Magyarország, 1920. július (27. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-10 / 163. szám
r . .................................................................. ^ BUDAPEST, 1920 JÚLIUS 10 /____^ SZOMBAT ~ XXVII. ÉVFOLYAM |(Q.'sZAM Lengyelország/sorsa' Újra orosz peregek lopagolnak Koma* rov alatt és vijjogó gj/mátol£ tu^ak ay’ áldatlan galíciai földe^rehol a/hajárok képe ugyanaz, mint\*£&zxendővel'^elött,ami* kor ugyanezekben a nyári korratakban a két lembergi országút tengelyébeig vihar* zott a gorlicei offenziva. Lengyelország, amely több mint száz esztendőn keresztül ájultan, nemzeti öntudatát veszítve hevert és roppant hatalmaknehezedtek ájult testére,az öt évig tomboló háború után arra ébredt, hogy Oroszország,a Monarchia és Németország egymásután omlottak porba körülötteés a szörnyű romhalmaz között ő volt az egyen független állam, — a kormos, üszkös lengyel földön beteljesedett a fehér sasos lengyel emigránsok álma: a szabad Lengyelország. Ám alig ébredt fel a százéves csipkerózsa-álomból, újabb összeomlás fenyegeti ifjú nemzeti létét. Kelet felől az orosz offenzíva nyomul előre és Nyugaton éhes és sunyi tekintettel várja bukását Csehország. Az oroszok a bolsevizmus zászlaja alatt vonulnak előre, de kétség télen, hogy az előrenyomuló orosz seregek, amelyekben a régi cári csapatok tisztjei harcolnak, éppen úgy nacionalisták, ahogy most egy esztendeje a magyar „proletár* hadsereget" is, minden tisztjével és minden katonájával együtt halálos fáradalmak után csak nacionalista gondolattal lehetett újabb offenzívákra lendíteni. Az orosz katonák a régi Oroszország határaiért, Orosz*Lengyelországért és Besszará*biáért küzdenek, — bizonyos, hogy ez a vezérgondolat, de hogy e gondolat mögött az európai bolsevizmus mekkora veszedel* mét hozzák, azt e pillanatban nehéz lenne eldönteni. Ha a bolsevizmust hozzák, akkor ennek az áradatnak előttünk két gátja van: Lengyelország és Németország. Lengyelország hiába kiált segítségért az antant felé, az angolok és franciák csupán szimpatikusnak találják a lengyel államot, de segíteni rajta nem hajlandók. A csehek pedig inkább a bolsevizmus veszedelmésnek teszik ki magukat, csak megkaphassák Teschent és ebből az önző szempontból nézve a dolgokat, kárörvendve lesik Lengyelország bukását. A németek ugyanakkor hiába érvelnek az antant megbízottai előtt, hogy ha Németország leszerel, számot kell vetni azzal az eshetőséggel, hogy újra felti fejét a német bolsevizmus, az antant politikája nem enged hadsereget tartani Németországnak, talán azért is, mert a hadsereg sok pénzt emészt fel és nem marad fedezet a százhúsz milliárd hadisarcra. Hát nem érdekel senkit az a kérdés, hogy a lengyelek bajában csak a lengyelt csillag hanyatlik-e le, vagy újabb megpróbáltatások várnak egész Európára? Bethlen új plattform alapján tárgyal új pártok ultimátuma a kijelölt miniszterelnökhöz — Tizennégy tagúbizottság döntésre viszii az ügyeket — A1 nagyatádi birtokreform — Ötszáz holdon felüli tízsajátítás, elsősorban a hadviseltek jutnak földhöz, állami hitelt a földülénylőknek, Országos Telepítési Tanács, teljes kártérítés a régi birtokosnak — Iiz új kormány nem érinti a király személye kérdését , Budapest, július 9. (A Magyarország tudósítójától.) A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja tegnap este azt a meglepő határozatot hozta, hogy hajlandó a fúzióra. Ezzel a határozattal uj helyzet állott elő. Bethlen István gróf sánszai, tekintettel a Kisgazdapárt álláspontjára, megjavultak. Időköziben azonban a Kisgazdapárt tagjainak egy része más álláspontra helyezkedet, nevezetesen a kormányzat érdekében most ők tartanaik elegendőnek a két párt szoros szövetségét. Határozatot nem hoztak, csak a ma délelőtt fél egykor kezdődött pártértekezleten tanácskoztak a dologról. Bethlen István gróf ma délelőtt Rubinek Gyula miniszterrel tanácskozott, a Keresztény Párt tagjaival nem, mert velük a tegnapi nap folyamán teljesen tisztázta a maga számára a helyzetet. A Kisgazdapárt értekezletének összeillése előtt a következőkben informáltak bennünket. — A párt hajlandó a fúzióra bizonyos tárgyi és személyi föltételek mellett. A tárgyi föltételek között szerepel: A földreform kérdésében egységes írásbeli megállapodás, amelyben pontosan precízirozva volnának a követendő alapelvek. A személyi fölételekben foglaltatik az, hogy a párt intézőbizottságot választ és pedig minden tíz párttag után egy bizottsági tagot. Eszerint a 102 tagú Kisgazdapárt 10, a 63 tagú Kereszténypárt 6 és a 22 tagú disszidens-csoport 2 bizottsági tagot választhat. A miniszterelnökkel szemben fölállított, követelések. Írásbeli megállapodás arra vonatkozólag, hogy fogadja el a hét pontot a kormányzat alapelvéül; nyilatkozzék a földreform ügyében, hogy elfogadja-e nagyatádi Szabó miniszter tervezetét; a sajtó- és közszabadság védelmét vállalnia kell, ezzel kapcsolatosan tisztázandó a hadsereg szerepe az idevonatkozó kérdésekben. Nyilatkozatot kívánnak továbbá az új miniszterelnöktől, hogy mi az álláspontja a királyi szék betöltésének kérdésében, valamint a demokratikus választójog ügyében. Végül a követelések közé tartozik, hogy a hadügyi, belügyi és földművelésügyi tárcákat a Kisgazdapárt bizalmi embereivel töltsék be. Ezzel az információval szemben olyan értesítést is kaptunk, hogy a trón betöltésének kérését általában kikapcsolandónak tartják, mert ez nem aktuális kérdés. munkat. Amikor a kortítányzó kívánja, akkor társgyaljuk a javaslatot. Hogy az új választójog után vagy az jelölt lesz-e ez, az mellékes, mert a nemzetgyűlés feloszlatására senki sem gondol. Legfontosabb feladat a földreform megvalósítása, melyet sürgősen meg kell csinálni. Alkalmunk volt Haller István közoktatásügyi miniszterrel beszélni, aki a helyzetet a következőkben tárta elénk: " A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjai konzekvens marad eddig vallott álláspontjához és az egséges kormányzó párt mellett foglalt állást, azonban nem abban a formában, hogy kibővített Kisgazdapártot csinálunk, hanem vagy egészen új pártot, vagy újabb közös pártot, amely mindkét párt teljes egybeforrásából alakul ki. úgy látom, hogy a Kisgazdapárt feladta eredeti álláspontját és ma már olyan pártot kíván alkotni, hogy mindenki egy táborban egyesüljön és ez a párt vagy uj nevet vesz fel, vagy a két párt egyesitett nevét viseli, de egységes alapon támogatja a kormányt. — Bethlen István gróffal a mai napon nem tárgyaltunk, mert vele már tisztáztuk a helyzetet. Ha a Kisgazdapárt meghozza határozatát, akkor a bizottság bevégezné tárgyalásait és estére megtörténhetne a pártalakulás, mire a miniszterelnök kinevezése is megtörténhetne a kormányzó részéről. Akár egységes párt lesz, akár szövetség alakul, nem az elnevezés a fontos, a lényeg az, hogy mi nem kibővített Kisgazdapártot, hanem nagy kormányzópártot akarunk alakítani. A Kisgazdapárt ma délelőtt fél egy órakor a párttagok élénk részvétele mellett értekezletet tartott, amelyen a miniszterek közül nagyatádi Szabó István, sokorópátkai Szabó István, Rubinek Gyula, Emich Gusztáv és Ferdinándy Gyula miniszterek vettek részt. A párt államtitkárjain kívül a többi tagok is nagy számban vettek részt az értekezleten. Az értekezlet két óra után végződött. Az elnöki lisztet Rubinek Gyula látta el, megnyitója után felszólalt Bottlik József, Kovács J. István, Rubinek István, sokorópátkai Szabó István, Kereskés Mihály, akinek indítványára a 7 pont közzé mutt második pontot felvették a munkáskérdés rendezését,Patacsy Dénes, nagyatádi Szabó István. Végül akövetkező határozatot hozták: Más tekintetben nagyjában egyetértenek m a, felsorolt feltételekkel. Meg lehet azonban állapítani, hogy a hangulat nagyon ellentétes, mert sokan csak a koalíciós kormányzásba hajlandók belemenni. Ilyen konstellációk között ültek össze értekezletre a Kisgazdapárt tagjai, melynek megkezdése előtt Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter a következőkben nyilatkozott munkatársunk előtt: — Ma délelőtt tanácskoztam Bethlen István gróffal, aki most már voltaképpen a második platform alapján tárgyal, miután az első terv, tudniillik, hogy a másik párt egy része csatlakozik a Kisgazdapárthoz és így alakul meg az egységes kormányzópárt, ez a terv nem sikerült. Most a fúzió alapján tárgyal tovább. A mai értekezleten, azt hiszem, ugyanazt a határozatot fogjuk hozni, mint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja. Úgy gondoljuk, hogy végül szoros koalíció jön létre közös alapszabállyal, közös vezetés mellett és egységes pártfegyelemmel. — Ami az új kormányalakítás feltételeit illeti, nem áll, mintha föl akarnánk vetni a királyi szék betöltésének kérdését. Ez egyelőre ki van kapcsolva. Megadjuk a kormányzónak fentartás nélkül a házfeloszlatási jogot, mert ezirányban annak idején már köteleztük maMa este hét órára levélileg meghívták a Kereszténypártot, a disszidensek két tagját közös tanácskozásra, amelyen résztvesz Bethlen István gróf, hogy az egységes kormányzópártot megvalósítsák. Ezen az értekezleten a Kisgazdapárt megteszi a maga előterjesztéseit, melyet fentebb ismertettünk és ha azok elfogadásra találnak, úgy a fúzió meglesz. A kisgazdapárti kiküldöttek föl vannak hatalmazva annak a kijelentésére is, hogy amennyiben a ma esti értekezlet határozat nélkül oszolna szét, vagy előterjesztéseik a másik két párton ellenzésre találnának, úgy a párt nem hajlandó tovább ez alapon tárgyalni. A Kisgazdapárt kiküldöttjei a következők: Rubinek Gyula, nagyatádi Szabó István, sokorópátkai Szabó István, Meskó Zoltán, Gaál Gaszton, Kovács J. István és Patacsi Dénes. A Kisgazdapárt határozata közelebb viszi a válság megoldását és lehetővé teszi az egységes párt megalakítását, amely mögött a fuzionáló pártok azonban vidéki kereteiket és szervezeteiket megtartják. * « . Jf földbirtokreform Alkalmunk volt nagyatádi Szabó István föld- birtokreformtervezetébe ma délelőtt betekintést nyerni A tervezet a következő alapelveket juttatta a kormányzó tudomásra. A javaslat címe: Tör- Essyes számára 1 korona