Magyarország, 1915. október (22. évfolyam, 273-303. szám)

1915-10-24 / 296. szám

" Az erdélyi földgázforrások — ném­ a kézen. M­i Négy év­­óta, amióta az erdélyi földgáz-­­ források értékesítésére vonatkozó kormány­jelentés nyilvánosságra került, nagy remény­ségek fűződtek az erdélyi földgáz felhaszná­lásának tervbe vett akciójához. A­­ gazdag­ságok forrásának ígérkezet! kincses Erdély­­ földgáza, ámde ezek a reménységek mindeze­­ ideig nem­ váltak valóra. Hetek óta aktuális az erdélyi földgáz. Ikire terjedt ugyanis, hogy a Deutsche Bank, Németországnak ez a h­a­talm­as pénzintézete, megvásárolta az erdélyi földgázforrásokat. Érdeklődtünk, mi igaz e­­ hírből s illetékes helyről azt a felvilágosí­tást kaptuk, hogy a Deutsche Bank és a pénzügyminisztérium között megállapodás jött létre, amely szerint a földgázforrás ki­használása céljából húszmillió korona alap­tőkével részvénytársaságot alakítanak; az­­ alaptőkéből a Deutsche Bank, valamint azok­­a magyar pénzintézetek, amelyek az, erdélyi­­földgáz, felhasználásának műveleteit finanszí­rozták, tizenhatmillió korona értékű rész­vényt vesznek át, a pénzügyminisztérium négymillió korona értékűt. A nyereségben nem egyformán részesednek az alapítók; a magyar kincstár külön nyereség-rendszere biztosítva van. A­ nagyszabású akcióra vo­natkozó megállapodás a novemberi képvise­lőhöz elé kerül s a kormány felhatalmazást fog kérni az országgyűléstől, hogy azt végre­­­ hajthassa. Az erdélyi földgáz értékesítése te-­­­hát m­ ’csapásokon fog haladni, az i­j ’rész­vénytársaság fogja m­ajd irányítani az er­délyi földgáz megvalósításának nagy munká­ját s ez a részvénytársaság valósítja, meg mindama reményeket, amelyeket annak ide­jében az erdélyi földgáz értékesítése céljá­ból megkezdett munkálatok felkeltettek. A gabona rekvirálása. A kor­­ány, mint értesülünk, döntött a gabonarekvirálás ügyé­ben s már a legközelebbi napon megjelenik a rekvirálásra vonatkozó rendelet. A kor­mány elhatározását siettette az a körülmény, hogy a Haditermény, Részvénytársaság az idei termésnek alig egy negyedrészét tudta csak összevásárolni, nyilván azért, mert a termelők abban való bizakodásukban, hogy a jelenlegi áraknál drágábban értékesíthetik a búzát, nem adták el gabonájukat. Most azután m­ajd el kell adni , mint a belügy­miniszter Szeged város küldöttsége előtt ki­jelentette, esetleg maximális áron alul is. A rekvirálást a Vraditermény Részvénytársaság fogja végezni. Megint drágább tesz a szappan. A szappan árának hihetetlen emelkedése még nem ért véget. A szappangyárosok újabb áremelésre készülnek. Most, miután kifogytak minden­ből, amivel­ a szappan árának újabb emelé­sét indokolni tudnák, azzal állnak elő, hogy: nincs zsiradék és olaj és ezért lesz drágább a szappan. Ez az indokolás ugyan meg nem állhat, mert hiszen ha a szappangyártás cél­jaira nincs zsír és olaj, várjon miből gyár­tanak szappant? Gyártanak ők most is, de hát a szappangyáros­ok nem­ érik be a je­lenlegi , túlságos magas árakkal, nekik még többet kell­­keresni és ezért kell majd az eddiginél is drágább áron megfizetni a szappant. Az idei szüret. A földm­ivettsügyi miniszter a gazdasági tudósí­tók* jelentése alapján a sző­,­lök állásáról a következő hivatalos jelentést adta ki: Budapesti kerület. (Pest-pilis-solt-Kiskun vár­megyének az aszódi, biai, gödöllői, kispesti, mo­­tsori, pomázi, ráckevei, váci járásai és Fejér vár­megye). Az állandó esőzés folytán a szüret még mindig tart. Borkereslet élénk. Óbor készlet cse­kély". Mustra kötések történtek 80—90 koronával. Szekszárdi kerület. (Tolna és Somogy vármegyék). A szüretet befejezték. A termés mennyisége álta­lában igen kevés, katasztrális holdankint 3—4 hektoliterre lehet becsülni. Minőségileg a múlt évi­nél jobbnak ígérkezik. Pécsi kerület. (Baranya vár­megye). A­­termés mennyiségre nézve némely he­lyen gyenge közepes, általában azonban rossz, ellenben minőségileg jónak mondható. Tapolcai kender. (Zala, Veszprém, Győr és Komárom vár­megyék). A termés gyenge és közepes volt. Soproni kerület. (Sopron és Vas vármegyék). Általánosság­ban jónak mondható a termés. Pozsonyi kerület. (Pozsony és Mosony vármegyék). A befejezéshez közeledő szüret eredménye úgy minőség, mint mennyiség szerint változó. Balassagyarmati kerü­let. (Nógrád, Hont, Esztergom és Nyitra várme­gyék). A termés katasztrális holdankint 3—30 hek­toliter feözt váltakozik az átlag hegyi szőlőkben 10, homoki szőlőkben 9 hektoliterre tehető. Az uj bor ára hektoliterenkint 00—100 korona. Egri kerület (Heves és­ Jásznagykunszolnok vármegyék). Hegyi szőlőkben a termés közepes, sík vidéken és homo­kon gyenge,­ sőt rossz. A must ára hektoliteren­­kint 70—100 korona. Miskolci kerület. (Abaujtorna, Borsod és Gyömör-Kishont vármegyék). Mennyisé­gileg &. troil Béag »i,ít.kfszeper. ‘Az uj faor á£a 70—85 korona, A kérésiét élénk. Tarcali kerület. (Zemplén vármegye). Helyenkint és különösen a ko­rábban szüreteink katasztrális holdankint 25—35 hektolitert is szűrtek. A szüret még javában folyik. Gönci hordónként újkorok 100—180 koronáért adat­tak el. Beregszászi kerület. (Bereg, Ung és Szabolcs vármegyék). A mennyiség jó közepes, a minőség elég jó. Szabolcs vármegyében gyenge az ered­mény, úgy mennyiség mint minőségileg. Szatmári kerüle. (Szalmár, Szilágy és Ugocsa vármegyék). Szalmár­ és Szilágy vármegyékben meglepően bő a termés és jó a minőség, a hegyi szőlőkben 40 hektoliteres termés is előfordul. Bihardiószegi ke­rüld. (Bihar és Ilajdu­­m). A minőség és mennyi­ség is változó, katasztrális hold. 2—23 hektoliter, az­ átlag azonban 8 hektoliterre tehető. A must. ára 00—80 korona. Ménesi kerüle. (Arad vármegye ) Termés mennyiség katasztrális ,holdankint 10—20 hektoliter. Fehértemplomi kerület. (Bács-Bodrog, Tettes, Torontál és Krassószörény vármegyék). Mennyiségre nézve átlag kevés, minőségre nézve általában gyenge az eredmény. Nagyemjédi kerület. (Alsó-Fehér, Hányád és Szeben vármegyék). Ren­desen kezelt szőlőkben 15—23 hektoliter a termés, sőt egyes helyeken ennél is több. Dicsőszentmár­­toni kerület. (Kiskü­küllő, Nagyküküllő és Udvar­hely vármegyék). Az eddigi eredmény katasztrális holdankint 20—30 hektoliter. Marosvásár­helyi ke­rület. (Maros-Torda, Torda-Aranyos, K­olozs, Szol­­nokdoboka és Beszterce-Naszód vármegyék). A termés gyenge közepes, katasztrális holdankint 10—12 hektoliter. Kisázsiai vasutak. Szmirnából két v­oívónál vezet az ország belsejébe­­. Az Olle m a n A i e h i n R a i I n .í v, Ci az angolok tulajdona, de a háború kitörése­­óta török igazgatás alatt áll. Ez a vasút Színimét Aiehnnal és ezentúl a hasonnevű tó mel­­lett fekvő Egerdir-rel köti össze, de még tovább fogják kiépíteni az ország belseje felé. Az egész vo­nalon termékeny a vidék, amelyen áthalad a vasút, ami az igen kedvező üzleti eredményekben jut ki­­efjézésre. A franciák tulajdona a eC.hom in de fer Sraynic lassúba ei prolonge mini , mely vasatnak azért van különösen nagy jelentősége, mert­ az ország belsején keresztül csatlakozik a­ mna­­lollai vasútakhoz és vonalai Szmim,A szárazföldön át egyrészt Konstantinápolyival Haidov Pasa­, más­részt pedig a ki nem épült Bagdad-vasúti csatlakozás útján a szirti gócpontokkal hozza forgalmi kapcso­latba. A vasút az ország belsejének minden pontját érinti és igen jövedelmező. Igen nagy jelentőségű az 1912-ben megnyílt Somán át a Márvány-tenger part­ján fekvő Panderna-ig vezető csatlakozó vonal stra­tégiai szempontból, de azért is, mert ez a leg­rövidebb (21­ órás) vasúti összeköttetés Szmirna és Konstantinápoly között. Ennek a fontossága, külö­nösen most tűnik­­ ki, amikor Szmirna viziutoa Konstantinápolytól el van zárva a Dardanellák ostroma miatt. A háborús események a vonat forgal­mát ezeken az anatóliai vasutakon igen megnehe­­zítették. Tölti­ vonalon a szettészforgalom is meg­szűnt. Gabonaforgalom és a tőzsde. Az elmúlt 21 órá­ban 9455 métermázsa búza, 1045 métermázsa­ rozs, 9110 m­­étermázsa árpa, 1371 métermázsa zab- 206 n­étermázsa tengeri, és 201 , métermázsa liszt érke­zett vasúton a fővárosba, hajón csak 200 méter­­mázsa zabot és 13 métermázsa lisztet hoztak fel Innen Ibi­ métermázsa rozs, 3.37 m­éh­m­­ázsa tengely, 416.5 métermázsa liszt és 77.37 métermázsa korpa s­z állíttatott el, a méh,­ből 246 métermázsa lisztet és 130 métermázsa korpát hajón szállítottak el. A tőzs­dén csak azokban a cikkekben van üzlet, amelyek nincsenek maximálva. Ezekben természetesen szilárd az irány, mert a kínálat sehogy sincs arányban a kereslettel. A kötes ma újra drágább áron­ volt keresett. Főszerkesztő: Dr. LOVÁSZY MÁRTON Felelős szerkesztő: SZAKÁCS ANDOR Lapkiadók­­ Az „Gízsnges Hírlapkiadó - Vállalat t.-t v alakitól: Lovászy Márton és Somesi Vilma*­­ MACZAROK8ZÁ0 Budapest, 1915­. vasárnap, október FŐVÁROSI ÜGYEK, X Csökken a születések szám­a. Az idei háborús esztendő első félévének születés és halálozási eseteiről ma számolt be a tiszti­­főorvos. A beszámoló szerint a születések száma erősen apad s az idei első félévben már két­ezerrel kevesebb, mint tavaly, összehasonlítva az előző öt év számait, az eredmény ez. 1911. évben élve született 11.560 meghalt 7184 1912. 1913. 1914. 1915. egyén. » » » » 11.949 12.087 12.235 10.609 » » » » /£­/,­ 7706 7652 8176

Next