Magyarország, 1924. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-29 / 24. szám

. ..... \¥f........................... V Át­a. 500 t­orona MAGYARORSZÁG * BUDAPEST, 1924 JANUÁR 30. SZERDA XXXL ÉVFOLYAM 25. SZÁM h——........... -acsrvi M.im-^asasr'ra ,, iMiill,^iir,w.aVJs^»F~.rj-'s^.nT^virrw~w"-—..................................... nmnmriB A miniszterelnök feltűnő tanácskozása PakWe! Hír a szocialista vezér készülés­iemdeai útjáról. — A mfi^szterelnék holnap a házSian a kisIssuMé’Si (A Magyarországi tudósitójától.) Bethlen István gróf minisztereln­ök ma délelőtt megje­lent a Házban, ahol végighallgatta a kultusz­miniszter beszédét és jelen volt a belügyminisz­ter beszédének nagyréténél­ is. Nyugodtan ült helyén és egyetlen közbeszólást sem tett. A Ma­gyarország munkatársa később kérdést intézett a mini­szterelnökhöz, hog­y felszólal-e az in­­demnitás vitájában. — Nem szólalok fel, holnap azonban vá­laszt adok Bíró Pál interpellációjára. Bíró Pál a külföldi kölcsön ügyében jegyzett ma be in­­terpe­lációt. A folyosón nagy feltűnést keltett, hogy a Miniszterelnök ezután Peidl Gyulával, a savelá­ demokrata párt vezérével együtt be­­ment dul,,­obos­zobájába, ahol mintegy negyedóráig tanácskoztak. Ami­­kor Peidl elhagyta a miniszterelnök dolgozói szobájnt, a Magyarország ■mnnknlársa kérdést intézett hozzá, hogy a miniszterelnökkel foly­tatott tanácskozása, amelyhez a folyosón rög­tön messzemenő kombinációkat fűztek, összefüggésben van-e a miniszterelnöknek Ramsay Macdonald-nal folytatott londoni tárgyalásaival és Peidl, hír szerint, készülő ' ' londoni útjával Peidl kitért a­ válaszadás elől és csak any­­nyit jegyzett meg, hogy magánügyben tárgyalt a miniszterelnökkel. Londoni útjára vonatko­zóan azonban kijelentette, hogy már három héttel ezelőtt szó volt londoni átázásáról, ebben a pillmatban azonban e tekintetben sem tud pozitívumot nátaláni. Valószínűnek tartják, hogy a minis­zerel­­nök és Peidl között még folytatása lesz a mai megbeszélésnek. Katedra és hordó Zárszó ötletéből uta a magyar kultúra került, a nemzetgyűlés asztalára. Oázis­os idegnyugtató ebben a Házban, a­mi har­sány indulatok és személyi féktelenség vezetnek mostanában. Klebelsberget­ érte a szerencse, hogy beszélhessen a magyar kultúráról és a sors, hogy ezt a magyar kultúrát megvédje olyanokkal szemben is, akik a háta mögött ülnek. Van abban va­lami fátumszerű, hogy éppen egy szélsően konzervatív párt minisztere védte meg a Ház nyílt ülésén Adyt, Csók István, Va­­szaryt, a megújhodott Nemzeti Színházat, a mai magyar irodalmi és művészeti élet legjavát. Neki kellett figyelmeztetni arra, hogy a kereszténység nem vállalhat közös­séget a kurzus-irodalom és művészet poli­tikai jelszavainak tátongó ürességével. Neki kellett megmagyarázni azt, hogy minket éppen az­ választ el a Balkántól, hogy" itt igenis­ melegágya, értő és szerető, közönsége van a nyugatival egy vér, egy test mai magyar művészetnek. Ennek így kellett lennie. Esedékes volt, hogy miniszteri székből leckéztessék ö­n eg­y kurzust. Ennek így kellett lennie, m­ert hiszen a kurzus, az első viharos idők­től eltekintve, még­sem tudott végig a maga embereivel kormányozni, akarva, nem akarva kénytelen volt kölcsön kérni értékeket. , ■ ( ' És a­hogyan a­­ kurzus rá van utalva a­ Klebelsbergekre, éppen úgy a Klebelsbergek is, saját műveltségükre és kultúrájukra, amit ha cserben hagyják, erkölcsileg és szellemileg elporlanának. És éppen ezer­ volt és kellett megtörtén­nie, hogy Ady Endréről és a képzőművé­szet Ady Endréiről, de a szavak és a ké­pek egész Új Magyarországáról is ma olyan melegséggel és annyi megértő helyt­állással beszéltek miniszteri székből, mint a régi szabadelvű Magyarországon talán soha. Készséggel elismerjük: Klebelsberg in­kább tartja a lépést a modern magyar élettel és az új magyar tehetségekkel, mint bármelyik liberális elődje. Ha például rágondolunk arra, hogyan tört még egy Tisza István is pálcát Rippl­is rónai fölött és milyen bürokratikusai), sivár és milyen kongóan üres volt a liberális munkapárt irodalom és mű­vészpolitikája, akkor el kell ismernünk, hogy — nehezünkre esik ezt éppen nekünk leírnunk, de mert mégis ez az igazság, hát leírjuk — haladtunk. Klebelsberg m­ai beszéde iskolás pél­dája annak, hogyan lehet valaki egyszerre jó magyar és jó keresztény, sőt jó konzer­vatív, de úgy , hogy egyben szeresse azokat az új tehetségeket, amelyek akárhogy destruktírozzák és szidalmazzák őket, mégis csak a magyar jövőt, sőt a magyar élet, integritását jelentik. Haladás ez nem­csak a Bau­er Istvánokkal, de még a régi munkapárttal szemben is. Ma egy emelke­dett világnéz­et csatázott a Házban és végre hallottunk miniszteri székből is olyan igazságokat, a­melyek igazságok maradnak a miniszteri széken kívül is. Nem vagyunk benne bizonyosak, hogy egy titkos szavazáson a miniszter mai be­széde többséget kapott volna a Házban, sőt talán saját pártjában sem, de annál bizonyosabb, hogy vele szavaz az új Ma­gyarország legjava, mai beszédét helye­selni fogják azok, akik tudnak és dolgoz­nak. Íme egy nap, amikor a katedra győ­zött a hordó ellen. Rabovszky Iván belügyminiszter állandó vihar közben védte pálinkáját x’­Mm­at az»etödsohtól « minden szálba képiétt. — H rnfmczív?** c kotftirAin utáni Jnagyarországnöt. — Beesődét több ízben ma.asszalzitá­lta a • baloldal xafos tiítattasása .A Ma­jjjavvr'd­áif h.'dósn­ój,k­öl.) A nt-k­iaetgyű­­­lés mai ülésén az Indemnista vitájáig » Kleinth­berg kultu­szminiszter után •*- erről külön cikkünk tudó­sít — Rakovszky Iván belügyminiszter szólalt föl.. Beszédét­ a következőkb­­ n közöljük: J Rakovszky Iván belügym­inissiter . Nem követhet! azt a módszert és nem követheti is ródszorban és rendszertan azokat, akik belügyi kér­désekkel­­ foglalkoztak, mert azt tapasztalta,­­hogy a belső rend kérdésénél egyetlen egyszer sem­ hozattak elő a maguk általánosságában a kérdések. Nem be­­szé­lek célokról, tanácsokról, k­ifitekről, hanem este egy konkrét esetet, 1iprólékos esetet hoztak elő és így torzképet­ állítottak a nemzet elé az ország belső helyzetéről. Így nem alkothat, a hallgató helyes képet és ha­ ezt követné, akkor tévedés volna az ő védekezése is. A maguk egészében kell az egyes konkrétumokat beállítani és akkor lehet a­z arányó- hát a helyes mértékben meglátni és megállapítani, hogy milyen hibák és intézkedések történ­tek a múlt­ban és mit ks kell tenni a jövőben. Elsősorban a konszolidáció a belső rend helyreállításának kérdésével kívánt foglalkozni. Itt hangzottak el a legsúlyosabb vádak. Azt mondták, hogy a belügyi kormány veze­tője gonosztevő, semmit sem teás a rend helyreállí­­tása érdekében­.­­Ellenkezőleg gonosz indulat-hól­y teremtett olyan rendszert, amelyekben bűn­­­­ők büntetlenül maradnak. Pe­­pper Sándor : Sajnos, ez igaz. R­akovszky Iván belügyminiszter: A vádat­­há­rom elemre bem­tje szét. Kritika tárgyává tétettek e régi­ idők eseményei. a kommü­i­­tár bekövetkezett eseményei­, 2. a közelmúlt és a jelen eseményei, 3. hogy a jövendő szempontjából milyen intézkedésü­ket­ szándékozik tenni. Vtánsatér tehát a kommü­n után bekövetkezett különböző esemé­nyekre. Akkor tényleg lezajlottak különböző at­rocitásoknak nevezhető események. Akkor megtörtént és súlyos kritika alé eső dol­gokat a neatródgyűlés egyes tagjai nem egészen igazság­."Itt tártak fd. Azok a képviselők, akik a régi eseményeket felolvastál, itt, azzal a követelés­­se állottak elő, hogy íme, ők megtették a le­leplezése­­ket, kormány tedd meg a kötelességedet. Megfeled­keztek azonban arról, hogy a kommü­n után elköve­tett bűncselekmények egy részére amnesztia adatott és azt se a mostani te­m­is kormány nem vonhata vissza. Rothensteln Mór: Somogyi gyilkosai fór alk­ttesz fiát kaptak( Rakovisky teán beliissym.mis.iUr. )F­elv­etették azt a kérdést, hogy jogos dolog-e bizonyos bűnös cse­lekmények esetében amnesztiát adni. A belügyminisz­ter ezután ismerteti az amnesztiarendezetet, amely szerint azok kaphattak amnesztiát, akik abban a té­ves meggyőződésben voltak, hogy é­r­seleki­én­yükkel a Kragyar faj érdekeit szolgálták. Kizárta és amnesz­tia az önző n .vi­csegyin­tyt jól elköveti:!. bűncselekmé­nyeket Fölkín­lnisok a baloldalon : Mind az volt ! Ikrozdy Győző : Mindnyájan raboltak. J Rakovszky Icán: Már ruaga aainzsztiu nende-Itft is..bizonyos tzubjektív föltevégböl indul ki. Azt mondják, hogy a komin must a ■ bfircseliki,tényekre az mnneszUi­ttem teljesí­t:gyanúikkor a komjj.n­h- Wis .tízdn elkövetett, súlya:: bv.r.^telsikr.slények elkö­vetői valamennyit;/ amnesztiát kaptak.' Az analógia igénytelen, nézetem serrjuk igfr.ief/tai'jn, « izhicsel­i:­­nlények e két csoportja­i­özött ökológiát vonni nem lehet, (egy ’ van ! Ügy var. : ftilkiáltések a­ jobbol­dalon, nagy zaj a sxdoldalon.) Peidl Gyula: Ügy van! Egyikben a gyilkosok vannak, a másik csoportban pedig csak politikai bű­nösök. (Hosszantartó nagy zaj­.)­­Rakovssky Iván : Azt mondja Peidl Gyula kép­viselő úer, hogy a kolumunizm­us ide­je.. 11 köv­etelt bűncselekmények elkövetői nem*voltak gyilkosok ? . Peidl Gyula: A gyilkosokat’ mór­­elakasztott­ik­ ? Rakovszky Iván : Ha csak politikai bűnösök vol­tak, kik okozták az emberi életben és szabadságban azt a töméntelen kárt ? H­ebert Ede: Ön azokat mór Megtorolták I ttaál Gusztim ekkor összetűz Hebdt Edével, fiáéi fiaszton Így kiált ite­bell felé : — Nekem ordíthat, olyan emixi még nem akadt a föld hátán, aki engem megijesztett volna. Hakovszky Iván : A bűncselekmények hét .­.ri­­portja között az a priori, az ok, n uiánk b-3. .­.vt-, ■itnriy pedig sok következ­meny, okozat. Nagy zaj a Ház minden oldalán, az elnök !: ■ A­szasan csenget. Györki. Imre a belügym­inkzUer fiil­ kiáltja: El ■éj büntetőjogi elmelél, belügymozisiter úr! Rothenvfein Mór: A­z ilycg djetiiityttik­.ikzterl i -­­Siód majd megjavítja a k -'yz- t :■ Rekavsz­ky Iván : Telje.-: erilegulifíi.iiisé­,-gar 'ní­­!»)/- dolgokat. Azt hallottam Belül képvi­slő úrtól, nem tudja, ha­ valakivel kese­ fog a teremben­, nem lesz-e véres a keze . Abban az időben nem Uiióz­­kodtam Csonka Magyaror­szagon . .. Metkó Zoltán : Megró,-ig. áruig u gr.r.i' nr A ki­kaparjuk! (Nagy zaj.) . Rakovszky Iván: Aki. .. nemz­ : telkiélelés von abban az időben részt.vett. kell hogy emlékezzék a gyülötségi írk. az elkc.i eredetinek, a bosszúvágy .­az é. r. ftiegtov­nei ösztönnek akkor tafe-Adbatnllan Tdl indokolt bulláikaira, amelyek akkor az országon végigvonultak­, (Úgy van­ föl ki­ad­­ások a jobboldalon, kari...’ zaj a baloldalon) az kell, hogy meglássa a különbséget a korupun­ázmu­k­ alatti-a kommunizáiiv , titáni bűncsd­ekivén­vek között. .A büntetőtörvén­y­­kön­yv megállapít­ja a jogos védelmet, annak a ré­szére,, aki ijedségből, félés,­m­ből, megzavarodottsá­­gában követte el tettét saját védelmében. Györki Imre: Három hónap hiáb­a zavarodtak meg. külügyminiszter úr, ön megbuknál a büntető­jogból! (Hosszantartó nagy zaj minden oldalon, eínöft peipce&lff csvntf&t, amíg rendet tud tsrerítienS ti Házban és a beülgyminiszter ismét folyta­that­ja beszédét.) — A nemzetet abban az időben igenis megfélem­lítették, ijedelemben tartották a kommunisták.

Next