Magyarország, 1927. január (34. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-16 / 12. szám
lt Joshua ki az a .Joshua — távoli névrokon, annak a Józsuának, kinek hadikürtjei egykor oly csodákat műveltek Jerikó falai alatt. De Joshua úr nem Micrásimból jött, hanem a szintén kies Levantéból, azonkívül volt annyi esze, hogy nem Jerikó, hanem Bécs felé vette útját, kevésbé kürtökkel fölszerelve, mint inkább értékpapírokkal, valutákkal és az üzleti elszántságnak azzal a mértékével, amely még a Levantéban is rendkívüli. Joshua megérkezett Bécsbe, ahol éppen akkor kezdett inogni a talaj Bősei úr immár gazdaságtörténelmien híres lábai alatt. Joshua jött és a textilszakmán át — melyben mindketten otthonosak — hóna alá nyúlt Bőselnek, még pedig olyan mesterfogással, hogy közben a saját hóna alá is nyúlt és míg a Bosel-féle Unicbanknak kölcsönt szerzett, maga is szépen belehelyezkedett mindenféle gazdasági érdekeltségekbe, trösztökbe, részvény többségekbe , és szindikátusi majoritásokba és szép csöndesen ura lett annak a Bécsnek, amely közben nyögte már Castiglioni és Bősei bús hadát is. Egyik mentési akció a másikat követte, míg a gazdasági odisszea — legalább egyelőre — az osztrák postatakarék botrányával ért véget, egyik volt osztrák pénzügyminiszter szökésével és Sieghart úr és a Bodenkredit-Anstalt elmaradhatatlan intervenciójával, amelynek poénje alighanem a Rothschildok és a régi bécsi tőke győzelme lesz a háborús és háború utáni kalandok fölött. De közben Bécsben összeomlott egyik legfontosabb állami gazdasági szervezet, a postatakarékpénztár, amelynek maradéka fölött Sieghart úr fog rendelkezni, úgy is mint mentőse ágyai, úgy is mint bankelnök. Közben ez történt Bécsben és az is, hogy Joshua úr, a levantéi, évekig észrevétlenül, szerényen és okosan, mindig a háttérben, szinte személytelenül, de annál vehemensebb aktivitással dolgozott, vezényelt, manipulált, spekulált, halmozott és segített másokon, de főként önmagán. Mi e gazdasági hőstörténet hallatára nem mondjuk sem azt, hogy dsungel, sem nem állítjuk, hogy a gazdasági Balkán (némi levantei mellékízzel) felhúzódott Bécsbe. Nem szidunk és nem kárörvendezünk, inkább sajnáljuk Bécset, amelynek derék és egyszerű emberei talán legszánandóbb áldozatai a háború utáni időknek. Nekünk roknszenves Bécs, a nagymúltú, fényes kultúrájú és tragikus bukású és _i úgy érezzük, hogy Bécs általános lehanyatlásával nemcsak egy ország fővárosa, de egy nagy, általános emberi és kulturális érték veszik el. De nem szerethetjük a szomszédot jobban magunknál, testvéreinknél, itthoni küzdőtársainknál. És hogy fülünkbe zúg az új Joshua kürtje, a levantei szőnyegek finomrajzú arabeszkjein eltűnődve, megelégedéssel konstatáljuk, hogy mi szerencsére idejében tudtuk magunkat függetleníteni Bécstől és attól a szazdasági boszorkánytánctól, ami ott a háború után a végkimerülésig tombolt. Megállapítjuk, hogy nekünk nem csupán állami gazdasági szerveink épek és egészségesek, de az egész budapesti piac is idejekorán kigyógyult a háború utáni múlhatatlan betegségekből. Magyarország ma Európa egyik legszolidabb országa és ha a világ érdeklődő és invesztáló figyelme felénk fordul, akkor itt nem a spekuláció dsungollehetőségeit, hanem a megindult munka, esélyeit keresik. Magyarországban, gazdasági nyelvénszólva, ma megint van fantázia, de ez munkafantázia, szolid erkölcsű kereskedelmi fantázia ebben a mi reális és gazdaságilag szolid és jóhírű országunkban, nem pedig az a levantei fantázia, amely Bécset odajuttatta, ahol ma jart. Bécs igen gyakran leckéztetett minket a múltban. Hát mi most nem adjuk neki vissza a leckét, nem is követeljük rajta a leckepénzt, csak megállapítjuk: Budapestnek szerencséje volt, hogy válságos esztendőkben elkerülték őt a Castiglionik, a Baselek és a Joshuák és szerencséje, hogy végül is nem kell belefeküdnünk a Sieghart sír mentőautójába. Joshua fantasztikus sziluettje a Stefansplatz fölött, a levantei textiles, aki évekig tartotta kezében a bécsi piacot, úgyhogy a közönség még a nevét sem sejtette, a nagy Anonymus, a félelmetes Névtelen Bécs bankjaiban és üzemeiben, Joshua kürtje a régi Bastei falai alatt, íme Joshua, íme Bécs, de íme a háború utáni az a világ is, amelyet nehéz volt megúszni ép bőrrel és ép ésszel, egyéb épségekről nem is beszélve. Budapest, 1927. január 10. MAGYARORSG Ma délután újabb Turu llovagot hoztak le a Ferenc József-hídról Nem kapott mtunkakönyvet, ezért akart öngyilkos leírni (A Magyarország tudósítójától.) Újabb lovagja akadt mára a Ferenc József-híd Turulmadarának. Délután 11 óra tájban a hídon járók észrevették, hogy egy feketeruhás fiatalember, kúszik felfelé a szédítő magasságban lévő Turulmadárra. A hídfőnél szolgálatot teljesítő két rendőr, Forray István és Szalay Pál, nyomban lefutottak a Duna partjához csónakba ültek és a Turulmadár alá eveztek. A két rendőr lovátokkal hitegetett és kiabált a Turulmadár lovagja felé. A vakmerő fiatalember ezalatt kényelmesen elhelyezkedett a Turulmadár szárnyán és szótlanul nézegetett lefelé a hídon összecsődülő hatalmas tömegre és a csónakban integető rendőrökre. Közben értesítették a tűzoltókat is. Amíg a tűzoltók megérkeztek, egyszerre csak észrevették, hogy hirtelen három emberrel szaporodott meg a Turul-madár expedíciósainak száma. Az történt ugyanis, hogy Dutka Sándor kőműves, Kristóf János péksegéd és egy Kuna nevű napszámos elindultak, hogy lehozzál a fiatalembert. Ez az expedíció, sikerrel is járt, de közben a fiatalember kalapja beleesett a Dunába. Ezt a kalapot a rendőrök kimentették. Az új Turulmadár-lovagot, miután három napszámos lehozta, a rendőrök leigazoltatták. Prinn Gusztáv budafoki napszámosnak mondotta magát. Munkatársunk beszélt Prinn Gusztávval, aki elmondotta, hogy alkalmi munkákból tengette életét. Ma délelőtt kint járt Budafokon s bár odavaló születésű, állítása szerint, az ottani hatóságok nem adták ki munkakönyvét. Emiatt nagyon elkeseredett, de hogy miért mászott fel éppen a turulmadárra, azt már nem tudta megmondani. Csak annyit jelentett ki, hogy ő nem is a Dunába akart ugrani, hanem a hídra, de fent a szédítő magasságban elvesztette bátorságát. Prinn Gusztávot a rendőrök bevitték a dunai kapitányságra. Bethlen Fótra utazott Ma este tér vissza a fővárosba, de újra elutazik (A Magyarország tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma reggel hét órakor automobilon elhagyta a fővárost. A miniszterelnök, értesülésünk szerint, Fótra ment Károlyi László gróf birtokára, ahol rövid ideig tartó vadászaton vesz részt. Bethlen ma este előreláthatólag már vissza is tér a fővárosba, de nyomban tovább utazik, egy másik vadászkirándulásra. Legalább fél évig a petíciek elintézése Wlassics gyors tempót diktál • Tizennégy panasz van a közigazgatási Mnestig előtt (A Magyarország tudósítójától.) A közigazgatási bíróságon ma délben közölték munkatársunkkal, hogy eddig 11 mandátumot támadtak meg panasszal. Ezek a következők: Zalaegerszegen Kray István báró mandátumát Farkas Tibor választói, Balatonfüreden Héjj Imre mandátumát Sebestyén Gyula választói, Gorbócbogdányban Fekete Lajos mandátumát Ferdinándy Gyula választói, Pomázon Almásy László mandátumát Benáta Ágoston dr. választói. • Hajdúszoboszlóit Barabás Samu mandátumát Dánér Béla választói. Vácott Szabóky Alajos mandátumát Andrássy Gyula gróf választói. Jászapátit! Hegedűs Kálmán mandátumát. K. Pekrs László választói. Kecskeméten Zsitvay Tibor és Pekár Gyula mandátumát a Függellemégi Párt (Horváth Mihályék). Derecskén Pekár Gyula mandátumát Zsilinszky Endre, Abonyban Madarász mandátumát Neppel Gyula választói, Ráckevén Udvardy János mandátumát Diniek Ödön választói, Nagykaposon Szabó Zoltán és Kiskörösön Meskó Zoltán mandátumát támadta meg az ellenpárt. Végül Budapesten, a déli kerület választási eredményét, egy másik cikkünkben ismertetett furcsa és hiányos formában, a fajvédőpárt. A petíciók elbírálásával kapcsolatban, a közigazgatási bíróságon a következőket mondották: • Wlassics Gyula báró, a közigazgatási bíróság elnöke, a. tö-vi-ng rendelte ezt sein belül, gyors tempóban óhajtja lefolytatni a petíciós eljárást. Mégis valószínű, hogy az eljárások legalább fél esztendőt vesznek igénybe Vizesárokba fordult egy autó A gépkocsi tulajdonosa a vízbe fulladt, a többi utast kimentették (A Magyarország tudósítójától.) Súlyos autószerencsétlenség történt 12-én Nógrádmegyer község mellett. Egy autó a vízzel teli árokba rohant és utasai közül egyik meghalt, hárman pedig többékevésbé súlyosan megsebesültek. Donner János, szécsényi gyáros autón Nógrádmegyerre utazott, a kocsiban, amely a gyáros, tulajdona volt, négyen ültek. Laczkovics Imre dr. földbirtokos, nógrádmegyeri lakos és még két hölgy. Az autó éppen a község elé érkezett, amikor defektustörtént és a nagy sebességgel haladó kocsi teljes erővel belerohant az út széli árokba■ Ez az árok három méter széles volt és az ..utolsó napok esőzése folytán egészen megtelt vízzel. A teljes , sebességgel robogó kocsi belezuhant a vízbe és fölfordult. Az utasok kétségbeejtő helyzetben voltak, mert nemcsak a sebesülés, de a vízbefullás veszedelme is fenyegette őket. Szerencsére azonban az egyik utasnak sikerült kievickélni a kocsi alól, segítségért kiabált, úgyhogy a közelben lévők odasiethettek. Kimentették , szorongatott helyzetéből a két hölgyet is, Donner János gyárost, aki a kormánykerék mellett ült, már holtan találták. Nem tudott szabadulni a kormánykeréktől és megfulladt a vízben. A másik három utasnak súlyos sebesülései vannak, azonban ezek a sebesülések nem életveszélyesek. _______