Magyarország, 1921. január (28. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-14 / 10. szám
______________________________ BUDAPEST, 1921 JANUÁR 14. PÉNTEK XXVII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM Magyar önérzett©! Fájcómmal, de önérzetesen tűrte nemzetünk a balsors eddigi kegyetlen csa* pásait; fájdalommal, de önérzetesen néz a még ráváró keserves megpróbáltatások elé. Csonkán, bénán, szegényen és elhagyatottan, ránk agyarkodó ellenségektől környe* zetien — de él Magyarország. És csügge* dés nem vesz rajta erőt, mert bizik jö* vendőjében. Ezeresztendős történelmének eseményei bizalomra intik, tanitják. Ezer* esztendős történelmének rendjén sok villa* ron ment keresztül és rettenetes sorsok alatt gyötrődött, de kibírta valamennyit. Életereje győzedelmeskedett s a nagy bu*kások után diadalmas korok verőfénye sugározta be Szent Istvánbirodalmát. Ki* állja a mostani kálváriát is. Viszi a kereszt* jét, de pillanatra sem a halál gondola* tával, hanem a ragyogó föltámadásba ve* tett erős hittel. És a boldog megújhodás megteremtésére irányzott acélos elhatáro zással. Ez az acélos, kemény, férfias elhatáro zás nyilvánul meg Magyarország mai életének minden vonatkozásában. Elhatározás 'a ránkszakadt balsors tűrésére, elhatározás a nemzeti erő fokozására és elhatározás az elveszítettek visszaszerzésére. Magyar ország nem mondott le semmiről. Egy talpalatnyi területről sem. Amit elveszi* tett, azt erőszakkal vették el tőle. Igazság* talanul és botorul. A történelem tanítása, hogy a népek és nemzetek ellen elkövetett igazságtalanságok és botorságok egyaránt megboszulják magukat. A világ már esze mélni kezd arra, hogy a végzetnek is megvan a maga könyörtelen logikája. Kossuth Lajos a nagy nemzeti katasztrófa után a történelem logikájára építette Magyarország jövendő sorsát. És ha nem is úgy, amint ő óhajtotta, a történelem logikája mégis beteljesedett. A magyar nemzet ünneplés formákban tiltakozik a rámért igazságtalanságok ellen. Ünneplésén és halálos komolysággal. Azok a fogadalmak, melyek tegnap a Területvédő Liga és a Nyugatmagyarországi Liga gyűlésén elhangzottak, a nemzet lelkéből fakadt Szilárd akarattal fűződnek össze. Nem adjuk meg magunkat. Nem rezignálunk, nem csüggedünk és le nem mondunk nagy és szent történelmi jo gainkról. Szomszédaink, akik a mi országunk testéből gazdagodtak és vérünkből táplálkoznak, értsék meg, hogy jogunk van a nagy méltatlankodásokra. Nekik is fájna ha levágták volna kezeiket, lábaikat; az ő lelkük is háborogna, ha őket érte volna a magyart halálosan megsebzett igazságtalanság. Ésoaszatképpen a tegnapi gyűlésen elhangzottak a fogadalmak, elhangzanak vasárnap ama négy kőszobor leleplezésé nél, melyek azt fogják hirdetni minden élő magyarnak, hogy amit elraboltak tőlünk Keleten, Nyugaton Északon és Délen, aztvissza kell szereznünk. És Csonka*Magyar* ország mind a négy tájékának határain túl a rabságba vert magyarok imádsága össze* vegyül a Szabadság*fzéren felhangzó fönsé* ges fogadalmakkal. Mert a területeket el* vehette tőlünk az erőszak, de a lelkek ma* gyarok maradnak, magyarokul éreznek, és magyarokul törekednek a magyar boldog* ságára Keleten és Nyugaton, Északon és Délen. Ezen nem változtat, mert nem válttoztathat semmiféle földi hatalmasság. Mapc a felvidéki püspökségekért Scheppa sauneiMS a magyar* fölcegyni fog mellett A Budapest, január 18. itt Magyarország tudósítójától.) Igen fontos és súlyos magyar kérdésben kell dönteni a római Szentszéknek. Amióta a Felvidéket megszállották a csehek, azóta, három felvidéki magyar püspök halt meg és igy három magyar püspöki szék van üresen. Meghalt Párvy Sándor szepesi, Radnai Farkas besztercebányai és Balás Lajos rozsnyói püspök. E püspökségeket be kell tölteni. Ugyancsak püspök nélkül van ma a nyitrai püspökség is, amelynek püspökét, Batthyány Vilmos grófot a csehek méltóságából elüldözték és súlyos terrorisztikai sétaközökkel arra kényszeritették, hogy mondjon le. A csehek e püspökségeket be akarják tölteni és azt vitatják, hogy amikor ők e területeket, birtokba vétték, jogot is nyertek ezzel arra, hogy az e területen lévő püspökségeket ők töltsék be. A magyar kormány és a magyar klérus azonban a legerőteljesebben tiltakozott e minden jogot és törvényszerűséget negligáló tervvel szerviben. E püspökségek betöltésének joga "Ugyanis minden kétséget kizáró módon és a legtisztábban az apostoli magyar király felségjoga. . . -Magyar felségjog ez, nemcsak a Szent Istvánnak küldött Szilveszterbália szerint, amelyet skrupulózus rosszakarattal kétségbe lehet vonni, de mindenesetre annak a konkordátumnak, értelmében, amelyet Mária Terézia a Vatikánnal kötött. A magyar kormány és a magyar klérus semmiesetre sem hajlandó lemondani erről a jogról, amely nemcsak törvényen, de a Szentszékkel kötött szerződésen is alapszik és amelyet a legszigorúbb jogjogászi szempontból sem lehet kétségessé tenni. A legkevésbé hajlandó azonban beleegyezni abba, hogy Batthyány Vilmos lemondása érvényes lemondásnak legyen tekinthető. Megállapítható ugyanis, hogy Batthyányt életveszélyes fenyegetésekkel és a legsúlyosabb terrorral kényszerítették arra, hogy a formális lemondást aláírja, és így e lemondásnaksemmi jogi érvényessége sincs. Püspököt ugyanis nem lehet sem elmozdítani, sem lemondásra kényszeríteni. Nálunk eddig csak három esetben történt meg az, hogy egyházfő önként lemondott, illetőleg rezignált a püspökség fölött, amely esetekben is életében nem új püspököt neveztek ki, hanem csak helyettest állítottak a helyére. Ez volt Mayer szatmári püspök, Ivánkovics rozsnyói püspök és Vaszary hercegprímás esete. A csehek tudják, hogy jogi alapon semmit sem érhetnek el és éppen ezért azzal a fenyegetéssel próbálnak Rómában hatni, hogy amennyiben az ő kinevezési jogukat a Vatikán nem fogadná el, azesetben Csehországban istápolnák a huszita mozgalmat, amely elszalítaná a cseheket Rómától. Schiappa pápai muncius — mint halljuk — teljesen osztja a magyar álláspontot, töböd ízben közben is járt ennek sikere érdekébenRóinóban és mert a magyar kormány és klérus nem hagyja a maga igazát, e kérdés még egyáltalán nincs eldöntve. Pedig a csehek már neveznek is ki e helyekre püspököket, mint ahogy két magyar püspökséget Blaha és Kmetykó nevű tót papokkal akarnak betölteni . :i". . . ,v* - Bálér és Szmrecsányi harca Breyerért — Melyik keresztény párthoz csatlakoznak a nyugatmagyarországiak? — Praznovszky még nem adta át a magyar válaszjegyzéket — Hegedűs Budapesten Budapest, január 13. (A Magyarország tudósítójától.) A keresztényszocialista képviselők ma esti értekezlete felé fordul a politikai érdeklődés. Információnk szerint ezen a tanácskozáson a párthoz tartozó képviselők aktuális kormányzati kérdéseket beszélnek meg és legközelebbi magatartásukról döntenek. Az első kérdés, ami tisztázásra vár, a párt megegyezése a keresztényszocialista munkássággal. A keresztényszocialista szakszervezetek ugyanis vasárnap délelőttre nagygyűlést hirdettek, amelyen a gazdaságiakon kívül politikai természetű problémákkal is fognak foglalkozni. A rendőrség ugyan egyelőre nem engedélyezte a vasárnapi gyűlést, de a szakszervezet vezetőségebízik abban, hogy addigra sikerül a belügyminisztériumnál a főkapitány végzését megváltoztatni. A nagygyűlést megelőzőleg az országos politikai párt a szakszervezettel való kapcsolatát kívánja rendezni . Ugyanis a szakszervezetek egy része elégedetlen az országos párt politikájával és arra törekszik, hogy a politikai párt működését szorosabb összhangba hozza a munkásság követeléseivel. Ennek a frakciónak Székelyi János volt népjóléti államtitkár a vezetője. A keresztényszocialisták egy másik, szelídebb frakciója, élén Szabó József nemzetgyűlési képviselővel, viszont a kormánnyal és az országos párttal egyetértően akarja megoldani a függő kérdéseket. A párt elnöksége és a szakszervezet vezetősége napok óta tárgyal egymással. Úgy látszik, ma este meglesi a döntés és mint velünk közlik, megvan a remény arra, hogy a keresztényszocialista munkásság és az országos párt között perfektuálhatóvá lesz az a szociális program, amelyet a szakszervezetek mint minimumot kivonnak. Szabó József nemzetgyűlési képviselő e kérdésekről a következőkben informált bennünket: — Több mint bizonyos, hogy a ma esti képviselői értekezleten a keresztényszocialista munkásság kívánságait tárgyalni fogjuk. A párt a szakszervezet vezetőségének azt ajánlotta, hogy küldjön ki egy szociális bizottságot, amelyben a párt delegátusain kívül helyet foglalna minden szakszervezetünk részéről két két tag. A kívánságnak a szakszervezetek még nem tettek eleget. A tárgyalások köztünk és Stalter István úr között folynak. Az elvi megállapodás azonban nem várat majd magára sokáig és kétségtelen, hogy mi szakszervezetek továbbra is a politikai párttal együtt fogunk működni. — Ami a nagygyűlést illeti, arra nézve azt Egyes ezám óra 2 korossá