Magyarország, 1924. december (31. évfolyam, 257-279. szám)
1924-12-05 / 260. szám
- % ... ,Budapest, 1924. december 5. péntek MAGYARORSZÁG 11 | jj marnom* | i || IS Él 1 j R | Előszó I ’ I jE •] Naptár és életrajz |, 1 % ; Apponyi Albert gróf: Jókai $| S | Rántosi Jenő: Halhatatlan Jókai M |Py | Móricz Zsigmond: Az ember, az rí s | író, a közönség. |5 5 | Krúdy Gyula: Jókai és Petőfi | S 5 Babits Mihály: Jókai § i ; Js | Mikszáth Kálmán dedikációja ö | | 4ái Jókai életrajzához jl t C l Jókai titkos noteszei* j | JS | Jókai Mór: A pruthi csata | í^i.i Jókai Mór: Hogyan lettem éti filon i %? I szemitává ? t A 5 Jókai Mór: Az én botgyűjtemény§ j SÍ nyer ' 8 j íf ( Jókai M°r : Az első temetkezés s « r él az első feltámadás 1 . . ^ ji Jókai Mór krónikás adomáiból S ■f| ij Jókai, a műktitikus & G i Jókai, a vezércikkíró I | ff s Jókai, a kertész « A | Jókai, a műfordító g *já| i Jókai és a Pesti Napló a w | A fiatal Jókai ismeretlen színművei |? n S Jókai ismeretlen levele; * ! ) Jókai Mór: Mikor én még híres| || | pisztolylövő voltam | U i . * Jókai Mór: Az én kortársaim | fl '} Jókai Mór verse : Ünnep előtt j | Jókai Mór: Jókai-breviárium | j • | Jókai Mór: Történet a szomorú £ 3 meg a víg disznóról . . | ® ! Szabó László ur.: Az igazi Jókai | JG w Ferenczy Zoltán : Jókai szobái a | j C | Petőfi-házban juj | Sikabonyi Antal: Jókai és Komáj M IIS Lengyel Ernösk.:Jókai,apolitikusi íj j Laczkó Géza: Jókai és a kritika I A i Petrovics Elek: Jókai, a festő i Hevesi Sándor: Jókai a színpadon B Blaha Lujza Jókairól és Laborfalvi S Rózáról u j Lavotta Rezső: Jókai és a zene $ 1 Fesztyné Jókai Róza: Jókai otthona j ® | Révay János Mór: Jókai Mór—ki- i M | adója tükrében ' « | Feszty Masa: Emlékeim Nagypak | Kárpáti Aurél: Kulcs Jókai re- üs ■ igényeihez Js ' | Keltai Jenő: Emlékezés Jókai B | | Mórra ft \ | Molnár Ferenc: A Jókai-etikett |y | Közgazdaság ^ ^ Mimi SZÍNHÁZ ÉS ZENE Szeretni... Paul Gérakly szindarabjaink házi próbáján A Renaissance Színház sötét nézőterén senki sincs. A színpadon elegáns francia szalon, nyitott szárnyas ajtókkal, amelyek mögött virágban áll a park és a messzi húzódó dombok kéklenek a park rácsa mögött, elnyúlva a horizontig. Paul tréraldy Aimer (Szeretni) című darabjának első felvonása ez. Valami egész különösen lágy szavak és mondatok azok, amik a nézőtérre suhannak a színészek ajkairól. Különös porféim illatosítja ezeket a szavakat: a férj, Henry (Somlay) és a feleség, Helén (Simonyi Mária) szavait. Henry: — A szerelemben nincsenek jogok, egyezmények, szerződések. Csak szerelem van. Én csak egy módon vigyázhatok rád és védekezhetem mások ellen, ha el tudom érni, hogy engem jobban szeress, mint a többit. Ha arra kellene gondolnom, ...Így meg kell téged védeni, ha nem hinnék többé abban, hogy én vagyok mindened, akkor nem tudnék többé veled élni. Helén hiába kéri férjét, hogy védje meg aharmadikéi ellen, Challange (Tárai) ellen, aki itt van, aki szerelmes Helénbe, aki el akarja vinni őt férjétől. Henry magára hagyja feleségét. Döntsön az asszony, ki a különb : a férj-e, vagy Challange ! A férj elmegy és megérkezik a harmadik. Beszélgetnek. Challange fa lassan elboruló tájra mutat: Esteledik!... Milyen gyászosan Szomorú, hogy ezek a szép napok is lealkonyodnak, elmúlnak... Mennyi elveszett szép idő. Helén: A boldog napok sose, elveszett napok. Challange: Maga boldog, maga nagyon okos aszszony. Nem kíván egyebet az időtől, minthogy tartsa meg önnek azt, amit adott. Boldogságnak azt nevezi, ha nincs baj. Helén: Téved, Én'' boldogságnak a boldogságot nevezem. Challange: "Semmire se vágyakozni, az nem élet. Helén: Vágyakozni, az nem boldogság. Challange magával hozza messzi, ismeretlen földek, világrészek, dalok, zenék, vágyak nyugtalanító és boldogságot igérő, ismeretlen örömeit. Ezeket csillogtatja meg az.boldog asszony.. előtt, mint, valami dáriusi, mesebeli ékköveket, itt ebben az alkonyati parkban, messzi minden zajos kultúrától, messzi a kicsinyke vasútállomástól is. Ezek a mesebéli ékszerek kábítanak, lázakat termelnek és -~ könnyen tragédiát is érlelhetnek. Íme csak néhány mondat, amit Challange az asszony fülébe muzsikál, az asszony szívébe ültet és az elborult estében, már egy más asszonyt talál a visszaérkező férj, mint akit az imént a fehér szalonban hagyott. Együtt a férj és a feleség. Távol, a Barit egyik pavillonjában az inasok lámpát gyújjtatnak, Helén a fény felé mered és azt mondja : — Milyen különös, faicsa. Az imént fényes nappal volt. Ez az egyetlen lámpafényese ablak a kertet estelivé varázsolta. És furcsán,sokat sejtetően, halkan, szinte csak suttogva mondja meg: — De míg ez a lámpa ott nem volt, nem lehetett észrevenni, hogy este van, így fejeződik be az első felvonás. (f. i.) — (Mascagni Karenin Anna előadásán.) December 7-én, vasárnap szerepel ismét az Operasuli műsorán Hubay Jenő dalműve, a Karenin Anna. A címszerepet ezúttal először IValter Rózsi fogja énekelni. A darab előadásán, mint halljuk, megjelenik Mascagni is, aki meg akarja hallgatni Hubait operáját.- (A magyar színpadi szerzők és Puccini báláin.) A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete tegnap este Hallai Jenő elnöklésével tartotta meg a decemberi havi igazgatósági ülését, amelyen a folyó ügyek elintézésén kívül az elnök meleg szavakkal emlékezett meg arról a veszteségről, amelyet a világ művészete szenvedett Puccini halálával. Az egyesület elhatározta a nagy művész elhunyta fölött érzett részvétének kifejezését az olasz kormányhoz, az elhunyt művész özvegyéhez részvéttáviratot intéz, amelyet ma délelőtt az olasz követség útján illetékes helyre juttat. Az egyesület tagjai sorába iktatta Antoine Widmar olasz írót, a budapesti olasz követség sajtófőnökét, aki tökéletesen beszél magyarul és a magyar íróknak olasz fordítását máris sikerrel végzi. (Kvnoek dr. orvosi műszerei.) A Magyar Színház soron következő újdonságának, a Knoek dr.-nak második felvonása egy orvosi rendelőszobát mutat be a színpadon. Hogy mennyire élethű ez a színpadi rendelőszoba, azt talán semmi sem bizonyítja jobban, mint azok a valódi orvosi műszerek, amelyek részint üvegszekrényekben, részint és legnagyobb részt szabadon láthatók a szoba minden részében* . (Gilbert Miller Budapestre érkezik.) Gilbert Miller, az amerikai Frohmann-társaság elnöke és két legnagyobb londoni színház tulajdonosa, aki néhány hónappal ezelőtt már járt itt Budapesten, ahol’ lekötötte Molnár Ferencnek a sörön következő három darabja előadási■ jogát, december 10-én ismét Budapestre érkezik, hogy itt elsősorban megnézze Az üvegcipő előadását, amely darab még ebben a szezonban Newyorkbanis szzinre kerül és hogy néhány más magyar darabnak előadási jogát is megszerezze. — (Szomory Dezső darabja: Newyorkban. A newyorki Cort Théatre megszerezte előadásra Szomory Dezsőnek a Vígszínházban és Bécsben is sikert aratott színművét, a Györgyike drága, gyermekemet A Szomory-darab január havában kerül színre először Newyorkban. (Bevonul a jazz band az Operába is?) A jazzband, amely tudvalevőleg amerikai eredetű és hazájában páratlan népszerűségnek örvend, nemsokára be fog vonulni a newyorki Metropolitaig Operába is. Ez az érdekes zenei újítás Kaim Ottó bankártól, a Metropolitan Opera igazgatótanácsának elnökétől ered, akit ebben a tekintetben apa inspirált. A fia ugyanis nagy rajongója a jazz-bandnak, olyannyira, hogy saját költségére szervezett egy ilyen zenésztársaságot, amelynek ő maga a dirigense. Kaim Ottó kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy a jazz-band csak bizonyos speciális operák előadásán fog a zenekarban szerepelni és minthogy erre a jelenleg műsoron levő operák nem alkalmasak, a jazz-band érdekében új vígoperákat fognak íratni. — DKiss és Kittin».) Bús-Fekete László és Zerkovitz Béla Kiss és Klein címen operettet írtak, amelyet Sebestyén Géza fogadott el előadásra. Az új magyar operett a Budai Színkörben kerül Színre nyáron, mégpedig azért ott, hogy a két főszerepet Kiss Ferenc és Rátkay Márton játszhassák. (Olaszországban kétszer kell meghalni Puccini Mimijének.) Puccini halála alkalmából sok érdekes reminiscenciát közölnek az olasz lapok a nagy zeneköltő életéből, így többek közt megírják azt a versengést is, amely közte és Leoncavallo közt a Boltévek című opera szövegéért folyt. A két zeneszerző jó barátságban élt egymással s egyszer Milánóban egy kávéházban Leoncavallo megemlítené Puccini előtt, hogy Murger Bohémélet című regényéből operaszöveget íratott maga részére, amire Puccini kijelentette, hogy őneki ez már régi terve és magának követelte az elsőbbséget. Leoncavallo nem szólt semmit, hanem a következő napon a Sonzogno kiadócég tulajdonában levő Secola című újságban megíratta, hogy már megkezdte a Bohémélet című opera megzenésítését. Erre másnap Puccini a Ticordi zeneműkiadó céggel kapcsolatban levő Gorriere della Sera-bau tétette közzé, hogy ő is megkezdte a Bohémélet című opera megzenésítését. Leoncavallo operája azonban hamarabb készült el és nagy sikere is volt, ami meglehetősen ártott Puccini hasonló című operájának. Rómában ésfiamban nem is igen volt sikeres csak a palermói előadás alapozta meg további nagy sikerét. A palermói közönségnek annyira tetszett ez az opera, hogy az előadás után nem mozdult el a helyéről és zajosan követelte az utolsó jelenetnek, Mimi halálának megismétlését. A zenekar tagjainak egy része már el is távozott, de miután a közönség nem akart tágítani, Megnőne karmester jelt adott az ismétlésre. Stefik: IYIary Tudor a iBErffcoi priBCUXZ nominc 10 felvonásban A főszerepben !Jarím Daniel i A legszebb PuramoTBit Rádiós attrakció Bcantatia iiSntafcfSI IMitiai Rojallpsife Óriási sikert aratott az Apolió-Színház új műsorai