Magyarország, 1920. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-28 / 255. szám

Budapest, 1920. csütörtök, október 28. MAGYARORSZÁG Haller István a tanítók helyzetéről Budavári László lett a tanítók egyesületének elnöke Budapest, október 27. (A Magyarország tudósítói­tól.) Az állami ta­­nítók országos egyesülete ma délelőtt közgyűlést tartott Haller István közoktatásügyi miniszter je­lenlétében. A közgyűlésen a kultuszminiszter na­gyobb beszédet tartott a magyar tanítói kar hely­zetéről. Mózes Imre főtitkár megnyitó beszéde után Budavári László fejtette ki, hogy a magyar taní­tóknak százszoros feladatuk van, mert példát kell nyújtaniuk a becsületes és hazafias gondolkodás­ban. Viszont a tanítók nagy munkáj­át kellően kell értékelni az illetékes tényezőknek. Utána Háttér István tartott beszédet. Örömé­nek adott kifejezést, hogy a közgyűlésen oly sok tanító jelent meg. Soha sem ismerte el annak a vádnak igazát, hogy a tanítóság dobta oda magát először a destrukciónak. Ha stabilizálták volna a tanítók helyzetét, kellően segítették volna őket, akkor nem lehetett volna a tanítóságot a vörös káprázattal olyan könnyen megígérni. — A tanítóság helyzete, — mondotta tovább Staller István — még mindig nem stabilis. Még nem kapta meg a tanítói kar a tekintélyt, az anyagi függetlenséget, amelyet ez a hivatás meg­követel. A tanítóknak egyenrangú tényezőknek kell lenniük a pappal és a jegyzővel. Reformokra az elemi iskolák szervezetében nincs szükség. Csak új telkekre van szükség, akik beleviszik az iskolákba azt a szellemet, hogy csak a becsületes munkás embernek lehet tekintélye és helye ebben az országban. Ezután a miniszter felhívta a taní­tóságot, hogy önsegélyző intézményeket alkosson szociális helyzetének javítására. Ennek a mozga­lomnak a vezetését szívesen vállalja. Végül meg­ígérte, hogy minden törekvésében segíteni fogja a tanítóságot. A megjelent tanítók és tanítónők háromezer főnyi tömege nagy örömmel vette tudomásul a miniszter kijelentéseit, azután rátértek a tárgyso­rozat tárgyalására. Bozsik Béla igazgató ismertette a fizetés- és nyugdíjrendezési javaslatot, majd Osztie Béla igazgató az alapszabálymódosítást ter­jesztette elő. A változtatásoknak leglényegesebb pontja az, hogy együttműködésüket határozták el a többi közszolgálati alkalmazottakkal, továbbá a községi ''és hitfel­ekezeti tanítók szö­vetségei­vel. Ez­után az egyesület elnökéül Budavári László taní­tót és nemzetgyűlési képviselőt választották meg. Révész Jenő bankigazgató hirtelen meghalt vérmérgezésben Budapest, október 27.­­ (A Mamsprtffszám tudósítójától.) Ma reggel fél- küilencszídkor a Park-szanatóriumban tragikus kö- MÜ­ We iyek között hirtelen elhunyt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezértitkár,igazgatója, Révész Jenő. A negyvennyölcéves vezértitkár, aki felesé­gével és két gyermekével az Andrássy-út 10. számú háziban lakott, két héttel ezelőtt kezdett rosszul­­létről panaszkodni és tíz napja már nem is járt be hivatalába. Az orvosok eleinte nem tudták meg­állapítani"pontosan "betegségének mibenlétét, csak azt tudták, hogy fertőző betegsége van. Három nappal ezelőtt Verebély professzorhoz ment Ré­vész Jenő és Verebély megállapította, hogy a ve­­zértitkárnak streptococcus-infekciója támadt a torkában,"amely átterjedt a mirigyekre és ez idézte elő a nyakán keletkező daganatot, amelyet Verne­­bély professzor tegnapelőtt megnyitott. Az operá­ció megtörténte után sem csökkent azonban Ré­vész Jenő láza, sőt a tegnapi nap folyamán még nagyobb fokra emelkedett. Beszállították a Park­­szanatóriumiba, ahol Kövessy Géza dr. főorvos, az ismert nevű belgyógyász kezelte. A leggondosabb kezelés és ápolás­ sem segíthetett a vezértitkák­on, akit a vérmérgezés következményeitől már nem lehetett megmenteni és aki ma reggel fél kilenc órakor meghalt a szanatóriumban. Révész Jenő 21 éves korában került a Keres­kedelmi Bank kötelékébe és 27 szolgálati évéből 24 évet töltött a titkárságnál. Tehetségét és képes­ségeit Ján­czy­ Leó­ fedezte­­föl- aki állandóan bizal­mával tüntette ki. Révész Jenőnek, aki nemrégi­ben intézete megbízásából hosszabb időt töltött Olaszországban, nagyobb tranzakciók előkészítése céljából, özvegye és két gyermeke maradt. A tra­gikus haláleset nagy részvétet keltett pénzügyi körökben. Az elhunyt bankigazgatót pénteken dél­után fogják temetni. uj-LlWl a ggm hőenergiáját tökéletesen csakis flflMB ammmt K a direkt e célre szerkesztett ** f*lK »1 ip szab. ZEFIR-légfűtéses foly-ÜB !?É 3s ffl m a cFm toncgökélyhában lehet ki-1 mmm IM g*® fe: be*gi,i­ á,~ Héber Sanflsr ^^AnPtelefón: 47-47. ^Kérjen prospektust ! NAPI _HMEH Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. ..! ” Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. — A Kormányért a közgazdasági egyetem megnyitásán. Az egyetemi közgazdaságtudományi kar folyó hó 31-étől, vasárnap háluelőtt 10 órakor tartja a kormányzó úr őrgplomasága és a kormány jelenlétében a Magyar­ Tudományos Akadémia dísztermében tanévmegnyitó ünnepélyes közgyű­lését. — Váry Albert búcsúja. Megkapó és szinte családiasan meleg jelenetek játszódtak le ma a bu­dapesti királyi ügyészségen Váry Albert dr. kir. fő­ügyésznek, az ügyészség eddigi vezetőjének bucsú­­zása alkalmából. Az ügyészség tagjai reggelre vi­rágcsokrokkal halmozták el Váry Albert szobáját. Tíz órakor egység­ültek az összes főügyészhelyet­­tesek, tistvádaii, ügyészi megbízottak, s az ügyész­ség igazgatójának vezetése mellett a kezelőszemély­zet tagjai. Valamennyien a távozó elé járultak, akihez Polányi Aladár dr. főügyészhelyettes inté­zett búcsúbeszédet. — Most, hogy hozzád sereglettünk — mondta — hogy remegő szívvel mondjunk Istenhozzádot és átadjuk neked ú­travalóul soha meg nem szűnő szerettünket, hűségünket és nagyrabecsülésünket, meghatottság és megindultság vesz rajtunk erőt. Élénk színekkel festette azt a nehéz helyzetet, amely Várynak az ország megpróbáltatása köztien, tisztének betöltése alatt kijutott. Méltatta páratla­nul­ szorgalmas, erélyes és igazságos tevékenységét, amelyért most ez a testület az elismerés pálma­ágát hozza neki. Emelt fővel távozhat — mondta beszéde végén — mert megtette kötelességét. . A jelen voltak megilletődve hallgatták a beszé­det, az ügyészség hölgytagjai pedig sírva állták körül Váry Albertet. A távozó főügyész meghatva mondott köszönetet a meleg búcsúszavakért. — Krassószörény vármegye közgyűlése, Krasnó- Szörény vármegye közönsége október 30-án délután félnégy órakor­­Pest vármegye szék­háza árvaszéki tanácstermében közgyűlést tart.­­ Glatter Józsefet halálra ítélte a rögtöni félfi bíróság. A kommunista összeesküvők ügyében a büntető tö­rvényszék­i rög­tönítélő bíróságra, ma délben egy óráskor hirdette ki az ítéletet, amely Glatter Józsefet ,lázadó bűntettében mondotta ki bűnös­nek és kolilterrötés a Ugli halálra ítélte. Görög Istvánt ugyancsak■ lázadás büntette miatt 16 évi fegyházra ítélték. A halálraítélt Glater József kegyelemért fo­lyamodott. Védője, Kollmann­ Dezső dr., hivatko­zott arra, hogy, a­,vádlott cselekményeiért már ke­servesen megméhődött, amikor öngyilkossági kí­sérletet követett el és súlyos gerincsérülése egész életére nyomorékká tette. A rögtönitélőbirószág ez­után kegyelmi tanácscsá alakult át. .—- A kommunista árvaszéki elnök öngyilkos­sága Prágában. Engel Zsigmond dr. budapesti ügyvéd, aki a dilíahira idején az árvaszéki elnök szendét játszó fóbu’ a bolsevizmus bukása után tud­valévően Cymerszágba szökött és Prágában lele­­petett sérsáhol ügyvédi irodát nyitott. Egymás után látoz­tt napviilágot hirdetései, útlevelek, vizumo­k és kiviteli engedélyek szerzéséről. Prágai jelentés sze­rint az ottani rendőrigazgatóság eljárást indított Engel ellen, majd letartóztatta. Ugyanis alapos gyanú merült fel ellene, hogy több felvidéki lakos­tól nagyobb pénzösszegeket csalt ki útlevél­szerzés és valutavásárlás ürügye alatt. A híradás szerint Engel a rendőrigazgatóság épületében, a károsul­tak jelenlétében,­ a harmadik emeleti ablakból le­vetette magát az utcára és a mentők életveszélyes állapotban szállították a kórházba. Más forrásból származó híradás szerint, a Prágába menekült pesti ügyvéd lakásán lőtte agyon magát arra a hi­vatalos értesítésre, hogy Budapesten élő feleségétől a törvényszék hivatalosan is elválasztotta. — Házasság. Monostori Dezső, az Angolo Magyar Bank cégvezetője, Bélafi­ Jeanettel házasságot kötött. (Mindent különérteettes helyett.)­— ÉU Mi­an a hétfői marhavásár. A főváros ta­nácsának közélelmezési ügyosztálya közli, hogy a hét­­fői, november 1-ei najahavasárt az ünnepre való te­kintettel a szí­ve­mberr'-'f­ára halasztották.­­ Este hét óráig szabad vasárnap koszorút és virágot árusítani. E hó 31-én, halottak napja előtti vasárnapon virágok, koszorúk és sirdiszek (gyertya és mécs kivételével) úgy a vásárcsarnok­ban, mint a piacokon és templomok előtt reggeli 7 órától este 7 óráig árusíthatók. — ^ítélkezik az uzsorabirósági"fl^" uzsorabiró­­ság délelőtt Szedeczky dr­ime cin ölelésével tár­gyalta Bárdos Sám^w^éif^fjarm­er Samu árdrágító visszaélési bümigr­ét. Nevezettek a betonvas kiló­ját Lizauhrízkoronáért akarták árusítani. A bíró­ság mindkettőt h­at-hathavi fogházra, ötven-ötven­­ezer korona pénzbüntetésre, valamint politikai jo­gaiknak három évre írató felfü­ggesztésére ítélte. — Halálozás: Bentum Lajos borkereskedő e hó 25-én 67 ilyés korában histes szenvedés után el­hunyt, délután Skáthirakor temették el. 3 SZÍNHÁZ és zene­ k­­lása.­ Rákosi Jenőnek ez a vígjáték­a, amelyet ma­ iktat a jubileumi ünnepségek sorába a Magyar Színház, mint iiás nem is repriz volna. A meséje, fordulatai otírtés dialógusa, finomságai oly fiúsan hatnak itta, mint hatottak évtizedek­kel ezelőtt, m­ás­kor pedig kényesebb volt a­z ízlés és­­ az igényeik nem is voltak felc­sigázottabbak, de a követelmények válogatósabbak voltak, mint ma. Dumas, Sardou aratták­ a színpadot, a francia és franciás színpadi modor akkor lett úrrá nálunk és teremtett iskolát, amely iskolában nagyon sok jót tanultak a mai modernek is. Rákosi Jenő „Idia“ című vígjátékéban ezt a levegőt hozza magával. Bájos romantikája, alakjainak bravúros rajza, for­dulatos cselekménye, mindig lelkötő, ötletes pár­beszédei abban­­a nyugodt, boldog időben születtek meg, amikor a színház tisztább, üdítőbb élvezetet nyújtott, mint ma, amikor nem annyira a szívün­ket akarjuk foglalkoztatni,mint az idegeinket.­­És az „Ida“ még­sem tévesztheti el hatását ma sem, amit azzal a régi igazsággal lehet megindokolni, hogy ami igazán jó, az mindig jó. Ez a vígjáték pedig számos oly kitűnő kvalitással rendelkezik, amely mostani újjászületése alkalmával is hosszú életet biztosít számára. A Magyar Színház előadásának érdekessége Rákosi Szidi vendégjel lép­te. Egy bá­jos, okos, csupaszív nagymamát ad, azt a figurát eleveníti meg, amely leginkább felel meg kivéte­les művészi egyéniségének. Gyönyörű beszéde, melegsége, játékának apró finomságai magukkal ragadnak. Báthory Géza a címszerepben, egyik legszer­b sikerét aratja. Törzs egy világfi alakjá­ba sok előkelőséget és szívet visz b­ele. Uray ked­ves és mulatságos. Kökény Ilona egy párisi kokott szerepét temperamentumosan játssza. Sárvay Rózsi a fiatal grófkisasszonyt igen bájosan, ala­kítja- Vajda László rendezői munkája elismerést érdemel. (K. I.) —. (Márkus Emília: Magdaléna.) A Magyar Színház —­ mint értesülünk —■ legközelebb bemu­tatja Ec­egaray: Magdaléna című drámáját. A darab női főszerepét Márkus Emília fogja játszani. — (Jojó.) A Városi Színház új operettjének címe ez. Az angol operett magyar színre való átdolgozásával Harsányi Zsoltot bízta meg a színház. — (Drégely Gábor „első 51 drámája.) A Magyar Színház idei első magyar újdonsága Drégely Gábor: Kártyavár címűs drámája lesz. A­ hivatalos hírek sze­­rint ez az első drámája Drégelynek, amely színre ke­­rül. Nem érdektelen annak megállapítása, hogy Dré­gely már szerepelt egy drámával a nyilvánosság előtt, sok-szűk évvel ezelőtt Óbudán, a néhai Kisfaludy Szin­­thá­z mutatta be az akkor még reáliskolai tanuló drá­máját. A darab akkori sikeréből nem­ igen lehetett Drégely későbbi világsikereire következtetni. A színházak és kabarék hírei — (Párisien Grilie) néven .Deák Elemér, az is­mert nevű budapesti bál­tulajdonos) a Revü Színház emeleti helyiségeit, —­ mint velünk közük — noverrá­ber elején teljesen újonnan átalakítva megnyitja­ Ez lesz a főváros egyik legelőkelőbbi vacsorázó helye, hol elsőrangú hazai és külföldi művészek szórakoztatják a közönséget. A csütörtöki előadások Operaház: Windsori víg nők (547) — Nemzeti Színház: Endre és Johanna (517) — Vígszínház: Mi kettően (7) — Magyar Színház: Ida (7) — Király-* színház: Az utahi lány (7) — Városi Színház: San­ T­oy (7) — Belvárosi Színház: Marionettek (7) — Budai Színkör: Taifun (17) — Eskü-téri Színház: A baba (7) — Andrássy-úti Színház: A bölcs király, Mátyás-tér, Bettersbrunn (548) — Revü-színház: A szerelem királya (7) — Új Színház: A szerelem is­­kolája (7).________________ Minden külön értesítés helyett Özv. Buchwald Gyuláné született Grossmann Erzsi úgy maga, mint gyer­mekei, Pali, Teri, Andor, mint alulírottak nevében kimondhatatlan fájdalommal tu­datja, hogy a legjobb férj, atya, fiú, testvér és rokon BUCHWALD GYULA mérnök, vasbútorgyáros f. hó 26-án este, rövid szenvedés után, 53 éves korában, házasságának 24-ik évében, csendesen elhunyt. A drága halottat pénteken, e hó 29-én d. e. 11 órakor iísérjük az új izr. temető halottasházából a családi sírboltba. Özv. Buchwald Sándorné édesanyja, Gussmann Simon és neje após és anyósa: dr. Rosenberg Jenőné, özv. Sebestyén Mórné, Buchwald Béla, F­ Isler Gáborné, dr. Jacobi Béláné, Buchwald György testvérei: dr. Rosenberg Jenő, Eisler Gábor, dr. Jacobi Béla, dr. Jóri András, dr. Görög Imre, Buchwald Béléné, Buchwald Györgyné sógorai és sógornői. Nyugodjék békességben! Részvétlátogatások mellőzését kérjük. Külön villamos */110 órakor a Rókus-kórháznál

Next