Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

­AGYALOVESZAO Biutepest, 1920. péntek. szfiotévrrt'ber 17. 2 hetik be, ha teljesen asszimilálódnak. Nem zsidó száműzetésről van szó, hanem a zsidóság értékes, becsületes és felszívódott elemeinek teljes bekapcsolásáról a magyar kultúrába, de a magyar kultúrát meghamisítani, kicsorbitard nem engedjük. N­an feszélyez egy cseppet sem, hogy mit mond a liberalizmus A liberalizmusnak nagy áldásai voltak, de ma már a liberalizmus ki­adta minden erejét, miután kifejlesztette gazda-­­ sági erejét. Ha egy erő kiadja energiáját és túl­­­­éli magát, akkor fölösleges olyasmit hangoztatni,­­ hogy nem követjük Kossuthot vagy Eötvöst. Ők­­ nagyon helyesen cselekedtek, amikor a liberaliz­mus álláspontján voltak, de ma már másként kell gondolkodni, a fejlődés más irányokat szabott. Mi igenis liberálisok vagyonnk, amennyiben elismerjük a liberalizmus érdemeit, de nem vagynak liberá­lisaik ak­kor, amikor meg kell érezni az idők vál­tozását. Védeni fog­juk a magyar kultúrát és semmi egyebet nem akarunk. Ha ez a védekezés a liberalizmus ellen van, akkor szakítunk a libe­ralizmussal. (Nagy taps és éljenzés.) A zsidóság fejlődése egyébként most már csak a zsidó nemzeti eszme, a cionizmus irányában ké­pzelhető el. A háború nyomán kialakult ez az eszme, látjuk abból is, hogy Palesztinát odaadták a zsidó nem­zeti államok és azonfelül az antant is elismerte a zsidó nemzeti kisebbség jogait. Nem lehet tehát letagadni, hogy a zsidóság a nemzeti eszme útjára lépett. Elhiszem, hogy Sándor Pál nem cionista és azt is elhiszem, hogy a magyar zsidóság nagy­­része nem cionista felfogású, de viszont ez nem tőlük függ, hanem a zsidó eszme fejlődésétől világszerte. .. zsidók lehetnek jó állampolgárok, de nem mondják, hogy a cionizmus bolondság. Sándor láű’­ és a demokraták közbekiáltanak: De igenis, bolondság! Prohászka Ottokár: Világszerte mutatkozik a cionizmus fejlődése és nekünk mindenáron bizto­sítani kell a magyar szellemi uralmat. Nem tűrhet­jük tovább, hogy Magyarországon nagyobb száza­lékban legyen a zsidóság, mint kívánatos. A régi kormányzat bűne, hogy megengedte Felsőmagyar­­országon keresztül a galíciai zsidóság beszivárgását. Ez óriási nagy hiba, óriási nagy bűn volt a liberalizmus befolyása alatt. Rátér ezután a zsidók katonai szolgálatára. Azok előtt a hősök előtt, akik szenvedtek, vagy meghaltak a hazáért, lettek légyen zsidóik vagy keres­z­tények, egyaránt meghajtja lobogóját a nemzet. Felolvas egy német birodalmi statisztikát, amely szerint az osak­áik-magyar hadseregben szolgált tartalé­kos tiszteik közül m­agyar elesett 27%, zsidó 8%. Az egyetemi hallgatók közül 100-nál 48 ke­reszt­én­y és 7 zsidó hallgató esett el. A jobboldalon zajos közbekiáltások hangza­nak e : Hallatlan! Itt a hiteles satiszttikai Prohászka Ottokár: Ami a legénységi adatokat illeti, a keresztény legénység közül 17,9% esett el, a zsidó legénység sorából pedig 1%. Újabb zaj tör ki, aminek az elnök figyelmez­tetése vet véget. Prohászka: Mindamellett, hogy a statisztika szerint a zsidóság nem kedvelte a frontszolgáte­­tot, az első évben 21.000 zsidó katona közül 6000 kapott vaskeresztet, ezért Németországbam zsidó­­keresztnek is nevezték ezt a kitüntetést, óriási problémája a magyar kereszténységnek a zsidó géniuszból folyó veszéllyel szemben a he­lyét megvédeni. Mindent összefoglalva és így meg­világítva, a numerus clausus kérdését nem vehe­tik jogfosztásnak, támadásnak, vagy kegyetlen­ségnek ezt a harcunkat, ezt a javaslatot, hanem csakis a nemzeti aggodalom kifejezésének, annak a kötelességnek, hogy a nemzetet fel kell rázni, hogy tegyen meg intézmény­esen mindent a maga védelmére. Beszédjét Shakespeare Julius Cesar­­siából vett idézettel fejezi be: — Tiszteli­­és becsüli a zsidó szorgalmat, a zsidó géniuszt és hatalmat, de amennyiben a magyar nemzetet veszélyezteti, létére tör, annak elébe áll. A Ház nagy többsége föláll és úgy tapsolja Prohászkát. Az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Hermann Miksa fejtegeti, hogy a tanszabad­ság és a tanulás szabadsága két különböző foga­­­­lom. Nálunk a numerus clausus kérdésénél pe­dagógiai szempontok vezetnek, de még politikai kényszerűség is szerepet játszik. A műveit nyu­gaton nincs meg a végletekig vitt tanszabadság. Franciaországban például, amely a legszigorúbb numerus clausus híve, csak fölvételi vizsga alap­ján juthatnak be a hallgatók az egyetemre. A li­berális korszak fejlődéséről beszél ezután és ki­fejti, hogy a liberalizmushoz mindjárt megindulás­akor sufjros betegség csirái tapadtak. Ausztria a kettős birodalom fölbomlása ellen minden esz­közzel védekezett. Nálunk korrupt választásokkal erősítette meg uralmát és ezekhez a választások­hoz a már akkor nagyra fejlődött zsidó tőke szolgáltatta az anyagi eszközöket. A nem­zeti vé­delem szempontjából vezettetve, csatlakozik Ber­­nolák indítványához. Elnök javaslatára kimondja a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt tartja és annak napirendjére az illetékfelemelésről szóló javaslat harmadszori olvasását, az egyetemi be­­iratkozásról szóló javaslat tárgyalásának folytatá­sát és végül a javaslat tárgyalásának idejére a Ház tanácskozó idejének egy órával való meghosz­­szabbításáról szóló indítvány fölötti szavazást tűzi ki. Ezzel az illés délután két órakor véget ért. ■fí kormányzó kéziratai Teleki hivatalba lépéséről A hivatalos lap mai száma közli a kormány­zói kéziratokat Rubinek Gyula kereskedelmi mi­niszternek a miniszterelnöki teendők ideiglenes el­látásával történt megbízása alól való felmentéséről. A kormányzó a kereskedelmi miniszternek önzet­len és odaadó fáradozásáért meleg köszönetét fe­jezi ki. Teleki Pál miniszterelnököt viszont ér­tesíti Rubinek felmentéséről és örömének ad kife­jezést, hogy a miniszterelnök egészsége már hely­reállott. Az amerikai elnökválasztás első mérkőzése A demokraták nagy veresége — Hjurdong esélyei javultak —■ Morgan a demokratákat pártolja Budapest, szeptember 16. (A Magyarország tudósítójától.) Az amerikai alkotmány értelmében november hónap első kedd­­­­jén lesz az elnökválasztás, de máris teljes, erő­vel megindult a választási küzdelem és tegnap már megtörtént az első ütközet, amely a repub­likánusok fényes győzelmével végződött. Washing­tonból ugyanis azt jelentik, hogy May­ne állam­ban tegnap folytak le a választások, amelyeken a demokraták megsemmisítő, vereséget szenvedtek. A republikánus kormányzót 60.000 szótöbbséggel választották meg és az összes megválasztott kon­gresszusi tagok, valamint hatósági személyek re­publikánusok lettek. A May ne. állambeli választók elé egész Amerika nagy érdeklődéssel nézett, mert ez az állam eddig a demokraták fő fészke volt. Ilyenformán Harding republikánus elnökjelölt kilátásai nagyon javultak. Nagyon hozzájárul ehhez Wilson népszerűtlensége, továbbá az, hogy Cox, a demokrata elnökjelölt meg Roosevelt alelnökjelölt olyan fegyverhez nyúl­tak, ami nagyon könnyen visszafelé sülhet el. Cox­ és Roosevelt — írja egy ma­ érkezett amerikai lap — azzal a váddal álltak a nyilvá­­­noss­ág elé, hogy a republikánus párt, a Wall­­ Street (tőzsde) segítségével meg akarja vásárolni , a Harding részére az elnöki méltóságot. Az egyik­­ 15, a másik 50 millióról beszél, mint olyan ősz- ö­é­szegről, melyet a republikánusok a választási­­ harcba akarnak dobni A „Wall Street emberé­nek“ nevezi Cox a republikánusok jelöltjét és azt állítja, hogy a Wall Street emberei azért támo­gatják, mert általa akarják rombadönteni a szö­vetségi tartalék­bank rendszerét. Nemcsak Amerikáb­an­, hanem az egész vilá­gon tudják, hogy a jelenben a J. P. Morgan & Co. cég a menyorki tőzsde irányítója, hogy a Wall Street­en az történik, amit Morganék akarnak, fia Thomas W. Lament, aki a Morgan-cégnek beltagja, saját újságjában, a New York Eve­ning Post-ban teljes nyíltsággal Cox és Roo­sevelt mellett foglalt állást. Morganék színvallásának főo­ka az az óriási elvi különbség, mely a reipublikán­us pártot a Nemzetek Ligája ügyében, a demokrata párttól el­­­­választja. Morganék nagy nemzetközi üzleteit je­lentősen megerősítené és biztosítaná a versaillesi békeszerződésben lefektetett Liga-tervezet és na­gyon valószínű, hogy ez az a „közérdek“, mely a világ legnagyobb bankárját a demokraták tábo­rába vezérelte. A Magyarország telefonszámid. Szerkesztőség: 28—51, 18—97 és 94—94. Interurban b. 40. Felelős szerkesztő: József 72—24. Nyomdai telefon József 71—15. Kiadóhivatal: 13—97. Előfizetési ára: Egy hónapra 26 korona, ■*i fedévre 79 korona, félévre 144 korona, egész évre 289 korona. A Lesidvay Mi utcal gyilkos bűntársát is elfogták Budapest, szeptember 16. (A Magyarország tudósítójától.) Kun Sándor­nál, a Z­endvay-utcai gyilkosnál, — mint tegnap megírtuk, — el­foga­dásakor ékszereket és fehérne­műt találtak, tehát nyilvánvaló volt, hogy egyéb bűnök is terhelik lelkét. Kun Sándor ebben a irányban is beismerő vallomást tett. Bevallotta, hogy e hó 11-én betört Viczián Károly belügyi ál­lamtitkár lakásába, ahonnan ékszereket és fehér­neműt vitt el. Innen származik az a belgaművt revolver is, amellyel a gyilkosságot elkövette. Az ékszereket Bányász Lajos tejndebizomán­yosna­k adta el 2600 korona körüli összegért, a többi hol­mit pedig A­tol Lajos István e­uti vendéglősnek hidta át megőrzés végett. Atol L­­a­josnál házkutatást tartottak de a holmit már nem találták meg. A rendőrség a tegnapi nap folyamán előállí­totta Rigó József kocsist, aki Kun Sándornak­­ tett elkövetése után elszakadt nadrágja helyett másikat adott, valamint Hegedűs Manci cseléd­­leányt, akinél Kun Sándor a gyilkosság utáni éj­szakát töltötte. Rigó tegnap tagadta, hogy a be­törésben bármi része lett volna, ma délelőtt azon­ban beismerte, hogy a betöréskor az utcán őrkö­dött s amikor Kunt a lépcsőn lefelé szaladni látta, megijedt és elmenekült. A Lendvay­ utcai villát is együtt szemelték ki, mert ott kedvező zsákmány kínálkozott. Viczián Károly államtitkárt Lassner kapitány ma délelőtt szem­vesítette Kun Sándorral. Az államtitkár a revolverben felismerte tulajdonát. Deák detektívfőfelügyelő és Horváth T. József felügyelő csoportja most dolgozik Kun Sándor további bönlajstromának összeállításán. korona egy-egy száma a kitűnően szerkesztett estilapnak, de az előfizetés 3 hónapra Előfizetni lehet postán a Ma- 70 Korona gyarország kiadóhivatalában, v. személyesen Az Est kiadó­hivatalában, Erzsébet-feörut 20 NEMZETI ROYAL ORFEUM Erzsébet kirnt 31 ♦ Minden este !/18 órakor LUCIA. ♦Urmáíh­Zer­­kovitz operettje, a címszerep­ben Becker Babyvel és 3 Manley, Aegiis, Kremps, The Leughtons, a világhírű artisták Telefir J. 121-88 ❖ Mvillianst ékszert gyöngyit mindenkinél drágábban veti 21 át fen, Király-u. 41 BRITANNIA SZÁLLÓ télikert éttermében . . . ... _ , _ Teréz-korát 3g minden este ifj. Rácz Pali zenekarával hangversenyez Platinát áramonként 350-450 K-ig veszek. GROSS ANTAL József-körút 23, félem. traslakit I Eiea hirdetéssel a IX áruminta -vásárt ín­yen megtekintie­ti. Zafír Soma krreparfflam­ába­l kap egy utalványt, melynek ellenében I drb körömkefét ingyen vagy 2 K-ért egy kondkefét (valódi lószírbe) „ 3 „ egy S­irolókefét cirokból „ * „ egy fanyelű fogkefét „ 6 „ egy kürömikefét békebeli minőségban „8 „ egy surolókefét valódi gyökérből « N­ „ egy ruhakefét valódi ló­szírből 12 „ egy kis seprőt elsőrendű minőségben nussásm fognak kiszolgálni Tűzkő kapható kizárólag viszonteladóknak Strasser Sándor Budapest, VII. Károly­ körut 7. Tel. József 115-45 HOLIBRI Beft Folyó hó 18-án megnyílik SÁNDOR vesetére alatt. Kitűnő konyha, bari fa­lok D. u. zenés uzsonna. A zongoránál Dodi él. Este Torma Tóni hírneves zenerával Jetszik

Next