Magyarország, 1915. október (22. évfolyam, 273-303. szám)

1915-10-09 / 281. szám

e vetődik a kérdés, honnan veszik majd ezt a hadsereget. Franciaország és Anglia nem ren­delkezik ezekkel a szükséges csapatokkal. Hervé ezen megjegyzése úgy tűnik fel, mint csendes szemrehányás Olaszország eddigi tét­lensége miatt és úgy is értelmezhető, hogy Franciaország azt várja Olaszországtól, hogy az bocsássa rendelkezésre a szükséges csapa­tokat. A tenger felől támadják Bulgáriát Rotterdam, október 8. (Saját tudósítónktól.) A Times tengerészeti munkatársa annak a véleményének ad kifejezést, hogy Bulgária ellen az akciót a tenger felől fogják megindítani. A háborús Szófia­ ­ Schwartz Jenő, a Banque Nationale Bul­gare szófiai főintézetének tisztviselője, Aradon lakó öcscsének a következő érdekes levelet írta Szófiából. . . Mi is újból megértük a mozgósítás napjait. Mondhatom, hogy a lelkesedés most még jóval nagyobb, mint a balkáni háborúk idején volt. Tegnap egy tisztviselőtársammal, aki most katonatiszt, sétálgattam a Battenberg Sándor-úton, ami itt olyan szerepet játszik, mint Budapesten az Andrássy-út. Ez a főútvo­nal most szokatlanul élénk. Valóságos bucsuja­­hadkötelesekkel, akik szép bolgár népdalok éneklése közben tartanak a laktanyák felé, hogy magukra öltsék az uniformist. E sétánk alkal­mával igen érdekes látványban is volt részünk. Mintegy ezerhatszáz főnyi macedón-bolgár vo­nult be Szófiába, akik megszöktek a szerb had­seregből. Egész sereg szuronyt és puskát hoz­tak magukkal. A vezetőjük, egy főhadnagy, a velem levő tisztnek elmondotta, hogy ő készí­tette elő a szökés terveit. Mindannyian kény­szerűségből vettek részt a monarchia elleni had­műveletekben, de most, hogy Bulgária is hadba került Szerbiával, megszöktek, hogy a szerbek ellen fegyvert fogjanak. • A macedón-bolgárok igen nagy viszontag­ságok után tudtak megszökni. Igen sokszor összetalálkoztak szerb határvédő csapatokkal, akikkel felvették a harcot és akik közül igen sokat elpusztítottak. A macedón-bolgár főhad­nagy elmondotta, hogy szökésük után a szerb vasúti pályatesteket és hidakat a bolgár határ mentén nagyon megrongálták, azonkívül több vasúti építményt felrobbantottak. A macedón­­bolgárokat az utca közönsége lelkesen megélje­nezte. Úgyszólván nincs a napnak órája, hogy az osztrák-magyar, a német és a török követ­ségek előtt ne lennének lelkes ovációk. A kato­nazenekarok az utcákon a bolgár, a német és a magyar himnuszt és indulókat játszók. Gyak­ran hallani a lelkes tünetek hangját: Vesszen Szerbia ! — Abcug Oroszország ! — Belgrád vagy a halál! — Le a gaz olaszokkal! — Köte­lez Edward Grey nyakára ! — A nép kifogyha­tatlan a szövetségesek ünneplésében. A mecklenburgi herceg szerepe Egy belga képviselő sirámai Genf, október 8. (Saját tudósítónktól.) A Journal de Geneveben George L­o­r­a­n­d belga képvi­selő vezércikket ir a bolgár fordulatról. Ter­mészetesen a képviselőnek nem tetszik Ferdi­­nánd király és a kormány magatartása. A mecklenburgi herceg volt az események leg­főbb mozgatója, akinek ügyességén múlt Fer­dinánd király régi óhajának megvalósítása, hogy Bulgária a központi hatalmak mellett be­avatkozzék a háborúba. Az entente nagy hibá­kat követett el Szófiában. Ahelyett, hogy Bul­gáriára­ nyomást gyakorolt volna az­­­által, MAGYARORSZÁG Budapest 1915. szombat, október 9. hogy már hónapokkal ezelőtt partra tette volna csapatait s a szalonikí­niai vasutat bir­tokába vette volna, beérte az alkudozással. Ha idejekorán ott lett volna a teljesen harcképes hadsereg Szerbiában, Görögországban sem állt volna be az új fordulat és Romániában is na­gyobb lett volna a bizalom, Bulgária pedig legalább is semleges maradt volna, így min­den elveszett és a legrosszabb kilátásokkal néznek a jövő elé. Még mindig volna azonban idő arra, hogy a hibák magyarázata helyett, amikor az entente első csapatai az Al-Dunán megjelennek, Bratianu elérkezetnek fogja látni az időt akciójára, mely által a kívánt te­rületeket mgszerezheti. A görög hadsereg ünnepli a (Saját tudósítónktól.) A Venize­rögország hangulatára jellemző visszhangra túl több bevonuló tartalékos vonult a­dókban részesítette Konstantin A helyzet ura — a király Basel, október 8. (A „Magyarország“ kiküldött tudósítójának távirata.) A „Secolo“ írja : A görög parlament kisebb lelkesedést tanúsított a Venizelosz politikája iránt, mint várták. A helyzet ura a király, ő rendelkezik a mozgósí­tott hadsereggel s ő mellette van a vezérkar is, úgy hogy az esetleges forra­dalmat könnyű szerrel el tudnák fojtani. B. E. A koronatanács Venizelosz ellen Athén, október 8. Konstantin király azután szólította fel Venizeloszt a lemondásra, amikor külön e célra egybehívott koronatanács a legnagyobb határozottsággal a semlegesség szigorú betar­tását és idegen csapatoknak görög földőn való partraszállítása elleni tiltakozást h­atározta el. A koronatanácson Gunarisz és a többi párt­vezér is részt vettek. Erősebb tiltakozó görög jegyzék Basel, október 8. Az Anzeiger jelenti Párisból: Az itteni gö­rög követ újabb és erősebb tiltakozó jegyzéket nyújtott át francia csapatoknak Szalonikiben­­ való partraszállítása ellen. Venizelosz biztatta partraszállásra az enfenne-ot Athén, október 8. Venizelosz a kamarában mondott beszédé­ben annak a nézetének adott kifejezést, hogy egy Szerbia ellen irányuló bolgár támadás ese­­t­­én Görögországra nézve beáll a casus foederis.­­ Ennek előfeltétele azonban, hogy Szerbia meg­felel annak a szerződésszerű kötelezettségének, hogy a maga részéről Bulgária ellen százötven­ezer embert állít ki. Minthogy azonban Szerbia jelenleg nincs ebben a helyzetben, Venizelosz kérdést intézett a négyes ententehez, hogy tudja-e pótolni a hiányzó erőket. A válasz igenlő volt, így került a sor a szövetségesek csapatainak partraszállítá­sára, amely Görög­országnak nem okozhat gondokat, mert az en­tente "lemondott arról a korábbi szándékáról, hogy Bulgáriának Görögország rovására Ka­­­­vátiában engedményeket tegyen. Venizelosz ismételten hangsúlyozta, hogy" bolgár támadás esetén el van határozva Szerbia támogatására, ha addig a hatalom még a kezében lesz. Poli­tikájának igazolására még azt mondotta Veni­­­­zelosz, hogy a háború kitörésénél a korona hozzájárulásával azt az álláspontot foglalta el,­­ hogy Görögország egyelőre tartsa meg semle­gességét és csak "bolgár támadás esetén lépjen " közbe. A Szerbiával való szerződés tíz évre szól, s ő azzal a kéréssel fordult Szerbiához, hogy engedélyt kapjon a szerződés közzétételére. A­­ szerb kormány felhatalmazása után reméli,­­­­ hogy többet mondhat a dologról. De már most Az új görög kormány London, október 8. A Reut­er-ügynökség jelenti Athénből:­­Az­ uj görög kabinet tagjai a következők: Zaimisz miniszterelnök és külügy, Gunarisz belügy, Vand­itasz hadügy, Kunduriotisz tengerészet, Dragumisz pénzügy, Theotokisz kereskedelem és közoktatás,­­Rallisz igazságügy és vasútügyi miniszter. Lehetséges, hogy a hadügyminisztérium betöltésében még változás fog bekövetkezni. Az új kormány hétfőn mutatkozik be a képviselő­háznak. ’ "i:]­­ Dr. C. P. Basel, október 8. 1 o­s­z­ kormány lemondása a helyzetre és Ge­­ált. A lemondás hírére tízezernél királyi palota elé és lelkes ovó­­királyt. A katonák szokatlanul lelkesült módon ünnepelték a királyt mint legfelsőbb hadurukat és kifejtették hálájukat Venizelosz elbocsátásáért, ki szem­ben találta magával az egész gö­rög hadsereget abban a pillanatban, amikor megkísérelte a király akarata ellenére fellépni. hangsúlyozza, hogy a szerződés nem egyedül Bulgária ellen, hanem általában harmadik hatalom ellen irányul. Gunarisz volt miniszterelnök azt vála­­szolta, hogy a Szerbiával kötött szerződés sem­mis, mert a casus foederis nem kevesebbszer, mint négyszer állott be, anélkül, hogy megtar­tották volna, így Görögország 1100 nyarán hasztalanul kérte Szerbia segítségét a törökök ellen. Szerbia is a háború folyamán háromszor­ kérte hiába Görögország segítségét. Görögor­­szágnak érdeke ugyan Szerbiát egy bolgár tá­­­madás esetén támogatni, hogy Bulgária ne le­gyen túlságosan erős, de ha Görögország a je­len pillanatban az entente oldalán vonul hadba Bulgária ellen, akkor a megsemmisülés várja.­ Ralli, Rakopulosz, Dragumisz, Theotokisz és Gunarisz hevesen tiltakoznak az entente amaz eljárása ellen, hogy megsértik Görögor­szág semlegességét, amit brutalitásnak­ mon­danak. Dimitriev Radko és Madjarov megtagadják Ferdinánd királyt Bukarest, október 8. Pétervárról jelentik, hogy Madjarov bol­gár követ, amikor megtudta, hogy Bulgária az orosz ultimátumot elutasította, lemondott állásáról. A pétervári újságok nagy ujjongás­­sal közlik ezt a levelet. Madjarov lemondó le­velében azt írja, hogy nem képviselheti tovább azt a kormányt és királyt, aki Bulgária érde­kétől ennyire eltávolodott. Dimitriev Radko tábornok visszaküldte kitüntetéseit azzal a nagyhangú kijelentéssel, hogy mindaddig nem viseli azokat, amíg Ferdinánd király Bulgária trónján lesz. (Az Est.) Görög önkéntesek kilépése az angol seregből Athén, október 8.­­ Szalonikibe a legutóbbi napokban az an­gol hadseregben szolgáló görög önkéntesek nagy csoportokban érkeztek, minthogy nem akartak tovább a gallipoli angol hadseregben szolgálni. Már néhány hét előtt több száz ön-n­kéntes görög harcos kérte a rossz bánásmód és a harcok kilátástalansága miatt elbocsátását, de ezt csak akkor érték el, amikor lázadással fenyegetőztek. A görög önkéntesek hátralevő része arra a hírre hagyta oda az angol szolgá­latot, amely szerint nekik a szerbek mellett kell harcolniok. Az önkéntesek a szövetségesek gallipoli helyzetét teljesen kilátástalannak ecsetelik s elmondták, mennyire boldognak érezték magukat az angol és a francia katonák arra a hirre, hogy a szárazföldön fogják őket felhasználni. Az angolok fitymálva beszéltek annak lehetőségéről, hogy együtt kell majd15 harcolniuk a szerbekkel.

Next