Magyarország, 1916. április (23. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-11 / 102. szám
6 MAGYARORSZÁG Budapest, 1916. kedd, április 11. flissyamisitós - csalás hathónapi fogházra ítéltek egy tejkereskedőt (Saját tudósítónktól.) A nagyközönség köreiben bizonyára kellemes és örvendetes feltűnést fog kelteni az az ítélet, amelyet ma hozott a budapesti királyi büntető törvényszék , amelylyel egy megrögzött tejhamisítót csalás miatt félesztendei fogházra ítélt. Barta Izidor budapesti, Madách utca 15. szám alatti tejkereskedőt a kerületi elöljáróságon tejhamisítás miatt több ízben elítélték. A kihágási ítéletek során azért, mert 25 százaléknyi vizet kevert a tejhez, három ízben pénzbírságra, egy esetben, mert a tejet lefölözte, szintén pénzbírságra ítélték. A rendőrség azóta állandó figyelemmel kísérte Barta Izidor telepét és 1915 november 17-én 1400 liter tejet foglalt le nála, éppen mikor a tejeskocsik kiindultak, hogy a fogyasztókhoz a tejet kivigyék. Ugyancsak nagyobb mennyiségű tejet foglaltak le nála 1915 december 29-én és 1916 január 11-én. A székesfőváros vegyvizsgálati hivatala megállapította, hogy az 1400 liter tejben csak 900 liter volt a valódi tej, a többi ötszáz liter pedig víz, mégpedig nitrátot tartalmazó kút víz. A kerületi elöljáróság, miután Barta Izidor állandó tejhamisítóként szerepelt, következetes, állandó csalásokat állapított meg ténykedéseiben és a három ízben tapasztalt tejhamisítási ügyeket nem bírálta el a mezőgazdasági termények hamisításáról alkotott kihágási törvény szerint, hanem a bűnügy megindításának foganatbatételére áttette az ügyet a királyi ügyészséghez. A királyi ügyészség csalás vétségének kísérlete miatt a büntető királyi járás- bíróságnál bűnpörbe fogta Barta Izidort. Az ügy vizsgálatánál a járásbíróság megállapítani akarta, hogy vájjon Barta Izidor cselekménye nem úgy bírálandó-e el, hogy miután vizet kevert a tejbe, ez az egészségre ártalmas lehetett. , Véleményt kért a művegyészeti intézettől, mely azt mondotta, hogy a tejhamisításokat azért követik el a tejkereskedők nitrátot tartalmazó kutvizzel, mert a rendes vízvezetéki viz könynyebb a tej fajsúlyánál, míg a nitrátos kutviz a tej fajsúlyával egyenlő. A nitrátos kirtvizek azonban talajvíznek tekintendők s miután a talajvizek rothadó szerves anyagokat tartalmaznak, az egészségre feltétlenül ártalmasak. Arra azonban, hogy a Barta Izidor tejében talált nitrátos vízben voltak-e szerves anyagok, a szakértők nem tudtak felelni, mert az annak idején a Barta Izidor tejéből kiválasztott víz ez irányban nem volt megvizsgálva, így csupán a csalás kísérletének vádját tartotta fenn a királyi ügyészség, mert csalás kísérletét látta abban, hogy Barta Izidor a fogyasztóközönségnek szánt tejbe vizet öntött, ezáltal magának jogtalan anyagi hasznot akart szerezni és hogy a csalást végre nem hajtotta, ebben a tej lefoglalása akadályozta meg. Barta Izidor tagadta, hogy ő a tejet vizezte volna és ha vizezett tejet találtak nála, ezt már a termelők vizezték meg. Védője pedig azt vitatta, hogy a tejhamisítás nem a büntető törvénykönyv szakaszai szerint bírálandó el, mert a tejhamisítás nem csalás, hanem csupán kihágás és az élelmiszerhamisításokról szóló kihágási törvények alapján az ügyben illetékes rendőrhatóságok mondhatnak ítéletet. A bíróság kihallgatott több tanút, így Tiller Ernő városi fogalmazót, aki a lefoglalást foganatosította és Góth Ármin dr. fővárosi vegyészt, akinek véleménye alapján a foglalás történt. Ezek igazolták, hogy két esetben rajtacsípték Barta Izidor szállítóit, ezeknek a tetjében azonban tízszázalékos vizet találtak egy-szer, a többi esetben csak másfél százalékot, a Bartánál lefoglalt tejmennyiségek azonban 25 és 30 százalék vizet tartalmaztak. A bíróság nem fogadta el a vádlott védekezését és a védő azon érvelését sem, hogy a tejhamisító vádlott ügyének elbírálására magát illetékesnek nem tarthatja. Elítélte Barta Izidort csalás bűntettének kísérletéért tizhónapi fogházra, háromszor ötszáz korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre és háromévi hivatalvesztésre. Kimondotta a bíróság, hogy az 1895. évi XLVI. törvénycikk 3. íj-ába ütköző kihágás tényálladékát a mezőgazdasági termék hamisítása képzi,amelynél a tettes szándékának magára hamisításra kell irányulnia, — ezzel szemben azonban a vádlott cselekménye jogtalan vagyoni haszon szerzésére s a sértetteknek (a fogyasztóknak) fondorlattal tévedésbe ejtésére és vagyoni megkárosítására irányult és a cselekményben az élelmiszerhamisítás csak mint eszközcselekmény ismerhető fel. Súlyosbító körülménynek vette „a fenforgó bűnhalnazt, a vádlott büntetett előéletét, a cselekmény elkövetésénél tanúsított nagyfokú vakmerőségét és kapzsiságát, cselekményének közveszélyességét, a közönség kiszipolyozására üzletszerűen kifejtett s jobbára gyermekekből, betegekből s öregekből álló tejfogyasztó-közönség egészségét is veszélyeztető tevékenységet.“ A vádlott felebbezése folytán ma került az ügy a királyi törvényszékhez, mint másodfokú büntető bírósághoz. A tárgyaljon Kiss István kir. táblabiró elnökölt. Perényi Gábor volt az előadó bíró, a vádat Hérai Andor kir. ügyész képviselte. Barta Izidor pedig két ügyvédet is fogadott. Az ügy ismertetése után jogi vita fejlődött ki Hérai Andor ügyész és Vidor Jenő dr. védő között; ez utóbbi azt vitatta, hogy csalás esete csak akkor forogna fenn, ha Barta Izidor a tejet olyként hamisította volna, hogy abban száz piercent víz volna és a vízbe tejszinü festéket tett volna s ezt a kotyvalékot tejként hozta volna forgalomba. Az "ügyész viszont, a járásbírósági tárgyalás indokolásához mérten, a csalás kísérletének tényálladékát fennforognilátja. "Kérték a védők annak megállapítását, hogy az egész székesfőváros területén nincsen nitrátos vizet tartalmazó udvari kút, nincs ilyen kút a Barta Izidor udvarán sem, nitrátos vízzel tehát nem hamisíthatta a tejet. Az ügyész véleménye az, hogy a tényre egyáltalán nem tartozik, hogy milyen vizzel hamisította a vádlott a tejet. — Balassagyarmati ügyészkoromban egy tárgyaláson történt, hogy a bíróság már-már megeshetett három tanút, hogy ők nem látták a vádlott kezében azt a vasdarabot, amivel a sértettet fejbeütötte. Ekkor én az egyiket megkérdeztem: Hát mi volt a vádlott kezében ? _ Kő volt! — felelte. — Hát ez az eset is olyan. Az nem tartozik szorosan a tényre, hogy Barta Izidor nitrátos kutvizzel vagy vízvezetéki vizzel, amelybe azután nitrátport tett, hamisította-e a tejet. A kir. törvényszék a csalás kisérletének tényálladékát szintén megállapította és e tekintetben magáévá tette az első bíróság ítéletének indokolását. Csupán a bűnhalmaz, a kapzsiságot s a súlyosbító körülmények egyéb indokait nem tette magáévá s ezért a tizhónapi fogházat hat hónapra szállította le, a mellékbüntetéseket azonban meghagyta. A védők a kir. táblához az illetékesség kérdésében semmiséget jelentettek be. Autotaxi - propeller - villamos (Saját tudósítónktól) A közlekedési bizottságnak ma délelőtt ülése volt, amelyen elhatározták az autótaxi tarifájának kért felemelését és elfogadták a villamosok nyári menetrendjét. Ezeken kívül pedig a bizottság az összes aktuális kérdésekről tárgyalt: a propellerről, a közúti megváltásáról, a túlzsúfolt kocsikról és a női kalauzokról. Az ülés megnyitása után, amelyen Rényi Dezső tanácsos elnökölt, bejelentette az elnök, hogy Zipernovszky Károly, Komlós Ágost dr., Kollár Lajos dr. és Girardi József napirendelőtti felszólalásokra kértek engedélyt, amit ő meg is adott. A felszólalásokat megelőzőleg Till Antal tanácsjegyző előadása alapján foglalkozott a bizottság az autótaxi társaságnak kétrendbeli kérelmével. Az első az, hogy a május 1-én lejáró tarifaemelést a háború tartamára hosszabbítsák meg, a másik pedig, hogy a gummihiányra való tekintettel mentesítsék a társaságot attól, hogy a vámvonalon kívül fuvart vállaljon. Az ügyosztály a rendőrség meghallgatása után aztjavasolta, hogy a tarifaemelésre vonatkozó kérést teljesítsék. A második kérésére vonatkozólag azonban azt a módosítást ajánlotta, hogy az államrendőrség Működése I terén belül köteles legyen fuvart vállalni, úgyhogy Rákospalotára, Erzsébetfalvára, Kispestre, Pestszentlőrincre, Újpestre tartozik fuvart elfogadni. A bizottság az ügyosztályi javaslathoz hozzájárult. A propeller ügye Ezután a napirend előtti felszólalásokra került a sor. Zipernovszky Károly azt a kérdést vetette fel, hogy mi az oka annak, hogy a propeller-közlekedés nem kielégítő, amennyiben már létezett járatokat egyszerűen beszüntettek. Valtinyi József műszaki tanácsos, felvilágosításul előadta, hogy a propeller-társaság öreg hajói két éven át fokozott üzemben voltak. A társaság arra számítva, hogy a tél hosszú lesz, úgyszólván összes hajóit javításba adta, leszerelte és a hajók még mai napig sem tudtak üzemképes állapotba kerülni. A legutóbbi ideig három vonal volt csak üzemben, csak legújabban állították be a negyedik relációt, szervben a békeidő tizenhárom relációjával. A bajt még fokozza, hogy a társaságnak személyzet sem áll rendelkezéseire, dacára annak, hogy a hadvezetőségtől már népfelkelőket is kért. A partbérlet tágyalása alkalmával kötelezték ugyan a társaságot teljes üzem fenntartására, de a hajók és a személyzet hiánya vis major. Rényi Dezső tanácsos kiegészítette ezt az előadást azzal a kijelentéssel, hogy a propellerközlekedés kérdése állandóan napirenden van és most folynak a kereskedelmi minisztériumban a propeller megváltására vonatkozó munkálatok. A főváros is számításokat csinált, hogy miképp festene a propeller-vállalat a város kezelésében. közúti megváltása A következő felszólaló, Komlós Ágoston dr., a közúti vaspálya társaság megváltási híreit tette szóvá. Megemlítette, hogy a megváltást a város csak azért akarja, hogy a viteldíjemelést keresztülvigye és így a városi vasutat szanálja. Kérdi az elnököt, van-e erről tudomása. Rényi Dezső tanácsos felvilágosításul előadta, hogy az nyílt titok, hogy a főváros a közlekedés egységesítésére törekszik és hogy a városihoz hasonlóan a közúti megváltását is kívánja. Azonban semmi konkrétum nincsen. A dolog csak a megbeszélés stádiumában van. Utal különben e tekintetben az ismeretes levél- váltásra is. A tarifaemelés kérdése pedig semmiféle összefüggésben a közúti kérdésével nincsen. A viteldíjemelés kérdésével az egész külföldön foglalkoznak, de ezt a kérdést a közúti megváltásának kérdésével semmiféle okozati összefüggésbe hozni nem lehet. Egyébként pedig utal arra, hogy a közúti vasút megváltásának az ügye még régibb, mint a villamos városi vasút részvényeinek a megvétele. A városi szanálásáról ilyen irányban szó sem lehet, mert a városi vasút megáll a maga lábán, és csak sajnálatos, hogy ebben a kérdésben állandóan ilyen kapcsolatot állítanak fel. A bizottság a felvilágosítást tudomásul vette. Kollár Lajos dr. a villamos vasutak túlzsúfoltságának kérdésében szólalt fel. Tudomása szerint az állóhely-tilalmat csak annyiban függesztették fel, hogy a kocsi belsejében is megengedték az állást. De ez a rendszabály semmi esetre sem célozta azt, ami ma történik, hogy tizenhat álló utas helyett 32—40 ember szorong a villamos kocsikon. Ebből a körülményből származnak azután legtöbbnyire a balesetek is, mert a kalauz képtelen akadálytalanul dolgozni és ebből folyik azután az is, hogy az utasoknak nagy kontingense fizetés nélkül utazik. A társaságok érdeke volna, hogy ezeken a bajokon a jegykezelés egyszerűségével segítsenek. Nemcsak a közönség fegyelmezetlensége az oka a bajoknak, hanem a hatóságok is, melyek nem kellő szigorral lépnek fel. Szólott azután a női kalauzokról, akik szerinte igen jól megfelelnek hivatásuknak és sokkal udvariasabbak, mint a férfikalauzok. Úgy hallja azonban, hogy ezeknek a fizetése kevesebb a férfikalauzok fizetésénél. Széll Árpád közúti vasúti igazgató : A fizetésük is ugyanaz és az előlépésük is ugyanaz ! A túlzsúfoltság Kollár Lajos dr.: Ez a dolog tehát rendben van, mégis azt kéri, hogy kíméletet és türelmet tanúsítsanak a női kalauzokkal szemben, engedjék meg, hogy ha hely van a kocsiban, le is ülhessenek. Végül azt a kérdést intézi, hogy a tanács miféle ingerenciát és ellenőrzést gyakorol a tekintetben, hogy a személyzetet megfelelő módon pótolják, különösen, hogy megfelelő számú kocsivezetőt képezzenek ki a társaságok. Rényi Dezső tanácsos előadja, hogy a Kollár által hangoztatott jegyrendszer-revízió igen nagyfontosságú kérdés, amely szorosan a tarifarevízió kérdésével függ össze. Schreiber Emil dr. rendőrtanácsos pedig a túlzsúfoltság dolgában felelt és kijelentette, hogy ezt az okozza, hogy csökkent a társaságod kocsiparkja, mert nagy a személyzethiány. A kocsik fentartása nagy nehézségekbe ütközik, úgyszintén az üzemanyagok beszerzése is. De még a rendőrségnek sem áll kellő személyzet rendelkezésére a forgalom ellenőrzése céljából