Magyarország, 1916. március (23. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-22 / 82. szám
42 Mozgó* kép* palotaOMNIA Józsefkörút 31. sz. CARMI MÁRIA a főszerepben, a Delta-sugarak c. 4 felvonásos, fantasztikus színműben. Ezenkívül a nagy változatos és kijárő műsor. A folytatólagos előadások kezdete hétköznap : d. u. 5,tys 8 és 10 órakor, vasár- és ünnepnap d. u. Va4, Va 6, 7, és 10 órakor. Jegyelővétel: a Hirsch-féle dohány nagytőzsdében Vl., Andrássy-út 19. és az Olliniában d. u. 10-*V*1-re és d. u. 3-tól. SZÍNHÁZ és zene. 1 595 (Hangverseny zenekarral . a Népoperában.) 1A Budapesti központi segítőbizottság javára hangversenyt rendezett tegnap a Népoperában: Friedmann Ignác zongoraművész, akinek ime sikerült, — többszörös sikerei révén, — a Budapesten jól akkreditált zongoristák sorába bejutni. Neki is megvan már a maga állandó közönsége, ha nem is olyan impozáns számban, mint amilyennel Dohnányi vagy Lhevinne dicsekedhetik. A tegnapi est műsorát egyedül Friedmann játéka töltötte be, az előadásához való zenekari kíséretet pedig az Operaház zenekara szolgáltatta Kerner karnagy vezetése alatt. Az eredetileg programjon szerepelt Chopin-féle e-moll koncert he■lyett, ugyancsak a nagy lengyel zenepoéta I ,,Atlante spianale“-jával és az ezzel kapcsolatos esz-dúr „Polonaise“-jével kezdette meg szereplését a művész. Nem örültünk a cserének, mert sem ennek a műnek az előadása, sem Scharvenka Xavér instrumentációja nem kárpótolt minket az fe-moll versenymű elmaradásáért. Friedmann kissé önkényesen járt el a „Polonaise“ tempójával, szeszélyes és nyugtalan volt a játéka a ritmus szempontjából is, ami helyenként szépségfoltot ejtett az előadás tisztaságán. Mennyivel szebben és milyen hatalmasan játszotta később Csajkovszky b-moll zongoraversenyét! Poétái ihlettel a lassú léteit és magával ragadó hévvel a népies elemet brilliánsul feldolgozó szerzőnek mestermunkáját, a Finalé-t. Újdonságot is hallottunk az est során: Palmyren Szelim finn zeneszerzőnek „A folyó“ című szimfóniás képét zongorára és zenekarra, Friedmann hozta magával a nálunk teljesen ismeretlen partitúrát, amelyet Németországban Nikiseit csak az imént mutatott be. iProgrammot nem adott melléje a messze észak produktív szerzője, de kiérezzük művéből az intenciót. Úgy gondoljuk, hogy Palmgren valamelyik finnországi folyót akarja zeneileg illusztrálni, úgy ahogy keletkezik, fokozatosan szélesebb medret váj, ahogy átszeli a szelíd és vadregényes tájakat, mind jobban előre törve, hogy aztán végül hatalmas hullámzással belehömpölyögjön a végtelen tengerbe . . . A téma zenei kezeléséből erősen kiérzik a rutinos muzsikus, akinek nincs sok mondanivalója, de kiváló a hangszerelő képessége, ötletessége a szikek keverésében és választékos a harmonizálásában. A zongora szólamnak bravúros szerepet juttat, amit Friedmann alaposan ki is használt mindent lebíró technikájával. (01 • «•) — (A „Kávéház“) iránt, amelyet pénteken mutat be a Vígszínház, nagy érdeklődés mutatkozik a közönség minden rétegében. A szereposztás az együttes színe-javát foglalkoztatja és különösen Varsányi Irén és Csortos Gyula jutottak elsőrendű feladathoz. Nagyszerű szerep jutott Mészáros Gizának is. Egy fiatal párt játszik Gombaszögi Ella és Sarkady Aladár. Eredeti budapesti gazdasszonyt játszik Ibmraszthy Henrik. Szerémy Zoltán egy telivér budapesti kávéházi törzsvendéget visz a színpadra. Huszár Károly, mint Gyula főpincér talál alkalmat a kacagtatásra. Holnap, szerdán és csütörtökön a „Nemelin“-t ismétlik a Vígszínházban. (Zeneakadémia.) Az Országos m. kir. Zeneakadémia igazgatósága ötödik nyilvános hangversenyét rendezte tegnap este az intézet nagytermében és szívesen állapítjuk meg, hogy ezen a produkción is szerepeltek növendékek, akik tehetségükkel és képességükkel teljes elismerésre tarthatnak számot. Kivételes talentumot ismertünk meg Rubinstein Ernában, akit Hubán Jenő állított pódiumra. Ernst lisz-moll hegedűversenyének értelmes előadásából sok szép kvalitás csillant ki, amely a felvérmesebb reményekre jogosít. Kajári Anna Bartók Béla osztályát képviselte igen eredményesen. Beethoven esz-dúr szonátáját megkülönböztetett gonddal és fejlett technikával játszotta. Az orgonajátékban jelentékeny haladást tanúsított Metz Piroska, Schiffer tanár gordonkatanszakából pedig Buttula László jeleskedett. Énekelőadással szerepelt: Bán Erzsébet, Anthes tanítványa, Schumann „Carneval“-ját pedig Ember Nándor adta elő. Egy Bach Bée „motettá“-t a Zeneakadémia énekköre adott elő Kun László vezetésével. — „Bernát“.) Ilokai Jenőnek énekes bohózata, a „Bernát“, szombaton és vasárnap kerül színre a Népoperában. Ezúttal egészen új betanulással adják és a kültelki primadonna szerepét ezúttal először énekli Somogyi Nusi, a budapesti közönség egyik kedvence, Pallai Rózsi, Vendrey, Sziklay József, Kertész Dezső, Kardoss Géza, Balassa Jenő, Kürthy Sári, Zilahy Gyula játsszák a főszerepeket. Az előadást Szilágyi Vilmos rendezi. A zenei részeket Stephanides Károly vezényli. — (Az Apollo-kabaré új műsora.)’ Holnap, szerdán mutatja be új műsorát a Rákóczi-úti Apolló. Kis színdarabokon, énekes jeleneteken miinl egész sereg pompásnál pompásabb új magánszám ékesíti az új műsort, amelyek a színdarabokkal egyetemben legjava íróink és zeneszerzőink tollából kerültek ki. Ezek sorában értékre és hatásra is az első helyen áll Lakatos Lászlónak, a kitűnő írónak A hindzsás ciműs dramolettje, amelynek hálás szerepeit Molnár Aranka, Gőzön és Virágh Ferenc játsszák. Ugyancsak élénk érdeklődésre tarthat számot A titokzatos idegen, Ráskai Ferenc ötletes komédiája is, amelynek elmés és mulatságos jeleneteiben Kővári és Sajó, a két nagyszerű komikus játsszák a főszerepeket. Kacagtató hatásúnak ígérkezik Gábor Andor és Szirmai Albert új énekes tréfája, amelyet Álljunk csak meg égi percre a sarkon! címmel Baross és Sajó adnak elő. A Húzzad csak, húzzad csak! címes színpadi tréfában Kővári Gyula fogja ragyogtatni ellenállhatatlan humorát, Gázon két gyönyörű új chansonban érvényesítheti virtuóz dalelőadását, Harasztiig Mici Harsányi Zsoltnak, számára itt új jelenetét adja elő, remek új kuplék jutottak a páratlan népszerűségű Boross Gézának és pompás új dalokat adnak elő Szöllősi Prózsi és Kovács Záit is, akiknek számait a már említetteken kívül, az Apolló-kabaré többi kipróbált kitűnőségű házi szerzői: Kővárg Gyula, Klarmatk Imre, Lovászy Károly, Nádor Mihály, Czeglédy Gyula, Rátkay Márton, Buday Dénes és Heményi Béla írták. A változatos új műsort a Cinci és a záróra című fölöttébb szellemes, tréfás párjelenet fejezi be, amelyet Harasztiig Miéi és Kővdrg adnak elő, aki egyébként kedves és rendkívül ötletes konferanszaival is emeli az Apollol-kabaré előadásainak vidámságát. Jegyek a szerdai premierelőadásokra már mától kezdve válthatók a Rákócziúti Apolló pénztáránál. (Művészmatiné.) A Bulyovszky utcai leánynevelő intézet fényesen sikerült matinét rendezett vasárnap délelőtt a Vörösfélhold javára, a török főkonzul és neje védnökségével. Közreműködtek : Jászai Mari, Buttykayné Kosári Emma, dr. Dalnoky Viktor, Pakots József, Buttykay Ákos, Herman Mily, Manheim Ilona, Schwarcz Rózsi, Takács Margit és Molnár Irma. A tiszta jövedelem 570 korona. — (Méry Béla hangversenyei.) Jövő csütörtökön, március 23-án tartja d'Albert Jenő egyetlen zongoraestélyét a Zeneakadémiában a következő műsorral. Bach : Chromatikus ábránd, Beethoven: Appasionata, Schubert: 2 Impromtu, Brahms— Handel: Változatok, Chopin: Nocturn Barcarola, Liszt: Szerelmi álom, Strauss—Tausig: Keringő. Jegyek csekély számban maradtak. Szerdán, április 5-én Musil Klára operaénekesnő tartja a Zeneakadémiában első budapesti dalestélyét Dienzl Oszkár kíséretével. A kitűnő énekesnő Mozart: „Szöktetés“, Meyerbeer: „Dinorah“ operáiból áriákat, ezenkívül Beethoven, Mozart, Wolff és Liszt dalokat fog előadni. Jegyek: d'Albert és Hussihoz Méry Bélánál kaphatók. MAGYARORSZÁG , Budapest, 1916. szerda, március 22. Szinpad.ásta gyökoroltívolitás nélkül, 10 évi jótállással. Arany koronák és arany — wsk SB KM SKI vag 'S*! hidakat legújabb amerikai 13, vEJ/ yW- fi fiái mi0 módszer szerint készít: Grossmanfi Simon áll. viz eg., fogtechn. — Fogorvos: "Dr. Káli H. F. Budapest, VII., Erzsébet-körut 30 f. j’oebaz&a teliocea fájdalommontesek, tartó* forftemágok Mérsékelt árak. — Vidékiek 34 óra alatt kielákíttetnek Főszerkesztő: Dr. LOVÁSZY MÁRTON Felelős szerkesztő: SZAKÁCS ANDOR Kiadótulajdonos: A »Magyarország« napilaprészvénytársaság Kiadó: SÜMEGI VILMOS KÖZGAZDASÁG A Pénzintézeti Központ megalakulása. A Pénztézeti Központ alakuló gyűlése június 21-én délelőtt fél ,11 órakor lesz a pénzügyminisztériumban. Az alapítási tervezetet az alapító gyanánt eljáró kormány nevében ma tette közzé a pénzügyminiszter. A tervezet részletesen felsorolja, mely intézeteik mennyi üzletrészt vesznek át. Nevezetesen a kétszázötvenezer koronát meg nem haladó, saját tőkével — értve ezalatt az alaptőkének és a legutóbbi mérlegben kimutatott valódi tartalékok- nak összegét— bíró intézetek egy üzlet-részt vesznek át. Nagyobb tőkével bíró intézeteik saját tőkéjük arányában vesznek át üzletrészeket oly módon, hogy minden további 250.000 korona után egy további üzletrész veendő át; minden megkezdett 250.000 korona addig, amíg 125.000 koronát el nem ér, figyelmen kívül marad, ha pedig ezt az összeget eléri, vagy meghaladja, teljes 250.000 koronával vétetik számításba. Kétféle üzletrészek lesznek, A) és B) sorozatnak. A részvénytársasági alapon működő pénzintézetek, a pénzügyminiszter engedélyével községi és városi takarékpénztárak, ausztriai és külföldi pénzintézetek magyarországi fiókjai, önálló szövetkezetek, külön pénzintézetek A) sorozatú üzletrészeket kapnak; a B) sorozatú üzletrészeket, amelyeknek összmenyisége 100 millió korona, a kincstár veszi át. Úgy az A), mint a B) sorozatú üzletrész név- értéke négyezer korona. Az alapító tagok A) sorozatú üzletrészeinek névértéke tíz egyenlő kamatmentes évi részletben fizetendő be, melynek elseje a belépési nyilatkozat aláírásával egyidejűleg, a második 1917. év ja- nuár 1-én, a továbbiak a következő években mindenkor január 1-én esedékesek. Ha a tör- vényhozás időközben másként nem rendelkezik s igy a Pénzintézeti Központ a megalakulástól számított öt év elteltével felszámol, az akkor még esedékessé nem vált részletek befizetése nem követelhető. A m. kir. államkincstár az általa átveendő százmillió korona névértékű( B) sorozatú üzletrészeket azonnal befizeti. Az aláírás zárideje 1916. évi május ,1-je. Az alapszabályok oly irányú intézkedéseket fognak tartalmazni, Hogy ■a tagok saját tőkéjük szerint kúriákba osztatnak be és bizonyos választásokra, nézve a kúriák elkülönítetten fognak a közgyűlésem szavazni. Az alapító tagoknak az alakuló közgyűlésen gyakorolható szavazati joga szempontjá- ból a kúriákba való beosztást a m.: kir.: tpénz-, ügyminiszter fogja megejteni. 'ÁÁf1 ÍPsKH: A Pénzintézeti Központ alapítási tervezetével egyidejűleg jelent meg a hivatalos lapban a pénzügyminiszter felhívása az alapítási tervezetben megjelent pénzintézetekhez, amelyben felhívja őket, hogy május 1-ig küldjék be a pénzügyminisztériumból a belépési nyilatkozatot az utolsó három év mérlegével együtt. Egyidejűleg a belépési nyilatkozattal be kell fi-zetni a postatakarékpénztárnál a belépési nyilatkozatban felszémított, saját tőke alapulvételével átvevődő üzletrészek névértéké- nek 10%át. Azokat az intézeteket, amelyeknek belépési nyilatkozatát a pénzügyminiszter elfogadja, értesíteni fogja, hogy az alakuló közgyűlésen gyaorolható szavazati joguk szempontjából saját tőkéjük mily összeggel fog tekintetbe vétetni és hogy ugyanezen szempontból a tagok melyük kúriájába (első kúria: az ötven millió koronát meghaladó saját tőkével bíró tagok ; második kúria : a húsz millió koronánál több, de ötven millió koronát meg nem haladó saját tőkével bíró tagok; harmadik kúria: a húsz millió koronát meg nem haladó saját tőkével bíró tagok) tartozóknak fognak tekinteni. A Pénzintézeti Központ megalakulása után a központhoz kell felterjeszteni a felvételi kérelmet. " Az ipari szövetkezetek. A mezőgazdasági é és ipari szövetkezetek megalakításuk óta nem !