Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-26 / 125. szám

Budap­est, 1920. szerda, május 20. HAQUABOES2AG X X X X X X X, X X X X XX XXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX X X X X X X X X X X X X XXX X XX X XXX x xxx xxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx X xxxxxxxxxxx xxx xxxx xxxx x xxxxxxxxxx x xxxxx x x xxx! x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx Xx xxxxxxxxx k x x x x x x x x x x Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx xxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx XXX X X X X X X X x X X XX XX X X. XX x X XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXX XXXX XXXXX XX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXX X XXXXXXXXXXX x xxxxxxxxxx x x xxxxxxxx x x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx x xxx xxx xxxx x xx xxxxx x x x x xxxxxx x x xx X X X X, X X X X X X ' ■ X xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx X XXX X X X X X X x XX XXXXXXXXX XXXX XXXXXXX XXX XXXXXXXX x xxxxxxxxxx X X XXXXXXXX X XXX xxs xx xx xxxxxxxxxx Teiihjold (Elbesz les.) Irta: KRÚD'r GYULA . . . Ő egy saroks­áz mellett ment el éj^­szaka, amikor k­anegállitt, a falhoz támasz­kodott és képzeletében Rákereste a házakéit, íbelépkedett a jószagu, |­ár alacspítyas «zo- ‘ bakiba, ahol tarka szőnye gekeryrsegi fotogra­­j­fiák között, kis díványol­va­rongor,­ mellett két nő pendergette ábrámffzínt, mint fésülködés után ujjaik között,aki hull­o­tt hajszálakat, csattogtatta jókmint a csíz a kalitkában s találó elméleteket mondott a kisvárosi em­berekre, akik a ház előtt feljárogattak. (Este­felé a hordóhangu és hótyagos Sári úr vi­dította fel az utcát, mielőtt a tavaszi akácok v­égleg elszenderedtek volk­s illataikban, m­íg reggel Cinderi, a nyugalmazott őrnagy állón-­­ golt meg a szellőzködő ablak­oknál és ráncba-­­ szedett homlokkal hallgatta­­meg a nők elő-­­ adását az éj eseményeiről, álmairól, kisérte­­teiről, gyanakodva csóválta­ti fejét, ha a nők a Morgó-temető felől jövő idegenekkel álmod­tak.) O, Pisztoly,­­ csak­­éjszaka járt erre a Kakuk-korcsmából jövet, midőn barátaival már megbánv­a­ vetette a meggazdagodás min­den lehetőségét, egyszer Amerikáb­a készült,­­­­ máskor öregemberek részére való megfiatalító szert talált fel, — éjszaka, a hold a katoliku­sok térfija felett állott, ahonnan benézegetett az udvarokba, álmatlanokra, tolvajokra, sze­rencsétlenekre és Pisztolyra, aki a sok prak­ti­­­­kus megbeszélés után azzal töltötte idejét, hogy a Ferencz­i- kis assz­onyokról ábrándozzon éjnek­ éjszakáján. A falnak vetette házát és gondolatban végigment a házon, mint egy lát­hatatlan szellem, lábujjhegyen hallgatta meg a Kövér Anna álmában dadogott szavait, amelyeket ahhoz a kis feszülethez intézett, amely éjszakáinak védelmezője volt; a fekete, gyászos kesergő Eleonóra soha sem felejthette elhalt szüleit, napestig velük foglalkozott, de hálókamrácskájában .ő sem álmodik másról, amiről általában a nők szoktak, a láthatat­lanná válott Pisztoly udvariasan ment el a női álmok ágya mellett. ő abba a szobába szeretett belépni, ahová lefentyűs csizmában, bő utazó­köpönyegben, az ut porával hajában várják a postakocsival imént megérkezett ifjút, aki majd átveszi a tekintélyes Ferenczi-vagyon kezelését, felesé­gül veszi a leányokat és egész nap pipát lisz­­ti fd­at velük. Ebben a szobában ezüst­ tálcán álltak a poharak, a bőrös karosszékek még az öreg Ferenczi úr muskotály-dohányának az illatát őrizgették, a gazdasági számadások mellé okuláré és tinta volt készítve, a csen­­getyű szalagja olyan széles volt, mint a pa­pok stólája, kutyabőrös szitában a dohányt, pintes­üvegben az altató­italt állították este a raedvebőrös ágy mellé, friss sárga homokkal töltötték meg reggelenként a köpőládát és csak köh­inteni kellett, hogy sietve hozzák a kisasszonyok a lábmelegítőt, tűzhelyre állítsák azokat a finom leveseket, amelyeket három­­négyféle húsból és csontból főztek, bőrbe kö­tött könyvekből felváltva olvassanak fel hosz­­szadalmas regényeket, amelyeket Jósika Mik­lós irt és délután tanácsadás végett elhivas­sák Lábainét, a legjobb orvost a vármegyé­ben. Egyszóval Pisztoly uraságra vágyott, mi­közben a holdba nézett s nagyokat sóhajtott, mint szerelmes korában. Ez az uraság is beköszöntött, amint az ember legtöbb vágyát eléri, ha soká él. A hordóhangú Sári úr és Cinderi, a penziónál­ katona egy éjjel váratlanul összebeszéltek a temető kapuja mellett, ahol hajdanában a leányszöktetéseket beszélték meg, helyet ke­restek maguknak a sok esztendős avaron. Sári úr kelet felé helyezkedett el, amelyről a ván-­­dormadarak hozzák az őszi időt, míg Cinderi dél felé a mezőn, amerre egykor agarászott: olyan nyugalommal haltak meg, mintha leg­alább is temetésrendőzők lettek volna, akik­nek mesterségük a halál. A telihold ezen az éjszakán is a torony mellett állott és nyu­godtan nézte a két kis porszemet, amely a városból felé szállott. Pisztoly az elárvult kisasszonyok segélyére sietett, Annának Sári úr hőstetteit, Eleonórának az őrnagy szívte­­lenségét magasztalta és gyakran kijelentette, hogy nem hinné: ezeknek a férfiaknak akad párjuk. Reggelenkint a szellőzködő ab­laknál igyekezett az őrnagy köhögését és hangját eltalálni, paprikás jókedvvel meséit éji eseményeket, m­íg estefelé Sári uramat igyekezett pótolni, mindig megkérdezte a kö­vér Annától, hogy mi volt ebédre s mi lesz vacsorára; csettintett a paszutivnak és olyan ártatlannak tetette magát, mint egy káposzta­­fej. S mikor a kisasszonyok a hold elől be­zárták az ablakaikat, leeresztették függö­nyeike­t* Pisztoly sóhajtva búcsúzott, megye- A fővárosi Jrsztviselők a vutaszthajraság jogáért / Ma délutáni gyarést: tartassak Jr''. Budapest, május 25. s A Magyaírország tudósítójától.) Mint is­­meretes, a nemzetgyülés előtt fekvő fővárosi törvényjavaslat az 1872. évi törvény megvál­toztatásával kimondja, hogy a fővárosi tiszt­viselők a törvényhatósági bizottságban pasz­­szív választójoggal nem bírnak. A tisztviselők a törvényjavaslatnak ezt a­­részét sérelmesnek tartják magukra nézve és már eddig is — mint ezt jelentettük — tettek lépéseket a javaslat megváltoztatására. Minthogy azonban e lépé­seknek ez ideig foganatjuk nem volt, ezért a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége ma délután öt órakor a városházán ülést tart, amelyre meghívták a főváros mindennemű személyzetének képviselőit. A tisztviselők állásfoglalásáról Gárdonyi Albert főlevéltár­­nok, a fővárosi tisztviselők nemzeti szövet­ségének elnöke a következőket mondta mun­katársunknak: — Azért hívtuk össze a ma délutáni érte­kezletet, mert­­ demonstrálni akarunk a javaslat jelzett része ellen. A fővárosi tisztviselők passzív választói jogukat egy fél évszázad, óta gyako­rolták és nem tudom, hogy miért szükséges most azt egyszerre elvenni. Még érthető volna a dolog, ha a tanácsot is kizárnák a közgyűlésből, de az teljesen lehetetlen, hogy a fővárosi tiszt­viselői karnak tanácsnoki állásban levő tagjai benne lehessenek a közgyűlésben, míg a többiek 3 nem. Mi reméljük, hogy akciónknak meglesz a foganatja. A ma délutáni ülésen egyébként Lob­­mayer Jenő elnököl, előadó pedig Bossányi- Havas Géza lesz. Megszervezik az ország tejeilátását Tempus államtitka? JíSíriztja — A hollandi t&hégántiport — Budapestre csak engedélyijei J leb^tejet behozni ! Budapest, május 25. |(A Magyrország tudósítójától.) A közélel* hezési miniszter nemcsak a főváros, hanem a vz­­újvárosok te­jek­ért ásónak megszervezésére is vál­lalkozott és evég­ből Temple Rezső államtitkárt ki­küldte, hogy a vidék nagyobb városaiban a tejellá­­tást tanulmányozza és a termelőkkel az illető vá­rosoknak tejjel való ellátása tekintetében megálla­podásra jusson. Temple államtitkár Düssing osztályfőnök és Sárkány Miklós műszaki tanácsos kíséreteiben holnap reggel indul útnak. Első állomása "Győr lesz, ahol megnézik az új tejcsarnokot és a győri három nagy tehenészetet. Innen Pápára megy, ahol a betegek és gyermekek is alig kapnak tejet. Pápán a tejtermelőkkel fog tárgyalni a városnak tejjel való ellátásáról. Temple Pápáról Szombat­helyre utazik, Szombathely ugyanis arra kérte a közélelmezési minisztériumot, hogy segítsen rajta, mert a városban nem kapni tejet, a termelőik ki­viszik Ausztriába. Az államtitkár Szombathelyen összehívja a gazdaérdekeltséget értekezletre, ame­lyen részt vesz a város polgármestere és az érte­kezleten fognak határozni a szombathelyi tejellátás biztosításáról. A bizottság innen Sárvárra, majd Martonvásárra megy, ahol az ottani tehenészeteket fogják megnézni. A hollandi tehénimport kizárólag a fővá­ros tejellátását lesz hivatva megjavítani. Rubinek földművelésügyi miniszter már hozzájár­­ult ahhoz, hogy Hollandiából öt-hatezer tehenet importáljunk. A minisztertanács fog dönteni ab­ban, hogy a tehenekért rekompenzációs árut, eset­leg gabonát adjunk, mert csak ily módon lehet le­szorítani a hollandi tehén vételárát. Ma egy hollandi tehén 52.000 koronába kerül.

Next