Magyarország, 1920. június (27. évfolyam, 130-154. szám)
1920-06-03 / 132. szám
»Ix-** BUDAPEST, 1920 JÚNIUS 3. CSÜTÖRTÖK XXVII. ÉVFOLYAM 132. SZÁM Akik ma nem születtek ! A világra nem jött magyar gyermek kékről elmélkedett egy akadémiai felolvasás kerében Buday László dr. statisztikus. Adatai szerint a háború és a nagy spanyol járvány halottin túl másfélmillió a magyarság lélekvesztesége a születéseknek 1914 óta való csökkenése miatt. " Másfélmillió irtóztató szám, ha elgondoljuk, hogy még az integer Magyarország lakossága sem számlált többet a busz* milliónál. Másfélmillió elmaradt gyaraposodás félelmetes százalékos arány ennél a nemzetnél, amely aránylag több halottat és sebesültet áldozott a nagy háborúban* mint a világnak bármely más népe. Masgyarország lakossága apad. A háború előtt csak egy európai or* Szág volt, amelynek népessége *apadt — Franciaország. Odakint hatalmas tudomásnyos és szépirodalmi literatúrája volt en* nek a gyötrelmes kérdésnek. Kormány* intézkedések és társadalmi akciók igyekezetek megnehezíteni az eltökélten terméketlen házaspárok és agglegények helyzetét, megkönnyíteni a sokgyermekes szülőkét. Az egyik legnagyobb élő francia író, Maurice Dormay szerint egészséges és erkölcses családi, élet három gyermeknél kezdő* dik. Kettőnek kell ~ a jövendő nemzedék* ben — pótolni a szülőket, a harmadik léte tartaná — nemzeti és társadalmi szem* pontból — egyensúlyban a háborús és járványos veszteségeket és gondoskodna arról az állandó lakosság*gyarapodásról, amely nélkül okvetlenül bekövetkezik a nemzeti életnek egyformán anyagi és erkölcsi dekadenciája. A népességi statisztikában nincs megállás. Egy nemzet lélek*, létszáma vagy állandóan emelkedik vagy állandóan hanyatlik. Az előbbi jelenti a nemzeti nagyságot, az utóbbi a nemzeti lét halálát, a ma még élő nemzetnek a történelemben elmerült nációk, góthok, longobárdok stb. mellé a fekete megsemmisülésben való gyászos sorakozását. A magyarországi születések elmaradásának nem erkölcsi okai voltak, amint harmadik köztársaság Franciaországában, hanem okozta ezt a háború nyomorúsága. A rettenetes lakásmizériák, az építkezés teljes szünetelése, a kereseti viszonyok bizonytalansága, egzisztenciák állandó ingadozása tette meddővé az anyaságra megérett nők ölét. Hogy újra bekövetkezzék a rendes születési arányszám, hogy a magyarság fejlődési vonala ne zuhanjon alá a tengeri nyúl módjára szapora román, cseh és szerb nép között, ahhoz mindenekelőtt szükség van az ország gazdasági és társadalmi konszolidációjára.A lakosság számának integritása éppen olyan fontos, mint az ország területi épsége. A nemzeti jövendő szempontjából egyformán döntő mind a kettő. És kimondhatatlanul fontos a területében ideiglenesen szűkebbre kénye szerített, a következő nemzedékben is megapadt magyar társadalom egysége, belső békességes munkája. Mentői kevesebben vagyunk, annál erősebb, izzóbb hittel kell vallomást tenni az egyetértésről, a munka és az ember szeretetéről, ezekről a hatamas erényekről, amelyekből fakadhat a magyarság újraéledése, az ország régi területének épsége, új magyarok születése, egy boldog magyar jövendőnek mosolygós, pozsgás gyermek arcokról Vázi bizakodó ránkmosolygása. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt háromnegyed 11 óráikor nyitotta meg Rakovszky István ''elnök. Felolvasták az indítvány- és interpellációskönyvet. Mivel tizenhárom interpelláció van bejegyezve, azok elmondására délután egy órakor térnék át. Ezután következett a napirend a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat részetlen tárgyalása. A 13. szakasznál Bárczy István autonómiaellenesnek, reakciósának tartja azt a rendelkezést, amely a törvényhatósági bizottságba kinevezett tagokat visz be. Furcsának tartja, hogy a cenzúra Laterényi beszédéből több szakaszt törölt. A cenzúrát nemcsak a jogrendérdemében tartják fenn, hanem kiterjesztik minden közigazgatási ügyre. Ez a kormányzati rendszer nyilatkozik meg mindenütt ... ■ Túri Béla: Szakasztott így volt Bárczy idejében Bárczy István: Úgy hogy ma már igazán nem is tudja, hogy ilyen körülmények között mi a célja, hogy a lapok, egyáltalában megjelennek. Krnszt Sándor: Ennek abeszédnek célzata van. Bárczy: Ugyan milyen célzata volna? Ernszt Sándor: Diszkreditálni a parlamentet. Bárczy István: Erről szó sem lehet, hiszen a parlamentnek a cenzúrához semmi köze. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, he® a nemzetgyűlésnek az állami élet minden ágához, tehát a cenzúrához is van köze. Bárczy István: A szakaszt módosítandónak tartja. Dömötör Mihály belügyminiszter kijelent, hogy a javaslatnak az a célja, hogy — okulva a múlt hibáin — egy nívós, hazafias, a főváros érdekeit szem előtt tartó törvényatóságot teremtsen. Ezt a célt a javaslattal elérik. Ajánlja a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását. A nemzetgyűlés többsége a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. A 16. §-hoz Pető Sándor ad be módosítást. Dömötör Mihály belügyminiszter kijelenti, hogy,, minél hamarabb kívánja összehivatni a főváros közgyűlését. A választásokat a javaslat törvényerőre való emelkedésétől egy hónapon belül akarja megtartani. A nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében fogadta el. • ■ •/ A 18. §-nál • Rassay Károly az országos képviseleti rendszer ellen szól, amely Angliában sem vált A szakasz helyébe más szöveget ajánl, Bródy Ernő után Haller József előadó szövegmódosítást ajánl. A nemzetgyűlés, a szakaszt az előadó módosításával fogadta el. ■1 2.. §. kihagyását indítványozza Pető Sándor. Haller József előadó azonban a szakasz változatlan elfogadását ajánlja, ami meg is történik. A 22. szkasznál Bródy Ernő kérdésére Dömötör Mihály belügyminiszter kijelenti, hogy a kerületi választmányoknál is az országos képviseleti rendszer fog érvényesülni . A 23. szakasz élén Botlik József szólal fel. Ez a szakasz az alkotmányosság elvén akar csorbát ejteni, amikor a belügyminiszternek feloszlatási jogot ad. Ez veszedelmes precedenst alkotna. Ruppert Rezső: Ha követelni kell az alkotmányvédelem lehetőségét a vidék számára, követelni kell a főváros szántárais. Veszedelmesnek tartja a feloszlatási jogot. Indítványozza, hogy :a szakasz töröl, essék...._ __Pető Sándor a szakaszt nem fogadja el. Haller József előadó újabb módosítást ajánl. Dömötör Mihály belügyminiszter: hagyna itt szükséges a mai nehéz viszonyok között, hogy a kormánynak meg legyen a feloszlatási joga. Hozzájárul az előadó által beterjesztett módosításához. A Ház a szakaszt az előadó módontásával fogadta el. A törvényjavaslat többi szakaszait vita nélkül elfogadták .Korányi Frigyes báró törényjavaslatot nyújt be az állami italmérési jövedékről. A javaslatot tárgyalás végett a pénzügyi bizottságnak adták rá. Az elnök javaslatára ezután elhatározta a Ház, hogy legközelebbi ülését pénteken, e hét én, délelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjére a fővárosi törvény harmadszori olvasását, valamint a mai napirend le nem tárgyalt pontjait tűzte ki. . , Ezután az elnök az ülést tíz percre felfüggesztette., a Szofiet után áttértek ’ az Interpellációkra. Sándor Pál 1 /•&■% i * * , tummei ó-éétttifl.. . V ^ . * 1 , ■ i ., , } interpellációja» a szénkerdés * • ‘ f ?V .*' A V. _ . . e^ _ , $ Az interpellációt kiadták a földmivelésügyi miniszternek. Czettler Jenő a lórekvirálások ügyében interpellálja meg a honvédelmi minisztert. Kérdi, szándékozik-e intézkedni, hogy a gazdák a lovakat visszakapják, mert különben a gazdálkodás menete megakad. Icsetty Ferenc felemlíti, hogy a fővárosnál nyugdíjazás és elhalálozás folytán mintegy 112 állás üresedett meg, amelyeket a törvény helytelen magyarázata folytán nem akarnak betölteni. Kéri ennek az anomáliának megszüntetését. Szabó Balázs annak az óhajának ad kifejezést, hogy a zsidóság ügye törvényhozási ütem minél előbb szabályoztassék. A vidéki keresztény társadalomnak az az érdeke, hogy a törvényjavaslat még e héten kerüljön benyújtásra és tárgyalásra, de addig is a kormány mondja meg, mmi a szándéka. Azt akarja, hogy a zsidóság a gazdasági, társadalmi és kulturális élet minden terén csak számarányának megfelelő módon képviseltessék. Tankonich János kérdi a közélelmezési minisztert, van-e tudomása arról, hogy május végefelé vidéken ~ ~ lepecsételte a malmokat ~ *- hajlandó-e intézkedni, hogy ez a sérelemiérgősen orvosoltassék és máskor be ne következzék? Második interpellációjában a földmivelésügyi minisztertől azt kérdi, van-e tudomása arról, hogy a legtöbb nagybirtokos messziről hozatott aratókat és a közelben lévő régi aratók kenyér nélkül maradtak. Hajlandó-e ezekről gondoskodni? Végül a honvédelmi minisztert interpellálja meg a falusi kovácsoknak a katonai szolgálat alól való szabadságolása tárgyában. A belügyminiszter júliusra ígéri a fővárosi választásokat . Részleteiben is elfogadták a fővárosi törvényjavaslatot . Sándor Pál interpellál a szénről, Czettler a lerekvirálásokról, Useky a fővárosi állások betöltéséről, Szabó Balázs a „zsidó törvényről” — Legközelebbi ülés pénteken — A nemzetgyűlés mai ülése Egyes számára 1 korona