Magyarország, 1918. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-01 / 51. szám

!Ku3&pe&t,. srótttak, március 1. MAGYARORSZÁG ft politikai helyzet (Saját tüdői­fönyról.!) Föltesszük, ■PoJönyí Gézáról, hogy a munkapárt in­tencióinak megfelelő választójogi kompromisz­­usm eszméjét teljesen szubjektív belátás alap­ján vetette föl, mégis erélyesen tiltakoznunk kell az eszme ellen. Jól esik hallanunk, hogy az új kormánypártban is elutasítóan nyilat­koztak Polónyi tervéről és reméljük, hogy ebben a kérdésben Apponyinak és Andrássy­­nak van többsége a pártban, nem Wekerlé­­nek. Ez a föltevésünk csak addig látszik túr­csának, amíg össze nem hasonlítjuk Apponyi­nak a képviselőházban a választójogi reform­ról tett nyilatkozatát a Wekerléével. Amaz sok­kal határozottabb, mint emez. Andrássyról viszont tudjuk, hogy nem fél annyira az új választások elrendelésétől, mint a mini­szter­elnök. Kiváncsian várjuk: Vázsonyi Vil­mos igazságügyminiszter állásfoglalását a kompromisszum eszméjével szemben: nem azért kiváncsian, mert az eszmét Polónyi Géza vetette föl, hanem azért, mert tudni akar­tjuk, miként gondolkozik a volt választójogi­­miniszter a saját művéről most, hogy fel­oldotta magát m­­ind­azok alól a kötelékek alól, amelyek műve elkészítésének ideje alatt még kötelezték.­ Úgy tudjuk, hogy a választójogi­­ blokkban tömörült pártok többsége a blokk­­feloszlása után sem változtatták meg állás­pontjukat. Hisszük, hogy a szociáldemokrata párt, melynek vezetősége a blokk kérdésében inkább Vázsonyival tart, ma is állja azt az elhatározást, hogy a beterjesztett választójogi , törvényjavaslatot minimumnak tekinti, amely-­­­ből lealkudni nem lehet. A képviselőházban ezt az álláspontot vallja a függetlenségi és 48-as párt és ezt az álláspontot teljes, erejével , védelmezni is akarja. Nagyon kívánatos volna,­­ ha a kormánypártnak legalább az a része,­­­mely Apponyival vonult be az ú­j alakulásba­­ és a volt néppárt harcos, választójogos tagjai erőteljes állásfoglalással segítenek ezt az el­lenőrző munkát és a kompromisszumos törek­vések ellen való küzdelmet. A választójogi re­form érdekében rá kell mutatnunk arra a ko­moly agodalmat keltő jelenségre, hogy Tisza befolyása a kormányzatra napról-napra erő­södik. A kormánypárt tagjai előtt nem kell ezt külön bizonyítanuunk, mert bizonyára tud­ják ők is azokat a megdöbbentő eseteket, ame­lyekre ez állításunkat alapítjuk. A kormány és a kormánypárt sorsa bennünket nagyon kevéssé érdekelt ugyan, de a hatalomról való lesiklást mégsem látnák szívesen akként, hogy az a Tisza napjának fölkelését jelentené. Az az egész tábor (a munkapárti beolvadottaktól­­eltekintve), mely most a kormány mögött áll, egy volt velünk a legutóbbi időkig abban a nagy elhatározásban, hogy a Tisza-rendszer föltámasztását a nemzet érdekében okvetlenül megakadályozzuk. A miniszterelnök gyenge­sége láttán az ő meggyőződésük erejébe vet­jük azt a reménységünket, hogy gátat vethetünk a Tisza-uralom rajtunk való újabb elhatalma­sodásának, ezt nem csupán a választójogi reform érdekében reméljük, hanem a politikai erkölcs és hazánk jövendője szempontjából is. Majd megértik a kormánypárt igaz meggyőző­désű tagjai is, hogy mit jelentenek a Tisza­­uralom fentartása szempontjából a rövid le­járatú indemnitások: a kormány megzsaro­­lásának állandó lehetőségét Tisza javára! És majd belátják, — bár ne lenne késő !—hogy ebből a megalázó helyzetből csak egy menek­vés van : az országgyűlés feloszlatása és Tisza hatalmának a nép erejével való megtörése. Minisztertanács Ma délután 4 órakor Ve­nk­e­r­le Sándor miniszterelnök elnöklésével a miniszterelnöki palotában minisztertanács ült össze. Szentgály Márta * E­tféfvoltás,­­M­ik jelenet. Benes (főügyész-­­ helyettes), Héjjas (ügyvéd).: Héjjas: Bocsásson meg, hogy egy­ pilla-at iratra terhére leszek. Benes: Miben álltaitok szolgálatára ? Héjjas : Szinte zavarba hoz, oly jelenték­telen az egész. : Benes: Talán több lesz valamivel. Hiva­talos ?* Héjjas: Nem. Nőről van szó . .. Méltóz­­tatik tudni, hogy Szentgály Márta haza­érkezett. Benes: Tudom. Héjjas: Az sem titok főügyészhelyetes úr előtt, hogy én férjének, Basa Mihálynak, hosszabb ideig ügyvédje voltam. Ezzel kap­csolatban kellemetlenségek merültek fel köz­tünk. Most, hogy a szép özvegy hazaérkezett, eggyel-mással el kell számolnom. Óhajtanám, hogy ez az elszámolás simán menjen. Benes (bizalmatlanul): És ebben nekem szerepet tetszett szánni ? Héjjas: Isten ments! Hogy jutna ilyesmi eszembe ?.. .■ De talán méltóztatik emlé­kezni, hogy mikor Nádas tiszti­orvos ellen az a bűnper folyt s Szentgály Márta is szóba került, én nem a leghízelgőbb módon nyilat­koztam ön előtt szél­ perbeli ellenfelemről. [Vagy talán el is tetszett felejteni az egészet? Benes: Nem felejtettem el. Azt hiszem, minden szóra emlékezem... Azt tetszett mon­dani, hogy a madonnamosolygás a Szentgály * Mutatvány Zöldi Mártonnak „Szentgály Márta"­­című színművéből, melyet a Nemzeti Színház­­igaz­gatója törvényszéki vonatkozásai miatt előadásra nem fogadott el­, » amely a legutóbbi napokban Zomborban nagy­ sikert garatott. ...­­ Mártát minden tettében a legsivárabb érdek vezeti. És ha bárki többet ígért volna neki.., mint Basa Mihály* akkor — akár az árveré­sen szereplő ingó­­— a többet ígérő­­kezén ma­­ttadt volna. Héjjas (gúnyolódó hangon).S Igaz* ezt mondtam. És nem győzöm csodálni a fő­ügyészhelyettes úr kitűnő memóriáját, amely m­ivel több, mint két év után minden szót a fe­jében tart... Azt kell hinnem, hogy a szavak nem­ hatottak közömbösen. Benes: Nem tulajdonítottam súlyt nekik. Héjjas: Annál jobb... Arra akarom kérni, hogy felejtse el végképp. Benes: Hogy érti ezt ? Héjjas: Ahogy mondom. Tudom, hogy ön Dalmayéknál találkozni szokott Szentgály Mártával. Nem lehetetlen, hogy én is szóba­, jövök. Ebben az esetben arra kérem, hogy arról a sértő nyilatkozatról ne tessék említést tenni Szentgály Márta előtt. Benes (felháborodva): Az ügyvéd úr te­hát képesnek tart engem arra az infámiára, hogy amit, mint királyi ügyész hallok, azt a társaságban kifecsegjem ? Nem­ tudom, hon­nan veszi a vakmerőséget ezt szemembe mon­dani? Talán abból, hogy parasztnak szü­lettem ? Héjjas : Bocsánatot kérek . . . Benes (indulatosan a szavába vág): Bo­csánatot kérek, szavai nem hagynak fenn sem­­i kétséget. (Elragadtatja magát.) Én n­em szívesen háborgatom a­­született urakat abban a hitükben, hogy a lovaglás érzés öröklés jogán az övék. De ha ezt­ honoráltam­ kívánják, megkövetelem tőlük, hogy ne tes­sék olyat tenni, amit utóbb restelni kell. Héjjas (meghajtja magát) : Köszönöm a rendreutasítást, bár megvallom, fájdalk­aasám­. rwCtl.­.imn/.W Benes: Az igazságot? y. Héjjas­: Azt ! (büszkén) Főügyészhelyet­­tesdár, én az alispán fiának születtem, kétség­telenül régi úri családból, de ahányszor sze­rencsém volt Benes Imre úrral szemtül-szembe kerülni, soha mást nem éreztem, mint tiszte­letet személye és állása iránt.... Ebbe az ér­zésbe a születésnek a gondolata nem avatko­zott bele. Sem az öné, sem az enyém.... Fő­ügyészhelyettes úr, ön parasztról beszélt? Figyelmeztetni bátorkodom, hogy ez a szó abban az értelemben ma már csak duhaj kur­­jantásokban él ... felelősségtelenül és bitan­gon... Abban a pozícióban, amelyben mi ál­lunk, épp oly nehéz különbséget tenni a ru­házat, mint a lélek szövetében ! (Vállát vino­. gatja.) Ami az ősöket illeti, kétségtelenül- .szép kultusz, de az ősök csak a gyöngéket erősitik* —­ az erős szívesen mellőzi becses szolgálatu­­kat... És én összes őseimmel sohasem tud­tam magamat erősebbnek, mint az, akivel szerencsém van Szemben állani.­­.­. Én önhöz most is úgy közeledtem, mint egyik úr a má­sikhoz szokott: bizalmasan. És ön Dósa György paraszt­jának az indulatával...- par­don, ezt igazán rosszul mondom: ön egy arisztokrata történeti önérzetével utasította vissza a bizalmas közeledést. Mit higgyek? Semmiesetre sem azt, hogy osztálygyűlölet ál­lított egymással szembe . .. Más motívumot kell sejtenem . . . (élesen) És talán nevén tud­nám nevezni a motívumot, mely önt­, bocsá­nat a kifejezésért, annyira ,szubjektívvé tette. Benes: Vigyázzon, ügyvéd úr. Ön ismét veszedelmesen közeledik ahhoz, hogy olyat mondjon, amit utóbb restelnie kell. Héjjas : Reszelni ? A főügyész-helyettes úr­nak ma határozottan rossz napja­ van, nem jön ki a rendreutasításokból. V * JBenes (fölényesen), : ügy, látom, az­ ügyvéd II és 411-as pártnél A függetlenségi és 48-as párt közhelyisé­gében az est folyamán igen élénk elet volt. A nagy számban megjelent képviselők, akik­ének sorában ott volt Batthyány Tivadar gróf is, megbotránkozással beszéltek arról a csen­des obstrukcióról, melyet a választójogi bizottságban a munkapárt folytat. Élénken kommentálták a képviselők azt a tervet is, melyet Polónyi Géza vetett fel a választójog­-­­ ban való megegyezésre vonatkozólag. And­rássy itthon Andrássy Gyula gróf, a negyvennyolcas alkotmánypárt elnöke, ma reggel Bécsiből vissza­érkezett Budapestre. A főváros központi választmánya ma dél­ben Déri Ferenc dr. alpolgám­ester elnöklé­sével ülést tartott a IV. kerületi képviselő­­választás ügyében. A választmány a választás határnapjául március 12-ét tűzte ki. A válasz-­­ tás elnöke Eulenberg Salamon dr., he-­­­lyettese Girardi­­József. A választás szín-­­ helye a váci­ utcai városháza. Budapest, február 28. Kereskedelmi tárgyalás Ukirájiával. Az ukrán megbízottak, mint Bécsből jelentik, a kereskedelmi egyezmény megkötésére már odaérkeztek. A tárgyalásokon, amelyek hosz­­szabb ideig fognak tartani, Németország, Ma­gyarország és Ausztria képviselői vesznek részt.­ ­ A magyar kereskedelmi minisztérium képvi­seletében, Földvárig és Prokopiusz miniszteri tanácsos, valamint Pethő miniszteri segéd­­titkár ma Bécsbe utaztak. A berlini­­tár­gyalásokon is ők képviselték a magyar kor-­­mányt. Klein Gyula, a Hitelbank igazgatója, Szurday Róbert, a Pamutközpont elnöke és Reisz Jenő, a Haditermény Részvénytársaság igazgatója, akik mint szakértők fognak a ma­gyar kormány képviselőinek rendelkezésére, állni, a tárgyalásokra szintén Bécsbe utaznak.­ ­A Valasítés Biitottság ülése (Saját­­ tudósítónktól.) A választójogi bi­zottság ma folytatta a választójogi javaslat tárgyalását Beöthy László elnöklésével. A kor­mány képviseletében a mai napon is Wekerle miniszterelnök és Sebess Dénes államtitkár vett részt a tanácskozáson. Holnap fölszólal Andrássy Gyula gróf is. A munkapártról To­­leszky János és Hegedűs Lóránt is résztvesz a vitában. A kormányt támogató pártok­­részéről hozzászól a javaslathoz Bakonyi Samu, Haller István, Huszár Károly (sárvári), Vázsulusi­­igazságügyminiszter, aki a jövő hét folyamán visszatér üdüléséből, nagyobb beszédet mond. A vitában a bizottság negyvennyolc tagja kö­zül eddig harmincegyen vettek részt, túl­­nyomó részben munkapártiak. Részletes tudósításunk ez: Beöthy László elnök délelőtt tíz órakor nyitotta meg az ülést s nyomban megkezdték­­ a vitát. Mándy Samu mindig sajnálta, hogy Andrássy plurális javaslatából nem lesz tör­vény. Szerinte az eddigi fejlődés nem igazolja a választójog ekkora kiterjesztését. Ellene van a katonák választójogának, épp úgy a nők vá­­lsztójogának is. Az ipari munkásoknak meg­adná a választójogot, de a vándormunkások­­kal szemben ezt nem tartja helyén­valónak. Ha titkos szavazást hoznak be, a­ szavazást kö­telezővé kell tenni. Az őstermelőket tartja a legmegbízhatóbb elemnek s a javaslat épp ezekkel szemben mostoha. A polgárság arány­­száma a munkásokkal szemben annyira csök­ken, hogy­ ezt helyeselni nem tudja. Fölhívta Vázsonyit, térjen vissza a h­at elemi követelé­séhez. " A kormánynak erkölcsi kötelessége megegyezést keresni, mert kisebbségi kormány. Stock János : Erkölcsi kötelessége, hogy mielőbb törésre vigye a dolgot. (Nagy zaj a munkapárti tagok között.) Ezután szünet következett. Szünet után Antal Géza szólalt föl. Székely Petenc tegnapi beszédéhez fűzi megjegyzéseit, nem

Next