Magyarország, 1918. július (25. évfolyam, 151-176. szám)
1918-07-02 / 151. szám
MAGYARORSZÁG ■ 'umv, rrfiyS^p»^nwHwrfTgnwiww^trwTiWTfchwifrriwwEinCTMTTTiiraBng:rMfiBfnrrrtn8MMfwnrn*‘r*'*1 — BUDAPEST, 1918. JULIUS 2. KEDD XXV. ÉVFOLYAM 151. SZÁM H-rrwwiwMi^aigagajtaai.«i.Ai»^^aw.w».ww,,'BiijaMia—■ — m-nr m iimw nn. m ■ü.nwn^r- —ggxsm-■—■a—■■■«■ m i ■ i a^-ne——————^a————■—■( Szerkesszőség és Kiadóhivatal: j ' Előfizetési ár: Egy hónapra 5 kor., negyedévre II.JtTeréz»korut 22. szám. |L@W&S2Y 14 kor., félévre 28 kor., egész évre 56 korona Tfilfifonszáffl JlG%efe,ször3'5^ Feierns 1terkT^,94'9^s,zerk^‘ l Felelős szerkesztő: Egyes szám ára 20 fillér. lOlBlUNO&Qul I*,Gg 23-al. lutcruroan b 40. Nyomda (lapzártakor) 3040. J _____ . . . Kiadóhivatal 1397. MA€Y&R ELEK I Hirdetések milliméter számítással díjszabás szerint. P Feladtuk a Col del Rossot és a Monte di Val Bellát Hivatalos jelentés július 1-ről. (Érkezett délután 3 óra 50 perckor.) A Piave-arcvonalon nem történt különös esemény. A stagétól délkeletre ismét heves harcok voltak. Minthogy a Col del Stossót és a Monte di Val Bellát csak nagy áldozatok árán tarthattuk volna, visszavonták e pontok megszálló csapatait a stenilei erdő szélén levő régebbi főállásunkba. Canovetől délre Asiagonál ellenséges felderítéseket visszautasítottunk. Szárazföldi és tengeri repülőink a Piave-torkolatvidéken sikeres repüléseket végeztek az ellenség katonai telepei ellen és teljes számban visszatértek. A vezérkar főnöke. Kinnsulf lapis francia támadások 191.454 fogoly, 2476 ágyú, 15.024 géppuska március 21. óta Berlinből jelentik. A nagy főhadiszállás közli július 1-én. (Érk. d. 4 ó. 15 p.-kor.) Nyílgáti harctér: Rupprecht trónörökös hadcsoportja : A harci tevékenység este a harcvonal több helyén föléledt. Az élénk felderítő tevékenység tovább tart. Angol részleges támadásokat Alberttől északra visszautasítottunk. A német trónörökös hadcsoportja: Az Aisne és Marne között az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki. A gyalogság erős felderlések céljából ismételten előrenyomult. St. Pierre Aiglénél és attól délre a a franciák dél felé heves tüzelőkészítés után támadásba fogtak. Visszautasították őket. Épp úgy meghiúsultak itt az ellenség éjjeli előretörései. Löwenhardt hadnagy 32-ik légi győzelmét aratta. A számbavétel lezárása után a támadó csatánk kezdete — 1918 március 21 — óta eddig a gyűjtőhelyeken keresztül elszállított foglyok száma (leszámítva a betegállomásokon keresztül hátraszállított sebesülteket) 191.454-et tesz ki. Ebből az angolok 94.939 foglyot, köztük négy tábornokot és mintegy 3010 tisztet, a franciák 89.099 foglyot, köztük két tábornokot és mintegy 3200 tisztet veszítettek. A többi a portugálok, belgák és amerikaiak között oszlik meg. A harcmezőkről eddig 2176 ágyút és 15.024 géppuskát szállítottunk be a zsákmánygyűjtőhelyekre. Ludendorff, első főszállásmester. Hertling a német főhadiszálláson Jelentést tesz a külpolitikai helyzetről és a béke ügyének állásáról (/ Bécs, július 1. • És A Magyarország tudásítójának telefonjelentése.) Berlinből táviratozzék, hogy Herz Tung birodalmi kancellár vasárnap este a német főhadiszállásra utazott és körülbelül egy hétig marad ott. A német fővárosba való visszatérése után folytatja a Németországgal való szövetség kimélyítésére vonatkozó tárgyalásokat Burián gróf osztrák és magyar külügyminiszterrel. Hertlingnek a főhadiszálláson való időzése is elsősorban ezzel az ügygyel áll összefüggésben, ezenkívül jelentést tesz Vilmos császárnak az általános külpolitikai helyzetről és a béke ügyének jelenlegi állásáról. Az antant intervenciója Oroszországban is * Bécs, július 1. (A Almayarország tudósítójának telefonjelentésére a milánói Secolo szerint a versaillesi haditanács legközelebbi ülésén foglalkozni fog különböző javaslatokkal, amelyek az antantállamoknak Oroszországban való mielőbbi intervenciójával állnak kapcsolatban. Kinek bűne a háború ? Vizsgálat Oroszországban Bécs, július 1. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) Génfből táviratozzák. A ,,Temps“ szerint az orosz kormány külön bizottságot küldött ki, amelynek az a feladata, hogy a különböző orosz levéltárakban talált dokumentumok alapján megállapítsa, kit terhel a felelősség elsősorban a háború kitöréséért. Az orosz kormány a vizsgálat befejezése után nyilvánosságra hozza az adatokat, a vizsgálat folyamán pedig ki fogják hallgatni a volt cárt, a cárnőt, Miklós nagyherceget és Lubhomlinov volt hadügyminisztert, aki most börtönben van. Mannheim légi bombázása Bécs, július 1. (A Magyarország tudósítójának telefon jelentéseit Frankfurtból táviratozzák. Ellenséges repülők szombaton Mannheim városra nagymennyiségű bombát dobtak le, amelyek jelentékeny károkat okoztak az épületekben. Az ellenséges bombázásnak öt halott, hat súlyos és tíz könnyű sebesült áldozata volt. Exlex Ausztriában !)? Bécs, július 1. (\-~-M*agyarország tudósítójának telefonjelentése.) Minthogy a költségvetési provizórium tegnap lejárt Ausztriában, az új költség-vetést pedig az osztrák parlament eddig még nem szavazta meg, mától kezdve Ausztriában ex-lex állapot van. Német politikai körökben remélik, hogy a költségvetés nélküli helyzet nem fog sokáig tartani és hogy az e hó 16-án összeülő parlament néhánynapi tárgyalás után megszavazza a legfontosabb állami szükségleteket. Nem német politikai körökben már nem ítélik meg ilyen kezdvezően a helyzetet. Taft számít Japán segítségére Oroszországot talpra kell állítani V . Bécs, július 1. Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A Vossische Zeitungnak jelentik Bernből, Taft, az Egyesült Államok volt elnöke Washingtonban beszédet mondott, amelyben reményét fejezte ki, hogy az antant mostani nagy céljainak elérésénél számít Japán segítségére. Oroszországot okvetlen talpra kell s !. állítani és lehetővé kell tenni, hogy kelet felől Berlinbe masírozhassunk. Kassfik mai sgáwa 12 sMal A magyar nyelv és a választójog Batthyány Tivadar grófnak a választói jogi javaslathoz bejelentett indítványa nagy kavarodást okoz a munkapártban. Gróf Batthyány indítványa a magyar írás és olvasás tudását új jogcímnek iktatná be a javaslat második szakaszába oly értelemben, hogy a magyar írás és olvasás tudása minden más jogcímen kívül választójoghoz juttassa azokat, akiknek a választójoghoz való kardinális kellékeik megvannak. A függetlenségi és 48-as párt nevében bejelentett ez az indítvány tehát nem választójogi kelléket, hanem jogcímet jelent. A függetlenségi és 48-as pártot ennél az indítványozásnál két szempont vezeti. Az egyik az, hogy a magyar nyelv írásban és olvasásban való tudását a reformban ér-vényre juttassa, a másik pedig az, hogy a magyar nyelv tudását ne alkalmazza jogfosztásképpen. Ez a két szempont még egyfelől tökéletesen megfelel a pártot vezető demokratikus szellemnek, másfelől alkalmazkodik a magyar nemzeti felfogáshoz, a magyarság teljesen jogosult ahhoz a igényéhez, mely a magyar nemzremáciát a választójogi reforam is, kivoltan akarja. A magyar nemzetne egyáltalán nem lehet érdeke az, hogy a nemzeti szupremácia kérdését olyan intézkedéshez fűzze, mely a magyarországi nemzetiségekben a gyűlölet szenvedélyeit ültethetné bele a lelkekbe. A magyar nyelvnek a választójog reformban való érvényesítése ne legyen ok oly felfogásra, érzésre és hangulatra, hogy a magyar nemzet, amikor a jogot kiterjeszti a nép millióira, jogfosztást akar elkövetni a magyar állam nem magyar polgárainak körében. Ezért nem sorozza a függetlenségi és 18-as párt indítványa a magyar írás és olvasás tudását a választójogi kellékek sorában, de viszont előnyt biztosít a magyar nyelv tudásának, mikor ezt külön jogcímnek minősíti. Ez ellen nem lehet kifogásuk a nemzetiségekneksem, mert hiszen minden magyar állampolgárnak alkalma és módja van arra, hogy ennek a külön jogcímnek birtokába juthasson, amennyiben még nem rendelkezik vele. A munkapártban azonban hirtelen nagy zavar támadt a Batthyány-féle indítványra. Tiszáék egyszerre felhorkantak, s úgy halljuk, hogy egyenesen állást akarnak foglalni ellene, mégpedig pártkérdéshez kötöttség formájában. Sajtójuk már csinálja is ehhez a hangulatot, nem törődve azzal, hogy előbb épp a munkapárt politikusai és újságjai lármázták tele a világot azzal, hogy a Vázsonyiféle javaslat veszélyezteti a magyar nemzeti szupremáciát, mert nem védelmezi a magyar nyelv jogát. Egyenesen ezzel izgattak a Vázsonyi-féle javaslat ellen. Maga Tisza István kifejezetten sohase állott ugyan a magyar nyelv tudása, mint jogcím, vagy éppenséggel kellék mellé, de pártját szabadjára eresztette, hogy izgasson ezzel szóval és írásban. Sőt a választójogi bizottságban egyik híve, Desbordes Ernő indítványt is tett az iránt, hogy a választójogot a magyar nyelv tudásához kössék.