Magyarország, 1920. június (27. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

»­Ix-*­­* BUDAPEST, 1920 JÚNIUS 3. CSÜTÖRTÖK XXVII. ÉVFOLYAM 132. SZÁM Akik ma nem születtek ! A világra nem jött magyar gyermek kékről elmélkedett egy akadémiai felolvas­á­s kerében Buday László dr. statisz­­tikus. Adatai szerint a h­áború és a nagy spanyol járvány halottin túl másfélmillió a magyarság lélekvesztesége a születés­­eknek 1914 óta való csökkenése miatt. " Másfélmillió irtóztató szám, ha elgondol­­juk, hogy még az integer Magyarország lakossága sem számlált többet a busz* milliónál. Másfélmillió elmaradt gyaraposo­dás félelmetes százalékos arány ennél a nemzetnél, amely aránylag több halottat és sebesültet áldozott a nagy háborúban* mint a világnak bármely más népe. Mas­gyarország lakossága apad. A háború előtt csak egy európai or* Szág volt, amelynek népessége *apadt — Franciaország. Odakint hatalmas tudomás­nyos és szépirodalmi literatúráj­a volt en* nek a gyötrelmes kérdésnek. Kormány* intézkedések és társadalmi akciók igyekeze­tek megnehezíteni az eltökélten terméket­­len házaspárok és agglegények helyzetét, megkönnyíteni a sokgyermekes szülőkét. Az egyik legnagyobb élő francia író, Mau­­rice Dormay szerint egészséges és erköl­­cses családi, élet három gyermeknél kezdő* dik. Kettőnek kell ~ a­ jövendő nemzedék* ben — pótolni a szülőket, a harmadik léte tartaná — nemzeti és társadalmi szem* pontból — egyensúlyban a­ háborús és járványos veszteségeket és gondoskodna arról az állandó lakosság*gyarapodásról, amely nélkül okvetlenül bekövetkezik a nemzeti életnek egyformán anyagi és er­­kölcsi dekadenciája. A népességi statiszti­­kában nincs megállás. Egy nemzet lélek*, létszáma vagy állandóan emelkedik vagy állandóan hanyatlik. Az előbbi jelenti a nemzeti nagyságot, az utóbbi a nemzeti lét halálát, a ma még élő nemzetnek a történelemben elmerült nációk,­­ góthok, longobárdok stb. mellé a fekete megsem­­misülésben való gyászos sorakozását. A magyarországi születések elmarad­á­sának nem erkölcsi okai voltak, amint harmadik köztársaság Franciaországában, hanem okozta ezt a háború nyomorúsága. A rettenetes lakásmizériák, az építkezés teljes szünetelése, a kereseti viszonyok bizonytalansága, egzisztenciák állandó in­­gadozása tette meddővé az anyaságra megérett nők ölét. Hogy újra bekövetkez­­zék a rendes születési arányszám, hogy a magyarság fejlődési vonala ne zuhanjon alá a tengeri nyúl módjára szapora román, cseh és szerb nép között, ahhoz mindenek­­előtt szükség van az ország gazdasági és társadalmi konszolidációjára.­­A lakosság számának integritása éppen olyan fontos, mint az ország területi épsége. A nemzeti jövendő szempontjából egyformán döntő mind a kettő. És kimondhatatlanul fontos a területében ideiglenesen szűkebbre kénye szerített, a következő nemzedékben is megapadt magyar társadalom egysége, belső békességes munkája. Mentői keve­­sebben vagyunk, annál erősebb, izzóbb hittel kell vallomást tenni az egyetértés­­ről, a munka és az ember szeretetéről, ezekről a hatamas erényekről, amelyekből fakadhat a magyarság újraéledése, az or­­szág régi területének épsége, új magyarok születése, egy boldog magyar jövendőnek mosolygós, pozsgás gyermek arcokról Vázi bizakodó ránkmosolygása.­­ A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt három­negyed 11 óráikor nyitotta meg Rakovszky István ''elnök. Felolvasták az indítvány- és interpellációs­­könyvet. Mivel tizenhárom interpelláció van be­jegyezve, azok elmondására délután egy órakor tér­nék át. Ezután következett a napirend a székesfővárosi törvényhatósági bizott­ság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat rész­etlen tárgyalása. A 13. szakasznál Bárczy István autonómia­­ellenesnek, reakciósának tartja a­zt a rendelkezést, amely a törvényhatósági bizottságba kinevezett ta­gokat visz be. Furcsának tartja, hogy a cenzúra Laterényi beszédéből több szakaszt törölt. A cen­zúrát nemcsak a jogrend­­érdem­ében tartják fenn, hanem kiterjesztik minden közigazgatási ügyre. Ez a kormányzati rendszer nyilatkozik meg min­denütt ... ■ Túri Béla: Szakasztott így volt Bárczy­­ ide­jében­ Bárczy István: Úgy hogy ma már igazán nem is tudja, hogy ilyen körülmények között mi a célja, hogy a lapok, egyáltalában megjelennek. Krnszt Sándor: Ennek a­­beszédnek célzata van. Bárczy: Ugyan milyen célzata volna? Ernszt Sándor: Diszkreditálni a parlamentet. Bárczy István: Erről szó sem lehet, hiszen a parlamentnek a cenzúrához semmi köze. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, he®­ a nemzetgyűlésnek az­ állami élet minden ágához, tehát a cenzúrához is van köze. Bárczy István: A szakaszt módosítandó­nak tartja. Dömötör Mihály belügyminiszter kijelent, hogy a javaslatnak az a célja, hogy — okulva a múlt hibáin — egy nívós, hazafias, a főváros ér­dekeit szem előtt tartó törvény­­atóságot teremt­sen. Ezt a célt a javaslattal elérik. Ajánlja a sza­kasznak eredeti szövegében való elfogadását. A nemzetgyűlés többsége a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. A 16. §-hoz Pető Sándor ad be módosítást. Dömötör Mihály belügyminiszter kijelenti, hogy,, minél hamarabb kívánja összehivatni a fő­város közgyűlését. A választásokat a javaslat törvényerőre való emelkedésétől egy hónapon belül akarja megtartani. A nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el.­­ • ■ •/ A 18. §-nál • Rassay Károly az országos kép­viseleti rend­szer ellen szól­, amely Angliában sem vált A szakasz helyébe más szöveget ajánl, Bródy Ernő után Haller József előadó szö­vegmódosítást ajánl. A nemzetgyűlés­, a szakaszt az előadó módosításával fogadta el. ■1 2­.. §. kihagyását indítványozza Pető Sán­dor. Haller József előadó azonban a szakasz változatlan elfogadását ajánlja, a­mi meg is tör­ténik. A 22. szkasznál Bródy Ernő kérdésére Dömö­tör Mihály belügyminiszter kijelenti, hogy a ke­rületi választmányoknál is az országos képvise­leti rendszer fog érvényesülni . A 23. szakasz élén Botlik­ József szólal fel. Ez a szakasz az alkotmányosság elvén akar csor­bát ejteni, amikor a belügyminiszternek feloszla­tási jogot ad. Ez veszedelmes precedenst alkotna. Ruppert Rezső: Ha követelni kell az alkot­­mányvédelem­ lehetőségét a vidék számára, köve­telni­ kell a főváros szántára­­­is. Veszedelmesnek tartja a feloszlatási jogot. Indítványozza, hogy :a szakasz töröl,­ essék..­­.._ __­­Pető Sándor a szakaszt nem fogadja el. Haller József előadó újabb módosítást ajánl. Dömötör Mihály belügyminiszter: hagyna itt szükséges a mai nehéz viszonyok között, hogy a kormánynak meg legyen a feloszlatási joga. Hozzájárul az előadó által beterjesztett módosításá­­hoz. A Ház a szakaszt az előadó módont­ásával fogadta el. A törvényjavaslat többi szakaszait vita nélkül elfogadták­ .­Korányi Frigyes báró tör­­ény­javaslatot nyújt be az állami italmérési jövedékről. A javaslatot tárgyalás végett a pénzügyi bizottságnak adták rá. Az elnök javaslatára ezután elhatározta a Ház, hogy legközelebbi ülését pénteken, e hé­t­ én, délelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjére a fővárosi törvény harmad­szori olvasását, valamint a mai napirend le nem tárgyalt pontjait tűzte ki. . , Ezután az elnök az ülést tíz percre felfü­g­­gesztette., a Szofiet után áttértek ’ az Interpellációkra. Sándor Pál 1 /•&■% i * * , tummei ó-éétttifl.. . V ^ . * 1 , ■ i ., , } interpellációja­­» a szénkerdés * • ‘ f ?V .*' A V. _ . . e­­^ _ , $ Az interpellációt kiadták a földmivelésügyi miniszternek. Czettler Jenő a lórekvirálások ügyében inter­pellálja meg a hon­védel­mi minisztert. Kérdi, szán­­dékozik-e intézkedni, hogy a gazdák a lovakat visszakapják, mert különben a gazdálkodás me­nete megakad. Icsetty Ferenc felemlíti, hogy a fővárosnál nyugdíjazás és elhalálozás folytán mintegy 1­12 állás üresedett meg, amelyeket a törvény helytelen magyarázata folytán nem akarnak betölteni. Kéri ennek az anomáliának megszüntetését. Szabó Balázs annak az óhajának ad kifejezést, hogy a zsidóság ügye törvényhozási ütem minél előbb szabályoztassék. A vidéki keresztény társa­dalomnak az az érdeke, hogy a törvényjavaslat még e héten kerüljön benyújtásra és tárgyalásra, de addig is a kormány mondja meg, mmi a szándéka. Azt akarja, hogy a zsidóság a gazdasági, társadalmi és kulturális élet minden terén csak számarányá­nak megfelelő módon képviseltessék. T­ankonich János kérdi­­ a közélelmezési mi­­nisztert, van-e tudomása arról, hogy május vége­­felé vidéken­­ ~ ~ lepecsételte a malmokat ~ *- h­ajlandó-e intézked­ni, hogy ez a sérelem­i­­érgősen orvosoltassék és máskor be ne következzék? Második interpellációjában a földmivelésügyi minisztertől azt kérdi, van-e tudomása arról, hogy a legtöbb nagybirtokos messziről hozatott aratókat és a közelben lévő régi aratók kenyér nélkül ma­radtak. Hajlandó-e ezekről gondoskodni? Végül a honvédelmi minisztert interpellálja meg a falusi kovácsoknak a katonai szolgálat alól való szabadságolása tárgyában. A belügyminiszter júliusra ígéri a fővárosi választásokat . Részleteiben is elfogadták a fővárosi törvényjavaslatot . Sándor Pál interpellál a szénről, Czettler a lerekvirálásokról, Usek­y a fővárosi állások betöltéséről, Szabó Balázs a „zsidó törvényről” — Legközelebbi ülés pénteken — A nemzetgyűlés mai ülése Egyes szám­ára 1 korona

Next