Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-28 / 127. szám
cwxarpest, tvr zrt. penzes, msrjrrs wherzansro noand. Huszár Károly: Ez a demagógia! Rassay Károly: Bűn a nemzet ellen igy befeszélni ebben a teremben. Friedrich István: Mi lesz, ha nem tartjaik be a békefeltételeket? Huszár Károly: Revízió. Friedrich István: Helyes volna az eltiport nemzetek felé orientálódni. Nézzük a török nacidatonisták megmozdulását. Ők talpra állották és nem irták alá a békét. Huszár Károly: Szövetkeztek a bolsevikiekkel. Friedrich István: Az antantnál az atmoszféraváltozások akkor következnek be, ha látja, hogy a ellenfél gyengül, vagy erősödik. Vannak szimptomák, amelyek bizonyítják, hogy az antant hatalmi erején kívül vannak más erőcsoportosulások, amelyek le fognak kötni jelentékeny antant-erőket. Nekünk be kellene várni ezt az időt, mert akkor jobb helyzetben leszünk, mint most, amikor teljesen egyedül állunk. A magyar nemzet jövője attól függ, hogy mily idő alatt fog bebizonyulni, hogy a népszövetség egy újabb blöff, amilyen volt a nemzetek önrendelkezési joga. Nem tudja, honnan veszi a kormány a felhatalmazást arra, hogy ezt a békét aláírja. Mert ilyen fölhatalmazást senkitől sem kapott. Rupprecht Olivér: Át kell adni Friedrichnek a kormányt, majd meglátjuk, mit tud! Friedrich István: Nem kell így tréfálkozni. Rakovszky István elnök: Az újságíró karzatról tilos a képviselőházba bebeszélni. Itt minden karzat egyenlő fegyelem alatt áll. Ha még egyszer ez megtörténik, intézkedni fogok. Friedrich István: Tiltakozik a béke aláírása ellen. Zákány Gyula: A majoritás szellemét kívánja megszólaltani. Nem tudja, mire alapítja Apponyi az antant mentalitásának megváltozásáról tett kijelentését. A nyilvánosságra került dokumentumok ezt a felfogást nem igazolják. Tiltakozik a békeszerződés aláírása ellen. Ezután az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. A fővárosi törvényszünet után áttértek a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáaakításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására. Az első szakaszhoz Ruppert Rezső szövegmódosítást ajánl. Dömötör Mihály belügyminiszter a módosítást nem fogadja el. Haller József előadó felszólalása után a nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. A második szakasznál ugyancsak Ruppert Rezső ajánl módosítást. Előadó az eredeti szöveg elfogadását ajánlja. A Ház többsége a szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el. A harmadik szakasznál Ruppert Rezső és Pető Sándor ajánlanak módosítást. Dömötör belügyminiszter ellenzi a módosítások elfogadását. A Ház a szakaszt eredeti alakjában fogadta el. A negyedik szakasznál Ruppert Rezső és Rassay Károly adnak be módosító indítványokat. Dömötör Mihály belügyminiszter felszólalása után, aki Rassay módosításához hozzájárult, a Ház a szakaszt Rassay Károly módosításával fogadta el. Az ötödik szakasznál Rassay Károly azt a módosítást ajánlotta, hogy szavazati joga csak annak legyen, aki legalább három éve Budapesten lakik. Pető Sándor és Dömötör Mihály belügyminiszter felszólalásai után a szakaszt eredeti szövegében fogadták el. A hat, hét, nyolc, kilenc és tizedik szakaszokat a nemzetgyűlés felszólalások nélkül, változatlanul fogadta el. A tizenegyedik szakasznál Bárczi István javasolja, hogy a huszonkét választókerület szerint ejtessék meg a választás, ha azonban a Ház mégis úgy határozna, hogy a közigazgatási kerületek szerint választ, akkor mondja ki a törvény, hogy minden kerület a választók számarányához képest megfelelő számú bizottsági tagot választ. Pető Sándor és Ernszt Sándor után Rassay Károly a törvény szerkesztési hibáját teszik szóvá és erre vonatkozólag módosítást nyújt be. Bródy Ernő engedélyt kér, hogy beszédét holnap mondja el. A Ház hozzájárult, mire az elnök a tanácskozást berekeszti. A holnapi ülés napirendjébe a mai törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, a kiviteli és vámilletékekről, valamint a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedések tárgyában benyújtott törvényjavaslatokat tűzik ki s fél kettőkor át fog térni a Ház nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszternek több hozzá intézett interpellációra adandó válaszára. Ezzel az üléspontban két órakor véget ért. . ..... ",=== Nagy olcsóbbodás a vásárcsarnokban ^ Óriási tömegzöldség és gyümölcs érkezett Veszélyben a halfelhozatal — Új irányárak A mai marhavásár !- Budapest, május 27. (A Magyarország tutlértójától.) A baromfi■pipcon ma ismét tetganés volt a felhozatal. A nagy taromfibőség végre kezdi éreztetni ázirányító bar amelyigstjén a mészárosok kezdik belátni, hogy helyzetük tarthatatlan. Hu-áru alig fogy, a közönség marha-, borjú- és sertéshús helyett inkább baromfit, különösen libát vásárol. Ennek következményeként már holnaptól kezdve tetemes hanyatlás várható a hús árában, ezt a mészárosok maguk is mondják. Az árhanyatlás annál biztosabbra vehető, minthogy ma csaknem valamennyi csarnoki cikk árában lényeges esést tapasztaltunk, amely tartósnak ígérkezik. Különösen zöldborsóban és gyümölcsben olyan óriási volt afelhozatal, hogy a zöldborsó ára tegnapról negyedrészére esett, a cseresznyét szintén fele, vagy negyedáron kínálják, a spárgából pedig annyi volt, hogy a karzati árusok a tevcsinek való spárgát, amit nemrég még 6—10 koronáért árultak, majdnem ingyen adták, a szólóspárga ára 10 korona volt. Az összes érdekelt hatóságoknak azonban minden erejükkel résen kell lenniök, mert a csarnokban már ma is olyan hangok hallatszottak, hogy megtalálják majd a módját, hogy ilyen óriási felhozatal ne rontsa még egyszer az árakat. Reggel négy órakor mintegy negyvenkét szekér zöldborsó jött a pestkörnyéki községekből. A termelők nem akarták a kereskedők által kínált 12 koronás árat elfogadni, hanem 14—15 koronát kértek kilón kint. Reggel nyolc óra tájt azonban huszonöt vagyon zöldborsó érkezett, úgy hogy a termelők 4 és 6 koronáért voltak kénytelenek a zöldborsót áruba bocsátani, sőt a déli órákig még ez az ár is esett és a dunai nyílt piacon kicsinyben is négy koronáért árusították a zöldborsót. A főváros csaknem az egész mennyiséget átvette és 6 koronáért árusíttatja kilóját. Cseresznyéből és egyéb gyümölcsből tizennégy vagyon érkezett. Sok vargánya gomba volt 60 koronáért kilónként és sok karfiol 24 koronáért. A tojáspiacon ma elegendő mennyiségű tojás volt, a kereslet azonban a felénél kisebbre csökkent, amit az olcsó főzelékárak magyaráznak. A tojás ára 3 korona, de a csökkent kereslet mellett talán meg lehet most próbálni a tojásforgalmat teljesen szabaddá tenni, ami bőségesebb felhozatalt és áresést tenne lehetségessé. A halpiacon semmi újság nincs, az árak változatlanok, a forgalom gyenge. A Balaton melletti mesterséges jégprodukció terve meghiúsult, jeget továbbra is Pestről kell leszállítani, jég azonban nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre és így az egész balatoni halfelhozatalt veszély fenyegeti. A húsárak változatlanok, borjú és marhahús azonban egyáltalán nem fogy, mindössze a sertéshúsban van némi forgalom. A dunántúli borjúfelhozatal állandóan nő. A központi vásárcsarnok igazgatósága az árusokkal egyetértőleg egynémely cikkre új irányárat állapított meg, melynek a következők: zöldbab 24, uborka 24, karfiol 24, eper 24, ribiszke 20, vargányagomba és mezei Champion 60, kerti Champion 100 korona. A ma marhavásárra 357 darab marhát hajtottak föl, az irányzat azonban nagyon lanyha, olyannyira, hogy a felhajtott állatok egy része előreláthatólag eladatlan marad. Az árak 2—3 koronás csökkenést mutatnak. I. rendű minőségű 42—53, másodrendű 30—40, III. rendű minőségű 20—28 korona. Ís szerbek egy hónapon belül ürítik ki az Új-Szeged-vidéki területeket Szegedről jelentik: Jól informált és teljesen megbízható forrásból arról értesülünk, hogy a szerbek a békeszerződésnek most már véglegesen megállapított szövegéhez képest foglalkoznak Új-Szegednek és azoknak a további területeknek kiürítésével, amelyek a békeszerződés a Tisza túlsó partján meghagyott Magyarországnak. Ezeknek a területeknek kiürítése egy hónapon belül megtörténik s igy Uj-Szeged legkésőbb junius vége felé fölszabadul a szerű megszállás alól és végleg viszszakerüia magyar impérium alá. Az osztrák-német csatlakozásról csak a népszövetség dönthet A francia képviselőház elfogadta az osztrák békeszerződést . A jóvátétrai bizottság lehetetlennek mondja a német béke gazdasági határolmányait Budapest, május 27. (fa, Magyarország tudósítójától.) A francia képvisőház tegnap elfogadta az osztrák békeszerződést. A vitában valamennyi párt szónoka, különösen Tardieu és Sembat hangoztatták, hogy Franciaországnak Ausztria segítségére kell sietnie, mert csak így indulhat újra virágzásnak. Néhány szónok sajnálkozását fejezte ki, hogy az egyezmény nem készíti elő a dunakonföderáció megteremtését. Pester képviselő annak a só reményének adott kifejezést, hogy a franciák nagy része nem fogadhatja el minden fen tartás nélkül a st.-germaini békeszerződést, mely szétrombolta a régi monarchiát. Margaine előadó pontos áttekintést nyújtott a békeszerződésről, amelyet ratifikálásra ajánlott, anélkül azonban, hogy elhallgatta volna azokat az aggályokat, amelyeket a békeszerződés felkelt. Az előadó szerint az új Ausztriát nem lehet felelőssé tenni a régi monarchia bűneiért. A régi monarchia külügyminiszterei közül, Haymerle kivételével, egyetlen egy sem származott azokról a területekről, amelyek ma Ausztriához tartoznak, államférfiai közül, Stürgkh kivételével, egyetlen egy sem vett részt azon a végzetes minisztertanácson, amely a háború láncait leoldta. Sembat szocialista képviselő szóba hoztaAusztria és Némeország egyesülését is. Millerand erre vonatkozóan azt válaszolta, hogy az ilyen egyesülés csak a népszövetségi tanács egyhangú hozzájárulása mellett lenne leheséges. A „N. Fr. Pr.“ párisi értesülése szerint a jóvátételi bizottság pénzügyi szakértőinek jelentése szerint a német békeszerződés gazdasági határozmányai keresztülvihetetlenek és a versaillesi szerződésnek egész közgazdasági fejezetét meg kell változtatni. A tescheni területen nyílt polgárháború tört ki. Tegnap reggel óta Karwin környékén tűzharc folyik* . A két rokkantszövetség egyesül- Nincs különbség a rokkantak között Badireest május 27. (A Magyarország prémitójától) A régi képviselőháztoan ma dikáiF tizenegy órakor közgyűlést tartott a Híd rokkantak Országos Szövetsége. A kontril#i'^megnyitása után Pandl Kálmán miniszteri tanácsos tartott beszédet, aki bejelentette, hogy folyamatban vannak a rokkantak megélhetését elősegítő munkálatok, az állam különböző bérletek útján kívánja a rokkantakat nemcsak erkölcsi, hanem reális támogatásban is részesíteni. Ezután a közgyűlés a Rokkantak Nemzeti Szövetségével való fúzió kérdését tárgyalta. Az alapszabályok ismertetése után Földvári Imre elnök rámutatott arra, hogy milyen káros hatása van a gondámodra szaporodó sok kis zugszövetségnek. Az egységes akció érdekében felszólította a két szövetséget az egyesülésre. Bauer Kálmán győri kiküldött indítványozza, hogy az alapszabályokból a keresztény szellem szót hagyják ki. Pándl miniszteri tanácsos válaszában megmagyarázta, hogy a keresztény szellem nem akadálya annak, hogy a szövetség zsidókat is felvehessen tagjai sorába. Bognár Imre péczeli kiküldött kifejtette, hogy a keresztény szellemet nem szabad a zsidóüldözés szempontjából felfogni és ezért azt kívánja, hogy a zsidó rokkantak is részesülhessenek minden előnyben. Landler József dunaharaszti kiküldött tiltakozott az ellen, hogy a valláskérdést bekapcsolják a rokkantügyekbe. Az elnök ezután javasolta, hogy a közgyűlés fogadja el az alapszabályokat és határozzon a fúzió dolgában. Erre óriási vihar tört ki. A közgyűlésen résztvevők azt hangoztatták, hogy nem ismerik az alapszabályokat, tehát nem is fogadhatják el. A vihar lecsillapultával ismertették az alapszabályok egyes pontjait. Többek felszólalása után a közgyűlés hattagú bizottságot választott, amely a fúzió részleteit fogja megtárgyalni a nemzeti szövetséggel. A közgyűlés végül elhatározta, hogy ismertetés végett átadják az alapszabálytervezeteket a vidéki küldötteknek és a fúzió kérdésében a döntést a legközelebbi közgyűlésen hozzák meg. Ezzel a közgyűlés fél egy órakor véget ért. HI VP1 f ^ 1 .Ijja jjjffil f ékszert' aranyat, ezüstöt a ^ legmagasabb napi árban Veszek. KARTENSTEIN ékszerész, Rákóczi-út 9. sz. Panaoaia mellett.