Magyarország, 1925. július (32. évfolyam, 144-169. szám)

1925-07-26 / 166. szám

6 magyarország Budapest, 1925. július 26, vasárnap 140 hitelező, 6 milliárd passzíva, 2000 hl Böhmhordó (A Magyarország tudósítójától.) Böhm Kálmán hordógyáros anyjá­nak tragikus öngyilkossága újból út, érdeklődés előterébe állította az­ ország egyik legnagyobb hordó­­gyárának szomorú sorsát. Nyolc hónap óta húzódik e vál­lna­, ugye, nyolc hónap óta van szarva, üzemen kívül a Böhm Kál­mán hordógyár. Karácsony éjjelén ugyanis Böhm Kálmán hordógyá­­ros,­­—­ aki a főváros társadalmi életében is jelentékeny szerepet vett — sokmilliárdos adósság hát­rahagyásával eltűnt. Előkelő vezetők — de nincs pénz A hordóg­yári részvénytársaság, m­ely a Mobil Bank érdekeltsége­ként alakult meg, igen előkelő gazgatóságot választott. Elnöke a vállalatnak Rothkugel Arnold ud­­vari tanácsos volt és igazgatóságá­­nak vezető tagjai között a Mobil­­­ank képviselői Bartók Albert bank­­igazgató és Boschán Károly bor­­nagykereskedőn kívül, helyet fog­alt Almássy-Balogh Lóránt mű­szaki főtanácsos, valamint Kozma Jenő kormányfőtanácsos, fővárosi Bizottsági tag is. A vállalat nagy­­irányú fejlesztését vették ezek az árak tervbe, eh­ez elsősorban ter­mészetesen pénz kellett. A pénz ezt időben könnyen volt megszerez­­hető, nem kellett egyéb, mint a tőzsdére menni. "Adok Böhm Hordót" Az egzotapiac ekkor virágzott és 1923 nyarán hangos kiáltozások közepette jelentek meg a Böhm hordógyár részvényei is a tőzsdén. Maga a vezérigazgató, Boám, Kál­mán menedselte e részvényeket a Mobilbank megbízottjával egye­temben. Sikerült is 2000 koroná­val megkezdve a bevezetést 6000, Böhm Kálmán azonban sehogy­­„gem­­ tudott belenyugodni abba, hogy a könnyű és vidám életnek vége van.­­Mindenáron pénzt akart csinálni, pénzt akart nyerni. A gabonakontreminbe kevere­dett. Eladott vagonszámra búzát. Úgy jutott ehez, hogy hordókat búza ellenében adott a termelőknek, így ismerte meg ezt az üzletet, amelyhez azonban a legrosszabb­­ikor fogott. Az 1924. őszén a frank­­kontremin és a gabonákont­remin végigszántott a spekulánsok ha­dán. Sok vagyon semmisült meg ekkor és köztük Böhm Kálmáné is. Még egy utolsó kísérletet tett, “felvett 509 millió koronát Koz­ma Jenőtől, illetőleg az Ingat­lan Értékesítő rt.-től. •Ez a vállalkozás Korvin tér 6. sz. alatt Kozma Jenő irodájában szé­kelt és 220­ 000 koronányi alaptőké­je legnagyobbrészt Almássy-Ba­­logh Lóránt és Kozma Jenő kezé­ben van. . Ez a pénz, úgy látszik, már a szö­ ^^L/ötka. ‘ML i 1 zavartalan egészségben, j-rP Ti & 1 szellemi és testi erőink tel-S­jes kifejtésében van. J1 mindennapi sC ^ Sh-J' életben felhasz-i­o­­­nált erőket pó­­tolja abból a koncentrált energia­­forrásból, amelyet a szervezet rené meg az Ovomaltine jelent. Egy csésze tejben 2—3 kávéskanál Ovomaltine a leg­jobb reggeli és uzsonna. — Ara dobozonként 37.400 és 64.600 K forgalmi adóval együtt. Kapható gyógyszer­­tárakban, drogériákban, fű­szer- és csemegekereskedé­sekben. Mintát és ismertetést ingyen küld a Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár Rt.,Bpest 100. postahivatal sőt 8000 koronával venni fel a Böhm Hordó árfolyamát. De nem­csak a tőzsdén, hanem az egész országban szerteszéjjel, főképpen a szőlőtermelők körében csináltak nagy propagandát e részvények­nek,­­ sikerrel. Amikor már meglehetősen széles körökben sikerült a kihelyezés, fel­emelték az addig 12 milliós­­alap­tőkét 50 millió koronára. Minden két részvényre három újat adtak, olcsóin 100 koronás árfolyamon. Ez a felvizezés természetesen lenyom­ja a részvény árfolyamát, vissza a 3000 koronás árszintre. Ez volt a cél­­is, mert újra akarták kezdeni alacsony árfolyammal a most már felvizezett részvények elhelyezését.­ ­De nem veszek. Ekkor azonban már­ megszűnt az egzóták varázsa. A jobb szimatú­ részvénytulajdonosok csak úgy ön­tötték vissza a Böhm Hordót a piacra. Egy ideig tartották a kur­zusát, csakhamar azonban elenged­ték. Rövidesen nem is lehetett már eladni Böhm Hordót és ez a pénz­­csinálási lehetőség megszűnt. A bortermés sem sikerült és így a hordógyár üzlete sem ment. Köl­csönökhöz folyamodott ekkor a ve­­zérigazgató. kosztkölcsönökhöz, me­lyeket bizony csak drága uzsora­kamatokkal kínáltak egyidőben. Böhm Kálmánnak a kamat mellékes volt, neli csak a tőke kellett és így adósságot­ adós-­­­ságra halmozott. Természetesen, mindent a hordó­­gyár cégére alapított. Feküdt vagy hétszáz nagy hordó a gyár udva­rán, ezeket mutogatták a hitele­zőknek és több esetben ugyaneze­ket a hordókat kötötte le a vezér­­igazgató biztosítékul. Késve kellett neki, mert előzetesen még 40. HP-s, fekete N. A. G. autó­ját is elzálogosította 80 millió ko­rona ellenében a Rubinek és fidzsa cégnél. Felvett továbbá Brachfeld Hugó ügyvédnél 215, a Titán Pa­tenté A. G. Zürich cégnél, amelyet Fazekas Oszkár dr. képviselt 350, a Postásbanknál 150. Polgár Lász­Egyébként Kozma■ Jenő ígérte állandóan az ügyek elintézését, azonban ígéreteinek teljesítése folyton halasztódott. Kozma Jenő ugyanis hivatkozott állandóan nagy politikai elfoglaltságára. Ez időre esnek ugyanis a fővárosi választások és ennek agitációja kötötte annyira le, hogy a 140 hitelező kielégítésé­­re nem juthatott ideje. Végre június 27-én az ellenőrző­­bizottság, amelyet a törvényszék 30578/1925. számú végzésével neve­zett k­azza, a javaslatot terjeszti elő, hogy a Böhm Kálmán Hordó- és Ládagyár a hitelezők tulajdo­nába menjen át, akik követeléseik arányában rész­vényeket fgadjanak­ el. A válla­lat tulajdonában lévő ingók érté­kesítését kívánják, de egyben csak abban az esetben hajlandók erre, ha a volt igazgatóság tagjai, amint azt kilátásba helyezték, 1'/1—2 mil­liárd hitelt szereznek és végül, ha az Ingatlan Értékesítő rt. lemond az 500 millió koronáig történt be­kebelezésről. Kozma Jenő ígéretet tett mindkettőre nézve és kilátás­ba helyezte azt is, hogy a Hangya az érdekkörébe tar­tozó és az egész ország terüle­tére kiterjedő vállalatok szük­ségleteinek fedezésénél e kor­lónál 130, Szűcs Richardnál­­ 200, Szűcs Pálnál 150 és a Sóló Keres­kedelmi rk-nél ugyancsak 150 mil­lió koronát Több milliárd adósság hátraha­gyásával azután karácsony éj­jelén megszökött. Ismeretlen helyre eltávozott, és a tartózkodási helyét a rendőrség máig sem tudta kinyomozni. Az első feljelentést Királyfy Béla Vilmos császár úti bankigazgató tett ellene a rendőrségen. Őt is 200 millió korona erejéig károsí­totta meg. Természetesen a szökés hírére az összes hitelezők feljelen­tést tettek. Egyedül Kozma Jenő volt ■ azonban olyan ügyes, hogy az Ingatlanközvetítő Rt. 500 mil­liós követelését a karácsony dacára betábláztatta a Böhm­­hordógyár Szabolcs ucca 19. sz. telepére. Csődöt kérnek a hitelezők A hitelezők közül néhányan azonnal csődöt is kértek Böhm Kálmán és a rés­zvén­y­társaság el­len, hogy ily módon alkalmuk le­gyen az időközben lemondott, de azért a vállalat ügyeiért természe­tesen felelős igazgatóság ellen a megfelelő lépéseket megtenni. A csődeljárásra mégsem került a sor,­­mert Kozma Jenő több ízben sze­mélyesen kijelentette, hogy a hite­lezőket kár nem érheti. Különböző ígéreteket tettek néhányan a régi igazgatók közül. Sikerült is ez ál­tal megnyugtatni őket. Kiküldöttek egy ellenőrző bizott­ságot, amelynek tagjai Brachfeld Hugó dr., Fazekas Oszkár dr., Pol­gár László, Sas Béla és Weinstock Károly voltak. A TWeinstock Fa­­kereskedelmi Rt. ugyanis szintén követel 70 milliót és a Sas Béla­ és László cég 72 milliót. Komplikálja a helyzetet, hogy a Mobilbank is fellépett várat­lanul 628 millió koronás köve­­­ telés. A hitelezők egy része azt mondja és Böhm Kálmán megbízottja is azzal védekezik, hogy az a követe­lés tulajdonképpen súlyos koszt­kamatok folytán nőtt ily magasra és aránytalanul jelentékeny ösz­­szegből eredt a degyárat fogja előnyben ré­szesíteni. Mást hord már a fekete autó... Július 10-én újabb értekezletet tartottak a hitelezők. Itt azonban már egyesek arra, hivatkozva, hogy a kilátásba helyezett ked­vezmények megvalósulása igen kétes, nem azonosították magukat tehát a prepozícióval. Augusztus 4-én dönt végérvé­nyesen a cégbíróság e szokatlanul hosszút időre elhúzódó kényszer­­egyesség ügyében. A hitelezők, arra való hivatkozással, hogy az idei szőlőtermés elsőrangúnak ígérkezik, sürgősnek találnák a zárlat feloldása mellett a gyár újabb üzembehelyezését. Enélkü­l ugyanis lehetetlennek tartják, hogy mintegy 6 milliárd passzívával rendelkező vállalat, amelynek aktívái alig rúgnak l­ A 1 2 milliárdra, hitelezőit vala­melyest is kielégíthesse. A megszökött vezérigazgatóról, Böhm Kálmánról pedig semmi hír. Autója ma már más tulajdonost hordoz. A Rubinek és társai a ná­luk elzálogosított autót elárverez­ték, 22 millió koronáért megvásá­rolták maguknak. Ez az autó hor­dozta annak idején Böhm Kálmán édesanyját is. Gyakran állt az Ilka ucca 36. számú ház előtt. A vezér­iga­zgató-fiú tönkremenetele tönk­retette az anyát is. Fia utáni bán­­kódás vitte sírba. Lévai Jenő Megbukik a kontremín — megszökik a vezér Első a politika, nem jut idő a rendezésre Süt a Nap , de már nem olyan messziről Cambridgeben a múlt héten ült össza a csillagászok parlamentje abból a tód­ból, hogy jelentést tegyenek a legújabb fölfedezésekről. A tanácskozásnak leg­fontosabb pontja a Nap körül forog. Arról van ugyanis szó, hogy pontosan meghatározzák a Napnak a földtől való távolságát. Ezt a távolságot körülbelül kétszáz esztendővel ezelőtt állapították­ meg legelőször. Most azonban pontosan­ akarják ismerni ezt a távolságot, mert ez alkotja a mértékegységet a­ Nap­rendszernek a többi állócsillag közti távolság megméréséül. Vagyis népiesen szólva, ez a szerény kis távolság a colstok a csillagász kezében, amelynek legkisebb hibája milliószoros, tévedésre adhat alkalmat. Copernicus azon­ a nézeten volt, hogy­ a Nap aligha van távolabb a Földtől, mint a Föld ötszázszoros átmérője, ami körülbelül 7 millió kilométernek felel meg. A csillagvizsgálók azonban már a XVIII. században tudták, hogy a tá­volság sokkal nagyobb és az htiszin.UH6 mérföldre, vagyis körülbelül 110 millió kilométerre becsülték. GUI csillagász pontos mérések alapján 119.500.000 kilo­méter távolságot állapított meg s a múlt század végéig ezt fogadták el. 1898-ban azonban Witt berlini csilla­gász fölfedezte az Erős bolygót, egyikét azoknak a számtalan kis csavargónak, amelyek a Mars és Jupiter közt lévő­­ övezeten keringenek a Nap körül.­­ Ennek a kis bolygónak a segítségé­vel, amelynek az átmérője nem na­gyobb harminc kilométernél, pontosab­ban állapították meg a Nap és Föld közötti távolságot 1901-ben sikerült ez, akkor, amikor az Erős egész közel, mindössze 21 millió kilométernyire me­részkedett a Földhöz. Tizenháromezer megfigyelés eredményét összesítették akkor és ezekből a jelentésekből ki­számították, hogy a Nap és Föld tá­volsága­ 119.100.000 kilométer, tehát 100.000 kilométerrel kisebb, mint ahogy Gill megállapította. Az Erős különben négy év múlva ismét közeledik a Földhöz s a csillagá­szok már izgatottan várják ezt a pil­lanatot, hogy még pontosabb méréseket eszközölhessenek. Azt remélik, hogy még legalább kétezer kilométert csíp­hetnek le a Nap és Föld közötti tá­volságból. t^^o«s^«sKO)isas!­oksssBl(Ohss Tankönyv* szükségletét előjegyezheti 'AZ&ST könyvkereskedéseiben VII., Erzsébet körút 18-20. sz. V., Vilmos császár út 1­. sz. IV., Váci ucca 12. sz. | Szenzációs magyar regény ! | | Tabéry Géza 1 M erdélyi író-könyve | Szarvasbika | Ára 56.000 korona­díj Bolyai Farkas és Bolyai János, apa és fiú el-­­­­ tévedt élete, hamuba fojtott lángelméje és ■ I tragikus szerelmi harca a szép Teleki Annáért I g Kapható Az Est könyvkereskedésben K

Next