Magyarország, 1916. január (23. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-09 / 9. szám

9 erőkifejtésük nem egységes, nem egyöntetű. A központi hatalmak hadereje teljesen alkalmaz­kodik a harctéri helyzethez, a vezetésben töké­letes az egység. Az antant oldalán ellenben ahány szövetséges, annyi hadsereg. Az olasz közvélemény belátta, hogy változtatni kell az eddigi rendszeren. Tudja, hogy a területnyere­ség nem lehet egyedül a háború stratégiai célja, a területi követelések felett úgyis a békeértekezlet fog határozni. Ám hogy valaki megelégedetten hagyhassa el a békekongresz­­szust, annak egy félelmetes fegyvert kell oda­­vinnie magával. Ez a fegyver a győzelem. A győzelmet nem kell mindenáron a fronton ke­resni, hanem csak ott, ahol a legkönnyebb elérni. Olaszország és a szövetségesei között nem elég szoros az összeköttetés. Az antantnak jobban kellene ismernie az olaszok aspirációit. A diplomácia a hibás benne, hogy a szövetsé­ges kormányok nem számolnak Olaszország szükségleteivel, mert most is olyan módon dolgozik, mint béke idején. Ezért Campo­­loughi azt javasolja, hogy az antant létesítsen egy legfőbb diplomáciai tanácsot, melynek az volna a feladata, hogy egységes irányítást ad­jon a szövetségesek közös politiká­jának. (fr. E.) Mennyi olasz tiszt esett el Carlo Montanari vezérőrnagyok. Nincs bent a listában B­e 11 o 1­i vezérőrnagy, aki ugyan a fronton seltesült meg, de halálát a se­besüléstől függetlenül szerzett betegség okozta egy kórházban. A tábornokok után neoe keve­sebb, mint ötven ezredes és alezredes neve következik, akik mint ezredparancsnokok estek el. Ezekhez számítandó még a törzstisz­tek közül 86 őrnagy halála, úgy hogy csak a törzstiszti veszteség 136. Az elesett főtisztek közül 1072 nevét közli az em­lített lista, ezek közül 423 kapitány és 1549 főhadnagy vagy hadnagy. Természe­tes, hogy ez a kimutatás csak egy részét közli az olasz tiszti veszteségeknek, de eddig ez az egyetlen jegyzék, amely az olaszok veszte­séget tagadó politikájával szemben a maga több, mint 2000 nevével bizonyságát szolgál­tatja annak, mekkora emb­erpazarl­­­ást visz véghez az olasz hadvezetőség min­den eredmény nélkül. Olasz tengerészek áthelyezése Róma, január 1. Az 1883. korosztályú tengerészeti tartalé­kosokat a hadsereg territoriális milíciájába helyezik át.­­ Az olasz drágaság Lugano, január 8. A nyilvános kifakadások a gabona, vala­mint a szén, fa és vas drágasága ellen Olasz­országban, mind izgatottabbak lesznek és a kormányra valósággal fenyegető jelegűvé vál­nak. A magánvasutakon és kisebb hajózási társaságokon kiinl most a gázművek, így Novara kerület egyetlen gázgyára is közli azt a szándékát, h­ogy beszünteti ü ze­nt­é­t, ha néhány héten belül nagyobb szén­­mennyiségeket elfogadható áron nem szerez­het be. A kormány azonban nyilván sem a szükséges anyagtömeget előteremteni, sem az utóbbi hónapokban sokszorosan emelkedett hajózási díjtételek mérséklését elérni, sem kellőszámú angol szállítóha­jónak rendelke­zésre bocsátását kieszközölni nem tudta. Az a körülmény, hogy számos ipartelep üzem­be­szüntetése fenyeget, a többi között olyan ipar­telepeké is, amelyek a hadsereg szükségletei­nek dolgoznak, valamint a munkanélküliség­nek ezzel kapcsolatos növekedése és az élelmi­szerek drágasága a háborúra uszító lapoknak, így a „Popolo d’Italiá“-nak is, amely az ala­csony néposztályhoz közel áll, alkalmat ad olyan követelések hangoztatására is, hogy ki kell sajátítani a nagyobb jövedel­meken és teljesen el kell nyomni a magán­spekulációt, amely az állami té­nyezők részéről való kedvezményezés mellett óriási nyereségeket ért el. Lugano, január 8. (Saját tudósí­tónktól.) Ismeretes, h­ogy Olaszországban francia példára a háború kezdetétől elzárkóztak az elől, hogy hivatalos veszteség-lajtromokat adjanak ki. Ez arra in­dította a sajtót, hogy június óta a tiszti veszteségekről és részben a legény­ség halálozási a­r­á­nyáról i­s ma­­­g­á­n­ú­t­o­­n szerzett­ közleményeket hozzanak. E közlemények adatait családok­tól, vagy azon helységek polgármestereitől szerzik be, ahonnan a hősi halottak származ­nak és ezeknek az adatoknak alapján sikerült, ha nem is tökéletes, de a valóságot megköze­lítő tiszti veszteséglajstromot kiadni. Ez a sta­tisztika december 14-ig összesen 2110 halott lisztről tud, köztük névleg három tábornok­ról. Ferruccio T­rom­bi az egyik, aki novem­ber 28-án esett el és halálát az akkor küszöbön­­álló parlamenti ülésszak miatt két hétig titkol­ták. A másik két halott Antonio Caul­ore és iskolásfiát odakötni, ahhoz a vastag kardhoz. A tutajb­ajuszu hős atya átszól hozzá : — Ugyan édes öcsém, te hány s­ete lehetsz katona. . Csöndesen sodorgatja a cigarettáját a fal és szintén csendesen mond­ja : — Már ötödik esztendeje, bátyám. — Micsoda ? — fakadnak ki a vén csontok -- hát téged még a születésed előtt soroztak ? A fiú rágyújt a papirszivarra s megint csak csöndesen mond­ja a lányos hangja­: — Ötödik esztendeje, bácsi. Mert mikor kiütött a háború, akkor telt volna le a három esztendőm. Azután, hogy kiütött, nem lehetett hazamenni, hát most már ötödik esztendeje, hogy szolgálok. Egy vén csont kérdezi : — De persze itthon ? A fiú mond­ja : —­­Itthon nincs trón. Én a Irénnél vagyok. — Hát akkor hol szolgált, az Isten irgal­máért ? Megint csak csöndesen mondja a fiú : — Előbb lent, azután fönt. Azután megint lent, meg megint főnt. Azután a keletin, ahol meglőttek. A gyerek ezzel leteszi az asztalra a sörért a tizenkét vasat,szalutál a hős atyáknak, az asszonynak azt mondja, hogy csókolom kézit s távoztában szelíden húzta be maga után az üvegajtót. A hős atyák szótalanul néznek utána s nem beszélnek tovább arról, hogy ki az öregebb katona*. MAGYARORSZÁG Budapest, 1916. vasárnap, január 9. ‘ ’ A háború a tengeren Felfegyverzett olasz gőzös a newyorki kikötőben Newyork, január 8. (Reuter-ügynökség.) A Giuseppe Verdi olasz gőzös két négyhüvelyes ágyúval ideérke­zett. Mint az Associated Press Washingtonból jelenti, a kormány nem hivatalosan azzal a ké­réssel fordul majd az olasz kormányhoz, hogy távolíttassa el az ágyukat, mielőtt a hajó az amerikai vizeket elhagyja. Az „E 17“ elsülyedését megerősítik London, január 8. Az adimiralitás megerősíti, hogy egy an­gol búvárhajó Texel-sziget közelében elsü­lyedt. Amsterdam, január 8. A ,,Tyd“ jelenti Nieuwe Dieppelőt az E. 17. angol buvárhajó elsülyedésével kapcsolat­ban, hogy az angol buvárhajó német őrhajók­tól üldöztetve eltévedt és Haaksgroonde közelé­ben zátonyra futott. Anfilta A védkötelezettség Vita a szavazás előtt Rotterdam, január 8. (Saját tudósítónktól.) A védkötelezettség ellen az angol alsóházban — mint ahogy újab­ban jelentik — 58 ír nacionalista, 36 liberális és 12 munkáspárti szavazott. A szavazás ered­ményét nagy ovációval fogadták, afeletti öröm­ben, hogy a kisebbség nagy részét az h­ely al­kották. A liberális párt tagjai közül többen az új választástól való félelmükben csatlakoztak a többséghez. A vita folyamán Samuels Herbert a javas­lat mellett foglalt állást. Hat millió angol pol­gár jelentkezett — úgymond — önként. Anglia története ezt az eseményt az angol nép haza-, szeretetének dicstelies jelenségének fogja örökké minősíteni. Elismeri, hogy Anglia a szövetségeseinek lőszerraktára és pénzszek­­rénye, de a kereskedelmi miniszter azt a meg­győződését fejezte ki, hogy még egy millió polgár nélkülözhető. Derby lony sorozása gyö­nyörű eredményt jelent, de hátra van Asquith ígérete, mely szerint félmillió nős mindaddig nem hívható be, míg a nőtlenek teljes száma kimentve nincs. Angliának fel kell áldoznia szabadsága egy részét, hogy szabadságának maradékát megmenthesse. Jones liberális a javaslat ellen beszélt, de a kormányt támogatni kívánja. Különben kérdi, hogy a kormány a munkás nagygyűlés vétója után is fentartja-e a javaslatot? John ezredes (liberális), aki a háború ele­­­jén a munkászászlóaljakat toborozta, kijelen­tette, hogy a munkásgyűlés határozata sokat vesztett a jelentőségéből azáltal, hogy a mű-­­helyek egyharmada a lövészárkokban van, avagy oda készül. A szavazati arány nem je­lenti a munkástagok többségét. A szolgálati kényszer mindazokkal szemben alkalmazandó, kik a kötelességük alól ki akarják vonni ma­gukat. A haza létének veszedelmében inkább ezer halált hal, mintsem tűrte, hogy Angliát leigázzák. Anglia a világszabadság biztosítója'r- A parlamenti munkáspárt elszakadt a koalíciótól London, január 8. A­ Reuter-ügynökség közli: A munkásság képviselőinek tanácskozása után a konferencia végrehajtó bizottsága és a munkásság parla­menti képviselői az angol alsóház egyik ter­mében tanácskozást tartottak, amelyen elhatá­rozták, hogy a parlamenti munkáspárt­­foválik a koalíciós kormányból. Ztmdon erődei Frankfurt, január 8.­ (Saját tudósítónktól.) Az antant sajtója több ízben, azt állította, hogy Londonnak lég­hajókról és repülőgépekről történt bombázása népjog­ellenes. A ,.Frankfurter Zeitung most megállapítja, hogy Londonnak erődítményei vannak. Londont, — írja a német lap — az erődök egész vonala védi, amelyek jókora tá­volságokban fekszenek a várostól, hogy a ka­tonai szempontból fontos laktanyákat, raktá­rakat, gyárakat, kikötőket és hajóműhelyeket ellenséges bombázás elől oltalmazzák. London bombázása, mielőtt még megfelelő légi jár­művek lettek volna, csupán a tenger felől vagy szárazföldről történhetett volna. Tengerről a Themse torkolatába behatolt hajók ágyúzh­at­­ták volna. Ezek ellen védelmi, a Themse tor­kolata körül számos erődöt emeltek, mint Shoeburynesst, Southendtől keletre, továbbá az ágyúkkal bőven ellátott telepeket Southendtől délre és délnyugatra. A Themse tenger felőli­ partján csatlakozik az erődvonalhoz Sh­eemess ,,'defend port“ (védő kikötő). Az erődök ezután a Medway jobbpartján déli ívben Chatham­ess/ Rochester felé húzódnak. Egyéb erődök a' Themse folyását követik, mindkét parton 1­1 egész Londonig,, a nevezetesebbek: &..!¡hugija ]

Next