Magyarország, 1918. november (25. évfolyam, 260-281. szám)
1918-11-29 / 280. szám
10 lAOTASORSZáft Budapest, 1918. péntek, november 29. ■ kenyerem, az kísért végig Oroszországban. i33S^3Z JPuCHI 3X a asUipcBIflUiSt CcVwflBI* 9 hegedű és vége az életemnek is. helyre állították, ahol soha még ott tartózkodásük alatt el nem dördült egy lövés se. Ez az éjszaka különösen csöndes volt Elnémult mind a két front Mit csinált a cigányfiú? Biztosan a hegedűjére gondolt, ott volt minden emléke, gondolata, figyelme és ébersége. Egyetlen egy lövés hangzott el az egész éj folyamán és az az egyetlen golyó figyelőbe állított cigányt;it. találta, éppen a fejét érte és reggel holtan találták. Megkönnyezték a kemény bakák, mert biztosan tudták, hogy a hegedű vitte maga után a lejekben letört, szórakozott, szomorít cigányt. * Mindért furfangját összeszedte a műre, hogy valami ürügy alatt szabadságra mehessert. Persze a tisztje átlátott a szilán és mulatott a cigány leleményességén, mikor újra meg újra raportra jelentkezett a szabadság ügyeiben mindenféle lehetetlen indokokkal. Egy napon ünnepélyes ábrázroád áll a tiszt elé és nősülési abadságot kér. llát ez nagy szó. Mól van more, — felel a tiszt, — megkapod a szabadságot és magaddal hozod a bizonyitványokat, hogy csakugyan megházasodtál. — IlogyiVédzsásodnárra, féhagytiaev ur, mikor már öt rájkó isz van otthon. Meg kell esküdni vasányjokkal, úgy a becsület. Aztán mind az fit a tied ? — Hát kérem sápén, féhagy nagy ift, elvállaltam iket. . . — Szép tőled ! Eredj hát haza és esküdjetek meg. Ide hit esküvés nélkül találsz visszajönni, akkor kikerülik a tűzvoltába. Értetted ? — Alásan jelentem, megházsásodom, bizony isten. Elment a cigány. A tiszt egészen biztos volt, hogy a kieszelt dolog az egész. Kíváncsian várta vissza a cigányt. — Nos, hol van az írás, hogy megházas •Uít ? — írás? KéhagyiTagY urnák alássan Jelentim, Írás. &2S fíires . • . sehol nem tanáltám ázsáriváköíry vvessétöt . . . ázsián még is gondolkblstám. Tetesik hiüli, otthon se voltam egy estendeje, ázstán Légyenbe hosott ázs ásorty, meglett otthott a hatodik... de ázst, tetesik fűrlni, nem vállaltam ... — Szép tőled, more, hogy nem vállaltad, most ki fogsz menni a rajvonalra. Kiment a cigány. De a tisztje is. Forró napok következtek. Az ütközetek hevében összekerül a cigány és a főhadnagy. Itt most az élet és a halál kergetőzik. De a cigány alkalmat keres, oda somfordál tisztje mellé és ijedtségtől remegő hangon szól: — Jelentem a lássan féhagynagy urnak, inkább elvállalom a hatodikát iS. . . . Sokra vitte a cigány. Őrvezető volt, de Címzetes tizedes. Ha jól tudom, ez a magas katonai méltóság abban áll, hogy az illető csak lángol kap és tizedesi csillagot, a zsold azonban csak őrvezetői. Ez sehogy se fért a cigány fejébe. Szép doloig a cím is, de a pénz az már valami. Nézegette egy ideig a blúzán az új csillagokat aztán vette a bicskáját és mind tenyisszentcetne őket Ha pénz rtfnc*^ imítHort aa ball Ja** CWIlag aC Suli* nULUQ 'OH. aEBQtlvu luU&IOUi Ce szidás, hogy azért büntetést fog kapni Állhatatosan ragaszkodott a kijelentéshez, hogy pénz nélkül csillag se kell és nem is varrta fel soha őket. Őrségen volt a titány. Egy kieég méretez égette a nagy nézésű szemeit de az se sokáig használt, úgy álltában elaludt A fegyver a vállán, kemény haptákban áll őrhelyén és alszik, mintha az lenne a kötelessége. Alszik olyan tökéletes nyugalommal, hogy a horkolása raesszé hallik. A tiszt arrafelé jár, hallja az ismerős hangot, de nem akar hinni a füleinek, hogy ember képes legyen állva ily mélyen és mozdulatlanul aludni Nézi egy ideig a cigányt, úgy a szíve mélyén irigyli is azt a nagy lelki nyugalmat Megáll a cigány előtt, nézi a lecsukott szemét a horkoló nyitott száját és egyre jobban bámulja, hogy még mindig nem ébred fel. Leakasztja a fegyverét a derék őr válláról és elrejti. Sétál egy fetkettet, nevet is, mérges is, irigyli is, csodálja is a cigányt, aztán hirtelett rákiált: — Mit csinálsz?! — őrségen vagyok hadnagy úr! — ügy?! És alszol az őrségen? — no majd megkapod a magadét — Kit alszom hadnagy ur?! — bizony ismért fid aludtam, várt egy hete... A hadnagy jókedvre*" derű! a cigány merészségén. — Hazudsz! — hiszen horkoltál... — Soha életembe se, hagynagy ur, hazsugság... . — Még egyszer hazudsz! — Én hallottam a saját fülemmel, senki se árulkodott rád... — Máj, azs más jelentem álisan. Nem horkolás azs, hogy nagy ur, csak nehezen li- légesém, igy is sülettem... — Szegény... és a fegyvered hol van? Nincs.... — Az őrségitek fegyvere van! Hol a fegyvered? — Vártyán azs őrséginek, nékem is vélt máskor, de ázs őrmester úr most benn átlőtt: — Anélkül állottát Őrségre?! — Juzsonyisten, vakulják meg, bárférfi... Ezer átkot, ezer esküt mondott el a follymy o.tv megdöbbentő merészséggel és meggyőződéssel, hogy a hadnagy a végért szinte zavarná jött, nem ő-e a bolond? • Tálált a hadisegély, tan a rend és fegyelem hatása, a többi katonáit példája, vagy nem tudom, mi magyarázata van annak, hogy az eddig hitetlenül, eskü nélkül élő cigányok sietnek törvényes házasságot kötni. A meghatalmazottak útján kötendő házassági esetek közül, melyeket a harctéren közvetítettem, több cigány házassága is előfordult. Ez már az urifajtából való. Kávéházakban hegedült, éjjeli zenéket adott a kis város kisasszonyainak, frakkban járt és biztosan legeződik néhány gavallérral. Katonásan jelentkezik nálam és kért házassága felvételét. Ahol csak lehetett, ünnepélyes jelleget adtam ennek. Jelen volt a parancsnok, egy-két magyar tiszt, mint tanú, ahol a katona vallásának megfelelő tábori lelkész volt, ott azt is meghívtam. Református volt a cigány, akiről szó van. Telefonáltam egy ismerős tábori papért, aki jelezte, hogy temetése van, percei ki vannak mérve, de pont két órakor ott lesz a kívánt helyén. Megmondottam ezt a cigánynak és lelkére kötöttem a pontosságot, mert megelőző beszélgetéseink folytán észrevettem, hogy nem erénye a pontosság. Persze, hogy nem volt ott a cigány. Gondoltam, visszalépett a házasság szent köteléke elől, de hát akkor is miért nem jön ezt bejelenteni ?! A pap mérges volt, mert neki nagy melegben, gyalog, messziről kellett jönnie. A társaság szétoszlott és magam is hosztos voltam a cigányra. Elindultam őt megkeresni ott, ahol azelőtt beszélni szoktam vele. Nincs ott se. Nem is látta senki. Most már érdekelt, mi lett vele. Biztosra vettem, hogy nem találta meg az épülettömegben azt a szobát, hová két órára őt rendeltem. Haragom csillapult és kétszeres igyekezettel kerestem a cigányt. Egyszer csak a parkban nagy nevetést hallok. Üdülő betegek kártyáznak a fák alatt a földön ülve. Közte az én cigányom. Ő a leghangosabb, üti a blattot, az izzadtság csak ugyanintc róla a csupa nevetés az egész arc. — Ez már mégis Csat sok, gondolom, én felbolonditok néhány tisztet tanúnak és ott izzadunk, várjuk és a cigánynak esze ágában sincs felénk jönni, mit neki az egész ügy. Kiakjí át rírtUjjasááosty úgyis otthon vas szép Ma-S ararságia, ha az ember papiroson házasoi is, eléri később is. Mikor megpillantom a vidáman kártyázó cigányt, hirtelenében leszidom, mise ő tisztelettudóan feláll, csodálkozva néz rám, hogy még én veszekszem és azt mondja: — Bocsánatot kérek a nagyságától és a tiszt uraktól, « tiszta nadrágért akartam az esküvőbe menni és kimostam a vászonnadrágomat, tessék nézni, itt van mellettem a fűben, de még vezes, nem akar siábádzni, — igy pedig nem üzehettem az esküvőre, kérem alázattal. Végignéztünk a cigányon, jót kacagtunk rajta és másnap megcsináltuk a házasságot. Adávítva. OfdENTE: Izabella- és Aradi-utca sarok Karmester: FASCHER JÖZZET. Csütörtöktől—vasárnapig. Bareau mn Dráma 5 felvonásban. * Tolatói Leó regénye után. Főszereplők: Varsányi Irén, Kertész Dezső, Fenyves Emil.A társé istennője Dráma 3 felvonásban FéSzérephi: Hanny Welsse. Előadások kezdete hétköznap: 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 3 órakor. — Jegyek előre válthatók délelőtt 1 órától 1 óráig SZÍNHÁZ ÉS ZENE. — (A kultusifilimi vetér maginak tartja fenn a döntést az Operahiáz igazgatóját illetően.) Hírt adtunk arról az újabb gyűlésről, melyet az Operaház teljes személyzete tegnap délben tartott meg a színpadon és ütegenültettük, sogy a testület új memorandummal fordul a kultuszminissterhez, amelyben a színház élére Gábor József kinevezését kérik. A memorandum eddig még nem került a miniszter asztalára, de illetékes helyről már értesültünk, hogy toposzfi Irtniszfer az újabb beadvánnyal szemben is változatlanul fentartja magának a döntés jogát és hogy ebben a kérdésben jövő hét elején véglegesen jog határoznt. (Környey Bélát visszaszerződtetik.) beavatott művészi körökben már régóta beszélik, hogy Környey Béla visszaszerzőidtetési ügyében az Operaház vezetősége komoly lépéseket tett. Minthogy azonban a kiváló magyar tenorista, — akit a bürokratikus rövidlátóság és szakióbélység űzött el az Andrássy-úti kultumkízetből — szerződésileg megkötve vann a bébsi opéránáé, a visszzaszerződtetés tervét is már csak a Nok sem valósíthatták meg, mert Operaházunk annak idején szintén belépett a német színpadi szövetségbe, amelynek alapfeltételei szigorúan sirtják a szövetséghez tartozó színházak tagjaina egymástól való elhódítását. A nagy politikai átalakulások persze változást idéztek elő a színházak életében is. A ,,Detuscher Bühneh-Verband" feltételeit felborította a forradalom tisztító munkája és miután a bécsi Operaház udvari jellege is megszűnt, stűrringebb lett a helyzete Környey Bélának is, akinek, úgy tudjuk, a bécsi kötelezettsége is még csak rövid időre szól. A legilletékesebb forrásból most arról értesülünk, hogy a kultuszminisztériumban már sürgősen foglalkoznék is Környey szerződtése,sentek az ügyével. A színháznak érdekében az, hogy ezt a sürgős tenoristakérdést mielőbb délőre vigyék, mert ebben a szezonban már alig számíthatnak Burkász közreműködésére, Millert pedig most egyáltalán nem szerepeltethetik, mivel az Operaház színpadán, újabb intézkedés szerint, németül nem énekelhet. (A Nemzeti Zenédé vezetőségét felfüggesztették.) A belügyi kormány felfüggesztette tegnap , a Nemzeti Zenede választmányát és ennek elnökét, Zichy Géza grófot Egyúttal pedig vizsgálatot rendelt el, melynek végrehajtására Gáspár Artúr dr. belügyminiszteri tanácsost küldötte ki. Az intézet ügyeinek ideiglenes vezetésével Erdfy Béla dr.-t, Haraszti Emilt és Kern Aurélt bízta meg. Az Intézet pedagógiai munkája zavartalanul folyik tovább. ... . . (A Várszinházban télen nem lesz előadás.) A Nemzeti Színház azt kérte a tanácstól, hogy mentse fel ama kötelezettség alól, hogy de önként kétszer előadást kel tartania a Várszinházban. A kérelmet nézi! okolta meg, hogy a nap fü 5 nya. Bláfty miatt a Várszinhájzt néni larca ss érti. A tanács a kérelmet teljesitézte. (Katonák karácsonyi ajándéka.) Az apák százezrei, akik hosszú évi katonáskodásuk alatt gyermekeiknek nem adhattak karácsonyi ajándékot, az idén, még a legszegényebbek is, meg fogják ététtérnéi. Önkén letéről felmerül a kérdés: hát pót vegyem a katonnaapa gyermekének — amire rögtön megtaláljuk a választ, hogy nemesebb ajándékot, mint egy Szép könyvet, nem adhatunk. Több mint ezer könyvről találunk képeket és leírásokat a Tolnai Világlapja e. hgU számához mellékelt Magyar Kereskedemi Közlöny árjegyzékében. W .... ... .. - • ■ ■ ■ - U - -v . - A nagy atkáéra totó probijtáiT* TH SKORPIÓ it idei suta slágere még néhány napig 1 Reyal-Bogliiani llőadások pont 4, 6 és 8 órakor.