marosan kijavították. Egy fel nem robbant bombát a sűtőház mellett találtak meg. Ember­életben ezúttal nem esett kár. Az utolsó légi bombázás július 7-én volt, amely némi anyagi kárt okozott. Éjfélkor je­lent meg a léghajó a Servola-negyed fölött s ledobott egy bombát a linoleumgyárra, amely­nek egyik épülete kigyuladt. A tűzoltóság azon­ban a tüzet hamarosan lokalizálta. A bombák nagy erejűek voltak. Szerencsére senki nem tar­tózkodott a közelben, amikor szétrobbant. Egy másik bomba a Jutificio Triestino jutagyár igazgatósági épületét rombolta le. A ház lakat­lan volt s igy sebesülés sem történt. A két épü­lettel szomszédos Stabilimento Tecnico sértetlen maradt. A Via Navalnin, a vasútvonal mellett csak nagy íjaikat vágott egy bomba.­­A légi támadás alatt egy mérnök trigono­metriai alapon kiszámította, hogy a léghajó 1500 méter magasban lebeg. Ebből a magasság­ból az olaszok előbb világítóbombákat ejtettek le és csak aztán jött a robbanó bomba. A la­kosság a bombázás alatt teljesen megőrizte nyugalmát. Cadorna jelentése Július 12. A Carni alpokban csapataink kedvezően haladó offenzívájukat folytatva 11-én reggel az Anger-pataktól délre eső magaslato­kon (a Plöcken-szorostól északkeletre) arra kényszerítették az ellenséget, hogy miután a lö­vészárkok elpusztíttattak, legelső hadállásait feladja. &, I Budapest, 1915. péntek, Julius 16.. MAGYARORSZÁG , 4 '— ...................................................—---------------------­ W/jmsM■ ■■ni 5 A’ Km vidékén a 11 -ére, virradó éjjel, — amelyen borzalmas vihar dühöngött — az ellen­ségnek egy meglepetésszerű támadását nyom­ban visszavertük. A front többi részein nevezetesebb esemény nem történt. A „Vörös könyv” hatása Olaszországban Lugano, július 15. Az olasz sajtó egyelőre nem fejtegeti az osztrák-magyar Vöröskönyvet, de Rómában kí­nos zavar támadt, mert abban, amit Sonnino szándékosan mellőzött, oly részletekről is szó van, melyekről a Zöldkönyv teljesen hallgat. Különösen lehangolóan hatott a Vöröskönyv ama közlése, hogy Sonnino az olasz királyt ha­misan informálta és hogy a bécsi olasz katonai attasé könnyelműen optimisztikus jelentéseket küldött az olasz kormánynak. A Balkán Román—bolgár és bolgár—török tárgyalások Berlin, július 15.: (Saját tudósítónktól.) A Vossische Zeitung­­nak jelentik Szófiából. A turini Stampá­nak az a híre, hogy a román, bolgár és görög kirá­lyok legközelebb Athénben találkozni fognak hihetetlenül hangzik és némely lapban helyet talál az a valótlan verzió is, hogy a tervezett találkozáson a koronás főkön kívül Szerbia kép­viselője is részt fog venni. A hit vagy közönsé­ges koholmány, vagy pedig Párisból történt kísérletezés. A Szerbiával való megegyezés le-. lehetősége ki van zárva, amint ez a szerb sajtó­­­nak, úgy a hivatalos, mint nem hivatalosnak az utóbbi napokban tanusított magatartásából kitűnik­, amely a Bulgáriával való megállapo­dást a bolgár nép nemzeti öntudatát sértő kife­jezések kíséretében elutasító módon tárgyalta. Kedvezőbb hírek vannak a törökökkel való tár­gyalásokról.­­ Az utóbbi hónapokban szakadatlanul egyengették a Romániával barátságos érintke­zés útját, de még távol vannak attól, hogy Ro­mániával szemben szolidaritási nyilatkozatot tegyenek. Kizárt dolog, hogy Bulgária Törökországgal szemben Oroszországhoz pártoljon, amely ha állandóan megvetné lábát Konstantinápolyban, úgy ez a körülmény az összes balkáni népek szabadságának megszűnését és az önálló Bul­gária bukását vonná maga után. A korábban russzofil bolgárok igen elcsöndesedtek, tőlük nem kell tartani. Bolgár—görög—román blokk Berlin, július 15. (Saját tudósítóiiktól.) Az Augsburger, Abendzeitung jelenti: Bratianu román minisz­terelnök beszélgetést folytatott Bacsev bolgár követtel egy bolgár-görög-román szövetség ala­kítása tárgyában. A tárgyalások már igen elő­rehaladott stádiumba jutottak. Azokról a bu­karesti angol követ is tudomást szerzett és a három államnak ellenajánlatokat tett, kijelent­vén, hogy, az entente-hatalmak készek Bulgária

Next