Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-21 / 223. szám
Budapest, 1920. kedd, szeptember 21. MAGYAE3ESZAG Egyezmény a közlekedésről a Makó—Baja«?kozt£ demarkációs vonalon Minden termény szabadon átszállítható 20 km.-es körzetben — Az újszegedi iskolák magyar tanerőkkel megnyithatók — Szegeden tegnap írták alá • F / Budapest, szeptember 20. Szegeden tegap délután a főispáni hivatalsain tegner főispán elnöklésével,a szerb ,demarkácionális vonalmenti magyar vármegyékkel a megszállás alatt lévő vámnegyék szert uigfjbizottai között akövetkező / I / f egyezmény jött létre Magyarország és Jugoszlávia között földmunkák stb. végzése céljából a Makó és Baki közötti demarkácioinális vonalon (ideiglenes határvonalon) való átlépés tárgyában. I. Ez az egyezmény csak azokra a személyekre nyer alkalmazást, akik a demarkációs vonalak egyik oldalán valnak és a másik oldalon lévő föld ingatlankának művelői, bérlői vagy tulajdonosai, föltéve, ha ezeknek a földingatlanoknak a demarkációs vonalhoz legközelebb eső része attól legfeljebb húsz kilométer távolságra vannak. Az említett személyekkel egyenlő bánásmód alá esnek az illetőik családtagjai, valamint állandó háztartási cselédei és alkalmazottai. III. Ugyancsak kiterjed ez az egyezmény a tanulókra, nemű termény szabadon átszállítható, csupán a vetőmag adandó vissza a földingatlan területén. VII. A ké szerződő fél kielezi magát, hogy a jelen egyezmény alapján átvitt állatokat, járműveket, szerszámokat, gazdasági felszereléseket , szükségleteket nem fogja igénybevenni (rekvirálni) és azoknak szabad visszavitelét nem fogja megakadályozni és egyúttal biztosítja a munka szabadságát és a jelen egyezmény alapján átlépett személyeknek szabad visszatérését. VIII. Az egyezményben említett személyeknek joguk lesz az illető közigazgatási hatóságok (a város első tisztviselője, az illetékes járás első tisztviselője, főszolgabíró) által kiállított igazolvány alapján a határrendőrségi kapitány, azaz összekötő tiszt részéről kiadott egyszerű igazolójegy alapján a demarkácionális vonalon átlépni. A hatóságok kölcsönösen az átlépésre jogosítottakról kimutatást készítenek és azt kölcsönösen kicserélik. A demakácionális vonalat csak polgári ruhában szabad átlépni, visszatérés esetében az igazolójegyeket meg kell semmisíteni és arról a túloldalon működő hatóságokat értesíteni. IX. ,az újszegedi óvodára és elemi iskolára az a III. Tekintettel a Szeged ésUj-Szeged közt lévő különleges kapcsolatra, kierjed ez egyezmény mindazon városi és magántisztviselőkre, ipari mozisokra, akiket életfentartásuk és hivatásuk a túlsó oldalra utal, valamint az Új-Szegeden élő hét tiszticsaládra is. IV. Ezen az egyezményterületen a kölcsönös közlekedés történhetik gyalog, tengelyen, gépjárművön, vízijáróművöm és vasúton a kijelölendő útvonalon. V. Az első cikkben megnevezetteknek szabadságukban áll párlattal ellátott és fogatolt állatokat, járóműveket, szerszámokat, gazdasági fölszereléseket és szükségleteket, amennyiben ezek a föld megműveléséihez és a termények betakarításához megkívántatnak, valamint egyheti élelmet magukkal vinni VL A monopólium tárgyait kivéve, minden QOTBnn thm Vir ír iir,T:CTg^jTMB”'giwailE5tgg,9*^^ megállapodás, hogy ezek magyar tanerőkkel megnyithatók és fentarthatók Szeged város részéről. X. Ez az egyezmény a saját kormányhatóságok jóváhagyásával lép életbe. A jelen egyezmény fölolvastatván, mindkét fél részéről jóváhagyólag aláíratott. Szeged, 1920. szeptember 19. Bozzay Aladár dr. Torontál vármegye főjegyzője, Arszenovich Miklós Bács vármegye főjegyzője. Nedelkovics Vladimir, ujszngodi határrendőrségi komisszárius, Protich Pál, Törökkanizsa tőszérgardrája. Magyar részről: Aigner Károly ur., Szeged szab. kir. város főispánja, Somogyi Szilveszter, Szeged szab. kár. vár-c® polgármestere, Versőni Endre tb. főjegyző, Csanád vármegye alispánjánál megbízottja, TürrAtedár dr., Bács vármegye főügyésze, Dózsa István dr. főszolgabáró Csongrád vármegye részéről. Jugoszlávia érvénytelennnek tekinti függetlenségét egyezni Olaszországgal Egy mintaater expozéja Belgrád, szeptember 20. juminászter a szkupstinában első beszédét a jugoszláv külkeértekezlet eredményéről. A többi között a következőket : Sok bírálat hangzott el a békeszerződés azon rendelkezése ellen, amely Ausztriának megtiltja a Németországgal való egyesülést. Enélkül a klauzula nélkül azonban Németország, a nagy bűnös, ismét tovább terjeszkedhetnek a Duna és az Adria felé. Az a bíráló megjegyzés, hogy eza klauzula a nemzetek önrendelkezési jogának elvét sérti, helytelen, mert a rendelkezés elővigyázati intézkedés azok ellen, akik magában a szerződésben beismerték bűnösségüket. A vers a illési békeszerződés meghozta nekünk Ausztria és Magyarország eltűnését. Történelmünk következő fázisában minden erőnkkel a tettek mezejére lépünk. A spái tárgyalásokra vonatkozólag közölhetem, hogy július 12-én delegációnk még nem tudta aláírni a pénzügyi egyezményt, mert még végleges döntés nem történt A kereskedelmi flotta felosztásáról elégtétellel állapítom meg, hogy a döntések mind Olaszországra, mind Jugoszláviára kedvezők. Az adriai kérdés európai jelentőségű lett, nem azért, mert sokat vitatták, hanem mert a középeurópai népek érdekeinek záloga. Az adriai ügyben a nekünk kedvező döntést nehézzé tette az az egyezmény, amelyet Olaszországnak a háborúba avatkozása idején kötöttek. Ez az egyezmény, amelyet londoni szerződésnek neveznek, ellentétbe hozott bennünket egy szövetséges nagyhatalommal. Ma már okunk van azt remélni, hogy miként a mi kormányunk, akként az olasz kormány is kész tárgyalni a megoldás érdekében, őszintén kiváltják a megegyezést Olaszországgal, hogy jó szomszédságban élhessünk azzal az állammal, amely szövetségesünk volt és amelylyel együtt ontottunk vért. A mi tengerünkön föltétlen szabadságot akarunk és azt is kívánjuk, hogy kereskedelmi hajóink ne legyenek kénytelenek olasz vitákon áthaladni. A kormánynak a fiumei kérdésben megvan a maga álláspontja és Fiume úgynevezett függetlenségének proklamálását érvénytelennek és meg nem történtnek tekinti. ...... ....... ■...... ....... .....Trrega t Válság előtt a bőripar ... Negyvenöt koronáról sváiig koronára emelkedett a nyersbőr Sziféra — Nincs cserszőftinyag (A Magyarország tudósítójától.) Körülbelül hat héttel ezelőtt a nyersbőr kilója 70 koronáról 45koronára szállott le és már azt lehetett hinni, hogy ne járssuak ez a csökkenése tartós marad, sőt műtatódni fog. A Műbőr olcsóbbodása valamelyes mértékben a cipőáraknál is éreztette hatását, most azonban az utóbbi napokban váratlanul és szinte érthetetlen arányokban szökött föl a nyersbőr ára. . A vágóhidom 90—100 korona, az ára annak a nyersbőrnek, amelyen az állati szőr és vér is rajta van és mire ezt az anyagot a gyárakban földolgozzák, az úgynevezett lábas talpnak 320, a java talpnak pedig körülbelül 450 korona lesz kilója. Ennek a rendkívüli áremelkedésnek főképen az az oka, hogy az utóbbi időben nagymennyiségű nyersbőrt szállítottak külföldre, ugyanakkor az őszi napok beálltával megnövekedett a kereslet, anyag pedig nincs. Ehhez járul még az a körülmény, hogy a bőrgyárak a cserzőanyagokat külföldről csak a legnagyobb nehézségekkel és túl magas áron tudják beszerezni Ugyanakkor a szérahiány is újabb akadályokat gördít a gyárak üzeme elé, úgy hogy ha az állapotok nem fognak javulni, a legnagyobb bőrgyárak kénytelenek lesznek üzemüket beszüntetni. » Felsőbőr iskevés van. Mostaniig szükségleteinket Németországból, Franciaországból és Amerikáiból szereztük be, a valutáris differenciáik miatt azonban a felsőbőr is egyre drágul. Bár a bőrgyárak, amelyek tudvalevőleg egyesítették üzemeiket, mindent elkövetnek az akadályok elhárítására, ma már ott tartanak, hogy a bőripart a legsúlyosabb válság fenyegeti és esetleg aemok alatt újabb óriási áremelkedések történnek. 3 „Szent István trónja nem lehet ugródeszka44 — _ / Bethlen István gróf a külpolitikáról, a királyi kérdésről, az egészséges könyelemváltó erőskezű parlamentről és a Biankáskérdésről Programbeszéd Hódmezővásárhelyen Budapest, szeptember 20. (A Magyarország tudósítójától) Bethlen István gróf, Hómérövásáry képviselőjelöltje, akit a május 26-án megtartandó választáson egyhetingulag hirdettek ki a kerület képviselőjének, miután Friedrich-párti e ellenfele még a jelölésből szükséges ötszáz aláírást sem kapta meg, tegnap tartotta meg programbeszédét. Programbeszádén e nagyszámú társaság kísérte le. Ott volt többek között Petricsevics-Horváth Emil báró államtitkár és Sebess Dénes dr. is. Programbeszédét azzal kezdte Bethlen, hogy a nemzetnek tanulnia kellett azokból a katasztrófákból, amelyekbe került. Évtizedek munkája dőlt a közelmúltban romba. Nem oszthatja azoknak a nézetét, hogy a jelenlegi kormány erélyes fellépése álttál rövidesen visszaszerezhetjük azt, amit elvesztettünk. Hosszas, keserves munka által érhetjük csak el azt a célt, hogy a rombadőlt országot újraépíthessük és a nemzetnek új otthont teremthet" síink. Vagyonilag is tönkre mentünk, elvesztettük drága, értékes területeinket, ki vagyunk szolgáltatva szomszédainknak és ebben a helyzetben, ahelyett hogy a magyar magyarral kézenfogva törekednék a hazát megmenteni, ahelyett irigységgel és gyűlölettel tekint egyik magyar a másik magyarra. Mindenki jogot követel, kötelességet senki sem akar teljesíteni. Egyenlőtlen a verseny köztünk és szomszédaink között. Két nép van ma: győző és legyőzött. Az elsőnek minden joga megvan, a másiknak csak kötelességei vannak. Más cél nem lebeghet beltünk, mint az, hogy hazánkat újból naggyá és erőssé tegyük, a porbasujtott Magyarországunkat újból feltámasszuk. Nem elég hangzatos programot felállítani, volt ebben részünk elég és a hazát mégis élve*** tettük. 1. Egészséges magyar közszellemre van szükség, hogy a magyarság összefogjon és támogassa a kormányt. Arra van szükségünk, hogy erőskezű '* kormány revidtvehozza állami szervezetünket és a termelés újból megindulhasson. Ezt nem lehet olyan parlamenttel megtenni, mely csak a papirost önti magából, hanem olyannal, amely erős kézzel belenyúl a közállapotok helyrehozásába és a tekintélyt és a fegyelmet újból szerephez juttatja. Tekertély nélkül nincs erő, erő nélkül nincs befolyás. . .’ Itt van az ideje átírták, hogy a magyar osztályok között a harihónia helyreálljon, hogy a kormány az ipari munkássággal szembent a megbocsátás politikájának útjára térjen. Meg vagyok győződve, hogy a munkásság belátja, hogy ebben az országban többé nemzetköziséget hirdetni nem lehet. Jó külpolitikát a mai viszonyok mellett meggyőződésem szerint alig lehet csinálni, mert egy ország, amelyben felelőtlen elemek nap-nap áfáit kardjukat csörtetik, szövetségesekre alig talál. Nem lehet addig jó külpolitikát csinálni, mzflt puccsokról, személyeskedésekről van szó. Saját érdekünk szerint kell irányítani külpolitikánkat. Szólt a nagy- és kis-antant közti ellentétről, majd a királykérdésről és ennek során azt mondotta, hogy amíg a külpolitikai orientáció világosabban nem áll és a belső konszolidáció előbbre nem halad, addig nem juthatunk a királykérdés elintézéséhez sem. E kérdés rendezése előtt biztosítani kell azt, hogy Szent István trónja nem lehet ugródeszka senki számára. A pénzügyi kérdésekről is beszélt és a mai választójogról szólva azt mondta, hogy ez a nemzet érdekeinek nem egészen felel meg. Délután háromszáz terítékű bankett volt, mely után Bét idén a tanyákat látogatta meg. Man&SfefO&aataSaoraaneböl Is 1 MpKfipimhn Brilliánse, aranyat, ezüstöt 1 bármely hirdetett árnál drágábban VQSSSiz f Ferenc- körut l. j ^"szabómflhelyemben készült” — őszi mkmkm minden nagyságban raktáron Várady Séta km 4300 KÉV?, Tisraostvár?utca 9?