Magyarország, 1916. március (23. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-21 / 81. szám
8 iszacalp-szetlel a GilMep Vozáry főmérnök nyilatkozik a szombati és vasárnapi esőről • (Saját tudósítónktól.) Az egész ország közönsége nagy figyelemmel kiséri azokat a kísérleteket, melyeket Vozáry Pál főmérnök, az ismert természettudós folytat az időjárás szabályozására. Különösen nagy érdeklődést keltettek azok a közlemények, melyek a kísérletezésről és ennek eredményeiről a „Magyarország“ hasábjain jelentek meg, főként pedig azok a jelentések, melyeket Vozáry Pál főmérnök értesítései alapján közöltünk a legutóbbi napokban s amelyek arról szólottak, hogy a székesfőváros fölött jelentkezett egyes borúlátókat az ő szerkezetének működése oszlatta el. Azóta aztán, hogy Vozáry főmérnök kísérletezése nyilvánosságra jutott, valahányszor borulat mutatkozik, az emberek így nyugtatják meg egymást: — Ne aggódj, nem lesz eső, Vozáry el-, oszlatja a felidőket ! Ha pedig néhány percre feszemereg az eső, ilyeneket mondanak az emberek : je*. — Biztosan megállt a Vozáry szerkezete! 1 * Vagy pedig : — No, Vozsary, most szedd össze a tudományodat ! így volt ez szomjaton éjszaka, vasárnap reggel és vasárnap délután is. Szombaton majd egész éjszaka esett az eső, vasárnap reggel is volt esőzés, de vasárnap délután is esett pár percig az eső, a sétáló közönség nem kis boszuiVozirij Pál főmérnök most a következő magyarázatokkal szolgál: — ‘A’ felhőket elűző szerkezetemet szombatoti este 7 órakor állítottam el. Egy óra múlva már gyülekeztek a felhők", majd az ég teljesen beborult és úgyszólván egész éjszaka esett az eső, sőt reggel is, mikor aztán nyolc órakor működésbe hoztam a szerkezetet, "déli tizenkét óráig volt működésben és délig az idő szép napsütéses volt. — Tizenkét és három óra között sötét, zivataros felhők érkeztek, a gép újból működésbejött s nem is volt nagyobb eső, csak három órakor jelentkezett valamelyes kis csapadék. Ezek a felhők pedig azok a nagy, zivataros felhők voltak, melyek Nagymarosról érkeztek s a melyekből pár félórával azelőtt Nagymaroson hatalmas jégeső hullott alá. Mikor azonban a felhők feltűntek a budai hegyek fölött, a szerkezetből kiáradó elektromos hullámok körzetébe kerültek, amelyek a felhőket teljesen szétoszlatták s igy a budapesti közönség jégzivatartól szabadult meg. Vasárnap este 7 órakor állott meg a szerkezet és ma, hétfőn reggel 7 órakor, újból megindult. Közölte még a főmérnök, hogy eljárásának határozottabbá tételére és hogy a közönség számára is hozzáférhetőbbé tegye találmányát, azon a szerkezeten kívül, mely most a debrőinti növénytani intézet kertjében működik, újabb szerkezetet állít föl, mégpedig a Gellérthegyen, a most épülő városi villának közelében, a Leherer-villa tornyában. A főmérnök az új szerkezetet már kedden működésbe hozza. Az új műsor március 20, 21. és 22-én, hétfőn, kedden és szerdán. Psilander házasodik Félig vidám, félig szomorú történet 4 felvonásban. Az Eldozó lelkiisiszet Dráma 4 felvonásban. Főszereplő : Alwin Neuss, Büki kimenői® Bohózat. Előadások kezdete hétköznapokon 4., 6. és 10 órakor, ünnepnapon 3 óratól folytatóig. — Elővétel ’ d. e. 11—-1-ig és d. u. 4 órától. | MAGYARORSZÁG Budapest, 1916. kedd, március 20.7 •v—----------------------------- ■ 1 1 1 ------ 1 . Zsenetsze néger király I | Nizza szenzációja Zürich, március 16.; ?! (Saját tudósitónktól.)' A nizzai „Restaurant des Alliées“ („Szövetségesek“vendéglő) első emeletén, van egy terem, amely kizárólag a szerb képviselők számára van fentartva. A Nizzába menekült szerb képviselők, politikusok, autoritások és katonatisztek társaságában forgott már egy idő óta egy néger, akinek arca sötét, de ruhái annál világosabbak. Ujjain vastag aranygyűrűk csillogtak, mellét tizenhét érdemrend díszítette. Nem kisebb személyiségiről van szó, mint I. Kratim Kacala Nengani királyról. Született 1889 január 15-én az afrikai Bomouban, fia Abdel Mumufi szultánnnak, alo csak 15 napig uralkodott, de unokája Omar szultánnak, aki viszont harminc évig ült a trónon. Mintegy húsz évvel ezelőtt Franciaország,Anglia és Németország barátságosan megosztozkodtak atyja tartományán, amely Szudánban, a Csan-tó partjain terül el. Ez idő óta Ibrahim király hiába kérte nyugdíját a nemzetektől, amelyek az ürítőktől megfosztották. ’ ’ * * A’ háború kitörésekor I. Ibrahim Berlinben tartózkodott, ahol a Wintergartenben szólószerepe volt. Francia papírjai miatt azonban el kellett hagynia Németországot. Elutazott Algírba s jelentkezett tiszti szolgálatra, de a hálátlan franciák csak közlegénynek akarták besorozni. Ezután Egyiptomba, majd Nizzába utazott, ahonnan holt a francia, hol az angol kormányt zaklatta nyugdíjért. Igényei egyébként elég szerények voltak: 70.000 frank évi jutalmat kért azért, hogy ne kívánkozzék vissza többé Bomnouba, hol javai vannak. Tegnap este — így számol be egy nizzai jelentés — vacsora „után, amelyen ő felséges. Ibrahim Kacala Nengani is részt vett, összegyűltek a búsuló szerb politikusok. Hogy a zöld asztal mellett töltsék el a hosszú, unalmas időt. A néger király Nikolics Gábor szerb képviselő mellett ült, akit — fizetésre kerülvén a sor — fájdalmas meglepetés ért. 500 frank aranyat tartalmazó pénztárcája szőrén-szálán eltűnt. A játszó személyiségek között ott volt Milivojevics rendőrprefektus is, akinek az a brilliáns ötlete támadt, hogy bezáratta az öszszes ajtóikat. Az összes jelenlevőket átkutatták, de a néger királyi sarj nem akarta magát alávetni e méltóságát mélyen sértő műveletnek. Kérelmek és érvelések mind hiábavalónak bizonyultak. A gyanú tehát egy elegáns hölgyre irányult, aki hajlandónak nyilatkozott magát az egyik pincérné kutatásának alávetni. Közben Milivojevits prefektus észrevette, hogy a néger király eltűnt. Kihasználta az általános zavart és nyugodtan kiment. Egy perc sem telt el, máris visszajött és most már kijelentette: — Az adott körülmények között hajlandó vagyok magamat a kutatásnak alávetni. A formalitások megtörténtek, a néger királynál semmit sem találtak. A prefektus meg volt győzve. Ibrahim ezután odakint az eldugott pénztárcát magához véve, ruganyos léptekkel eltávozott. Azonban meglesték és egy óra múlva a rendőrök elfogták az Elzász- Lotharingia úton levő lakásán. Ma reggel a rendőrségen kihallgatták és I. Ibrahim Kachala Nengani, Bornou uralkodója, töredelmesen bevallotta, hogy a pénztárcát tényleg ő lopta el. A pénzre szüksége volt, hogy előleget adjon nyolc zanzibári királyi hercegnőnek, akik a Casino Municipale-ban fognak vendégszerepelni. A királyt erre letartóztatták. Cobor Péter: __________ Helénák és Máriák " Carmen Sylva, a költői királynő emlékezetének idézése közben szó esett Vacarescu Helénáról, a szép román leányról is, kit szerelem fűzött a román királyfihoz. Carmen Sylva e gyöngéd Láncot erősebbé óhajtotta fűzni harangzúgással, ünneplésen, az oltár előtt. De férje, aki király volt, anélkül, hogy egyszersmind költő lett volna, a legerélyesebben tiltakozott e frigy ellen. Politikai okokból tette, igazsága is lehetett, minek a szegény Sándor király a bizonysága, aki szörnyűségesen megbűnhődött, amiért édesanyjának, a fekete Natáliának egyik udvarhölgyét vette feleségül. Ami végzetes volt Szerbiában, végzetes lehetett volna Romániában is, az egykori Balkán nem bízta meg fejedelmeinek belföldi házasságait. Vacarescu Helén kénytelen volt lemondani arról, hogy valaha Románia királynője lehessen; honából kiűzte a gúny és a káröröm, Párisba menekült, ahol szép ifjú leányt többre becsültek a Balkán akkori fejedelmeinél, amint ezt Milán király is tapasztalhatta, kinek pedig Paris volt a Mekkája. Helénával, az érdekes száműzöttel Parisban találkozott Justh Zsigmond, aki ifjan is oly gazdag örökséget hagyott a magyar irodalomra, mely felér több, vénen is köyvetet ontó koszorúsunk összes műveivel, kivált azofcéval, kiken sehogyse látszik meg, hogy ők is lehettek fiatalok. Justha Zsigmond, mikor Páris elemeit kutatta, irodalmi szalonokban akadt rá Vacarescu Heléarg, ki a századvégi leányok legérdekesebbjével, Bashkircsefi Máriával barátkozott. Mindhárman, a magyar író, a román udvarhölgy és a ci orosz festőnő messze idegenből zarándokoltak Párisba, hogy az ott erősebben hullámzó élet árjába vessék magukat. Hármuk közüi Heléna volt a legszerényebb, ő a merészen szökelő fontaine lumineuseben kereste a Léthét És úgy viselkedett, mintha megtalálta volna. Í Úgy tudta leplezni bánatát, hogy senki sem tudhatta, vájjon gyötri-e még? Senkinek sem beszélt megtépett ábrándairól. Mások hasonló esetben botrányokat csaptak,, pereket indítottak vagy legalább emlékiratokat tettek közzé oly leleplezésekkel, melyek kellemetlenek voltak az udvarnak, Honnan őket száműzték. Heléna visszautasította a feléje tolongó kiváncsiságot, büszkébb volt, semhogy panaszkodott volna. S éppen ezért méltó róla megemlékezni most, mikor már elfeledték a nyomtatásban is sokat tárgyalt krónikákat, melyek fejedelmi szerelmekhez fűződtek. Mindezek Hősnői fölé magasra emeli Helénát. Hogy bár a világ örömes hallgatta volna meg, ő néma tudott maradni. S hogy nem a szépsége volt egyedüli gazdagsága, hogy kincseket tárt volna fel. Ha szívét feltárja , ezt hihetjük már azért is, mert Bashkircseff Mária méltatta barátségára. Bashkircseff Máriának Párisban kultuszt szenteltek, melynek Barrés Maurice és Theurich André voltak a főpapjai. Amit Mária vászonra festett, mindez csupán érdekes kísérlet, de a képek, melyeket korán félbeszakadt életéből Naplójában rajzolt, bevégzettek, tüzes és csodálatos művészetet lehelnek, mint Theurich énekli róla. Hétpecsétes zárral rejtett titkokat tárt fel... a fiatal leány lelki világába engedett betekintenünk... ő öntudatosan érezte, amit az ifjú leányok öntudatlanul sejtenek és elmondott mindent, de mindent. Merész" vágyait hódításról, dicsőségről és pompáról, a nyugtalanságot, melylyel vágyait megvalósítani akarta.. . gyorsan akart élni és emellett aggódott, hogy nem marad ideje átélni azt, amit átélni óhajt. A valóságban mindebből semmit sem ért meg, lázas munkakedve és égő becsvágya dacára sem bírta képein kifejezni, amit akart, egész művészete csupán készülődés volt. Szerelme nem volt, mely kárpótolhatta volna. Tudta, hogy szép, alakja olyan, akárcsak görög istennőé, gyermekarca csupa friss varázs. De mindez mire való,- - kérdi — mikor senkié sem vagyok ? Nem találja meg azt, kit méltó volna szeretnie. Nizzában megpillantja H. herceget, ki nagyon imponál neki, de a herceg őt észre sem veszi, lekötik a szeretői. Nem értem, — írja erre Mária — hogy a férfi és a nő, mindaddig, mig nem kötnek házasságot, miért akarnak egymásnak tetszeni és miért gyöngédéi egymáshoz, holott mindjárt a házasság után elhanyagolják egymást ? Miért nem marad a házasság utánra egyéb, legfelebb fagyos barátság. Nopak legtöbb