Magyarország, 1925. március (32. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-13 / 59. szám

Budapest, 1925. március 13. pántéi? MAGYARORSZÁG SZÍNHÁZ ÉS ZENE Mikor akar új helyiségbe menni a Kamaraszínhá­ z A Magyarország tudósítójától.) A Kamara­­színház ügyében megindult mozgalom még mindig csak a tervezgetése­i stádiumában van. Egyelőre az bizonyos, hogy a Kamaraszínház az idei szezont végig fogja játszani az András­­sy úti helyiségben és pedig olyanformán, hogy május végén zárja be kapuit. Eredeti terv sze­rint 200­ előadást akartak rendezni a Kamara­­színházban, a jelek szerint azonban a 200 elő­adás helyett 230 estével fog zárulni a Kamaraszínház szezonja. Ebben az évben tehát egészen bizonyos, hogy az Uránia Mozgó ügye nem lesz aktuális, azonban, mint értesülünk, az illetékeseknek az a terve, hogy a jövő szezonban már az Urániában fog mű­ködni a Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Hogy ezt hogyan fogják végrehajtani az ille­­ tő Grand Guignol éjszakai elő­­adást tart a­ francia követségen A Király Színházban most játszik esténként a párizsi Grand Guignol színház együttese. Annak ide­jén, még, amikor az Unió és a franciák között a tár­gyalások megindultak, a budapesti francia követség is élénken érdeklődni kezdett az események iránt. Érintkezésbe lépett az Unió vezetőivel és szó esett azokról a kapcsolatokról, amelyek a francia színház­irodalom és a magyar színházak között "'az utóbbi idő­ben oly nagy lendületet vett, szó esett a Grand Guig­nol vendégszerepléséről is. A francia követség már akkor kifejezést adott annak a kívánságának, hogy ha a Grand Guignol Társulat Budapestre jön, való­színűnek tartja, hogy egy estélyt rendez és ezen az estélyen szerepeltetni kívánja a párizsi színészeket, is. A Grand Guignol Társulat most itt van Buda­­­pesten és mint értesülün­k,, a francia követségen való szereplés iránt már meg is történtek a kellő intézke­dések. A követség egy estélyt fog rendezni, amely alatt a Grand Guig­nol Társulat elő fog adni egy darabot, éjjeli elő­adás keretében. A társulat először a Király Színházban eljátssza mű­sorát, azután fog fellépni a követségen. Hogy ez mikor lesz, arról most döntenek. Valószínűleg pén­tekre tervezik a Grand Guignol éjszakai előadását. Érdekes különben még az is, hogy erre az estére meg fogják hívni Horthy Miklós kormányzót is.­­ (Öt kutya és két macska.) A Kamaraszínház legközelebb be fogja mutatni Sas Ede Vásárfia című gyermekdarabját. Ligeti Juliska, Gaál Gyula, He­gy­esi Mari, Sugár és Dózsa Jenő játsszák benne a főszerepeket. Ezek a bácsik és nénik bizonyára sok­szor meg fogják majd kacagtatni a nézőtér aprósá­gait, lesz azonban a gyerekdarabnak néhány olyan szereplője, akik bizonyára nagy konsternációt kelte­nek majd. Öt kutya és két macska játszik a Vásár­­fiában. Ebből az öt kutyából kettő daxli, egy foxi, egy bernáthegyi és egy farkaskutya és Dózsa Jenő lesz a parancsnokuk. A kutyuskákat az Állatkertből szerezte be Siklósy Pál rendező, akinek most jófor­mán egyéb gondja sincs, minthogy hogyan állítsa be a darabba az új szereplőket Nagy gond ez, mert a színháznál már rémhírek keringenek. Mi lesz,, hogyha ez az öt kutya egyszerre a színpadra lép ! Micsoda fogvicsorgatás, verekedés ! Itt igazán szük­ség van erélyes rendezőre, amit különben Dózsa Jenő kíván a legjobban, múltán a Nemzeti Színházban már mindenki azzal ijesztgeti, hogy őt fogják leg­először megharapni, a mérges, acsarkodó k­utyuskák. A komoly Nemzeti Színház berkeiben nagyon mu­latnak azon a tanácson, amivel legutóbb kedvesked­tek a rendezőnek : — Meg kell mutatni a kutyáknak, hogy hogyan kell játszani egy komoly színpadon. Ez a rendező kö­telessége. Nincs más hátra, mint felmegy a szín­padra, ott négykézlábra állsz, ugatni kezdesz, így aztán majd csak tanulnak valamit tőled . . . A Nemzeti Színháznál most izgatottan­ várják, hogy a rendező megfogadj­a-e ezt a tanácsot, vagy valami más módon veszi elejét a­­botrányoknak ér­tékesek, arra nézve több terv merült fel. Az Uránia helyiségének mostani bérlői kezében mindenesetre ott van a bérleti szerződés és a moziengedély is. A bérleti szerződés megváltoz­tatása nem ütközött volna nagyobb akadályok­ba, azonban a moziengedély már komplikálja a helyzetet, mégis úgy hallani, hogy megteszik azokat a lépéseket, amelyek eredménye a Ka­maraszínháznak az Uránia helyiségében való elhelyezése lesz. Úgy értesülünk, hogy a moziengedély visszavonásáról lesz szó és meg akarják akadályozni azt, hogy az Urá­nia helyiségében mozielőadásokat rendezhesse­nek. Kizárólag arra akarják­­iszorítani, az Urá­nia Egyesületet, hogy a szerződések szerint csak tudományos előadásokat tartson. Ha pe­dig ez meg fog történni, akkor nyilvánvaló, hogy a Kamaraszínház útjából elhárították a legsúlyosabb akadályt és akkor minden való­színűség szerint a jövő szezonban már meg­kezdheti működését az Uránia helyiségében.­­ (Németh Mária nagy sikere Bécsben.) Hosszabb szünet­ után tegnap lépett fel Németh Mária a bécsi Állami Operaházban. A Sába királynője jubileumi előadásán Szulamitot énekelte. Németh Mária az első perctől kezdve valósággal lenyűgözte a publikumot, sigyszól­­ván döntő sikert aratott.­­ (A­ rendező A császárné apródjá­ról.) A Király Színház március 21-én mutatja be Faragó Jenő és Buttykay Ákos A császárnő apródja , című operett­jét. Tihanyi Vilmos főrendező a következőket mondja a darabról : — Azzal kell kezdenem, hogy nagy igyekezet­tel készülünk az új operettre, ugyanolyan öröm­mel látjuk Kosáry Emma visszatérését régi sike­reinek színhelyére," ahonnan öt esztendővel ezelőtt távozott. Buttykay Ákost­, zenéje a jövő farsang muzsikája lesz, maga a történet érdekes jelenetek­ben bővelkedik, egy szép tiszta szerelem története és mint ahogy egy jólnevelt operetthez illik, nem ■is lehet más, mint mulatságos. A színlapon Kosáry Emma, Konthy Hanna, Síró Anna, Király Ernő, Zlátkay és Szirmai szerepelnek, akikkel együtt most már lassan kialakul a darab képe. Új díszle­teket kaptam Básthy Istvántól s most egyelőre teljes gőzzel próbálunk, buzdítjuk, lelkesítjük egy­mást és 21-én majd meglátjuk, hogy érdemesek leszünk-e az elismerésre.­­ (Két prágai színház fog vendégszere­pelni a párizsi dekoratív művészi kiállításon.) Prágából jelenti a Magyarország tudósítója. A cseh nemzeti színház és a Weinbergen lévő cseh színház készül rá­, hogy kimenjen Párizsba a dekoratív művészet nemzetközi kiállítására s ott vendégszerepeljen. Eredeti cseh színmű­veket fognak játszani hazai művészek díszle­teivel.­­ (A Burgszínház együttese két estén át fellép a Vígszínházban.) Március 17-én és 19-én a Várg­­színháznak egy együttese fog vendégszerepelni Bu­dapesten a Vígszínházban. Az első estén az Er, Sia und Er című egyfelvomísásban, a második estén pe­dig Anton Wildgans Kain című drámájában lépnek fel­­a bécsiek.­­ (Megbukott Bennett új darabja Londonban.) E. A. Bennett, az angol kispolgárok írója legújabb darabjában maró szatírával támadja meg azt a vi­lágot, amelynek eddig kedvence volt. A darabot London egyik legnagyobb színházában adták elő, a közönség azonban nem nagyon honorálta Bennett szatíráját és­­ eddigi népszerűségét. A darab címe: A nagy sziget. A nagy szigetet Kasponak hívják és az Óceán olyan részén fekszik, ahol még nem kö­töttek ki idegen hajók. Kaspo szigetén egy félbolond uralkodik, akit Pierrotnak neveznek. A szigetre ér­kezik két angol arisztokrata, Madok tengerésztiszt s a testvére. A sziget lakói elégedettenkednek és Pan­tallón vezetésével forradalmat szítanak. Pierrot őfel­sége meg akarja menteni trónját és elveszi feleségül a forradalmár vezér leányát, Columbinát. A forra­­­dalom nem tör ki, d­e Pierrotnak mégis le kell mon­dani trónjáról és a köztársaság elnöke a király kuk­tája, Harlekin lesz. Pantallon fiatalabb leánya, Iza­bella elégedetlen a köztársasággal és nemsokára megdönti Harlekin uralmát és Madox kapitányt ki­áltja ki királynak, aki Izabellát elveszi feleségül. Ez a meséje Arnold Bennett darabjának, amely a színészek nagyszerű játéka és a rendezés kiválósága ellenére is nagyon csúfosan megbukott. Színházas és ttabarén hírei — (»Én már ilyen vagyok”. — Új bohózat a Bel­városi Színházban.) Mulatságos, ötletes, érdekes. Titkos Ilona, Gombaszögi Ella, Simon Maresa, Ker­tész Dezső, Tarnay Ernő, Gá­donyi Lajos brilliáns együttese. Bemutató jövő szerdán.­­ (Bemutató a Vígszínházban.) Irodalmi és mű­vészi esemény színhelye lesz a jövő héten, pénteken, március 20-án a Vígszínház. Zilahy Lajos háromfel­­­vonásos új színműve, a Csillagok kerül bemutatóra. A Süt a nap szerzője ezzel az új alkotásával szerepel először a Vígszínház műsorán. A gazdag cselekmény érdekfeszítő szerelmi története keretében újszerű, modern problémával foglalkozik. A színmű hőse­i a tudományos világ egy zseniális alakja, aki megrázó harcot vív családi boldogságáért. Az asszonyt, akiért ez a küzdelem folyik, Varsányi Irén személyesíti. Régen írtak szerepet, amely a női lélek legszebb tulajdonságaiban ennyire ragyog. A másik női szerep, egy derűs színekkel meg­rajzolt leányalak, Gaál Franciskának ad alkal­mat művészi alakításra. Az újdonság hősét Lu­kács Pál játssza, akit pályájának egyik legszebb fel­adata elé állít a tudós Szilveszter tanár szerepe. A fivérét, aki szerzetes és a színművek különös meleg színekkel megrajzolt egyénisége, Hegedűs Gyula adja. Rokonszenves, költői figurát személyesít Rajnai Gábor. Egy tudós markáns alakja jutott Kürti József művészetének. Szeretetreméltó figurát játszik Sze­ré­my Zoltán, Dénes György, Balassa Jenő és Bárdi Ödön. Az újdonságot Vajda László rendezi, díszleteit Málnai Béla tervezi.­­ (Az Ezü­stlakodalom jubileuma.) Szombaton éri meg a huszonötödik előadás jubileumát az Ezüst­­lakodalom, Paul Géraldy remekműve. Az époly ér­dekfeszítő, mint megható színmű kivételes sikere különösen Varsányi Irén nevéhez fűződik, aki Ha­­melinné szerepében a­ legnagyszerűbb alakítások egyikével gyönyörködtet. Kürti József Hamelin sze­repében lett a Vígszínház együttesének kiváló tagja. Orsolya Erzsi, Litkey Irén, Székely Lujza, Kende Paula, Kész Rózsi, Dénes György, Földényi László minden eddigi előadásban részesei voltak a­ telt néző­térben és számtalan kihívásban megnyilvánuló siker­nek. Nagyon rokonszenvesen fogadják­­Kereset-mama új személyesítőjét, Komjáthy Máriát. Vasárnap is az Ezüstlakodalom kerül színre. Ezt az előadást március 15-ike alkalmából Petőfi nemzeti dala vezeti be, ame­lyet Földényi László fog elmondani. — (A Főpénztáros úr és a Csendélet) e héten még pénteken kerülnek színre a Vígszínházban. Előbb Flers és Caillavet pompás vígjátékát adják, azután következik Molnár Ferenc Csendélete. — (Új operett a Blaha Lujza Színházban.) Jövő pénteken mutatja be a Blaha Lujza Színház »A fe­leségem babája* című operettet, amely Róbert Stolz, a ■ s­zerencsetán­c« és a »Huncut a lány* és sok más nagy sikert aratott operett szerzőjének elismerten legkülönb munkája. Dallamos zene és a sablontól elütő, valóban vígjátéki librettó igazi mestermun­kává avatják »A feleségem babájá«-t. Somogyi Nusi, Vaály Ilona, Máder, Boross, Vendrey remek együt­tese, valamint a pompás kiállítás garantálják a sikert. — (Rózsahegyi Kálmán és Molnár Aranka a Ci­gányban) vasárnap délután lépnek fel ismét a Városi Színházban. A helyárak mérsékeltek. — (Nézze meg a hirdetőoszlopokon a Városi Szín­ház helyárait.) 13 IRI8 a IRIS FILM W FILM Holmi lí Fern Andrával OMNI A, CORSO TIVOLI

Next