Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-26 / 228. szám

sJjjp________ _________________________ BUDAPEST, 1920 SZEPTEMBER 20. VASARNAP XXVII. ÉVFOLYAM 228 SZÁM Inkább Budapest, ront Béc's A földbirtokreform a bizottságok• Szerdán délután kezdik tárgyalni — A kisgazdák és az Omge A törvényhatósági választások■or r» ,/ v , . A bajor miniszter és a nagybetűét Szindikátus képviselője tárgyalásoson folytat, hogy Magyarországot a bajor kis nemi államok ipari és kereskedelmi jürdekeltségébe bekapcsolja. Ezek a tárgyasok azt bizonyítják, hogy Magyarországot rendjéül kedvező földrajzi fekvése, a földjében rejlő csere legelsősorban teszi hivatottá,ogy a balkáni kereskedelem leboiyolitási crak középpontja legyen. Amit azonban is természeti sajátságok szikte törvényszerüleg Magyarország felé hajlanak, Mádig Bécs már megfeszített epvel do!o zik azon, hogy ezt a szerepet magához ragadja# . A mi polit&usaink, akik tilságosan e*foglalják magukat személyi ilyeinkenyreg nem ébredtek annak az igazságnak árudatára, amit Bécs már régen tud,hogy ez a gazdasági szerep fogja eldönteni azt az életbevágó fontos körülményt, hogy a gazdasági katasztrófák után melyik állam fog gyorsabban sajpraállni. A magyarázat szinte magától értetődik. Olyan erőforrásokat kell megnyitni, amelyek eddig kiaknázatlanul hevertek. Olyan gazdasági összeköttetéseket kell teremteni a külfölddel, amelyek kívülről táplálják az országot. Mert az adóprés, hiába csavarjuk inunkszakadtáig, végső eredményében semmi más, saját vérünkkel tápláljuk önmagunkat. Az Úristen ennek az országnak nemcsak háborúkat, szerencsétlenségeket, forradalmakat és belső viszálykodásokat adott, de nekünk adta az európai föld legszebb medencéjét, nekünk adta a Duna hatalmas ütőerét, melyben az európai gazdasági élet vére kering. Amit évszázadokon keresztül a háborúk és pártoskodások rontottak az országon, ezeket a rettentő sebeket mindig a magyar föld természetes ősereje, elpusztíthatatlan, egészséges szervezete forrasztotta be. Forduljunk hát el a háború emlékeinek túlzott, szenvedélyes megbolygatásától, forduljunk el a belső viszályoktól és pártoskodástól és legyünk teljes figyelemmel Wutzlhoffer bajor földművelésügyi és közélelmezési miniszternek, valamint Büding grófnak, a nagynémet szindikátus megbízottjának most folyó tárgyalásaira, melyekben éles vonalakkal domborodik ki Magyarországnak a balkáni kereskedelem viszonylataiban való rendkívüli fontossága. Az a harc, amely Bécs és Budapest között a dunai gazdasági szerepért folyik, nem egyszerű primadonnaharc, neki hiúsági kérdés, nyilvánvaló, hogy szinte az életben maradás kérdése, ki fogja ezt a szerepet játszani? Vannak körülmények, amelyek mellettünk és vannak, amelyek ellenünkszólanak. Mellettünk szól az a körülmény, hogy Magyarország egyrészt kedvező földrajzi fekvésénél fogva, másrészt a jövőben várható termésfölöslegének a külföldi államok részére való átengedésével olyan egészséges gazdasági érdekeltségeket szerezhet magának, amelyre Bécs sohasem számíthat, viszont ellenünk szól belső politikánk ezer apró baja és viszálykodása, amely erről a fontos kérdésről nagymértékben eltereli a figyelmet. Rajtunk áll, hogy ezeket a bajokat megszün tessük és ebből a gazdasági harcból győzelmesen kerüljünk ki. Budapest, szeptember 25. (A Magyarország tudósítójától.) A kormányzópárt tegnap esti értekezletén Teleki Pál gróf miniszterelnök tájékoztatta a kormányzópárt tagjait a kormány munkaprogramjáról. A munkaprogramban, mint már jeleztük, szerepel a megyei és községi képviselőtestületek reorganizálásáról szóló törvényjavaslat is, amely csaknem teljesen készenvárja a nemzetgyűléshez való, benyújtását. A megyei, illetve községi választásokat az általános választói jog alapján tartják meg, de a képviselőtestületi tagokat három kategória közül is elasztják. Az első kategória tagjai közül, amely a képviselőtestület egyharmadrészét teszi, az általános választójog alapján beválasztható minden magyar állampolgár, férfi vagy nő, akire nézve törvényszerű kizárási ok nem forog fenn. A második kategória szerint azok választhatók, akik egy minimális földadót fizetnek. A harmadik kategóriát a virilisták alkotják. A virilistákat is választják, mégpedig négyszer annyi jelöltből, mint amennyi az ő kontingensük. Az így megválasztottak lesznek a virilisjogú testületi tagok. A kisgazdapárti képviselők közül azok között, akik az agrárdemokrácia alapján állanak, meglehetős izgalmat váltott ki az OMGE tegnapi tanácsülése, mely többek között a földbirtokreform kérdésével is foglalkozott. Különösnek és veszélyesnek tartják, hogy az OMGE egészen addig a földbirtokreform mellett volt, amíg komolyra nem fordult a dolog, most ellenben nem találja időszerűnek. A legkevesebb az, amit a haza minden polgára elvárhat s ami a haza boldogulását jelentheti, a földbirtokreform, amely igenis alkalmas, hogy a falun a szociális békét megteremtse. Nemcsak kenyérrel lehet helyreállítani a szociális békét, mint ahogy azt a nagygazdák mondják, hanem földdel, mert a föld kenyeret is teremt. Függetlenül az OMGE állásfoglalásától és az ott visszatükröződött felfogástól, az illetékes bizottságok végre tárgyalni fogják a földbirtokreformot. Értesülésünk szerint a nemzetgyűlés földművelésügyi, közgazdasági és igazságügyi bizottságát szerda délután öt órára együttes ülésre hívták össze a földbirtokreformjavaslat tárgyalására. Ugyanebben az időpontban a pénzügyi bizottság is tárgyalni fog a javaslatról, de külön, mert a pénzügyi bizottság/az együttes tárgyalásba nem megy bele. A Gömbös—Beniczky-ügy — lovagias affér Gömbös Gyula mint ismeretes, provokáltam* Beniczky ...Ödönt annak a beszédnek kapcsán, amelyet Szilágyi Lajos mondott a MOVF-ról a nem-,írtgyűlésen. A lovaglás elégtétel megadása előtt a két fél megbizokali párbajbiróság döntését kérték ki. .. döntés most megtörtént. A párbajbiróság úgy határozott, hogy tovagiás után kell elégtételt adni. Beniczky Ödön Bottlik Józsefet és Sigray Antal grófot, Gömbös Gyula viszont Molnár Béla altábornagyot és Dömötör Mihályt kérte fel segédekül. A segédek vasárnap fognak tárgyalni. A Felébredt Magyarok Politikai Pártja Tegnap este ,hosszas előkészület után megalakult a ,,Felébredt Magyarok Politikai Pártja amelyhez a Friedrich-csoport nemzetgyűlési képviselő tagjai, az Ébredő Magyarok Egyesületének nemzetgyűlési képviselő tagjai, valamint az azonos politikát követő fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok tartoznak. Az alakulás céljai felől megtagadnak minden felvilágosítást, de értesülésünk szerint a cél az, hogy az intranzigenses politikai akciójukat közösen intézzék. További célja az alakulásnak az is, hogy a Kisgazdapártból is szerezzen magának híveket. Értesülésünk szerint az alakuló értekezleten rászívott Hír György kisgazdaképviselő is. Az indemnitás a hétfői Megszavazták az államkincstár megkárosításáról és a vagyonátruházásról szóló javaslatokat — Interpelláció a lakáshivatalról Budapest, szeptember 25. (A Magyarország Jakásítójától) A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt f 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Isván elnő£."*Miután nyolc interpelláció van, azok tárgyalására i/.1 órakor térnek át. Gyömörey György a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a költségvetésről és az állami számvevőszék jelentéséről szóló törvényjavaslatok.• Hermann Miksa, a gazdasági bizottság előadója pedig az 1920. évi népszámlálásról szóló törvényjvaslatokra vonatkozó bizottsági jelentéseket. Harmadszori olvasásban elfogadták ezután a házhelyek és kisbérletekre vonatkozó törvényjavaslatot. Az államkincstár megkárosítását célzó büntettek és vétségekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása következett ezután. A 2. szakaszt Hornyánszky Zoltán stiláris módosításával, a 6-ik szakaszt az előadó módostásával, a 8-ikat az előadó módosításával, a 12. szakaszt az elődó és Hornyánszky Zoltán módosításával, a 13. szakaszt az előadó módosításával fogadták el. Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadták. Felolvasták ezután Horthy kormányzó leiratát Csáky Imre gróf külügyminiszteri kinevezésére, majd áttértek a vagyonátruházási illetékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A javaslatot Őrffy Imre előadó ismertette és ajánlotta elfogadásra. Az értékek után kivetendő illeték megállapítása a forgalmi érték alapján történik. A pénzügyminiszter utasította az összes pénzügyi hatóságokat, hogy a fundus instructussal szemben a legméltányosabban járjanak el. A szociális, célokat szolgáló javaslatot elfogadásra ajánlja. A nemzetgyűlés minden vita nélkül általánosságban elfogadta a javaslatot. A részletes tárgyalásnál Szilágyi Lajos szólal fel a hetedik szakaszhoz. Nyilatkozatot kér a pénzügyminisztertől a vörös hadseregben szolgált jóhiszemű és ártatlan katonákra vonatkozólag. Katonai tárgyú módosításokat terjeszt be. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszer: A bolsevista uralom az államánál helyezkedett szembe, egy párt uralma volt csak, ezért a vörös hadsereg hadműveletei semmiképp sem szolgálták az ország érdekeit. Szilágyi többi módosításához hozzájárul. Ereki Károly: A hadifogságban elhunytakat nem lehet hősi halottaknak tekinteni. Szilágyi erre vonatkozó módosítását nem fogadja el. A nemzetgyűlés a szakaszt Szilágyi Lajos összes módosításaival fogadja el. A 11. szakaszhoz Ugrón Gábor jelent be módosítást a megszállott területekről idemenekültek érdekében, akiket nem szabad kettős adóztatással sújtani. Korányi Frigyes báró hozzájárulása után a szakaszt a nemzetgyűlés Ugrón módosításával fogadja el. A javaslat többi 136 szakaszát , változatlanul fogadja el a nemzetgyűlés Egyes számára 2 korout.