Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-18 / 221. szám
12 ______________/ MAGYA ROS fi 35 A G Budapest, 1926. szombat, sz,ptembt.p.r IS. Giy{. y js Ugrón támadja a numerus clausust i Hogyan kell megvédelni ezzai a magyar fajt? - Vita a zsidókérdésről a Házban / / fégy órával meghosszabbították az üléseket / JF Budapest, szeptember 17. (A Magtafiország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülésétől, 11 órakor nyitotta meg Rajtvzky Harmadszori olvasásban is elfogadnák az értékforgalmi adókról szóló törvényjavaslatot majd folytatva az eyetvmi beiratkozásról szóló törvényjavaslat tárgyalását." Di®H Vidtor nem fogadja el a javaslatot, mert nem tartja elég radikálisnak. Szerinte tíz évig nem volna szabad megengedni, hogy zsidó az egyetemre beiratkozhassál. A zsidók menjenek kapálni! Szabó Balázs: A zsidó fiatalembert nem kell félteni. A gazdagabb majd kimegy külföldre és elvégzi az egyetemet, a szegényebb pedig gazdasági összetöttetései révén meg fogja találni az elhelyezkedést. A numerus clausus kérdése nem zsidó kérdés, hanem a keresztény magyar intelligenciának kérdése. Ugron Gábor Prohászkával polemizál. Az ország Jeremiását nem a liberális politika, hanem a világháború okozta. Az igazi liberalizmus a demokrácia, amely a gyenge védelmét tűzi ki célul. A szabadságjogokat bántani nem szabad, mert ez a nemzet kárára van. Tiltakozik az ellett, hogy a kultuszminiszter Goga Oktaviánra hivatkozik akkor, amikor azt mondja, hogy a magyar irodalom Arany János óta egyenlő a nullával, ő Eötvös, Berzeviczy, Apponyi kultúrpolitikájának a híve, nem Halleréé. Kétségtelen, hogy az egyetemen nagy a túlprodukció, kétségtelen az is, hogy a destruktív elemeket távol kell tartani az egyetemektől, de ezeket a célokat a numerus clausussal elérni nem lehet. Ellenben el lehet érni az ellenérzéssel. Erélyes intézkedéssel meg lehetett volna szüntetni az egyetemen már a múlt évben a sajnálatos Melókat. Remélhetőleg az idén már nem is lesz szükség ilyen erélyes lépésre. Nekünk kell nevelnünk diplomás embereket a megszállott területek részére és a kultuszminiszter úr álláspontjával szemben hangsúlyoznom kell, hogy a megszállott területekről érkező minden diákot be kell fogadni a magyar iskolába. Ezt kívánja az integritás érdeke, de erről a miniszter úr megfeledkezett. Felkiáltások: Elferdíti a beszédet! Félremagyarázza! A nagy zajnak az elnök figyelmeztetése vet véget. Ugron Gábor: A zsidókérdést a numerus cimsus- sal megoldani nem fogják. Helytelennek tartja, hogy a nőket is kiszorítják az egyetemről. Női orvosokra, tanárnőkre föltétlenül szükségünk van. Hogyan fogják a beiratkozást eszközölni? Mi módon fogják megállapítani a fajt. Hiszen évszázadok alatt olyan összevegyülés történt, hogy az őt- turáni faj tisztéin már alig van meg. Talán fajvizsgáló állomást fognak felállítani? Mert másként azt megállapítani, ki tartozik a zsidó fajhoz, ki a sémi arab, ki a régi turáni, aligha fogják tudni. A nemzetiség szerint is nehéz lesz a kérdés megoldása, mert aki magyarnak vallja magát, az magyar. Tiltakozik az ellen, hogy úgy állítsák be a dolgot, mintha a zsidó faj a magyar faj fölött előnyben volna s igy erőszakos esközökre volna a magyar faj érdekében szükség. A magyar faj föl tudja venni a versenyt mindenkivel. Tessék dolgozni! Körülbelül 1700 ember van internálva bírói ítélet nélkül. Ezzel a szó szoros értelmében tenyésztik a bolsevizmust, mert elkeserítik a lefogott embert és elkeserítik azok családjait. Kétségtelen, hogy különböző irányokban földalatti aknamunkák vannak. Budavári László: A zsidók és a szocialisták közt. Ugron Gábor: Tudok én más irányú aknamunkát is, amint szükséges volt az egyesületek rendőri ellenőrzése. De azután ez a renddel is furcsaságokatszül. A kivételes kormányintézkedésekről szóló törvényt csak azzal a föltétellel fogadta el a nemzetgyűlés, hogy végső szükség esetén él vele a kormány. És most napról-napra egy-egy szabadságjogot törnék le ide, így a sajtószabadságot, melyet már annyira negligálnak a cenzorok, hogy a miniszterelnök úr intervjújából is törölnek passzusokat.A főhiba az, hogy az egyes hatóságok hatáskörét nem respektálják. Ez még forradalmi jelenség, mely ellen védekezni kell. Dolgozni kell hagyni a dolgozni kívánókat és tanulni kell hagyni a tanulni kívánókat. Buiclák Nándor főheraagyalázott szavait igazítja helyre. Az elnök öt percre fölfüggeszti az ülést. Szünet után Gombos Gyula szólalt fel: A kis magyar állam elszigeteltsége mellett, úgymond, szükséges, hogy minél több tanult és képzett fajmagyart exportáljunk különe abból a célból, hogy ők ott a magyar érdekeket képviseljék. Azt látjuk, hogy azok, akik kimenekültek Bécsbe és magyaroknak vallják magukat, az ország érdekei ellen igyekeznek hangulatot teremteni a külföldön. Ezek azonban nem is magyarok. Az összes felszólalók hangsúlyozták, hogy a zsidókérdés intézményes megoldásáról van szó. Nálunk nyíltan meg kell mondani, hogy biztosítani akarjuk a magyar faj szupremárciáját. A statisztika bizonyulja, hogy a zsidó faj elhatal-masodása ellen védekeznünk kell, mert egyébként a második ezredév elején honfoglaló Árpád utódai szolgasorsra juttak. A kommunizmusnak megvolt az az egy nagy haszna, hogy megmutatta ezt a nagy veszedelmet. Kötelességünk tehát törvényes intézkedésekkel végérvényesen és a zsidók érdekében is megoldani ezt a kérdést. A zsidóik egyrészt kvalitásaik révén, másrészt nyugat felé való orientálódásuk útján ragadták magaikhoz a vezetést. Mi turáni faj vagyunk és nem volt bennünk meg az a faji öntudat, ami szükséges lett volna. A zsidóság nemcsak bent, hanem kint is uralja a helyzetet és uralja ma is, épp azért szükséges, hogy észekapjunk és törvé-nyesen biztosítsák a szegény, lerongyolódott magyar faj jövőjét. Mások oka a vesztetelem ttok az volt, hogy a bevándorlás és kivándorlás kérdése nem volt szabályozva. Saját véreink kénytelenek voltak kivándorolni, viszont a nem kívánatos elemek és fajták beözönlöttek az országba. Nálunk bő volt a zsi-dók száma. Ninai kezd Kamberleinre, aki munkájában azt mondja, hogy ha a zsidók számaránya valamely országban meghaladja az egynegyed szá-zalékot, akkor ez már az illető nemzet veszedelmét jelenti. Ez volt a fő oka a zsidók magyarországi elhatalmasodásának. Katonai szolgálata idején már a háború alatt alkalma volt a zsidók háborús tevékenységébe betekinteni. Természetesen a harctéren, működő zsidóatonák ■ előtt meghajtja a zászlót, itt azonban a frontain- Sölti dolgokról akar beszélni. Mikor 1918-ban Oroszországból kezdtek hazajönni a magyar foglyok, az a hír került forgalomba, hogy az orosz bolsevizmusban magyar tisztek teljesítenek szolga-l latot. Csakhamar kiderült, hogyazok az úgyne-vezett magyar tisztek csaknem valamennyien zsiidók voltak. Megállapítja, hogy az oroszországi forradalomban részt vett magyar tiszteiknek 95%-a a voll zsidó. A zsidók túlnyomó többségét látta — úgymond — egyéb vonalakon, a felmentettek soraiban. Megállapította már 1918-b ban, hogy míg az antantországok seregeiben 227 keresztény katonára esett egy zsidó, addig a központi hatalmaknál 56 kereszttényre, a magyar csapatoknál 18 keresztényre esett egy zsidó. Éppen ezért már előre lehetett látni, hogy a háborút az antanthatalmak fogják megnyerni, addig, amíg nem tudjuk elérni az 1.396 arányt, addig nem szabad beszélni ismét libera tarizmusról. A forradalom és a bolsevizmus igazolták a zsidó veszedelmet. A szabadkőművesség nem más, mint a zsidók világuralmi eszköze. Állandóan felvetik a kérdést, hogy mit szól majd a külföld. Sajnos, ma még nincs meg az a szervezetünk, mely a külföldet befolyásolja és informálja. A zordain látjuk azt, hogy a külföld is a kereszténység jegyében kezd kialakulni. Amikor azt látjuk, hogy a magyarság védelméről van szó, akkor nem vár- ■ hatunk azzal, hogy mit csinál a nyugat. Történetleími hivatást vállaltunk, azt tejesíteni is kell. A szabadkőművesség hatalmas erő, a szocializmus is az, de nem becsüli le szóló a magyar faji erőt sem, amely egyedül biztosítja létét. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat az első lépés a maj gyar keresztény fajlétérdekének biztosítására, azt örömmel elfogadja. (Éljenzés a keresztény párton.) Rubinér Gyula kereskedelemügyi miniszter beterjeszti az 1920.évi népszámlálásról szóló tör-j törvényjavaslatot. Ajavaslatot osztályok mellőzéséval kiadták a közgazdasági és pénzgig bizottságnak. Sirtes Dezső a fajvédelemmel és a magyar kultúra érdekeivel indokolta azt az elhatározását, hogy a javaslatot elfogadja. Dszután a tanácskozás megszakításával egyszerű szavazással elhatározta a Ház, hogy az egyetemi beiratkozásokról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az illések időpontját egy órával megtis Szabbitcsík. Énök indítványára kimondotta azután a Ház, hogy a legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt 11 órakor tartja, annak napirendjére az indítvány- és interpellációs könyvek felolvasását, az egyetemi beiratkozásról szóló javaslat folytatólagos tárgyalását és a kérvények harmadik sorjegyzékét kitűzi. Az ülés vége egynegyedhárom órakor. Zlata Fraha Cseko-Szlovákia kártyavár, amely casae fem omlani - Egraemerikai újságíró megfigyelései Budapest, szeptember 17. F raha-nak (Drága Prága) nevezik * rasukat. Ez a becéző név k aztf bia??y mennyire rajonganak Bogáért, hiszik, hogy nincs nála kis^Wb város ksegén. Most, hogy oni?auT^cormányozák a magyar Felvidéket is, a DráatfPrága fontossága, még jobban előtérbe nyoxyim. Az antant *›jtifiia révén gon‘ků skodtak q^éhsdhek arról, hogy fpiárosiaikról mennél többet tudjon a világ. Legutóbb egy anufrikai újságiró irta meg Prászerzett íxtipsztalatait, de azok nem oly gazdagok elismert jelzőkben, mint azok a cikkek., apielyeket ayíírmilt másfél esztendőben Prágával kgjfKgolaflaff olvastunk. Prága kedves, a középkort rokonszenvesen kisugárzó város, de korántsem valami jelentőségteljes és vagyis'Skürii A cseh soviniszták, vagy az irodeáikjaik, mondja az amarikai újságíró, valahányszor Prágáról írtak, mindig Európa legkülönb városait egysorba emették. Ez enyhén szólva, túlzás volt. Prága, mint az új köztársaságnak a fővárosa, természetesen fejlődő, élénk város benyomását teszi. A gazdasági viszonyok jobbak, mint Közép - Európában, emnl, a kedvező előnyei magától értetődően a cseh fővárosban is meglátszanak. Azonban nagyvárosi stílusról, kimondott nyugat európai karakterről az egész vonalon csakugyan, nem lehet szó. Prága még, sok tekintetben egészem vidékies sáros. Általában eléggé kellemes az étel Prágában, de sört ma csak a csehek fővárosában lehet kapni az összes középeurópai fővárosok föözött. A boraik is jók. Kitűnő vacsorát kapni harminctól ötven koronáig terjedő összegért, ami sokszor egy dollárnak sem felel meg. A szállók berendezése meglehetősen vidéki Egyenesen komplikált feladat ötgéni Szállót találat, amelyben például tisztességes fürdőkád van. Az utcák el vannak árasztva katonatiszteikel s különböző uniformists emberekkel — Csetlov Sidovárkia úgy látszik sokkal jobban fegyverkezik a jövő háborújára, mint a többi kis országok. A csehesítő mozgalom visszataszító. A csellók máról-holnapra csehet akarnak csinálni mindenkiből. Aki németül beszél, azzal nem állanak szívesen szóba, sőt egyenesen éreztetik az ilyen emberrel az ellenszenvüket. Leszedték az utcajelző német táblákat, egy csomó utcát más névvel láttak el, úgy hogy sokszor maguk a felvilágosítást nyújtó rendőrök sem ismerik ki magukat. Massaryk népszerű, de csak a csehek között. A németek, tótok, magyarok, akikkel az újságíró Csecho-Szlovákiában találkozott, semmiféle elismeréssel nem adóznak Massaryknak. Csecho-Szlovákia kártyavára— írja az amerikai újságíró — amely előbb-utóbb össze fog dőlni és maga alá fogja temetni Zlata Prahát. Aranyat régiségeket Brilliánst, Sehauteer Benő IWS'S Központi városház, főkapu mellett HOLNAP este nyílik meg MHJESTIC ■TYEREM | StsSner Ki?ssi Erzsébet körút | Restime-művész 44 zenekara hangversenyez Este Pege Károly ás Ha muzsikál KMammelfig Kom, re | Szentmiklóssy Margit hozzátartozóit keresi Felvilágosítást ad Vatyai Vince Miskolcon, Széchényi-n. 139 Ilii ja kin : Ezen hirdetés a IX. Kuminta-vásár . : ingyenes megtekintésére szolgál ■ Zafír Soma kefepavilonjában kap egy utalványt, melynek ellenében : 1 db. Efhrim Mefir méven vagy 2 K-ért egy kenőkefét (valódi létzőr)Q „3 „ egy surolókafét cirokból „ 4 „ egy fanyelű fogkefét „6 „ egy koromkefét békebeli minőségben „8 „egy surolókefét valódi gyökérből „N „ egy rofcakefét valódi lószőrból „12 „ egy kis seprőt elsőrendű minőségben fognak kiszolgálni