Magyarország, 1921. november (28. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-06 / 249. szám

Budapest, 1921 vasárnap, november 6. 3. AG7AROSSZ 13 SUMMÁZ ÉS ZENE ‘— (Naplemente.) A Vígszínház mai bemuta­tója. Az öregedő férfi szerelmét rajzolja Pierra Wolff ebben a darabjában, az erősen­­­­l­lésnek indult világfiét, aki berzenkedve, erő­szakoskodva, majdnem gyerekes daccal kazo a természet rendje ellen, toporzékol, ragdalódzik, nem akar megvénülni semmiképpen, nem bír bele­nyugodni abba, hogy az ifjúság napja leáldozott, nem­ akarja megérteni, hogy eljárt fölötte az idő s az ablakán beszűrődő fény: bucsuságára az al­konyodó napnak. A Titok és a Bábjáték érzelmes tollú írója nem választott túlságosan eredeti témát A hervadó asszony vagy a­z üresedő hajú férfi régóta kedvelt hősei a francia drámának. Vég­ül­­ Batan­l­ mesteri beállításában láttuk egyik varosatát. Hogy az öregedő szerelmesnek szeren­csés vetélytársa a tulajdon fia, ezt is láttuk­ már és nem új az a megállapítás sem, amely a harc végső eredményeként a diadalmas fiatalság győ­zelmét hirdeti. Ez a harc lehet tragikus is, de Pierre Wolff szepüli a véres összeütközéseket, nála az egész csak egy felszínes, de gyengéd, finom és halk lírai­­játék. Szép, melós­, hangulatos mesájv­édék, amely azonban semmiről meg nem győz. Mert hogy Jaqueline a daliás ifjút választja ezüs­tös fürtű, de hevülő szivü apja helyett, ez nem jelent semmit, hiszen ugyanekkor a nők egész se­rege vetélkedik az őszülő donjuánért. .A lemondás motívuma azonban mélabús akkorddal, rózsák al­­­konyati illatának hangulatával zárja be a dara­bot, ami nagyon hatásos és méltán számíthat tet­szésre, főképp azok részéről, akiknek személyes megtámadtatás címén nem kell meg­óvást emel­niük a vígjátéknak számukra keserű szen­tenciája ellen. Ám a darabnak nem ez a ívese s az éhből leszűrt tanulság a tulaj­donképpeni erőssége, hanem a friss, per­dülő, szellemes dialógus, a párisias levegő, ame­lyet a kitűnő fordítónál, Hei­m Jenőnél híveb­ben éreztetni talán nem is lehet ma mindezeken túl a Vígszínház tökéletes előadása. Ez az a pro­dukció, amely stílusban, a színpad díszében, a szí­nészek elegáns játékában ma a Vígszínházát re­prezentálja, azt a Vígszínházát, amelynek európai siívóját épp az ilyen előadások szerezték meg. És headd nyújtsuk itt a hódolat első szál virágát a Weslemento hősnőjének, Gombaszögi Fridának, de érdekes asszonyt lényének elbűvölő varázsával ruházza fel Jaqueline alakját, amelynek az író elgondolásán túlmenő súlyt és tartalmat ad. Alakí­­tása művészi erővel tartja össze a darab ingadozó szerkezetét és beszédének izgalmas heve drámai feszültséggel telíti a színpadot. Mindezeken felül szép, friss és ragyogó. Az öregedő világfi szere­pében Hegedűs ismét elemében van, mint mindig, amikor beszélőmű­vészetével kell hódítania, amely­nek magyar színpadon ma nincsen párja. Vele egy borban illik említeni Szerémit, akinek rég volt ilyen kedves szerepe. Pompás karakterizáló tehet­ségével ismét feltűnik a mindig kitűnő Makay Mar­git és bemutatkozik egy biztató tehetségű novicius is,­ Bérczi­ Géza, akinek mértéktartó, disztingvált játéka a legszebb reményekre jogosít. Boros gro­teszk játéka és a bájos Korányi Mária mellett em­lítést érdemelnek még: Füzess Anna, Ssormos Ilona, Lázár Mária, Takács Klári és Bánik­­H. F.) — CGerhsart Hauptmann új darabja Berlinben megbukott.) Gerh­art Hauptmannt, a legnagyobb élő német szinam­ik­ót, aki most van dicsőségének tetőpont­ján, akinek műveiből Borosdóban ünnepi ciklust ren­deznek és akit birodalmi elnöknek is emlegettek, most oyan baleset érte, amilyen eddig még nem történt meg­ vele: legújabb színdarabja, amelyet a berlini Lustspiel­­hausban adtak elő, megbukott. „Brauer Péter“ a darab em­e, amelyet szerzője tragikomédiának nevezett el és amelyet már tíz évvel ezelőtt írt meg, de úgy látszik, maga sem tartotta alkalmasnak az előadásra, mert mindeddig vonakodott színre hozatni. A bemutató­ elő­adás igazolta aggodalmait, mert a darab, amely terjen­­gős és unalmas és amelynek főalakja feltűnően emlé­ke siet a szerző Crampton­ mester­ére, meglehetősen untatta a közönséget. A jelenlevő szerzőt azért melegen ünnepelték, de az ováció kizárólag személyének és nem a darabnak szólt.­­ (A jövő hét színházi eseményei.) Irodalmi színházaink műsorát nem élénkíti premier a jövő héten. Hallgat az operettmúzsa is s a bemutatók hete után elérkeztek a repertorr napjai. E hét szom­batján mindössze egy eseményünk lesz, de ez az­után olyan esemény, mely rég fordult elő színházi krónikáinkban. Az Operaház tradicióklkja telített le­vegőjét új opera frissíti fel: D‘Albert „A holt sze­­mek“ című dalműve. A szombat esti premier új­donságának utolsó próbái most folynak.­­ (Kemény Melinda bárónő és Kindrow János klasszikus táncestélye.) November 10-én, csütörtökön délután f­é 1­0 órakor a Pesti Vigadó nagytermében tartja meg önálló klasszikus táncestélyét az ifjú Ke­mény Melinda bárónőt Kindlow János társaságéban.­­ (Sarait Bernhardt u(­ szerepe.) Az örökifjú, nagy francia tragika megint döbbelt, új szerepben lépett a párisi közönség elé és az apa után diadalra segítette mert a fiú. Az új darab ugyanis, amelynek egyik fő­szerepét Sarah­ Bernhardt, a róla elnevezett színházban a múlt héten eljátszott, Maurice Rostar­d, a Cyrano és a 1/Aiglon költője f­ánok műve. Az új darab d­űne „La Gloire", háromfelvár­ásos és nénit az apa művei, ez is versben írott. Kötői* érdekesség", hogy a fiatal Hosteitd a .művész apát állítja szembe teh­eségtelen fiával az új darabban, amelyet a párisi kritika, bár minden kétértelműség nélkül, a ..teljességtelenség ári­­májá“-nak nevez. Hősei a két Wisb­urn, a nagy angol festőművész és a fia- A fiatal Wicburn irigyli apjának hírnevét, de nincs meg hozzá a tehetsége, hogy ő is a'iegsaecízfeesals azt. A művész, aki imádja fiát, látva a fiatalember kínos vergődését, el akarja téríteni szándékától és igyekszik kieszelni arról, hogy festővé legyen, de a Gloire (a dicsőség), melyet a nagy­ művész egyik híres vásznán megörökített, megelevenedik a fiatal Wisburn előtt, megakadályozza öngyilkosságát és biz­tatja, hogy menjen utazni. Az ifjabb Wisbourn el is hagy­ja a szülői házat és két éven át Londonban él tivornyáira, 1.­csapongó életet. De közben lázasan dol­gozott, egész sereg képet festett és műveit megmutatni­­készül atyjának, kinek látogatását éppen várja. Ekkor is­mét megjelenik előtte a Globre megelevenedett alakja, leleplezi előtte mindazokat a vágyakat, amelyek lelké­ben élnek, ez kijeln­ti, hogy az illúziók az öröknek csak fölkínálják­­magukat, való­ban csak a holtakéi lesznek. Ez a jelenés csak fokozza a fiatal stabum­ izgatottsá­gát és mikor apja megérkezik, képek helyett­­ üres vásznakat mutat neki, de lázas szavakkal magyarázza ezekről, miket ábrázolnak a „képek". A kétségbeesett apa erre megfesti a fia által elgondolt képeket, sokkal szebben, mint ahogyan a fiú azokat lázas szavaival leírta és fia műveiként szerepelteti az új képeket. A fiatal ,Wisburn tehát megismeri a hírnév gyönyörűsé­gét, de csakhamar ráeszmél a cselfogásra és kétségbe­­esésében meghal. Utolsó pillanataiban ismét megjelenik e­ St.Je a Gloire és megvigasztalja, 1."jelentvén, h­ogy hogy megérdemelte a halhatatlanságot, mert hiszen apja csupán az ő álmait valósította meg. A francia lapok kritikái a drámai szerkezet fogyatékosságainak megállapítása mellett egyértelműen rendkívül dicsérik a fiatal Rostand választékos stílusát, költészetének meg­kapó, meleg líráját és nagy verselő művészetét, amely­­lyel apja nyomdokaiba lép. Sarah­ Bernhard a Glob­e szerepét­ játszotta. Csupán három jelenete van, de — mint írják, — már csak e három jelenetért is érdemes volt előadni a darabot. A nagy m­­vésmnő hangja ma is a régi frisseséggel cseng, mit sem vesztett csöngésé­ből, nemes szárnyalásából és diadalra vilta a fiatal költőt, ak­i új darabjával egyébként is nagy sikert aratott. — (A „Mámorso­r&pmc.) A Belvárosi Színház legközelebb felújítja Strindberg ,,Mámor‘'-t­, amely a színháznak fennállása óta talán legnagyobb sikerét jelentette. A „Mámor" főszereplői ezúttal is a régiek teszitek: Petiter Attila, Gellért Lajos és Titkos Honii, aki tudvalévően ebben a darabban, Henriette szerepé­ben lépett a primadonnák sorába. _ (A „Rigo­etto...t olaszul adják a bécsi Opera­­ban.) Mielőtt Jeriscza Mária Amerikába utazott, hu­­csúf ellopása alkalmával a Tesco ! olasz nyelven adtaik. Diő a bécsi Operában, igen nagy sikerrel. Most ugyan, csak olasz nyelven fog ott színre kerülni a Rigoletto is, még­pedig abból az alkalomból,­hogy Ivogün Mária, a müncheni Nemzeti Opera magyar születésű művész, neje tog vendégszerepelni. Ebből az alkatomból ugyan, csak borsos hely-áraikat állapították meg, mert egy pá­­holy 12.000, egy földszinti ülőhely az első sorokban pedig 4000 koronába kerül.­­• (A nevető ember — opera.) Esm­erada és Qim­­simodo híres történtté. „A párisi Notre-Dame“ után most Hugo Vietoriik egy másik híres regénye, ,,A ne­vető ember" került az operaszínpadra. A regényből Antonio Lega írt operaszöveget, amelyet Arrigo Ped­­rollo zenésített meg. Az új operát „Htom© elve ride" címmel a múlt héten mutatta be nagy sikerrel a milá­nói Teatro Carcano.­­ (Minden német koloratársuának Janő Ameriká­ba megy.) Ezt panaszolja egy nagy német lap,­ meg­­állapítván, hogy hova-tova minden kiváló német kolo­­ratúra-énekelet elhódítanak a dollá­rok. Am­eri­kában van már Kunz Zelma, Hempel Frida, most indul oda Yoogan Mária és alig tűnt fel egy uj csillag a kolora­­tura-éneklés egén, már ezt is elcsatálozták a yankeek. Ez az uj csillag Megen Sabina, kit most szerződtetett a newyorki Metropolitan Operahou­se. A fiatal énekesnő, akinek magasságban páratlan terjedelmű és nagysze­­rűen iskolázott hangja van, arról is nevezetes, hogy még egy német operaháznak sem volt tagja, csak ven­dégszerepelt Berlinben, Hamburgban, Stuttgartban, Frankfurtiban, de rendkívül nagy sikerei után hiába kínálták meg a német színházak szerződéssel, az amer­­kai ajánlatot fogadta el. Magén Sabina egyébként most ismét Berlinben vendégszerepel és úgy értesülünk, hogy mielőtt Amerikába j utnák, meg Budapesten is be fog mutatkozni. . . (A bécsi cenzúra betiltotta Tristan Bernard egy darabját.) Bécsi tudósítónk jelemül, hogy a csn­­kora betiltotta Tristán Bernard „Baromfiudvar“ című vígjátékának előadását, amelynek a jövő héten lett volna a bemutatója a Józsefvárosi Színházban. A darabnak Parisban nagy sikere volt és Berlinben is hónapok óta szakadatlanul adják. Jamo igazgató a betiltó végzést megfelebbezte és­ végérvényesen a bécsi országos kormány elnöke, vagyis Reumaim polgár­­am­ster fog 11 darab sorsa fetett dönteni.­­ (A Seal­a új évadja.) A világ legnagyobb opera­­színháza, a milánói Scala, az utóbbi években zárva, volt, a jövő hónapban azonban megkezdi új évadját, ilm­dy egészen n­a­g­y s­zuhísunak ígérkezik. A hatalmas­­színház épület­ét teljesen renoválták és jelentős újításo­kat végeztek a nézőtéren is. Átépítették többek között a zenekar helyét is úgy, hogy a Scala orkesztruma less­ a legmodernebb egész Európában. A zenekar ugyanis egy gépezet segítségével dsülyesztető lesz, viszont olyan műveknél, amelyeknél a sülyesztett zenekar nem in­­dokolt, az egész fölemelhető lesz. Az évadnyitó darab Verdi „Palstaff" cmű operája tesz, amelyet Toscanini, a leghíresebb olasz dirigens fog vezényelni. Az évad első felében a következő jelentősebb művek kerülnek előadásra: Parsifal, Rigoletto, Godunov Boris. A szevifia* Koifcéív és A nürnbergi mesterdalnok* Az első újdonság Ildebrando Pizetti „Debora és Sama*‘ című operája lesz. — (A modern magyar költők estéjét) — mely ta­valy olyan szép sikert aratott — az idén megismétlik. A­z estén Jászai Mari és Hevesi Sándor bevezető előadásai után Péchy Blanka fogja Adyr és Babits költészetét megszólaltatni. A kisérő zenét az idén is Molnár Antill írja és Battka László gordonkaművész interpretálja. A koncertet november 27-én este 8 órakor tartják meg a Zeneakadémia negytáranébol. A, azisszeássab és kabarék bármi­ t (A Vifesziíthái jövő hetét) a szénhis szen­ssáetta újdonsága, a Naplemente dominálja. Kedden és szom­baton a Hazatérést, csütörtökön este és vasárnap dél­után a Falu rosszát adják. Szombat délután tréjiszek­i előadásul rendkivül ráérsékelt helyárakkal az Ördög kerül színre.­­ (A mai, szombati előadások már a régi rend szerint,) tűnt a Király., Magyar., Belvárosi és Blaha Lujza-színházban este 7­0 óraton, az Andrássy.uti Szin­­háziban pedig nyolc órakor kezödnek. Ugyancsak visiszsiáll a régi rend a holnapi, vasárnap délutáni előadásokra von­atkozóan is, mnennyiben a Király., Magyar., Belvárosi és Blalm Lujza.avnh­ázban délután 3 órakor, az Andrássy­ úti Szntházban pedig 3­7 óra­­kor kezdődnek az előadáso­k.­­ (Royal Orfeum.) Vasárna­p délután 3-4 óra drog előadást tart a Royal Orfeum, amelyen fellépnek a világjű­rű új varíció számok: Misa Arizona, a japán Yuku­os, The 4 Nollers. Ezenfelül a teljes délutáni műsor keretében premierje fe lesz Sarkadi Aladárnak és Solti Herminnek, ak­ik Kőváry Gyulának doktor úr rendelő című énekes láthózatát Hi.ii­tepreek fel először a témnap délután. _ —■ (Piceaver vendégjátéka) és a Budapesti Szim­­fónikus Zenekar bemutatkozása különös jelentőséget kölcsönöz a Városi Színház következő heti műsorának, melyen négyszer szerepel a diadalmas Reichstadti her­ceg. Hétfőn Bánk bán megy K­örnyai Bélával a cím­sze­repben, kedden a Bohémélet után műsoron a világhírűi vendégművésszel, Piceaver Alfréddal és Aquila Adlif Adelinával, pénteken a Cremonai hegedűs nemzeti gyász miért elmaradt felújítása következik a Bajazzéki kar, vasárnap délután pedig a Trubadúrt adják. Va­sárnap délelőtt 11 órakor tartja első hangversenyét a Városi Színház megbővített zenekarából alakult Buda­pesti Szimfonikus Zenekar, mely Ábrányi Emil vezetés­­ével hézagpótló szerepet tölt be zenei kultúránk ter­jesztésében. A műsoron Beethoven III. Leonóra nyi­tánya, Mozart G-moll szim­fóniája és Tsehalkovszky VI. (Pathelique) szim­fóniája szerepel.­­ (Megjelent a ,,Színházi Élet"-V­ Incze Sándor népszerű hetilapja. Előfizetési ára negyedévre 120 ko­rona. 20 korona portó hozzácsatolása eltenében, visz­­szamenőleg az egész évi magjelent példányokat in­gyen küldjük. — (Szombaton, vasárnap és hétfőn) este 9 órakor ikerül színre a „Gyengédség“ a Renaissance-szín­­házban. A nagyszerű Bataille-darab sikere mu­ Itán sorakozik a Budapestet­ eddig híres tett nagy francia sikerekihez: a Nászindutorhoz, a Tolvajhoz, a Baccaral­­hoz. A siker fenészeszi a francia színházi kultúra és játék stílus legelőkelőbb képviselői: Góth­­Sándor és Góthné Kertész Ella. — (Mindenki dicséri,­ aki látta­­az Intim­­kabaré érdekes és mulatságos új műsorát. Jegyek 8 napra előre válthatók a pénztárnál, Teréz­ konti 46. — (Ingyen mehet fel a Várszínházba! akár a­­ csőn, a szerpentinen, akár pedig a riklón, mert a szín­­házjegyek ingyenes simómenetre is jogosítanak. Szom­baton és vasárnap este a Mátyá­s szerelme folytatja­ sikereit, vasárnap délután a Sárga cetkő kerül szilire, Bihary Sándor vendégfölléptével. Hétfőn a Vasgyáron van műsorra törve , aztán a Folt, amely tisztit.tat. Felhő Klárival és az Iglói diákokkal váltakozik a Mo­­tyárs szerelme.­­ (Sziklai Jenő felsőbb tánciskolájában) VI., Andrássy.ut 67., november 1.én kezdődő kezdő és haladó kurzusokra be leh­et íratkozni. Shymi.k­urzus. K­ölőnórarenészó exkluz­- társaságoknak. TanitáS' égisz nap. Értékezvá lehet dételődt tiz órától A hangvszMayfíllalatok és zeneiskolák hírei — (Vasárna­ délután) 3 órakor kezdődik a jmtekelőadás a Zeneakadémiában. Jegyek Bárdnál és a pénztárnál. — (Burján Károly kamaraénekre) november 8.iki hangversenyének műsora: Massnet: Werther-ária, Indrich: Szerelm! álom, Verwelkte Blüten, Sebestyén, Gy.: N­aelte des Geliebten, Gautmann M.: Jó éjszakát, Cornélius: Auftrag, Hoffmeister: Szerenád, Zemlinsky: Vasárnap, Neumann.- Emlékezéseát, Verdy: Ernani-ária, Mascagni Amico Fritz­ ária, Strass Richard, Morgen Allerserien. Jegyek Bárdnál­l(Piceaver kamaraénekes) hangversenye nem r­ov­­­ember 6-án, hanem november 24-én lesz. A hatodi­kéra megváltott jegyek 24-re érvényesít. Jegyek Ró­zsavölgyiitél­­et JB?.wft 196 Mária tahitiin mww.» 11-án. 11 , . amuimwa a ° «rv« ■■ i­ ..........................................

Next