Magyarország, 1916. május (23. évfolyam, 121-151. szám)
1916-05-09 / 129. szám
flSn0a®ies£ IBBjB, kedd, május 9. MAGYARORSZÁG !é£i Az igazságügyminisztérium ügyeit ideiglenesen Halilanci I külügyminszter fogja végezni. A verduni küzdelem A francia vezérkar jelentése ÁSh sajtóhadiszállásról jelentik: Május 7., délután 3 óra. A fronttól délre !A németek erőteljes tüzérségi előkészítés után tegnap este támadást intéztek Lihonstól délre lévő árkaink ellen, de zárótüzeléssel feltartóztatták őket. Támadásuk szétforgácsolódott, mielőtt elérte volna, drótakadályainkat. Verdun vidékén az éjszaka folyamán állandóan heves tüzérségi tüzelés volt a 304-es magaslat környékén, valamint Haudromontés Thiaumord majornál. St. Mibeltől délre visszavertünk egy erős ellenséges felderítő osztagot, amely egyik kis őrségünket Bislesttől keletre megtámadta. Lotharingiában megleptünk egy őrjáratot, amely Lanfricourt környékén, Nomenytól délkeletre a Seille-folyót átlépte. Tizennégy foglyot vittünk magunkkal. Viharban tegnap húsz kötött léghajónk elszabadult. Néhányat a szél a német vonalakba hajtott, mások a francia vonalakba estek vissza. A megfigyelők többsége ejtőernyővel a mi vonalainkban szállhatott le. Néhányukról, akik az ellenséges zónába kerültek, nincs hírünk. A departmánok tanácsa a verduni küzdelemről Paris, május 8. (Saját tudós 1rónktól.) A stavas- ügynökség jelenti: A departmánok tanácsa párisban ütésre ült össze. Valamennyi departmán minden képviselője megjelent az ardennesi kivételével, melynek területén ellenség áll s melynek képviselői külön ülést tartottak Párisban. A departmánok elnöke megnyitó beszédében a verduni hősökre irányította a közfigyelmet, akik önfeláldozó heroizmusokkal gátját állták a mindent elöntő németség árjának. Ezzel biztosították nemcsak Verdunt, demegerősítették a rendíthetetlen bizalmat is a végső győzelemben s a szövetségesek Csodálatát és hitét a francia nemzetben, mely, erejét megfeszítve veszi ki részét a gigászi harcokból. Rendszeres munka folyik mindenütt az országban, melymindazt a célt szolgálja, hogy elűzzék az ellenséget a francia földről s felszabadítsák testvéreiket és szövetségeseiket. Az elnök indítványára köszönetet mondtak az egész hadseregnek, a vezérkarnak, külön a verduni hősöknek, s az elnökhöz üdvözlő táviratot küldtek. Moraht Verdun ostromáról ■loraht őrnagy a Berliner Tageblatt-ban Az általános hadihelyzet fejtegetése kapcsán megcáfolja az ellenséges katonai szakértők ama vélekedését, hogy Verdininek hosszúra nyúló ostroma a német hadsereg kimerülését jelenti. Cikkéből vesszük át az alábbi részletet: Csodálatot volna, ha a Verdánért folyó hosszadalmas harcokat ellenfeleink nem arra magyaráznák, hogy ismét kimerült állapot- ban vagyunk, tíz a"régi nóta, amelyet mindig akkor húznak a saját vigasztalásukra, midőn éppen az ellenkezőről, vannak meggyőződve. Hiszen ellenfeleink szerint ki voltunk merülve midőn a maméi csata után védekezésbe mentünk át. Ausztria-Magyarország ereje szétforgácsolódott, midőn egy évvel ezelőtt a Kárpátokból törtek elő csapataik az általunk támadott oroszok szárnya ellen. Halódó félben levőknek mondottak ellenfeleink bennünket, midőn a milliós orosz sereget a Duna- és Pripjat-mocsarak mögé vetettük vissza. Ugyancsak ellenségeink ítélete szerint már egy évvel ezelőtt megingott az osztrák-magyar védőfal az olaszokkal szemben és szinte csodálatos, hogy Szerbia legyőzése után közös haderőnket nem bélyegezték egyszerűen akcióra képtelen seregmaradéknak. Még élénk emlékezetben van az is, mint számították el magukat ellenfeleink az ozmán hadsereg értékelésénél. Nagy-Britannia hadtörténelme nem ismer rosszabb napokat, mint aminőket török szövetségestársaink okoztak az angoloknak Gallipoli félszigetén és a Tigrisnél. Komoly küzdelemidején mindig elhamarkodott dolog a küzdelem kimenetelét határidőre megállapítani. Előre nem látható momentumok gyakran felborítják még a legvalószínűbb számítást is. Emlékezzünk rá, hogy az orosz Port Arthur 210 napig ellentállást tanúsított japán hadosztályok leghevesebb támadásaival szemben. A támadóknak ott is lépésről-lépésre kellett tért hódítaniuk, csak elkeseredett küzdelmek után tudtak az erődművekhez közelebb férkőzni és a japán hadvezetőség akkoriban a legnagyobb áldozatoktól se riadt vissza. Szinte patakokban folyt a sárgák vére. Augusztus 19. és 24-ike közt 14.000 halottjuk maradt a csatatéren és a keleti arcvonalon hozott áldozatok teljesen hiábavalók maradtak. Az orosz vár sorsát a legnehezebb tüzérségnek a belső erődök elleni támadása pecsételte meg. Nem csekélyre értékeljük az, oroszoknak a védelemben tanúsított szívósságát, ám a legnagyobb elismeréssel adózunk a franciáknak is az ellenállás szervezéséért, tüzérségükért s a terepviszonyok kahsználásáért. E körülmények az okai, hogy a német hadvezetőség, felesleges áldozatokat elkerülendő, nem tudta egyszeriben elpusztítani a francia keleti arcvonal legfontosabb pillérét. Mint a mostani háborúban kitűnt, valamely vár előterében levő előállások nagyobb mértékben föltartóztatják még a fölényben levő támadók előrenyomulását is, mint korábban hitték. Ámbár a harminc és feles, valamint a 42-es nehéz ágyuk alkalmazása megkönnyíti és gyorsítja a vár permanens védműveinek elpusztítását, a nehéz tüzérség értékét leszállítja az a körülmény, hogy a védekező ellenségnek hasonló értékű harci eszközei vannak és hogy a vár előterét a technika minden lehető eszközével járhatatlanná tette. Végül a vár helyőrsége a maga bátorságával, kitartásával és áldozatkészségével végső ellenállásra képesíti a védett helyet. Nem vonjuk kétségbe ellenfeleink e tulajdonságait, annál nagyobb dicsőség számunkra, ha lépésről-lépésre haladva előre, érjük el célunkat. Franciország legnagyobb seregének legyőzését! A balkáni hadjárat Az osztrák-magyar és bolgár konzulok elhagyták Athént Bukarest, május 8. (Saját tudósítónktól.) Az „Indépendance Roumaine“ jelenti Athénből . Az osztrákmagyar és bolgár konzulok elhagyták Athént és személyzetükkel és az irattárral Leucoiba, egy messzebb fekvő kis hegyi városkába utaztak. Elutazásuk nyilván azért történt, mert tartanak attól, hogy Athénben magában is partra fognak szállni most már az antánt csapatok. Jellemző, hogy elutazásuk után két angol tiszt megjelent konzulátusunk előtt, de azt zárva találták, s rövidesen eltávoztak. A szerb csapatok szállítása. Athén, május 8. úgy látszik, az antant nem váltja be fenyegetését, hogy erőszakkal is görög vasutakon fogja szállítani a szerb csapatokat, mert Szalonikiba napról-napra érkeznek hajókon szerb katonák. Azt is beszélik, hogy ha a német tengeralattjárók akcióba lépnének, nem Szalonikiba, hanem egy Korfuhoz közelebb eső helyre fogják szállítani a szerbeket és onnan fogják kisebb-nagyobb csapatokban gyalog, kocsikon és vasúton Szalonikiba hozni. (Pol.kbk.) Elsülyedt szerb csapatszállító hajó Athén, május 8. (Saját tudósítónktól) Az „Anglia“ című lap jelentése szerint egy Korfuból Szalonikibe tartó angol hajó, amelyen szerb katonaság volt, az epyrusi partoknál akna vagy torpedólövés folytán elsülyedt. A csapatok nagy részét meg lehetett menteni. Jegyezzünk a nemzeti rendikölcsönre! :—1 ■ 'S . Szalonikiben nagy élelmiszerhiány van ' Bukarest, május 8. (Saját tudósítónktól.) A Dimineatzá-naít jelentik Párisból: A. Le Matin egy szalonikis jelentése arról számol be, hogy a városban nagy élelmiszerhiány van. A lakosság lisztellátása elé a legnagyobb nehézségeie emelkednek. A francia-angol csapatok főparancsnoksága erre vonatkozólag minden felelősséget elhárít magáról. Azt állítják, hogy Szaloniki lakosságának lisztellátását egy bankkonzorcium vállalta magára. A görög kormány lépéseket tett a liszthiány kiküszöbölésére és remélhető, hogy Szaloniki városának élelmiszerszükséglete biztosítva lesz. A háború a tengeren Elsülyesztett norvég hajó Horten, május 8. A norvég távirati iroda jelenti: A „Rondom“ krisztiániai gőzös tegnap partra tette a göteborgi „Herald“ nevű sóner nyolc főnyi legénységét. A „Herold“-ot pénteken egy, német tengeralattjáró megtorpedózta volt. A legénység 15 percet kapott, hogy a csónakokba szálljon. Minthogy azonban a tenger viharos volt, kérték, hogy vegyék föl őket a tengeralattjáróra, ami megtörtént. A legénységet később a norvég gőzösre tették át. Nem lesz szakis Mrimm és Amerika közölt Bukarest, május 8. (Saját tudósítónktól) A Times jelent Washingtonból. A német válaszjegyzék lényegében eleget tevénWilson követelései- nek, a diplomáciai szakítással való fenye,getés beváltására most nem kerülhet sor. Wilson ugyan nem foga szó nélkül hagyni Válaszában a német jegyzék egyes kitételeit, de a béke megőrzésére való készséget honorálni fogja. Most a válság mindaddig érültnek mondható, amíg a jegyzék egy más részében támasztott követelések körül újból harcok nem fognak kezdődni. Egész bizonyos ugyanis, hogy sem Amerika, nem fogja Németország kívánságára Angliával szemben azokat a követeléseket támasztani, sem Anglia nem fog ilyenek megvitatásába belemenni. Ha Németország ezek után visszatér régi harcmodorához és ezáltal amerikai állampolgárok életétveszélyeztetné, ugyanaz a helyzet fog előállani, amilyenvolt az amerikai jegyzék elküldésekor. A német- amerikai válság tehát csak fel van függesztve s megszűnés véglegesnek csak akkor, mondható, ha egyrészt Wilson megelégszik a mostani elintézéssel, másrészt a németek az abban megjelölt irányt a háború végéig követnék. A lap végül polemizál a németekékel a jegyzékben Anglia szemére vetett jogtalanságok kérdésében. Amerika közvéleménye meg van elégedve a jegyzékkel Köll, május 8. A Kölnische Zeitung washingtoni tudó-; sítója táviratozza. A német jegyzéket a lapok külön kiadásokban közölték, s a közönség feszült izgalommal olvasta azt. Álta-lános az a benyomás, hogy a jegyzék nagyszerű írásmű, a legügyesebb diplomáciai munka a háború óta. Még az ántánt-pártiak is bevallják, hogy Németország fölényes benyomást tesz. Ami a hatást illeti, a közvélemény megoszlik az ántánt és a központi szövetség között, megállapítható azonban, hogy a nagy többség a jegyzéket kielégítőnek találja. Azt hiszik azonban, hogy a jegyzék elsősorban a Németországban való hatásra számított. Az általános benyomás az, hogy