Magyarország, 1920. március (27. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-28 / 76. szám

BUDAPEST, 1920 MÁRCIUS 28. VASÁRNAP XXVII. ÉVFOLYAM 76. SZÁM Hittétel f­ölesküszik — húsvétvasárlítlapján — a Nemzeti Hadsereg a koro­ányzóra és a magyar alkotmányra*,­*'* Esküt tetti bénaságunk nincs, nem volt 1918 ok­tóber harmincadika óta. A forradalmi ideológia széttépett minden erkölcsi pozitívumot és etikai * értéket, miért éppen a férfiúi eskünek, a katonai hittételnek kegyelmezett volna meg? Ti­zennyolc október végén a piaci szél vitte szerteszéjjel az egykori eskü foszlányait. És azóta? ... A Károlyi korszak katonai alakulatai nemcsak eskü, de minden egyéb fegyelem és lelki megkötöttség nélkül lé­­zengtek — a Pogánys féle katonatanács vezérlete alatt mindmegannyi komitácsi társaság — és minden katonai kötelesség* teljesítése a védtelen polgárság megfélem* ütésében merült ki. Ebből a fegyveres nép* ségből lett azután az úgynevezett vörös hadsereg, borzalmas karrikaturáj­a mind­­annak, amit történelmi emlékezés vagy emberi, elképzelés katonaságról tud vagy­­gondol. A Nemzeti Hadsereg, amelyet a hazai fiúi érzésnek egy tragikus átérzése hozott létre és amelyet — még fővezér korában — ,a kormányzó szervezett meg először a sze­­gedi árva magyar szigeten, most esküt tesz az államfőre és az alkotmányra. Hogy a magyar katona hűséget esküszik a ma­­gyar állam fejénnek, — a jogfolytonosság helyreállása. Hogy a magyar katona fölé esküszik az alkotmányra, — merőben uj dolog, örvendetes kiteljesedése nemcsak a nemzeti érzésnek, amely úgy hatja át katonáinkat, mint a parancsolat, hanem egy demokratikus közszellemnek is. A magyar államiság törvényes fegyvertára, a közjog, ime most emelkedik a fegyveres hatalom számára is reális szentséggé, vi­­szont az eskü, amit a hadsereg a törvé­­nyekre tesz, egyúttal biztosítja is a köz* jogot mindennemű puccs vagy forradalom elől. Mert a legnagyobb császár is csak egy ember, élő személy. Ha kedve vagy érdeke diktálja, feloldhatja a katonát az eskü alól, mit neki tett. De a magyar köz* jog személytelen, téren* és időntuli hata* lom. A fogadalom, amit a harcos neki tett, sem határt, sem abszolúciót nem ismer. A magyar közjog hatalmasabb minden di­­nasztiánál és éppen ezért helyes, hogy­ a királynélküli magyar királyság katonái fölé esküsznek a kormányzóra és a törvényre, ami így — a mai helyzetben­­— eleve is lehetetlenné teszi, hogy ez vagy az a kingmaker kacérkodhasson a fegyveres erővel. Mélységes jelentősége ez a húsvét­­vasárnapi eskütételnek. Megrendítően ko­­moly lépés — előre, a jogfolytonosság, a rend, a belső béke felé. A katonában fel­­éled az elaltatott lélek, a fogadalom. Föl* támadás húsvéti ünnepén föltámad a fér* fipi fegyelem ősidőktől való magyar erénye. Horthy Miklós kormányzóra, jelen időben a legelső magyar katonára és a leg* első magyar emberre esküszik a hadsereg. Nagyszerip személye mint oszlop és szó* bor hirdeti a régi, a nagy háborúból való magyar vitézség eleven emlékét. Cseleke* deteivel egy korszakot zárt le, újabb cse* leked­eteivel egy másik korszakot megnyi* tott. Két időnek egy személyben való hőse. Tulajon személyében jelképezi nem csupán a törvényszakaszokban élő jogi folytonosságot, de azt a másikat is, amely mint tüzes lélek járja át a paragrafusokat és parancsokat és ami maga az elmúlhatat­­lan nemzeti géniusz. A magyar élet foly­ honosságáról tesz tanúságot, hogy egy a régi — nagyon régi, még a háborúbeli — világból való magyar vezér irányítja az újraépítés munkáját, ami nem kísérletezés és nem tapogatózás, hanem szerves foly­­tatása egy millenáris történelemnek. Újra egy a régi, boldogabb világból átszárma­­zott magyar tekintély vezeti a fölfegyvere­zett seregeket.. És amikor neki esküsznek föl, ugyanakkor esküsznek föl a törvé­nyekre is, amiket éppen ő az, aki „meg* tart és másokkal is megtartat.*' Emlékezzünk: egy húsvéti vasárnapon volt, hogy meghalt Mátyás, Hunyadinak, a kormányzónak fia, az utolsó igazi ma­ gyar vérből való király, akire esküt tettek a seregek. Attól a husvétvasárnaptól a mostanig mekkora útja, mekkora‘sorsa a magyarságnak egyformán az emelkedés fényében és a zuhanás­­tragikumában ... Új husvétra ébredünk, vasárnapi eskü* vésre, amiben magyar lélek fogad testi* lelki hivséget a főméltóságu kormányzó* nak és az örök életű törvénynek. A mű*­veltség rendjének és e rend legfőbb ma­­gyar őrének. mi 1 LJ "lm Imin ii" r i'ttiiii iriiirii 1 iir i r w~~ tTM ii 1 rmriiirnn mi n ni innia iramuii i«nmmi»r mm ■■■■imi *1111111 »i hmm i i yMérsékelt politikusok Gyomory tanácskozása a Házban ■ ■1 1 1 ■■ Uj kibontakozást keresnek—Jöjjenek a régi nagy nevek! Akció a parlamenten belül és a parlamenten kívül — Uj belügyminiszter*jelöltek — A falu deputációja a pénzügy­­miniszternél / Budapestjjp­árci­us 27. (.4 Ma­­gyarország tudósa^imel.y Az utóbbi napokban a nemzetgyűjtész tagjai sokszor tették szóvíi azt a körühs^Wyt, hogy a nemzetgyűlé­sei történő opWiéuyek nem­ gyakorolhatják aJ^ah^iíiésem­ befelé, sem kifelé, mint ame­lyet a mai viszonyok között gyakorolniok kellene. Mindjobban és mindjobban kifeje­zésre jut az a meggyőződés, hogy a nemzet­gyűlésen történtek nemcsak gazdaságilag, ha­nem erkölcsileg is ártalmára vannak az or­szágnak, nem segítik elő az ország belső kon­szolidációját és kedvezőtlen világításba állíta­nak bennünket a külföld előtt. Nyíltan és kü­lön csoportokban titokban mind többször és többször kezdték szóvá tenni a nemzetgyűlés mindkét pártjában, hogy a parlament mai munkássága nem lehet eredményes és nem nyújt jó kilátásokat a jövőre nézve sem. A nemzetgyűlésen belül alig van egy-két régi politikus, aki a helyzet szanálására alkalmas volna és aki nemcsak az ország hanem a pár­tok bizalmát is élvezi. De aggodalommal figyelik az eseményeket azok a parlamenten kivül álló politiku­sok is, akik igazán önzetlenségüknek adták tamijeiét­ akkor, amikor nem akadályozták meg, hogy a mostani kurzus vezető emberei vállalják magukra az ország ügyeinek vezetését és — legalább eddig — félreállottak. Ez a hangulat lassanként odáig érett, hogy ma a két nagy nemzetgyűlési párt mér­­­­sékelt tagjai fölkeresték a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának egyik poli­tikusát, aki nem tartozik sem a Friedrich­csoporthoz, sem­­ a volt néppártiakhoz, és vele eszmecserét folytattak arról, hogy milyen­ eljárás volna az ország érdekébe­n leghelyesebb. A mértékadó politikusok e tanácskozá­sok során azután olyan álláspont alakult ki, hogy a parlament komolyabb mérsékelt ele­­­­mei a dolgok mostani fejlődését aggodalom­mal szemlélik és éppen ezért arra fognak tö­rekedni, hogy a mai helyzetet ők is változtas­sák meg. Megállapították, hogy a nemzetgyű­lés munkásságában nincs semmi rendszeres cél, irányítás és helyes vezetés, ezért az ország en­nek a munkának hasznát alig látja■ Apró­­cseprő házi ügyek foglalkoztatják a nemzet­gyűlést, aminek azután egyik hatása, hogy a kormány sem képes olyan munkát végezni, mint amilyenre ezekben a komoly és súlyos időkben szükség volna. A folytonos taktiká­zások teljesen megbénítják a kormány tevé- s­kenységét, de egyidejűleg aláássák a nemzet­gyűlés tekintélyét is. A radikális elemek ál­landó vészkiáltásai, a szélsőséges rendszabá­lyokkal való fenyegetődzés és riasztás kiszá­míthatatlan hatással jár minden téren, de le és főképpen lejtőre viszi közgazdasági életünket. Jr.z a mozgalomp­rí mi információink sze­rint, a legjobbj­fon halad előre. Bizonyos te­­kintetben vaak­.m még kezdetleges stádium­­ban@wffTArra, hogy teljes erővel napvilágra kerüljön, még nem érett meg. A mai áldatlan­­párt viszályok, pártharcok és személyes tor­­­ zsalkodások között bizonyára­­ kudarcot is­­váltana­, ha már most felszínre­ kerülne. Azok a politikusok, akik a mozgalom éltető elemei, egyelőre a várakozás álláspontján állanak. Ésíves szám ára 30 film

Next