Magyarország, 1917. január (24. évfolyam, 1-31. szám)

1917-01-31 / 31. szám

ír J3udapest, 1917. szerda, január 31. MAGYARORSZÁGn — Életuntak. A Visegrádi-utca 9. számú ház­ban Weinréb Henrikné hatvanötéves napszámos­­nő borotvával elvágta a nyakát és kezén felvágta az ereket. Életveszélyes sérülésekkel a Rókus-kór­­h­ázba vitték. — Lugkőoldattal megmérgezték ma­gukat: a Márton­ utca 9. szám alatt Antal Ágnes tizenkilencéves gyári munkásat), a Keleti pályaud­var érkezési oldalán Köbér Mária tizenhatéves gyári munkásnő, az­ Ülöi­ út 11. számú házban Osztrovszki Antalné huszonh­ároméves gyári mun­kásnő. Mind a hármat súlyos sérülésekkel kórház­ba szállították a mentők. x Kristálypalota: Megszoktuk már, hogy a­­ Kristálypalota minden egyes műsora egy-egy nagy meglepetést rejteget. A februári műsor a tető­pontja lesz az érdekes vendégszerepléseknek és a fényes attrakcióknak. M­ér­ei Adolfnak, a Kristály­­palota agilis igazgatójának sikerült egy vendég­játékra megnyernie a kacagásnak, ötletes vidám­ságnak és pajzán tréfának igazi otthonát, a berlini Hermfeld-TheaterL A ..Ilmusierer Jockele“ c­nül darabot játsszák, amely Németországban eddig 985-ször került színre és amely itt fogja megérni az 1000-dik előadás ritka jubileumát A főszerepet maga az igazgató, Anton Hermfeld, a berliniek legkedveltebb komikusa fogja játszani. Néhány nap múlva egy név majd szájról-szájra Budapes­ten, az Afra neve. Amit ez a rendkívül szimpati­kus fiatal hölgy csinál, az már nem ügyesség, nem tehetség, az csoda. Telepatikus mutatványai ter­mészetfelettiek, szinte boszorkányosak, az ember bámul rajtuk. Ezenkívül a légiesen finom előadása Hilda Breiten, Hadges és Bib­éi- a legjobb m­infikus­­táncosok. Ferenczi Károly és Ujváry Károly új slágerszólókkal a megszokottnál is nagyobb siker­re tarthatnak számot. Ferenczy óriási lesz, mint a Gólem és mint Rasputin-magyarázó. Egy énekes bohózat is bemutatásra kerül, „Alajos" a címe és Uljváryn kívül Sugár Valy, Bordás Rózsi, Pártos, Si­eiger és Gallai játsszák benne a főszerepeket. x Új Wegener-film a Mozgókép-Otthonban. A legzseniálisabb filmrendezőnek, Wegenernek­ egy új remekműve készült: a „Joghi", amelyet e héten mutat be a Mozgókép-Otthon. Ez a film felülmúlja i mindazt, amit eddig filmen láttunk, még Wegene­r­­től is a Gólemben és Rübezahlban. Egy misztikus történetet vitt filmre, amely motívumaiban hason­lít Wells híres regényéhez: A láthatatlan ember­hez. Egy hindu varázsló tragédiáját mutatja be a páratlan és soha nem látott filmjáték s elbűvölő az a mód, ahogy Wegener úgy is mint színész, vagy is mint filmrendező megoldotta az elképzel­hetetlenül nehéz feladatot. A filmnek nagy részét két láthatatlan ember élet-halál harca tölti be.­­Amit Wegener ezekben a jelenetekben produkál, az már bűvészkedés számba megy. Női partnere j ezúttal is Lydia Salmanowa, aki bajosabb még mint Rübezahl Tünde szerepében NYÍLT-TÉR. l­en rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség sem vállal felelősséget ^ fttl­iiiesek DgyeMel Ti is helyiístéket készítek 1, illetve 2 koronába kerül, az üstöknek darabja a régi üstök beváltása mellett Héber Sándor tüsthelygyáros, Vilmos csáazár­ út 39. Telefon: 47—47. FŐVÁROSI X Lezárnak négy temetőt. A főváros nagy arányú terjeszkedése évek óta halogatott in­tézkedést vált valóra: véglegesen lezárják a tabáni temetőt,­ továbbá a vízivárosi keresztény, zsidó és katonai temetőt. Ezeket a temetőket, már 1885. óta használaton kívül helyezték és csak azoknak engedték meg a temetkezést, akiknek sírboltjuk, vagy előre megváltott sírhelyük volt. A négy temető a budai legszebb területen óriás helyet foglal el. A tabáni temető 16.873 négyszögöl, a vízivárosi keresztény temető 34,192 négy­szögöl, a katonai temető 2700, a zsidó­­ te­mető 1405 négyszögöl. A temetőterületeket las­sanként kör­ülépítették. Hatalmas városrészek alakultak körülöttük s a lakosság egyre erő­sebben követelte a temetők kiürítését. A köz­egészségügyi osztály ennek az általános óhaj­­­­nak tesz eleget azzal a javaslatával, amelyet holnap terjeszt a temető­ bizottság elé. A ja­­­­vaslat, amelyet "Vessri kde dr. Lan­ács jegyző "• szerkesztett, ezeket tartalmazza: a főváros a temetőket végleg lezárja; előre váltott sírhelyek árát a tanács vissza­fizeti, a meg nem telt sírboltokba megengedik a temetkezést, de azzal a kikötéssel, hogy a temető kiürítésekor az ott talált koporsókat a hozzátartozók eltávolítják, illetőleg más te­metőbe viszik át. Miután 1906-tól ezekben a temetőkben mindössze 120 temetés fordult elő, a főváros a lejárást­­ 1906-tól 1936-ig terjedő időre mondja ki és 1538-ban­ kiüríti a temető­ket és a halottakat közös sírba átviszik más temetőbe. Egyidejűleg pedig a tanács új te­metők berendezésére kér felhatalmazást, mert a budai temetők kibővítéséről mielőbb kell gondoskodni.­­ Az új városi gázgyár költsége. A gáz-, gyár építésére felügyelő bizottság ma délben ts uz­á­t­h János dr. Tanácsos elnöki ésé­­el­­ ülést tartott. Az ülés tárgyalta Ripka Ferenc ve­zérigazgatónak, illetve a gázgyár igazgatósá­gának az óbudai gázgyár és­ a vele kapcso­latos építkezések leszámolására vonatkozó je­lentését. Előadó R n r vendég Ferenc tanács­­jegyző volt. Az eső felszólaló, Mutter József megállapította, hogy alig volt eset arra, hogy egy negyvenöt mil­liós építésnél három millió koronát megtakarít­ot­tak volna. . Néhai Kleliui Ferenc és Buráth János dr. elnöklő tanácsos érdeme, hogy mindenre kiter­jedő költségvetés készült és Ripka vezérigazgató és kiváló munkatársainak az érdeme az, hogy ilyen megtakarítást érjek el. Indítványozta, hogy az ille­tőknek és a többi műzsaki munkatársnak jegyző­­könyvi köszönetet szavazanak. (Helyeslés.) Szabó József és Steinhardt Antal hasonló értelemben szó­lalt fel és rámutattak arra, milyen fontos az, hogy a gyár kellő időben elkészült. Buzáth János dr. elnöklő tanácsos ismertette ez­után az építkezés lefolyását és a gyár ideiglenes, majd végleges átvételét. Azt javasolta, hogy a bi­zottság a munkálatokat műszaki szempontból lülvizsgáltaknak és kal­andáltaknak fogadja el, de­A bizottság ezt egyhangúlag elfogadta. Áttért ezután az ő személyes vonatkozásaira. Mindenekelőtt meg­emlékezett Zsoltai Ferenc és Weisz Albert tanár munkájáról. Elismeréssel szólt Kajlinger Mihály­ról, aki nagy önzetlenséggel vállalta a nagy gyár vízszolgáltatásának megtervezését és Zsák Hugó miniszteri tanácsosról, aki a partvédelmi munkákat tervezte és a végrehajtó-bizottság két leglelkesebb tagjáról, Steinhardt Antalról és Hauser Gyuláról és a közmunkák tanácsának képviselőjéről, Jász Dezsőről. Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató a maga és kollégái nevében mond köszönetet az elisme­résért és az építési vezetőség nevében hálásan tol­mácsolja azért a jóindulatú támogatásért, amelyben az építés­vezetőség, a bizottság és az elnöklő taná­csos részéről mindenkor tapasztalt, önérzettel mondhatja, hogy kötelességüket híven igyekeztek teljesíteni és kéri, hogy az elismerésből juttassa­nak Sziget Gábor főmérnöknek is. A bizottság azután elfogadta egyhangúlag a bemutatott számadásokat. X Villamos kalauzok ülőhelye. A közúti vaspálya-társaság kocsijain a múlt év elején próbaképpen ülőhelyeket­­ szerelt, fel a pót­kocsik hátsó perronján. A kísérlet nem vált be, mert a társaság most a­ kereskedelmi mi­nisztertől arra kért engedélyt, hogy az ülő­helyeket leszerelhesse. A kereskedelmi mi­niszter egy, a társasághoz intézett leiratban megengedte az ülőhelyek leszerelését és ér­tesítette a társaságot, hogy­ nem emel kifo­gást az ellen, ha a kalauzok a külső vona­lakon, amikor, a kocsiban csak néh­ány­ utas van, a kocsi belsejében a bejárat mellett le­ülnek. _ X Adomány a fővárosi könyvtárnak. Kőbányai Polgári Serfőző Rt. a fő­­­városi könyvtár részére 5000 koronát adomá­nyozott. A­ tanács mai ülésén az adományért köszönetet mondott. „ Rokkantak foglalkoztatása. A főváros a nyírfaseprők szállítására legutóbb kötött szerző­désben arra kötelezte a vállalkozót, hogy a seprők készítésénél lehetőleg rokkant katonákat alkalmaz­zon. E cél elérésére most egészen különleges gé­peket állítottak be, amelyeket még olyan rokkan­tak is kezelhetnek, akiknek két végtagjuk hiány­zik. Ennek nemcsak az a haszna, hogy a rokkan­tak megfelelő jó keresethez jutnak, hanem az is, hogy ezek a gépen készült seprők sokkal jobbak,­­erősebbek a régi, kézzel kötött seprőknél.­­ Az elesett hősök árváinak. Vágvecsei W­e 1ri­s­c­h Alfréd műépité­sz, a fóvárosi törvényhatóság tagja a bizottsági tagságának huszonötödik évének betöltése alkalmából 50.000 koronás alapítványt tett, oly célra­­hogy az alapítvány kamataiból tizennyolc éven át budapesti illetőségű, elesett hősök árvái neveltessenek fel. A későbbi időkben­­ pedig az alapítvány gyümölcseit a székel­ ö­ j város iskoláiba járó szegény gyereekek fel­­­ ruházására fordítsák. LJvánia-gilgrifitáflB Hétfőn, kedden és szerdán 5, 7 és 9 órakor Ikarusz filmjáték 4 felvonásban, Hermann Bang „Mikael” ” regénye nyomán, a Nordisk gyár legújabb remeke. Ezenkívül:Á­sta Nielsen ez évadban legutolsó alakítása a „Vica a nevelőben” címü pompás humorú 3 felvonásos vígjátékban. Az Uránia-szính­áz jegyei a Váci­ utcai különlegességi tőzsdében is kaphatók. SZÍNHÁZ és zene. — (Wagner-est.) A fu­hannóniku­sok a tegnapi estét Wagner emlékezetének szentelték, és bár a tél beleszólt a műsorba, amennyiben Sch­mieter teno­­ri­ta, aki az est szólistájának volt kiszemelve, és Kerner karnagy is megbetegedett, Burr­án és Szikla mint helyettesek tették lehetővé a hangver­seny megtartását. Ezért a hőstettért mind a kettőt feltétlen elismerés illeti és a közönség nem is fu­karkodott tapsaival. A Parsifal-nyitány és a kissé hoszadalmas, monoton Siegfried-idyll eldirigálása különösen sikerült Sziklának, Burk­án pedig nagy­szerű énekével feledtette számtalan lemondása ál­tal okozott összes kellemetlenségeket. Már a Ko­vács-dalok előadásával is viharos tapsokat váltott ki, a Grál monda után pedig, amelyet szebben és csegőbb hangon még sohasem énekelt, mint tegnap, olyan fergeteges tapsvihar kerekedett, hogy alig lehetett elállítani. A tegnapi est hozta meg Burr­án­­nak a legnagyobb sikert és közönségünk valósággal újra fölfedezte. A Nürnbergi mesterdalnokok nyi­tányával végződött az est, amelynek kereszteződő szólamai kissé összekuszálódtak, de a hatalmas Végakkordok zengése engesztelően hatott még a Wagner-rajongókra is. (!*],) — (A legsikeresebb repriz) évek óta az ördög felújítása volt. Valahányszor adják Molnár Ferenc világhírű vigjátékát, mindannyiszor zsúfolásig megtelik a Vigszinház közönséggel, amely gyö­nyörködni akar Hegedűs Gyula és Varsányi Irén nagyszerű alakításaiban. Csütörtökön is adják az ördögöt Pénteken két előadás lesz. Este fél nyolc­kor a Kék rókát adják Délután három órakor a Három a kislány halad tovább a százötvenedik előadás jubileuma felé. Szombaton is játszanak délután, az Az a huncut kéményseprőt ismétlik. — (Földes-premier Zágrábban.) A zágrábi nemzeti színházban szombaton volt a bemutató­előadása Földes Imre Künn a bárány, benn a farkas című vígjátékának, amelyet Kottás Aladár fordított horvát nyelvre. A darabnak nagy si­kere volt. — („A váratlan vendég".) „A váratlan ven­dég" eddigi előadásai telt házak előtt folyt le. A szereplők közül különösen T. F­o­r­r­a­i Róza, Báthory Giza, Dobos Margit, Törzs, Vágó,­­Z. Molnár, Tar­nay, Körmendy, Réthey és Kardos tűnnek ki.­­ („A Gólem“ minden nap.) A Népoperában „A Gólem" daljáték folyton telt házak előtt kerül színre. A múlt szombati és vasárnapi előadásokra már a délelőtti órákban minden jegy elkelt.­­ („A dollárpapa" bemutatója.) A Magyar Színházban a „Dollárpapa" már teljesen készen várja szombati bemutatóját. A próbák után ítélve a vígjáték nagy nagy sikerre számíthat, amennyi­ben a vidéki közjegyző, polgármester, takarék­­pénztári igazgató mind egy-egy pompás figura, akiknek megjátsszása Törzs. Gyárfás, Z. M­o­l­n­á­r, Vágó, Réthey, Tarnay, Kör­mendy kiváló alakítására van bízva. **---r -n—i—o-ví—rr~rr— í Műm ORIENT MeJ ! 153—­87^ ' Igalifika­ és áraF-n. sarok ISO—87 !Honnan jöttünk?... Hová jutunk?... Főszereplő: Eiís Hal!. Ámor család Vígjáték 3 felvonásban. Háborús aktuálitásokj Az előadások kezdete hétköznap 4 órakor.­­ vasár- és ünnepnapon 3 ónkor. ■ H

Next