Magyarország, 1915. október (22. évfolyam, 273-303. szám)
1915-10-19 / 291. szám
Budapest 1915. kedd, október 19. MAGYARORSZÁG 3 A szerbiai hadjárat A német hivatalos jelentés Berlin, október 17. A nagy főhadiszállás jelenti október 17-én . A belgrád—palánkai vasút mindkét oldalán a Petrovgrodot és a környék fölött uralkodó Avala-hegyet, valamint a Mukament és a Ripotektől (a Duna mellett) délre eső magaslatokat elfoglaltuk. Ezzel a Belgrádtól délre eső hegyvidék a kezünkbe került. Gailwitz tábornok hadserege az ellenséget Podunavljetől a Ralja mögé (Szendrőtől délnyugatra) vetette vissza és a sapenai és makcsi magaslatokról elűzte. Boadjev bolgár tábornok hadserege kikényszerítette az alsó Timokon az átkelést és rohammal elfoglalta az 1198 méter magas Glogovica-hegyet (Knyzeváctól keletre), miközben nyolc ágyút zsákmányolt és kétszáz szerbet elfogott. Pirot irányában is előrenyomultak a bolgár csapatok. Mackensen hadseregcsoportja eddig hatvannyolc szerb ágyút zsákmányolt . A szerb sereg visszavonul Páris, október 18. (Saját tudósítónktól.) A „Journal“ nisi külön tudósítója táviratozza október 11-én. A helyzet a szerb arcvonalon napról-napra válságosabb lesz. A németek és osztrák-magyarok hatalmas tüzérséget állítottak a harcvonalra és folyton kapják az erősítéseket. Idegen segítség nélkül a szerb haderő nem sokat tehet. Ha a francia csapatok, melyek már öt nap előtt Szalonikibe érkeztek, még nincsenek útban, ez annak a jele, hogy az entente hadvezetősége még tétovázik és vár. Nis, október 16. A szerb sajtóiroda jelenti, hogy a szerb hadsereg a legnagyobb rendben visszavonul az ország belseje felé. A szerb hadvezetőség kifejezést ad annak a reményének, hogy rövid időn belül a szerb hadsereg egyesülhetni fog az angol és francia csapatokkal és akkor megnövekedett erővel ismét felveheti az ellentársakat az erős ellenféllel szemben. A szerbiai offenziva célja Basel, október 18. (Kiküldött tudósítónktól.) Civrieux őrnagy a „Matin“ katonai munkatársa igyekszik megállapítani a Szerbia ellen indított német-magyar-osztrák offenziva célját. Semmi kétség — erősítgeti, hogy Mackensen a Belgrád—Nis—Szófia közötti vasutvonalat akarja birtokába venni. Ha ez sikerül neki, a vasúti vonaltól nyugatra védelmi zónát fog berendezni s miután hihető, hogy ezekben a hadműveletekben a szerb hadsereget harcképtelenné fogja tenni, a megszállott területet könnyen biztosíthatja. Ezzel aztán Mackensen be is fejezte misszióját, megnyitotta a nagy keleti utat, amely Berlinből, Bécsen és Budapesten és Szófián át Konstantinápolyba s onnan Bagdadba vezet, Bagdadból pedig — ki tudja? — Egyiptomba vagy Indiába. A némettel elsősorban a Momva jobb partján s esetleg a Miava völgyében fognak előnyomulni és a Tűnök vidékén akarnak valószínűleg egyesülni a bolgárokkal, hogy aztán elsöpörjék a szerb hadsereget. A terepnehézségek ugyan igen nagyok, magas hegyek zárják el az utat és a szerb katonák is meg fogják tenni a magukét. De bármilyen bátor is legyen a kis szerb hadsereg — folytatja Civrieux — egyedül, csak a saját erejére utalva nem állhat ellen egy, kettős támadásnak. Ha a szövetségesek nem lép-k Francia hadüzenet Bulgáriának Páris, október 18. A Havas-ügynökség hivatalosan jelenti: Miután Bulgária ellenségeink oldalán Franciaország egyik szövetségese ellen háborút kezdett, a köztársasági kormány megállapítja, hogy október, 16-ikának reggeli 6 órája óta Bulgária hibájából Franciaország és Bulgária hadiállapotban vannak. Bizalom a Duna felszabadításában Bukarest, október 18. (Saját tudósítónktól.) A romániai exportőrök nagy bizalommal tekintenek a szövetséges csapatoknak Szerbia elleni gyors és biztos offenzívája elé. Folytonosan kötik a szerződéseket az luszály,hajókkal a dunai szállításokra, amelyek az ő véleményük szerint, legföljebb 15 nap alatt megindulnak. A dunai hajórakományok ennek következtében folytonosan emelkedőben vannak. : Háborús intézkedések Szófiában Szófia, október ,18. (Saját tudósítónktól.) A lapokban több háborús intézkedés jelent meg. A fontosabbak a következők : 1. A fegyverképtelen tanárokat és tanítókat — minthogy az iskolákban a tanítás szünetel — a rendőrségre rendelték be, ahol a bevonult rendőrtisztek hivatalait veszik át. 2. Minthogy Franciaországból a bolgárokat nem engedték haza, a bolgár kormány sem engedi el a francia alattvalókat és szükség esetén internálni fogják őket. 3. A hollandi követ, aki több ellenséges állam polgárainak védelmét vállalta el, átköltözött az orosz követség palotájába és kitette a hollandi címert Savinszky kapuja fölé. „4. A rendőrkapitány legújabb rendelete eltiltja a kávéházak, éttermek, szállodák és egyéb nyilvános helyiségek tulajdonosaink, hogy ellenséges polgárokat állásaikban megtartsanak. Több brit csapatot a Balkánra ! London, október 18.: Reinach francia szenátor a Morning Post Hasábjain azt a nézetét fejezi ki, hogy a brit hadsereg több csapatot küldhet az új arcvonalra, mint Franciaország, mert a franciaországi angol arcvonal mélysége nagyobb a szélességénél, az arcvonal mélysége tehát veszély nélkül csökkenthető. Pro Macedonia ! Szófia, október 18. A Narodni Prava című kormánylap írja! Szerbiában most folyik le a véres balkáni dráma epilógusa. A szerbeknek sikerült két év alatt Macedóniát romhalmazzá tenni, miután a középkorra emlékeztető rémuralmat teremtettek ott. A szerb rémuralom megszüntetésére bolgár csapatok bevonultak annak az áruló népnek földjére, amely a szarajevói gyilkosságot rendezte és ezzel lángba borítolta a világot. A hatalmon levő esztelen szerbek 15 millió szlávot Szerbiába akartak bekebelezni és nem is sejtették, hogy esetleg Szerbia fog ezekbe bekebeleztetni. A bolgár, hadsereg nagy, feladasd nek közbe még idejében, Mackensen eléri stratégiai célját. Ennek az eseménynek a jelentőségét nem akarja fejtgetni — mondja cikke végén a francia őrnagy. Csak a közvetlen veszedelemre mutat relá és ez az, hogy Oroszország izolálása befejezett lénynyé válnék, ha a központi hatalmak terve sikerülne. “A K. B. E. útot fog teljesíteni, egyesíteni Bulgáriával a két évvel ezelőtt elrabolt Macedóniát. A londoni szerb követ Bulgáriáról Basel, október 18. : (Kiküldött tudósítónktól.) Boskovics lon,doni szerb követ a Daily Chronicle munkatársa előtt így nyilatkozott .Bulgária magatarrásáról: — Az, ami bekövetkezett, kikerülhetetlen volt. Mindent megtettünk, amit csak meg lehetett tenni, hogy megnyerjük Bulgáriát a szövetségesek ügyének. Hogy ezt elérhessük, Szerbia hajlandó volt áldozatokat hozni, amelyeknek az igazi jelentőségét csak azok tudják értékelni, akik ismerik a Balkánon a valódi viszonyokat. De mindez hatbavaló volt, mert Bulgária, mint ezt most már tudjuk, régóta elhatározta, hogy a szövetségesek ellenségeihez fog csatlakozni. Semmi kétség sem fog fennmaradni az iránt a magatartásáról a háború alatt, különösen az utóbbi hónapokban véghez vitt cselekedeteiről az összes részletek nyilvánosságra fognak kerülni. Mégis mint meggyőződéses híve a balkáni népek szolidaritására alapított politikának nem tudom megállani, hogy ki ne fejezzem őszinte és mély sajnálatomat Bulgária rettenetes és tragikus tévedése felett, mely már odáig vitte, hogy félreismeri saját érdekeit és sorsát a középhatalmak sorsa,hoz kapcsolja. Boskovics végül biztosította az angol újság, írói, hogy a szerb nép őszinte hálát érez a szövetségesek iránt, akik mostani válságos helyzetében segítségére mennek. Macedónok rongálják a vasutakat Bukarest, október 18. (Saját tudósítónktól.) A Bukarester, lTag*blatt jelenti: A Szerbiában lakó macedónok minden eszközzel igyekeznek a Szalonikiból Nis felé irányuló csapatszállításokat megakadályozni, vagy legalább is megnehezíteni. A vasúti vontakat felrobbantják újabb ilyen robbantahalakat, illetve az alag részben megrongálják, sok híre érkezik Deiranból, Ostrovoból, Prileprből. Ezen a vonalon a csapatszállítások reztd.4 -ínyül meg vannak nehezítve. A szalonikii partraszállás Paris, október 12.: Al Malin jelenti Szalonikiből. E Ssó 13-tól kezdve, nagyszámú angol csapatok szállnak partra. ^ ^ Athén, október 18. ] (Havas.) A szerb közlekedési miniszter Szalonikibe érkezett, hogy a szövetségesek vezérkarával az angol és francia csapatok Szerbiába való számlájának kérdését szabályozza. Gyorsan kell cselekedni! Rotterdam,október IS* ! Diplomáciai A Reuter ügynökség jelenti körökből szerzett információink szerint az entente összes kormányai belátják, hogy félbe kell hagyni a diplomáciai akciót és ehelyett a gyors cselekvés álláspontjára kell helyezkedni a semleges Balkán államok Romániával és Görögországgal szemben. A katonai tervekből és a megtett intézkedésekből semmi hírt sem adnának ki, mert most különös fontossága van annak, hogy az ellenség mit se tudjon meg korai közlések révén. Az angol diplomácia ellen támadó kritikákat illetékes helyeken mindenki igazságtalanoknak érzi, de egyenlőre meg hall ígatni kell. • v.’ l_. S . _ A bolgár-szerb háború