Magyarország, 1915. október (22. évfolyam, 273-303. szám)

1915-10-06 / 278. szám

Budapest, 1915. szerda, október 6. MAGYAROSSZÁG B­ulgária : A bolgár sereg készültsége és török hátvéde Berlin, október 5. A Béri. Localanz. beavatott forrásból ka­pott cikkben ezt írja: A bolgár hadsereg ki­tünően fölszerelve áll a határokon. Bulgária egymaga is nemcsak elég erősnek érzi magát, hogy megvalósítsa nemzeti céljait, hanem kötőerejű szerződésekkel biztosította magát az összes lehető visszahatásokkal szemben. Le­számítva a Dardanella-hadsereget, Tráciában erős török hadsereg áll készenlétben, amely­­nek hátvédő szerepére a bolgárok számíthat­nak. Egyáltalában fel lehet tenni, hogy olyan megállapodások léptek életbe, amelyek Bulgá­­riának nemcsak katonai védelmet nyújtanak minden eshetőséggel szemben, hanem szem előtt tartják Középeurópa népeinek fejlődését és erősítését is. Radoszlavov magyarázatot kér Venizelosztól Szófia, október 5. (Saját tudósítónktól.) Radoszlavov kérdést intézett a szófiai görög követhez, hogy mily célzattal történt Görögország egynémely ren­delkezése, mely a bolgár határ közelében ellen­séges magatartásra enged következtetni. A gö­rög követ nem adott határozott feleletet. Ra­doszlavov megbízta az athéni bolgár követet, hogy magától Venizelosztól kérjen magyará­zatot. Malinov a királynál Szófia, október 5. (Saját tudósítónktól.) Ferdi­­n­á­n­d király Malinov volt miniszterelnö­köt, a demokrata párt vezérét, Vrana várában kihallgatáson fogadta. Malinov részt vett az udvari ebéden is. Orosz csapatszá­llás Lugano, október 5. (Saját tudósítónktól.) A „Corriere della Sera“ pétervári levelezője jelenti lapjá­nak, hogy Bulgáriát illetőleg Pétervárott sem­miféle békés reményt sem táplálnak már. Az orosz fekete-tengeri flottát Szebasztopolban vonták össze és itt sereget hajóznak be Várna és Burgasz ellen. Radoszlavov és a szerb követ Szófia, október 5. Ismeretes, hogy Csolak Antics dr. szófiai szerb követ a mozgósítást megelőző napokban és a mozgósítás napjaiban számtalan kísérletet tett, hogy Radoszlavov miniszterelnökkel tár­gyalásokat folytasson, de a miniszterelnök ezek elől mindig ki tudott térni. Mint most utólag megállapítják, a szerb követ még eluta­zása estéjén is kísérletet tett. Radoszlavov ekkor családjával és egy baráti társasággal az Impe­­riál-szállóban volt. A szerb követ odament és megvárta, amíg Radoszlavov kijön és a hall­ban megszólította. Radoszlavov az azóta már máskor is elmondott és ismeretessé vált sza­vakkal válaszolt: — Az ügy már nincs a mi kezünkben, ha­nem a nagyhatalmak kezében. Ezzel hidegen távozott. Kevéssel később Csolak Antics elhagyta a bolgár fővárost Aknarakás a bolgár partokon Bukarest, október 5. Reniből hírül hozták a hajósok, hogy a bolgárok a tengerpart mentén aknákat helyez­nek el, hogy védjék magukat­ a szövetségesek váratlan tengeri támadásától. A bolgár kor­mány közölni fogja az aknaövezet meghatáro­zását, hogy a Fekete-tengeren lévő román ha­jók a veszedelmet kikerüljék. A török-bolgár szerződés jegyzőkönyve­ ­ Szófia, október 5. (Saját tudósítónktól.) A kormány félhiva­talos lapja, a Narodni Prava, szeptember 29 -iki számában közli a Bulgária és Törökország kö­zött a Törökország részéről átadandó terüle­tekre vonatkozó ratifikáció jegyzőkönyvét. . A török császári kormány részéről Sulle­­man Syri effendi­ drinápolyi váli és Server bey Dimotika katonai parancsnoka, a bolgár cári kormány nevében pedig Ivan Hadsieff, Stara­ Zagora prefektusa és Zlati Petroff ezredes, De­­deagacs katonai parancsnoka jelentek meg. A szerződés aláírása a dlimotikai prefektúra nagy­termében történt. A török kormány képviselői kijelentették, hogy szeptember 22-től fogva át­engedik a szerződésben megállapított területeket és az átadás végső határidejéül 1915. október 10-ike állapíttatik meg. Mint most jelentik, a szerződésben megál­lapított területek teljes kiürítése még nem tör­tént meg, de természetesen október 10-ig befeje­zést fog nyerni és az átengedett területek csak ezután fognak Bulgária végleges birtokába ke­rülni. Bulgária gazdasági készenléte Szófia, október 4.­­ (Saját tudósítónktól.) Toncsev bolgár pénz­ügyminiszter beszélgetést folytatott a ,,Berliner Tageblatt" szófiai tudósítójával, amelynek so­rán érdekes közléseket tett Bulgária pénzügyi helyzetére és gazdasági készülődésére nézve. — Mint tudja — mondotta —, az idén pom­pás aratásunk volt, s minthogy pénzügyi viszo­nyaink is a lehető legjobban vannak szabá­lyozva, teljes bizalommal nézünk elébe a jövő eseményeknek; olyan kedvező helyzetben va­gyunk, hogy majd az összes rekvizíciókat kész­pénzzel fizethetjük, amire például az első bal­káni háborúban nem voltunk képesek. Bulgária kereskedelme és mezőgazdasága könnyen fogja elviselni a mozgósítást. _ — A behívottak családjainak segélyezésé­ről törvényhozási úton fogunk gondoskodni és a törvény megalkotásának reményében máris átlag havi húsz frank segélyben részesülnek a behívottak családjai, amely összeg teljesen ele­gendő az országos viszonyokhoz képest. Remél­jük, hogy a helyzet további komplikálódása esetén sem lesz szükség a már meglévő­ morató­rium meghosszabbítására, mint az Németor­szágban is van. Mondhatom, hogy Bulgária úgy pénzügyileg, mint gazdaságilag, minden eshetőségre készen áll. Görögország A görög kormány tiltakozása­ ­­i~­ Athén, október 5. Venizelosz görög miniszterelnök a francia és az angol követségnél bejelen­tette tiltakozását a semlegesség megsértése ellen, amely akkor tör­ténnék, ha görög kikötőkben francia és an­gol csapatokat szállítanának partra. Amsterdam, október 5. (Saját tudósítónktól.) Veni­zelosz az athéni francia követ előtt nem­csak tiltakozását fejezte ki francia csa­­­patoknak partraszállítása ellen, hanem azt is kijelentette, hogy a partraszállás kí­sérletét Görögország ellensé­­ges­ ténynek tekintené. Tilos a bolgár határ átlépése Athén, október 5. Királyi dekrétum megtiltja, h­ogy a görög-bolgár határt innen, vagy túl, bárki átléphesse. A bolgár Határtól két kilométernyire álló görög őrségbe*­n több 3 helyt előretolták és mindenütt megháromszo­rozták. A Dardanellák helyett — Szaloniki A Fremdenblatt cikke 3écs, október 5. és A Fremdenblatt azzal a hírrel kapcsolat­ban, amely francia és angol csapatoknak Sza­­lonikiban való partraszállításáról szól, a kö­vetkezőket írja: Közelfekvő a feltevés, hogy Franciaor­szág és Anglia örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy félig-meddig tisztességes mó­don lábaljanak ki a szerencsétlen akcióból. Párisban és Londonban bizonyára már fel­ismerték, hogy a dardanellai vállalkozás kilátástalan és hogy a tengerszorosoknál le­folyt nyolchavi elkeseredett harcok a leg­borzalmasabb veszteségeknél egyebet nem hoztak. A német és osztrák-magyar hivata­los jelentések, amelyek a délkeleti hadiese­ményekről szóltak, már első megjelenésük­nél azzal a hatással jártak, hogy Anglia és Franciaország hozzáláttak csapataiknak a Gallipoli-félszigetről legalább részben való visszavonásához, miáltal legalább Konstan­tinápoly szempontjából könnyebbült a hely­zet. Ha párisi és londoni lapok most hirte­len azt a felfedezést teszik, hogy Szalonikin át vezet a legrövidebb út a török fővárosba, akkor a dardanellai vállalkozás föladásának ez a sajátságos megokolása aligha fog hi­telre találni. A középeurópai hatalmaknak tehát az a körülmény, hogy angol-francia csapatokat szállítanak Gallipoliból Szaloni­­kiba, csak kívánatos lehet. Ehhez járul, hogy a mostani pillanatban, midőn az archangelszii kikötő is befagyni kezd, Orosz­ország már csak a Szalonikiból Szerbián és Románián át vezető úton vehet lélegzetet. A szaloniki—üszkübi vasútvonal most, ha az entente szándékai megvalósíttatnak, csa­­patszállításokkal és a szükséges utánpótlá­sokkal teljesen igénybe lesz véve, úgy hogy ez az utolsó forgalmi év is, amelyk­­el Orosz­ország rendelkezett, megbénul, ami szintén­ egyik oka annak, hogy az entente eme leg­utóbbi vállalkozása a középeurópai hatal­maknak kellemetlen egyáltalában nem lehet. Bizonyros, hogy az entente kétségbeesett va banque játéka fontos és jelentőségteljes ese­ményeket közvetlen közelségbe hoz és a leg­közelebbi napok elé a legnagyobb érdeklő-­ déssel tekinthetünk. Nem akarnak hazamenni a görög hadkötelesek Athén, október 5. A NeaTmera jelenti: Amerikában mint­egy ötvenezer görög hadköteles él. Mint most Newyorkból jelentik, ezek vonakodnak a be-­ hívó parancsnak eleget teendő, hazautazni. Félnek a tengeri úttól és különösen a Földközi tengertől, ahol ellenséges tengeralattjárók van­nak. A követségen alig néhányan jelentkeznek.­­A Ne­wyorkban megjelenő Nea Universas című görög napilap erélyes hangú felszólítást intéz az amerikai görögökhöz és felszólítja őket, hogy azonnal engedelmeskedjenek a király parancsának.­­ Venizelosz tiltakozása Rotterdam, október 5.­­ Az amsterdami görög főkonzul, akit­­ Nieuwe Rotterdamsche Courant munkatársa felkeresett, úgy nyilatkozott, hogy az athéni francia követ írásban közölte Venizelosz mi­niszterelnökkel, hogy Szalonikiba a francia haderő első csapatai megérkeztek. Egyide­jűleg azt is tudatta az athéni francia követ Venizeloszszal, hogy Franciaország és An­glia azért szállít partra csapatokat, hogy Szerbiát megvédelmezze és az összeköttetést Szerbiával fentartsa. Franciaország és An­glia számít arra, hogy Görögország nem áll ellent ezeknek az intézkedéseknek, amelyen két Szerbia érdekében meg kell tennie, s Venizelosz így válaszolt: — Görögország e háborúban semleges. Semmi olyan lépthez, nem járulhat hozzá.

Next