Magyarország, 1919. október (26. évfolyam, 116-141. szám)
1919-10-23 / 134. szám
z MAGYARORSZÁG Budapest, 1919 csütörtök, október 23. Sokoropátkai helyett nagyatádi Meskó Zoltán államtitkár a sokoropátkai kisgazdapárt egyik vezére e hó 18-án Tolnainémediben akart népgyűlést tartani, a népgyűlésen azonban nagy számmal jelentek meg a nagyatádi Szabó hívei és Haspai István indítványára nem a sokoropátkai Szabónak, hanem a nagyatádi Szabónak szavazott bizalmat. E hó 19-én Moórott tartott népgyűlést a sokoropátkai Szabó pártja, ahol Steinecker földmivelésügyi osztálytanácsos volt a szónok. Beszéde után Pisch József kisgazda indítványára a népgyűlés ismét nem sokoropátkai Szabó Istvánnak, hanem nagyatádi Szabó Istvánnak szavazott bizalmat. Zajos kisgazdagyűlés Szegeden Szegfű, október 21. (A Magyarország tudósítójától.) Nagyatádi Szabó István pártjának vasárnapi közgyűlése, amelyről a Magyarország tegnap már röviden megemlékezett, s armelyet a Corso-mozi épületében tartottak meg szakadó esőben, a szegedi keresztényszocialisták Kerner déli vasúti főfelügyelő, Seidler már fogalmazó, Heinrich tényleges százados és egy fiaial káplán vezetése alatt meg akarták zavarni. Zajos, botrányos jelenetek kerekedtek ebből. A Szabó István hívei közül Rácz István tiszthelyettes, mellén az arany viszségi éremmel ugrott föl és ezt kiáltotta a rajongók felé: — .Aki a kisgazdák vezérét még egyszer zavarni fogja, azt lelövöm. Erre a keresztényszocialisták eltávoztak és a gyűlés lelkes hangulatban folytatódott. Füilöp István pártelnök nyitotta meg az ülést, amely után Szabó István fejtette ki hosszabb beszédben, hogy miért viseltetik bizalmatlansággal, amely egyedül okozója annak, hogy a külvilágtól el vagyunk zárva. Ezután határozati javaslatot fogadtak el, amely kimondja, hogy“ a népgyűlés bizalommal viseltetik nagyatádi Szabóval szemben és tiltakozik a sokoropálkai álkisgazda főpapok, főurak és nagytökések által támogatott mozgalom ellen. Keresztény és nemzeti politikát követel és kifejezi bizalmatlanságát a jelenlegi kormány iránt, amely a magyar társadalom megtévesztésével kereszténynek vallja magát anélkül, hogy politikájá a keresztényi szeretet hatná át. A gyűlés után, amelyen sok szociáldemokrata munkás is jelen volt, a hallgatóság a szociáldemokrata munkásokkal együtt kalaplevéve hallgatta végig a Himnuszt. minden mennyiségben azonnal szállítható NYILT-TÉR pgsa^.«a»B!»mi?|gisgaa3S3gasreBMMHswMBaBMWMaK^ |AZ©NNRL ÁTVEHETŐ | S VASELIN IssCK JENŐ 1 HEE3C2EC5 és GliSCiEiS 1 vegyészeti gyára ? © r eff Q n | Silvanest, lelial ulss A s && 403-2S | mWi St kékitő | CjftOItlA kékítő stríiss sa BECS JENŐ mel HERCEG És HEIGER I vegyészeti gyára . Budapest, V., | Lehel u. 27 29 □ Telefon 163-95 ____| Emlékezések a Függetlenségi Pártról is. Pár levelet kaptam régi politikai barátaimtól, a Függetlenségi Párról irt emlékezéseim alkalmából. Azt írják, megfeledkeztem a párt több érdemes és érdekes alakjáról. Dehogy is feledkezzem meg. Csak a szűkre szabott keretibe nem fértek bele. Hiszen én csak végigfutottam emlékezéseimben a párt történetén, s főképp azok nevéhez tettem ki az emlékezés egy-egy virágszálát, akik vezért sorban állottak. Pedig hát a közkatonák sorában is sok volt az érdekes alak. Most, hogy rájuk gondolok, egész csapatszámra vonulnak el elmémben. És különös, akárhogyan csoportosítom őket, mindig elől látom a daliás Hentaller Lajost. Nagyon fiatalon kezdte politikai pályáját. Mint nagyon sokan az akkori időben, ő is a szerkesztőségből ugrott be a képviselőházba. Valamikor Verhovay Gyula volt a mestere, de a tanítány nemcsak túlélte, de túlszárnyalta mesterét. Verhovayhoz roppant várakozásokat fűztek, mikor bekerült a Házba, mert mint publicista előbb az „Egyetértés”-ben, azután saját lapjában, a „Függetlenség"-ben igen erős és hatásos tevékenységet fejtett ki. De a parlamenti porondon sehogyse boldogult. Friss emlékező embert van első fölszólalása. Még a saját pártján, az akikor az ő és Istóczy Győző kettős vezetése alatt alakult antiszemita páron is meglátszott a csalódás. Verhlovay jó vezércikkíró, de rossz szónok volt. Azután hamarosan le is tört. Úgy elvonult valahová Békés megyébe gazdálkodónak, hogy hírét se hallottuk többé. Ám Hentaller egyre nőtt a népszerűségben. Politikai szereplése mellett két téren éppenséggel hírnévre tett szert. Senki nálánál jobban nem ismeri a 48—49-i szabadságharc történetét. Ennek a kornak az adataiból értékes és gazdag gyűjteménye is volt. Írásai, amik a szabadságharc eseményeiről lapokban és könyveiben megjelentek, alapos forrásul szolgálhatnak a jövendő történetírás számára.. Ámde még híresebb volt Hentaller mint párbajsegéd. Tóth Béla el is nevezte a párbajsegédeket „Hentallerek“-nek. Oly találó volt ez az elnevezés, hogy újságírói és politikai körökben így mondogatok abban az időben: „Megjelentek nálam a Hentallerek." „Hentallereket küldöttem." Nevezetes volt arról, hogy sohase lépett föl kétszer egy kerületben. Hozzá ugyan hiába jöttek a választói. Azt mondta nekik, ő nem szenzároskodik. De azért mindig kapott kerületet. Különben ő is ,,lölkei“ ember volt. (Hivatalos neve Lelte.) Löllén épittetett magának villát s ott nyaral a Balaton somogyi partján, a Szalay Imre szűkebb hazájában. Szalay Imre, a „Jokiéi republikánus", szigvorig dunántúli magyar, világlátott, európai műveltségű úr és kitűnő gazda, elsősorban bortermelő. ő volt 67 után az első magyar politikus, aki nyíltan is republikánusnak vallotta magát. Akkor ehhez neon közönséges bátorság kellett. Politikai kortársai közül nem is sokan vallották ezt a hitet. Talán csak Hentaller, meg Hermann Ottó. Még bátyját, Szalay Károlyt sem tudta Imre a republikánus hitvallásra rábírni. Szalay Károly a somogyi közélet mezején aratta az első sikerét. Neve akkor lett országosan ismeretessé, miikor a tiszaeszlári perben özvegy Solymosiné ügyvédijeként szerepelt. Mikor a tiszaeszlári per után a csurgói kerület mandátumával bekerült a Házba, nagy ellenfele, Eötvös Károly mondta egyizben, hogy az antiszemita pártnak Istóczy ugyan a vezére, de Szalay Károly az esze. Érzés és gondolkozásra függetlenségi politikus volt s később csatlakozott is a függetlenségi párthoz. Egészen más fából faragott ember volt Hermann Ottó. Tudós, de a képzelhető legmelegebb kedéllyel. Nem aféle száraz professzorfajta, hanem tele humorral és emelkedettséggel, gyakorta gyermekes naivitással és lángoló hittel. Valóságos apostola volt a tudomn,Vnyír ■ is, a po’ikztai tiszteségének is. Nem vér szerint magyar, de olyan magyarrá lett, hogy példaképül szolgálhatott, Írásaiban és beszédeiben valóságos virtuóza a magyar nyelvnek. És amiről irt, azt előbb, kitanulta. Heteken, hónapokon át lakott a Balaton mentén, a Tisza vidékén; együtt élt ott a halászokkal, hogy megtanulja a halászat mesterségének minden csinyját-bunját. Elévülhetetlen érdemeiket szerzett magának a halászati eszközökből rendezett gyűjteményével, meg az etnográfiai kollekcióval. Első nagy munkáját a pókok életéről írta. Ezért nevezték el „pókász"-nak. Ez a könyve, amellett, hogy a legalaposabb tudományos munka, tele van ragyogó költészettel. A „sörényes" Hermann Ottó. Mert hosszú sörényben omlott érdekes koponyájáról lágy szőke haja. Ezt a sörénytét szokta végigsimítani szónoklás közben. Kissé náthás hangja volt, kissé süket is, s ez a baja idővel fokozódott, de valami különös szeretetreméltó,ág ömlött el egész egyéniségén. Jellemző rá, hogy német neve és németes sörénye mellett is Szeged vidékének magyarjai rajongtak érte. A másik hosszú, szőkehajú ember Pichler Győző. Egész legendakor vette körül azt a választást, mely alig 24 éves korában mandátumhoz juttatta mint Kossuth Ferenc titkárát. Budapesten bámultak azon, hogy választhatták meg képviselőnek ezt a csúnya embert. Mert csúnya volt a tökéletességig. Eötvös Károly mondta róla: Pichler öcsém, maga olyan rut, hogy már nem is rut. És csodák csodája, Pichler mellett főképp az asszonyok korteskedtek. Soha szeretetreméltóbb rut embert nem látott a világ. Tele volt szellemmel és ötletességgel. Mikor szűz beszédjét mondta, első pillanatra valami döbbenet szállta meg a Hágát. és a legelső közbeszólásra adott éles riposztjával Bichsler megnyerte a csatát. Odaadó figyelemmel hallgatták okos beszédeit s nézték, mint valami csodát. Hugó Viktor Nevető embere lehetett ilyen az angol lordok házában, amig vissza tudta tartani rettentő vigyorgását. Emlékszem, hogy Gajáry Ödön a folyosón elragadtatással szólott Pichlerről; azt mondta róla, hogy mialatt beszél, rut arrca megszépül. Különben a megtestesült jóság volt. Boldognak érezte magát, ha valakinek szívességet tehetett. És ez a ritka tehetségű fiatalember magában hordta a halál csiráját. És ő ezt tudta. Hanem azért mindig vidám, mindig kedves volt: lelke a jó társaságoknak, melyekben mindig szívesen látták. Fiatalon halt meg. * A gömbölyű Komjáthy Béla olyan volt, mint egy gummilabda. Fürge és eszes, jó szónok, azok közül a politikusok közül, akiknek kitűnő „blick“jük van. Megérezte a fordulatokat, a közelgő viharokat és előre edzette magát hozzájuk. Híres pipagyűjtő volt. Nagyszerű látványosságszámba ment a pipagyűjteménye, mely zuglói villájában több szobáját töltötte meg. Erre az egyre nem sajnálja a pénzt. Különben gondosan őrizte és növelte vagyonát. ő volt tulajdonosa annak a két párbaj- I pisztolynak, melyet akkoriban a legtöbb politikai I párbajnál használtak. Ezekből a pisztolyokból ugyan a híres Elek Gusztáv se tudott volna célba találni. A „Komjáthy-pisztolyok" így ugyancsak nevezetessé váltak. Sok párbaj szerencsés kimenetele volt a Komjáthy-pisztolyoknak köszönhető, őrizte is őket, mint drága kincset. Büszke volt a pincéjére is, de nem a boráért, hanem azokért a karikatúrákért, melyekkel festő-barátjai pingálták tele a falakat és hordókat. Sz. M. Kerpel bőr finomító szappan Kerpel B. B. szappan | Kerpel shampion | r G?/5rnök, brilliánsok és ékkövekért legmagasabb árakat fizetBachruch R. utóda Zipper n. H.V ékszerész, IV. Váci utcai _______________________ |