Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-22 / 224. szám
BUDAPEST, 1920 SZEPTEMBER 22. SZERDA XXVII. ÉVFOLYAM 224. SZÁM Fecskék A kormányzópárt tegnapi értekezletén nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter bemutatta a házhelyekre vonatkozó háromszakaszos törvényjavaslatot, melyet a nemzetgyűlés mai ülésén már be is nyújtott. Ennek a törvényjavaslatnak rendkívüli fontossága szervesen kapcsoló* dik a magyar földbirtokreform korszak* alkotó törvényjavaslatához és tulajdonkép*pen már most megnyitója a magyar föld új korszakának. Tudnunk kell, hogy a kormányzópárt hangulatában, amelyben sok kérdés még mindig ellentétesen súrló dik, a földreform az összeforrasztó kapocs és a kormányzópártban a leghatározottabb szándék nyilvánult meg abban az irányban, hogy a földbirtokreform tető alá hozataláig semmi körülmények között nem bontják meg a pártegységet. Ez a körülmény talán az egyetlen igazán vigasztaló pont a mostani magyar politikában. A földreform, kérdése, ez az új magyar turul, magasra emelkedett és a politikai harcok fölött lebeg. Nem érnek fel hozzá a politika hullámverései, mindenki tudja, hogy Szent István keresz ténysége és a jobbágyság felszabadítása óta a magyar föld felszabaditásának meg* valósítása a harmadik legfontosabb kor* szakalkotó esemény az ezeréves nemzet történetében. Ami a földbirtokreform kér* dése körül történik, az már szinte nem is politikai harc, hanem a magyar föld ösz* tönös ősi megmozdulása, anely természet* fölötti erővel söpör el maga előtt minden más kérdést. _ Az elfolyt rengeteg magyar vér, a szén* védések hatéves szakadatlan láncolata örök érvényű armálist adott mindazoknak, akik a hazáért küzdöttek. A földbirtok* reform minden kiosztott barázdába a haza* szeretet lángját veti ki és a feldúlt hazának Semmire sincs nagyobb szüksége, mint arra, hogy minden fiát önmagához forrassza. Nagyatádi Szabó háromszakaszos törvényjavaslata, melyet ma tett le a Ház asztalára, első megvalósulását jelenti a Földbirtokreformnak. Fecskék, melyek az új magyar tavasz jöttét hirdetik. Az első szakasz arról intézkedik, hogy a készülő földbirtokreform elveinek figyelembevételével halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyeket kell kijelölni és kisebb haszonbérleteket kell alakítani. Ez a szakasz azt jelenti, hogy azok számára, akiknél ez a kérdés valóban nem tűr halasztást, nem lehet és szabad tovább halogatni az érdekeltek igényeinek jogos kielégítését. Természetesen minden esetben a közérdek irányadó és egyéni jogcímek — melyek éppen a közelmúltban gyászos tanulságokkal szolgáltak számunkra — semmi tekintetben nem juthatnak érvényre. öröcaramel- üdvözöljük ezt a három* szakaszos törvényjavaslatot, mert annyi széthúzás és pártoskodás után végre a komoly megvalósulás felé irányítja a magyar politika legfontosabb és legégetőbben sürgős kérdését. A földbirtokreform teljes gyakorlati megvalósítása ebben az évben természetesen már nem lehetséges, ez a háromszakaszos törvényjavaslat azonban nem az elodázását, de éppen gyakorlati kivitelét jelenti a reformnak, abban a mértékben, melyet egyes rendkívüli esetekben a reform sürgőssége megkíván. A tavasz pedig meg fogja hozni a magyar földnek azt a csodálatos metamorfózisát, amelytől ezernyi új erőforrás fakadását várjuk. Házhelyek, haszonhéttetek, indem es törvényjavaslatok a nemzetgyűlés előtt Budapest, szeptember 21. (A Magiyar ország tudósítójától.) A nemzetgyűlésföld ülésén három törvényjavaslatot nyíljtottak be. S agyasáki Szabó István földmivelési miniszter halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kis haszonbérletek alapításáróls .nyújtott be törvényjavaslatot. A javaslat háromszakaszos. Az első szakasz kimondja, hogy a földbirtokreform elveinek figyelembevételével halasztást nem tűrő sürgős esetekben az e végből alakítandó földbirtokrendező-bizottság javaslata alapján a földmivelésügyi miniszter intézkedhet házhelyek kijelölése, az erre szükséges helyek igénybevétele, továbbáis haszonbérletek alakítása iránt. Az adományozásban kizárólag a közérdek irányadó, egyéni jogcímen senkinek sincs követelési jogét. A második paragrafus felhatalmazza a tökfénvelésügyi minisztert, hogy a szükséges szabályokat rendelettel állapítsa meg. A harmadik paragrafus az életbeléptetésről intézkedik. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter —rom már tegnap jeleztük, az indemnitásról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be. A javaslat az 1920: XIV. t.-c. első és második paragrafusában foglalt rendelkezés ere hatályát 1920 december végéig kiterjeszti. A második paragrafusban a vármegyei háztartási költségvetésre vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket módosítja, a harmadik a közutakra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról szól, a negyedik felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az állami kezelésbe átvett erdőbirtokokat terhelő közigazgatási költségeket felemelhesse, az ötödik paragrafus kimondja, hogy állami kiadások idegen értékben csal: a pénzügyminiszter hozzájárulásával teljesíthetők és külföldi valutát csak a pénzügyminiszter szerezhet be, a hatodik szakasz kisebb rendelkezéseket, a hetedik pedig a törvény végrehajtását tartalmazza. g) 1* Ugyancsak a pénzügyminiszter is a szesz megadóztatására vonatkozó törvények és 11 némely rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről nyújtott be javaslatot. Eszerint a termelési adótételek 90 fillérről 100 koronára, a fogyasztási adó kisebbik tétele 90 fillérről 1.60 koronára, nagyobbik tétele pedig 1.10 koronáról 1.80 koronára emelkedik fel minden hektoliter alkohol után. Romániával való közvetlen személyforgalom, valamint a nemzetközi forgalomnak Magyarországon át való vezetése tárgyában folytatott tárgyalások ..... Budapest, szeptember. 21. (A Magyar Táviratos Iroda fdtenj^cf. Jjj^hinek Gyulát kercOedeüni^legfelsőbb gaz*TíttV attak l9ttelyen francia* vezető* alatt Wienben létesített középeurópai forgalmi bizottság elnökének, levezve ‘Gasttonnak azon javaslatára- hogy v. magyar-román közvetlen, illetve nemzetközi forgalomnak Magyarországon át való felvétele ügyében közvetlen tárgyalások indíttassanak. Magyarország kereskedelmi és gazdasági érdekeire való tekintettel hozzájárulván, ezekkel a tárgyalásokkal a magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőséget bízta meg. Ezek a tárgyalások Horváth Károly helyettes államtitkár vezetése alatt e hónap 19-ikén és 20-ikán tartottak, mely tárgyalásokon résztvettek Gaston Leverre, és E. Pepiin■ avívns forgalmi bizottság elnöke és alelnöke, Lion őrnagy, az angol vasúti missziók budapesti képviselője, Christovescu vezérlő felügyelő és a román államvasutak több képviselője, az osztrák Staatsaau für Verkehrwesen képviselői, Jelinek dr. főtanácsos vezetése mellett Walter miniszteri osztálytanácsos, a magyar külügyminisztérium képviseletében Áldássá dr. és Tomcsányi miniszteri tanácsosok, a belügyminisztérium részéről Takács főtanácsos, a pénzügyminisztérium részéről Szitásig báró posta- és távirdaigazgató, a Máv igazgatósága illetékes osztályainak képviselői, Kerg és Neugebauer főfelügyelők vezetése alatt Meg és hahóét felügyelők, végül a Wagon Lits párisi igazgatósága részéről Lemaire vezérigazgató és a magyarországi két képviselő. Ezeken a tárgyalásokon a tervbe vett csatlakozó és átmenő vonatok menetrendjét, díjszabását, mozdony és kocsiszükségletét, az útlevél- és számvizsgálat helyeinek és módozatainak, továbbá a levél- és részben postaszállításnak feltételeit állapították meg A letárgyalt vasúti összeköttetések a következők lennének: 1. Budapestről Nagyváradon és Kolozsváro,- át egy közvetlen háló-, egy és másodosztályú kocsi járatása Bukarestig és fordított irányban mindennap. A vonat indulna Budapestről este S 6-.ikor, Nagyváradra érkeznék délben 12 órakor és Bukarestbe másnap reggel fél 9 órakor. Fordított irániban Bukarestből indulna délután 5 órakor Nagyváradra érkezne másnap délután féll órakor és Budapestre érkeznék reggel 8 óra 95 perckor. 2. Budapest— Szeged—Temesvár—Orsósa— Bukarest közt és vissza naponta két I. és II osztályú új személykocsi közlekednék, mégpedig a következő menetrenddel: Budapestről indulás reggel 8.30 órakor, Szegedre érkezés délután 3.45 órakor, Orsósára reggel 10.30 órakor, Bukarestbe este 8.10 órakor. Ellenkező irányban Bukarestből indul reggel 8 órakor, Szegedre érkezik másrnap délután 2.25 órakor és Budapestre este 9.30 órakor. 3. Budapest—Arad—Brassón öt két I. és II. osztályú személykocsi, amelynek menetrendje a következő: Indulás Budapestről reggel 7 órakor, érkezés Aradra este 6.30 órakor, Bukarestbe másnap este 11.25 órakor. Az ellenkező irányba indulás Bukarestből reggel 6.30 órakor, érkezés Aradra másnap reggel 9 órakor, Budapestre este 8.15 órakor. 4. .4 párisi, illetve esztendei expressz és luxus vonatok csak Wienig közlekedvén , azok folytatására egy közvetlen vonat indulna Budapest—Arad—Brassón át Bukarestbe és fordított irányban. A vonatok hetenként háromszor közlekednének és pedig Wien felől hétfőn, szerdán és pénteken, Wien felé kedden, csütörtökön és szombaton, még pedig már november, esetleg december 1-től kezdve, ami attól függ, hogy a párisi,illetve az esztendei luxusvonatok új menetrendjét mikor léptetik életbe. A vonatokkal Wien és Budapest között három háló, három I. és II. oszt. szalonkocsi, két podgyászkocsi, Budapest és Bukarest között két háló, egy étkezőkocsi, három I- és II. ősz, személykocsi, továbbá egy podgos Vsz.kocsi közlekednék. A vonatok menetrendje a következő lenne: Indulás Páriából, illetve ösztöneiéből este 6 órakor, érkezés Wienbe másnap este 10.35 órakor, indulás Wienből 11.90 órakor, érkezés Budapestre reggel 6.07 órakor, indulás Budapestről reggel 8.9 Egyes számára 2 korosa