Magyarország, 1917. március (24. évfolyam, 60-87. szám)
1917-03-05 / 64. szám
. Elkeresztelve még nincs és a név fölött heves vita folyik, de a nagy robomobil már benne áll, a dinamó is. A vetítőgép Pathégyártmány. A moziban vianyos világítás, pódium és orkeszter, mert itt kabaréelőadások is szerepelnek a műsoron. A gépeket és filmeket a hadseregparancsnokság szerezte be és bocsájtotta rendelkezésre és a roppant ládákon mindenütt ott áll: «Feldkino Nr....» A tiszteknek páholyok, hátul, mint minden valamirevaló moziban. És természetesen minden deszkából. Itt a deszka az egyetlen építőanyag, amely külön építőművészetet teremtett magának. A mozinak parancsnoka is van, Sz. zászlós, civilben festő, aki műtermet is rendezett be magának és míg az ácsok jövendő atelier ját összekopácsolják, ő szorgalmasan tanulmányozza a cukorpor fehérségű hő is a sötétzöld fenyves valőrjét. Innen lentről, a szanatórium szórakozótelepéről rövid szerpentin kanyarog fel a hegyoldalba, a katonaotthon lakóház.- időz. Nyers faágakból összerakott korlát mutatja a háborús szanatórium nevét. Hatalmas barakk a legénységi hálóterem, óriás ablakok — mert hiszen mi itten öklömnyi ablaküvegekhez vagyunk szokva —, két nagy téglakályha, hosszú sorban szalmazsákos, fejpárnás ágyak. Kétszázötven embernek nyújt egyegy heti pihenést, üdülést, szórkozást ez az otthon. Ma épp felváltás van és az újonnan érkezett üdülök őszinte lelkesedéssel feltálgatják az otthon berendezését. Feljebb a hegyoldalban kis, zöldre festett, fekete diszt villa. Vörös deszkából tornaos lépcső. Ez a törzstiszti lak. Két nagy barakkban tiszti lakások, párosával. Ágy, szalmazsák, fej , urna mindenütt. Mosdóasztal, nagy téglyakályha, barátságos meleg. Odakünn húsz fok körül jár az idő, fagypont alatt természetesen. Néhány fiatal zászlós «nyaral» itt, cigarettázva és újságot olvasva hever az ágyon, többnyire fiatal gyerekek, akik ma jöttek ide a Ca.útról, vagy a Donnulipról. Tiszti étkezde — a’ rósz, asztalkendő, porcellánfanyírok, való ágos pohárszék a sarokban. Falikárpit vastag nemezpapirból, képek. A konyhában ragyogó tisztaság, felérkötényes szakács. Borászok és hurkák szivet és gyomrot vidámitó társaság. Egy épülettel arrébb a tiszti kaszinó. Újságok, folyóiratok, könyvek, társjátékok, egymás mellett a sakk és a «Dárdánellák ostroma». Itt is lálibárpit, kifüggesztett házirend. * Kártyapénz 10 fillér.» Az egyik asztalnál a katonaotthon aty.imesterei, a főtizszelendőnk, törzsőr ősünk és Sz. ezredorvos, aki a hadosztály, legrettegettebb alakja, — lévén ő a fogászati műterem vezetője —, a Benczur-tanítvány zászlóssal egy művészi éllap felett tanácskoznak. Nagyon messziről és nagyon tompán ágyúszó hallatszik valamerről délkelet felől. Lenn csinnadrattázik a katonszeke, három óra van, ami a katonaotthonban a zenei élvezetek idejét jelenti. Katonák állják körül a muzsikát és valamennyiünk árán meglátszik a legtökéletesebb megelégedés. Ezért az arckifejezésért érdemes volt megcsinálni a katonaotthont és akik megkínálák, azoknak ez az egy arckifejezés sok-sok fáradt, kimerült, lefáradt katonának ez a jóleső megelégedése a legnagyobb • elí•rne e. Szatmári Jenő. f TPLEFO^SZÁfJÍ: Főszerkesztő. . . S 3—Sri Felelős szerkesztő @4—34 Szerkesztőség • . 23-52 Interurbén . . . . b 4CIklyoolő alapjánalkvsj 8$~ ftiadóhilvfitalV» . 43 m MAGYARORSZÁG Budapest, 1917. hétfő, március 3. Anatola A catalmas területű Törökország szegény vasutakban és ez a körülmény, ugyancsak befolyásolja az ország "gazdasági kelzetét. A Szmirnába vivő vasutak a’ Boszponís ázsiai partján lévő, Haidar Pasa nevű szép állomásról indulnak ki. Az első nagyobb állomás Eskiseir, ahonnét Angorába mellékvasút ágazik ki. Eskiseir egy legelőkben gazdag vidék központja, ahol számtalan sok angora kecskéből álló nyáj legel. A városnak élénk forgalma van. A városután a vasút hossza völgyön halad át, amelyet bazaltsziklák szegélyeznek, s most az Afium Karahissar nevű termékeny síkság következik, ahol sok gabona terem. A gabonaszállítás a vasút közelsége folytán könnyen megy, minden állomás a gabonaszállítás céljaira van berendezve. Érdekes látvány, hogy midőn a vasút az állomáson várakozik, vértelen tevekaravánok és bivalyszekerek hozzák a gabonát az állomásra. A síkság után a vasútvonal nígaslati fensíkon visz keresztül, amelynek éghajlata nyáron igen meleg, télen viszont a vidék heves hóviharok színhelye. A hegyvidéket csak gyérszámú lakosság lakja, annál több az erdőkben a farkas, amelyek a legelésző nyájakban állandóan nagy károkat okoznak. A vasútvonal iránya most ismét síkság felé visz, amelynek Koma a központja. A városnak ugyan hatvanezer főnyi lakossága van, ám agyagból készült házai éppen nem keltik a város benyomását. Rómában jönnek össze az egész vidék földmivelői és állattenyésztői, hogy gabonájukon, gyümölcsükön, állataikon, a gyapjún stb. túladjanak. A város batáraiban a feldolgozói árukat adják el. Az anatóliai vasút építése előtt a szállítóeszközökben való hiány miatt az árak igen alacsonyak voltak. Azóta azonban az árak felszöktek és az egész vidék nem remélt jólétire jutott. Koma egyébként régi város, amelynek fényes történelmi múltja van. Mióta a kultúra idelátogatott, a komai síkságot is kiszárították a mocsaraktól. E munkálatok költségei huszonötmilliót tettek fel. A hegyszoros déli lejtője a tenger irányában enyhe éghajlatú tájékra vezet, amely Anatóliától teljesen elütő kultúrával bír. A lakossága különböző arab fajokból áll. A síkságon a Taurus-hegy lábánál fekszenek Tarsus és Mersina városok. Tarsus még az ókorból való város, történelmi múltjára számos épületmaradvány emlékeztet, amelyek közül a római templom a legnevezetesebb. A városban két forrást mutogatnak, amelyekből a Tarsusból származó Fát apostol varázsolt volna vizet. A város, amelynek huszonötezer főnyi lakossága van, fontos kereskedelmi központ. A forgalomnak főtárgya a gyapot, az egész környék gyapoteremeléssel foglalkozik. A gyapjúárk egy részét exportálják, más részét ús országban dolgozzák fel a tarsusi gyárban, amelyben hétszáz munkás dolgozik. Szállítási nehézségek miatt, a szövés és fonás egyez azon gyárban történik Mersina városát 1832-ben alanították, a vidék kikötője és a nagy Bagdad-vasúttal egy mellékág köti össze. Huszonkétezer lakosa van, szép, tiszta hely. A kikötője széltől mentes, évente mintegy hatszázezer tonna a forgatna. A kivitel főtárgyai a gyapjú és gyapot. A kivitel az európai ipar mindenféle gyártmányét felöleli. A Bagdad-vas építése folytán , a város jelentőségett -Bagdad-vasul reagnöékétermékeny Konia lett , tett. Mersina lesz rövidesen mind e tájak központja és bizonyos, hogy az exportőröknek isépseleget kell létesíteniük olt. Magyar hadsereget! A képvselőház tegnap esti ülésén Bethlen István gróf mondott tartalmas és érdekes beszédet, amelyben a magyar hadsereg kiépilésének előkészítő munkáját is sürgette. Azellenzék részéről még Lelai Ernő szólalt fö. Első felszólalását az ellenzék nagy rokonszennel fogadta. Bethlen István gróf a hazaárulók kérdésében, teljesen osztja. Schmidt Károly fölfogását Hazaáru-ás számtalan esetben előfordult, társadalmi osz-tálykülönbség nélkül csatlakoztak az ellenséghez és segítették hadműveleteiket Most igyekeznek lopva visszatérni. Az igazságszolgáltatás lazán jár el velük szemben, egyre tömegesebben jönnek vissza. Az igazságügyminiszter közegei kihallgatják őket és aztán egyenesen hazabocsátják. (Hallatlan ! Botrány !) Ez az eljárás árt hadihelyzetünknek. Ha nem lesz a frontunk oly szilárd mint ma, ezek az árulók nagyon könnyen bajt csinálhatnak. Ezzel szemben székely embereket akiket az ellenség kényszerűsrt bizonyos kihágásokra, börtönben tartanak ma is, míg az oláh árulók szabadon járnakkelnek. Ez visszaélés a magyar állam tekintélyével- Szervezte-e a kormány a nemzet összes erőit, hogy az ország szolgálatába állítsa ? Nem. Hajlandó-e a miniszterelnök a pártokat egyesíteni, a pártpolitikát kiküszöbölni és mindenkit a maga helyére állítani ? Erről a kormányról nem lehet azt mondani, amit a német vezérkarról, hogy nem csinálhat olyan hibát,amit a német balta és a magyar balta helyre ne hozná. A kormány azonban kicsinyes gondolkozású. Vajon oly nagy hiba volna, ha a rokkant kérdést Apponyira, erre a lánglelkű férfiúra bíznák. Szabad egy Wekerlét, egy Darányit ma mellőzni ? A kormány a gazdákkal szóba se áll. Nem pártokra, hanem a nemzetre kell ma támaszkodni. Ha az első kísérlet nem sikerült, újra és újra meg kell kísérelni. Ezzel a rendszerrel lehet, hogy meg fog élni a munkapárt, de, hogy az ország el fog pusztulni, abban teljesen bizonyos. (Taps a baloldalon.) Erdély magyar volt mindig, s magyarnak kell maradnia. A garanciát erre meg kell szerezni a békekötéskor, a háború után pedig megfelelő politikával. A Románia elleni védelemre végvidékeket kell szervezni! A katonai kérdés mostani megadása nem méltó a magyar nemzethez és nem használ a hadseregnek, mert állandó súrlódást eredményez. Ennek a kérdésnek a megoldáását elő kell készíteni máris, mert ha ezt a kérdést kiküszöbölik az ellentétek sorából, sok minden beteges dolog magától meggyógyul. A birtokpolitikai kérdésekről szólva, konstatálja, hogy a bankok sietve vásárolnak földet és félő, hogy valóságos földindulást, fognak rendezni. Ma nem a magyar paraszt szerzi meg a földet, mert az a harcmezőn küzd, hanem a fölgazdagodott hadseregszállító. A bankok a földet is lefoglalják, hogy mire a lövészá vol népe hazatér, magas áron adhassák el neki. A kormány kötelessége, hogy ezt megakadályozza. A jelentést nem veszi tudomásul. (Éljenzés és taps 3. baloldalon.) Hantos Elemér pénzügyi kérdésekről beszélt. Zétai Ernő arról beszél, hogy a háború előtti kormányzati rendszer megváltoztatásasehol sem volt oly sürgető, mint nálunk A kormány háború előtti erőszakosságainál, eszközére, a palotaőrségre semmi szükség, oda tell őket küldeni, ahol a többi magyar küzd a hazáért. (Élénk helyeslés.) A házszabályt is meg kell változtatni. Amikor a háború elején a lelkesítésre szükség volt, a katonák piros-fehér-zöld lobogók alatt, Kossuth-nótával vonulhattak a harctérre. Azt hihettük, hogy a háború első, meg nem siratott halottja az osztrák katonai szellem lesz. Sajnos, a régi osztrák katonai szellem ellenkező irányban kezdett működni. A magyar,a katonát ma is német vezényszóval küldik a haládba. Magyar kitüntetés nincs. A honvédség kötelékében is visszaesés mutatkozik magyar szempontból. A honvédhadosztályoknál eltűntek a magyar fölirású táblák. A magyar hadsereg fölállítása határozottan dinasztikus érdek. Szmrecsányi György: Minek beszélünk mi itt, amikor soha sincs itt szakminiszter ? Ziétai Ernő : A hadvezetőség és a kormány közt nincs meg a szükséges kapcsolat. A meghódított területen a hadvezetőség nagyarányú zsákmányolásokat folytatott, de kérdés, mekkora befolyást tudott gyakorolni erre a zsákmányolásra a kormány. A kormány mostohán gondoskodott a rokkantakról, az özvegyekről és árvákról Ez rossz hatással van a harcoló katonákra. Hasonlókép elkedvetleníti őket az is, hogy a kormány nem akarja megadni a választói jogot. A jelentést nem veszi tudomásuk. (Éljenzés hadról.). Rövid szünet után az elnök javaslatára Sándor Pál összeférhetetlenségi ügyében az ítélő bíróság kisorsolását a március 13-iki ülés napirendjére, este hét órára tűzték ki. A legközelebbi ülés március 12-én lesz. Adakozzunk a Vörös Kereszt-Egyletnek! Segítsük a hadba vonultak családja -és az elesettek hozzájártonóit!