Magyarország, 1920. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-20 / 248. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1920 OKTÓBER 20. SZERDA XXVII. ÉVFOLYAM 248. SZÁM A kultúra integritása •Egységes területekbe szerződések az erőszak fegyverével­ szétdarabolhatnak, egy eleven organizm­us végtagjait lenyese­­gethettik, leszaggathatnak élő hajdanujjo­­kat is az egy vérk­eringés fütötte szervezet testeitől, de ne­m szüntethetik meg azokat a tényeket, földrajzi körülményeket, ame* lyek ez­ t, a ízületet gazdasági egységgé al­kották és’s­em irthatják ki azt a szellemet, azt a politikai öntudatot, az együvé tarto­­zandóság ama egy évezreden át rsidegző* dött gondolatát- amely egyetlen mes egysé­gében megbonthatatlan nemzete alkotta a területén lakó népet. Területeinket el­rabolták, de gazdasági integritásunkat kon­­föderációkkal, nemzetközi egyezmények­kel és a politika más egyelő mesterkélő pótszereivel próbálják is mégis valahogy helyettesíteni.­­ A megszállott területeken lévő magya­rok helyzete valahogy­ hasonlít ma az öt­­venes és hatvanas évek abszolutizmusának­ korához. Akkor is el akarták nyomni "a magyar ember magyar érzését, ki akarták vetkőztetni magyarságából, üldözték mind­azt, ami magyar szívében és tradícióiban élt. Akkor is szárnyaszegett volt a gondo­­lat, eltiport a magyar fajiság minden lo­bogó kifejezése és csak titokban élt, izzott az a martin elszántság, amely nem tud lemondani nemzeti érzéséről, a magyarság egységének tudatáról A kultúra volt, — a magyar kultúra az, — amely akkor össze­­fogott minden elnyomott gondolatot, min­­den titokban pislákoló érzést: verseknek elégikus borongása, allegóriák célzatos képei, költemények lánggal égő Szenve E­rdélye, az Arany Jánosok, Tompák, Vörös­­martyak, Jókaiak, Jósikák és Kemények csodálatos erejű és hatású művészete tar­­totta tisztán kulturális eszközökkel, a szó hatalmával, az írás erejével és a betű szár­­nyalásával a magyarság gondolatát. Kormányozhatják csehül vagy romi­­ánul, szerbül vagy németül a politikai ön­­­tudatában és nemzeti érzésében integet Magyarország elszakított lakóit, kiűzhetik iskoláiból a magyar nyelvet és magyar történelmi tudatot, elnyomhatják a nem­­zeti élet minden megnyilvánulását és ve­zethetik szerves életüket Bukarestből, Prá­­gából, Bécsből vagy Belgrádból, magyar marad az, ha egységes egészbe foglalja őket össze, egyetlen érzelmi közösségbe egyesíti őket a magyar kultúra integritása. A magyar könyv, a magyar regény, a magyar vers, a magyar kép, a magyar muzsika, a magyar tudomány: ez az a kulturális integritás, amelyet szerződések­kel nem lehet darabokra szabdalni, nem lehet elszaggatni, ide vagy oda ragasztani. A könyvek lapjaiból árad ez, a dalok melódiájából lángol, izzik, forr, együtt tart és egységesít minden által, amiben a magyar gondolat, magyar érzés, magyar ötlet alkotja az ő remekét. Tartsuk meg, ha kell vívjuk ki a ma­­gyar kultúra egységét, hogy az áttörjön minden erőszakos határon, letiporjon min­den mondva csinált akadályt és eluralkodó jön azon az egész birodalmon, amelyet darabokra téphettek, de amelynek lakói­nak érzés-, öntudat- és gondolkodásbeli egységét még csak érinteni sem tudják. Csináljuk meg a magyar kultúra integritá­sát, tartsuk azt fenn mindenütt, ahová a magyar betű, a magyar könyv, a magyar színdarab el tud jutni, mert ha a kultúrá­­ban egyek maradunk, akkor egyek marad­­­tunk magyarságunkban is. Hét interpelláció a Ház holnapi Ruppert interpellál, azonkívül Ereki — Vasadi-Balogh az egyetemről, Slachta Margit a cenzúrául és a női választójogról — Napirend előtt ,­ Windischgraetz ! Budapesti Október 19. (A Magyarország tudósítójától.) A nem­zetgyűlési holnapi ülésének napirendjén a Lingauer-­ügyben kikütá£tt bizottság jelentése szerepel, k­mit Mikogimrji Jenő fog a Ház tagjaival ismertet­­i.Ennél a javaslatnál, ha Csak Lingauergy részéről nem történik felszóla­lás, számottevő vita nem várható. Annál töb­bet ígérnek azonban az interpellációk. Ez­ideig hét interpelláció van bejegyezve és pe­dig Ruppert Rezső ismeretes interpellációja, Ereki Károlynál­ a miniszterelnökhöz intézett interpellációja bizonyos jogsérelmek tárgyá­ban, Vasady Balogh György a kultuszminisz­tert interpellálja az egyetemi kérdésben, Alachta Margit a cenzúráztak, a női választójog 1.kérdésében elfoglalt álláspontja tárgyában in­terpellál, Nagy Pál pedig a falusi botozás tárgyában. Interpellálni fognak még Forgách Miklós és Tasnádi Kovács Sándor. Lehetséges, hogy a napirend előtt felszólal Windischgraetz La­jos herceg. A nemzetgyűlés munkássága ezekkel az interpellációkkal kimerül, úgy­hogy már pén­teken sem lehetne kész javaslatot a­ m­a letár­gyalt szabadalmi törvényjavaslattól eltekintve a nemzetgyűlés elé hozni. Ilyenformán nagyon valószínű, hogyha a nemzetgyűlést mégis per­­manenciában akarják tartani, akkor addig,­­ amíg a bizottság el nem készül Ferdinándy­­ Gyula belügyminiszternek a holnapi ülésen a városi törvényhatósági és megyei bizottsági tagvá­lasztásokról szóló törvényjavaslatával, legfeljebb az indítványok elmondása és a már beadott indítványok indokolása kerülhet sorra. Mindinkább szóba kerül, hogy a nemzet­gyűlés vegye elő a házszabályok revíziójának kérdését. A bizottság jelentése, mint ismere - tes, erre nézve már régen be van terjesztve, a nemzetgyűlés elé, de a kérdés tárgyalását nem tűzik napirendre. Egyesek tudni vélik, hogy azért nem kerül a javaslat napirendre, mert tartanak attól, hogy a házszabályok szigorí­tása tárgyában hosszas felszólalások fognak történni, mások ellenben abban lá­ják a javas­lat tárgyalásának elhalasztása okát, hogy a volt keresztényszocialisták taktikai okokból nem akarják még most a kérdést napirendre, tűzni. Ezzel szemben azok a kisgazdapártiak, különösen Őrsyék, akik a szigorúbb házsza­bályok alapján állnak, most szeretnék a bi­zottság jelentését napirendre tűzni. Malter törvényjavaslatot a színházadról és a másikról rsnter en megindulna* az'&esemtemua&so*­TM*TM**TM** s» f\ . • Budapest,­októb­er 19. (A Magyari­rszág tudósítójától.) Új tör­vényjavaslat vén 'készülőben ajzínházakra és mozikra vonatkozóan. Ennek megszerkesz­tésére a minissztertanács ■j&ex fölhatalmazást adott Haller I­stván val^is- és közoktatásügyi miniszternek.* A tör vényjavaslatot illetőleg, amely úgy a ^gjjjaazak és mozik tulajdono­sait, mint a­­ művészeket és közönséget egyfor­mán érdekelheti, kérdést intéztünk Haller István miniszterhez, aki a következő­­felvilá­gosítá­st adta: — A törvényjavaslat készülőben van és az a célja, hogy a szóbanforgó intézménye­ket, színházakat és mozikat, erkölcsi és ha­zafias szempontból emelje és teljesen a ma­gyar kultúra szolgálatába állítsa. A színház ezután senkinek az erkölcsét ne rontsa, senkinek a becsületét ne bántsa, erkölcsi nívón álljon, szellemében magyar legyen. A mozi feladatául pedig az szolgáljon, hogy tanítson és ne rontson. Hogy ezt elérjük, úgy a színházakat, mint a mozikat az eddi­ginél szigorúbb felügyelet alá kívánjuk he­­­lyezni. — Ezért van szükség a törvényjavas­latra, amelynek elkészítésén munkatársaim már dolgoznak. Hogy mikor kerül a javas­lat a nemzetgyűlés elé, arról most még nem tudok nyilatkozni. Megkérdeztük a minisztert az iskolák szénellátásáról is. — Erre nézve most tárgyalok Rau Gottlobbal, a szénügyek kormánybiztosával. Hogy szükség lesz-e az idén szénszünetre, arról csak a tárgyalások befejezése után szólhatok. Az egyetemi előadások megkezdéséről így nyilatkozott a miniszter: — Pénteken megindulnak az egyete­men az előadások. Meggyőződésem szerint az előadások megkezdésének nem lesz semmi akadálya. Kétféle ára lesz­ a gá­zn és a villanynak Egykorm­ás villany és jobbmódúaknak, hatvan fillér a kisembereknek Budapest, október 19. (A Malmi&­rszág tudósításától.) Emléke­zetes, nagyba múlt esztendő telén a főváros­nak mekkora nehézségekkel kellett megküz­denie, hogy biztosítani tudja a gázszolgálta­tást. Az idén ezek az akadályok elmaradnak és Budapest lakossága máris nyugodtan néz­het e tekintetben a hideg időszak elé, mert a fővárosi gázgyár szénszükségletének nagy­részét biztosítottnak vehetjük. Mint Hiteles forrásból értesülünk, azok a tárgyalások, a­melyek arra irányulnak, hogy külföldről gáz­szenet kapjunk, már a befejezés stádiumában vannak. A párisi jóvátételi bizottság tárgyalásai alapján Magyarország a német szénvidé­­kekről huszonhétezer vagyon gázszenet kap. A jóvátételi bizottság éppen most foglalkozik a dolgok részleteivel és körülbelül a jövő hét közepén kapjuk meg az­ értesítést, hogy mikor és miképpen kapjuk meg a huszonhétezer vagyon gázszenet. A német gázszénből kétezer vagyont a kormány a vidéki városok között fog szétosztani, húszezer vagyont pedig a fő­városi gázgyár kap. Minthogy a gázgyár rendes békeszükséglete harminezer vág­. ezres szám­ára 2 korosa

Next