Magyarország, 1926. július (33. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-01 / 145. szám
Budapest, 1926. július 1. csütörtök MAGYARORSZÁG A pénzügyminiszter a Bacher-ügyről A Bacher-ügyben is csak azokat az érveket hozhatja fel, mint régen a Házban és másutt felhozott. Volt idő ugyanis, amikor pénzünk ellen támadások folytak, ehez sok tényező járult hozzá, holott éppen az ellenkezőjét kellett volna tenni. A kormányt csak elismerés illeti, hogy ezekkel a támadásokkal szemben megvédte a pénz értékét. Azt hiszi, végzetes utakon jártunk volna, ha közömbösen napirendre tértünk volna az ilyen események, mint a Bacher-ügy felett, amikor minden oldalról megpróbálták megingatni pénzügyi helyzetünket. Hiszen a kérdés meg nem oldása a hiteléletre is nagyon káros befolyással lett volna. A hitelkérdést a munkáskérdés is befolyásolja, mert a munkásokat nem lehet tőke nélkül foglalkoztatni. Amikor a Bacher-ügy felmerült, azt látta, hogy huszonnégy órán belül kell intézkedni. A tárgyalásokat nem ő vezette. A kérdés megoldása a bíróságra tartozik, valamint az is, hogy hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény forog-e fenn! Nem igaz, hogy az állam kétszáz milliárdot adott a Viktória konszernnek, hanem csak százmlllárdot. Ötven milliárdot a magánvállalatok adtak. Az általános közérdek kívánalma, hogy ezt az ügyet rendezzük. Erélyesen visszautasította a Sir William Goode ellen felhozott támadást, mert Goode az ország egyik legönzetlenebb barátja, aki Bacherrel a legcsekélyebb összeköttetésben sem állott. Bachert nem ismerte. Azok a kérdések, amelyeket Hajós Kálmán említett, megszívlelendők. A kamatra vonatkozó törvényjavaslat készen van, azt rövidesen benyújtja, elkészült az ingatlan jelzálogra vonatkozó törvényjavaslat is, az ingójelzálog kérdését pedig a legnagyobb mértékben karolja fel, mert súlyt helyez arra, hogy ez a kérdés rövidesen dűlőre vitessék. Az erre vonatkozó javaslat is készül, és azt az ősz folyamán nyújtja be. A kartelek és trösztök kérdését óvatosan kell kezelni, nem lehet állást foglalni ab ovo, a mi gazdasági életünkben is elkerülhetetlen a koncentráció, de a fogyasztók érdekeit a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni. A most kibocsátott lakásrendelet nem szabadította fel a lakásokat, de lehetővé teszi a lakbérek lassú, progresszív emelkedését. A nyugdíjasok ügye Ezután áttértek a tárgysorozatra. Az első pont a nyugdíjasoknál fennálló szanálási korlátozások megszüntetésére vonatkozó rendelet tárgyalása, amelyet Temesváry Imre ismertetett. A 16 évi szolgálat után nyugalomba helyezett tisztviselőnél a szanálási törvénnyel létesített 15—10 és 5 százalékos korlá- Masg^ar Kegyesül©! vendéglői® S*ii£a^é&a?? Via Felice Cavaletti 15. Magyarok találkozóhelye. Menürendszer. Házias adagolás. Zongoránál: Akom Lajos torások 1926 július 1-én megszűnnek, fenmaradnak továbbra is a 13 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkező alkalmazottakra nézve létesített korlátozások, kivéve ha az illetők teljesen munka- és keresetképtelenek. Fenmarad továbbra is ez a megkülönböztetés az 1925 július 1-től kezdődően nyugalomba helyezetekre nézve. Örffy Imre fájlalja, hogy a megszüntetés nem január 1-ig visszahatóan történt. Wolff Károly kifogásolja, hogy a nyugdíjasok kettős kategóriája továbbra is fenmarad. 3 Bud nyilatkozik a Viktóriának száz milliárdról Húsz millió aranykoronába kerülne a régi és új nyugdíjasok közti különbség megszüntetése A szanálási bizottság (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés szanálási bizottsága ma Ráday Gedeon gróf elnöklésével ülést tartott. Az ülésen, amely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, a kormány részéről Rud János pénzügyminiszter Varga Imre és Kerntler Kálmán államtitkárok vettek részt. Napirend előtt Rupert Rezső szóvá tette a rossz termést és a Bacher-ügyet. Orffy Imre kijelentette, hogy nincs tisztában Rupert felszólalásának intenciójával, a szanálási bizottság hatásköre szigorúan körülhatárolt, az oda nem tartozó kérdések megvitatása csak a napirend után történhetik. Hajós Kálmán felhívta a pénzügyminiszter figyelmét néhány igen fontos intézkedésre. Szóvátette a késedelmi kamatot és törvényes intézkedést sürgetett, mert a magángazdaság szanálása is közérdekű. Figyelmébe ajánlotta a bizottságnak az ingatlan jelzálogok kérdését és erre is mielőbb törvényhozási intézkedést kért. Ezután szóbahozta az ingatlanok korlátozását, szabadforgalmat kíván, továbbá azt, hogy azokon a helyeken, ahol már végrehajtották a földbirtokreformot, az OFB hivatalból törölje a szabadforgalom korlátozását. Az ingójelzálogokra vonatkozólag kérte, hogy az őszi ülésszakon terjesszenek be javaslatot a Ház elé. A Bacher-üggyel kapcsolatban azt kívánta, hogy a kartel és trösztszerű alakulatok ellen a kormány tegyen megfelelő intézkedéseket, mert vannak esetek, amikor azt tapasztalhatjuk, hogy ezek az alakulatok károsak a közgazdasági életre. Különösen a biztosítótársasággal kapcsolatban tartja fontosnak a kérdés megoldását, Peyer Károly azt kérdezte, igazak-e azok a hírek, hogy Sir William Goode 6 százalékos províziót kapott a Bacher-féle kölcsönnel kapcsolatban ? Farkas István kifogásolta, hogy a most kibocsátott lakásrendelettel kapcsolatosan nem hívták össze az illetékes bizottságot és nem terjesztettek rendeletet a szanálási bizottság elé. Bod János pénzügyminiszter válaszolt a napirend előtti felszólalásokra. Kijelentette, hogy sok olyan probléma merült fel, ami nem függ össze a szanálással, mégis válaszol azokra. Rupert Rezső a termésről beszélt. Az időjárás kedvezőtlen ugyan, de a földmivelésügyi minisztérium termésjelentése értelmében egyelőre nincs aggodalomra ok. Rupert Rezső: Eddig úgy tudta mindenki, hogy a szanálás befejezése után minden nyugdíjkorlátozás automatikusan megszűnik. Hiba, hogy a 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkező alkalmazottaknál a korlátozást nem szüntetik meg teljesen. Azoknál, akiknek magánvagyonuk van, talán korlátozni kellene a nyugdíjösszeget. Hajós Kálmán ezzel szemben azt vitatta, hogy törvényes jogokat nem lehet elvenni azon a címen, hogy valakinek vagyona van. Bod János reflektált az elhangzott felszólalásokra, a 15 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasokra vonatkozóan a törvény a határidő megemlítése nélkül intézkedik. Ez az egész intézmény is a pénzügyi helyzet következménye és ha a pénzügyi helyzet megengedi, akkor szívesen foglalkozik majd a 15 évnél kevesebb szolgálati idővel bíró nyugdíjasok problémájával is, a jövő költségvetési évben azonban ennek lehetőségét nem látja biztosítottnak. Ha a régi és új nyugdíjasok között nem tennének különbséget, ez 20 millió aranykorona különbözetet jelentene, amelynek fedezetéről ez időszerint lehetetlen gondoskodni. A vagyonos nyugdíjasok problémájával is foglalkozott a kormány, de az így elérhető megtakarítás olyan csekély, hogy nem fér fel az ebből származó sok igazságtalansággal és zaklatással. Ezzel a rendelkezéssel tulajdonképpen a nyugdíjasok kérdése nincs megoldva véglegesen, mert az egész nyugdíj-komplexum szoros összefüggésben van a pénzügyi helyzettel. A bizottság ezután a rendelettervezetet általánosságban és részleteiben tudomásul vette. Következett a miniszterelnöknek egy rendelete a betegápolási és gyermekvédelmi pótadó ügyében. Temesváry Imre előadó ismertette a rendeletet, amely egyrészt a betegápolási és gyermekvédelmi költségek egy részét a nagyközönségtől pótadó formájában kívánja beszedni, másrészt szabályozza azokat a rendelkezéseket, amelyek mellett a nyilvános betegápolás költségeit az állam, illetve a község fedezi. Peyer Károly megelégedésének ad kifejezést afelett, hogy a rendelet végre- valahára korrigálni kívánja az eddigi lehetetlen állapotokat. Neugebauer Ferenc kéri, hogy a pénzügyminiszter a rendeletet minél gyorsabban léptesse életbe. Hajós Kálmán a rendelet visszaható erejét kifogásolja. A községekben állandóan panaszok vannak a községi és vármegyei adókkal való túlterhelés miatt. Bodi János pénzügyminiszter kijelenti, hogy a rendeletnek nincs visszaható ereje, mert az alaprendelet, amelyre ez a rendelet támaszkodik, már 1925 júliusában megjelent és a pótadót már a múlt év végén ki is vetették, sőt egyrészét be is szedték. Ennek a pótrendeletnek a kiadása csak azért késett, mert az első rendelet tudvalévően panasz alatt állott a vármegyék részéről és ezeket a panaszokat a közigazgatási bíróság csak most bírálta el, elutasítva a vármegyék panaszát. A bizottság a rendelettervezetet általánosságban és részleteiben tudomásul vette. Ezután a kamatilletékek, azaz a tőkekamatadónak a rendelettervezete következett. Az előadó ismertetése szerint a tőkekamatadót a kamat 10 százalékában állapítják meg. A rendelet felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az illeték beszedését felfüggeszthesse, vagy pedig az illeték kulcsát leszállíthassa. Az előadó kéri a rendelet ötödik fejezetének teljes egészében való törlését. Ez a rész ugyanis a magánosok által kamatozásra kiadott tőkék után beszedett kamat illetékét oly módon kívánja lerovatni, hogy a hitelező minden esetben köteles legyen nyugtát kiállítani a tőke visszafizetésekor és ebben a nyugtában a fizetett kamat összegét jelentse be és az illetéket ennek a fizetett kamatnak a 10 százalékában a nyugtán rója le. Bár igaz, hogy most is adóköteles az ilyen kamatjövedelem, minthogy azonban csak a bekebelezett tőkeköveteléseket lehetett eddig megfogni és ennek az adóbeszedésnek és kivetésnek igen nagy adminisztrációs költségei voltak, a pénzügyminiszter ennek az adónak a beszedését eddig is függőben tartotta. Minthogy a bekebelezett követelések elég nagy terhet viselnek, méltánytalan volna ezeket még jobban sújtani. Wolff Károly attól tart, hogy a tízszázalékos illeték a tőkeképződésnek nagy akadálya lesz. Kifogásolja, hogy a külföldi tőkéket az illeték alól mentesíteni kívánja a rendelettervezet. Több felszólalás után Bod János pénzügyminiszter kijelentette, hogy a rendelet, amely a tőkekam az illeték mérséklését július 1-én kezdődő hatálylyal el fogja rendelni, a legrövidebb idő alatt meg fog jelenni. Ezután a bizottság a rendelettervezetet általánosságban és részleteiben és az ötödik fejezet törlésével tudomásul vette. A szanálási bizottság végül a forgalmi adó fázisrendszerének alaprendeletét tárgyalta, amiről külön tudósítás keretében számolunk be. Az ülés végén Bod János pénzügyminiszter bejelentette, minthogy holnap, július 1-én Smith népszövetségi főbiztos működése megszűnik, ezzel a 33-as szanálási bizottság is befejezte működését. A kormány nevében hálás köszönetét fejezi ki a bizottság szakavatott munkájáért. Megállapítja, hogy, bár nagyon nehéz kérdések merültek fel a bizottság előtt, a 83-as bizottság tagjai ritka tárgyilagossággal teljesítették kötelességüket. Ezzel az ülés két óra előtt végetért. szülő bervédelmi istesti és szellemi kérdését 9 Korona .000 korona után 5 órakor sétaelőadás!