Magyarország, 1927. április (34. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-15 / 86. szám
tt „Jobb a szép múlttal meghalni, mint a beteg jövőt !” Szirtes Artúr dr. tragikus vége (A Maanaronzán tudósítójától.) Ma hajnalban Szirtes Artúr dr. ügyvéd, a Szív neva 18. szám alatti lakásán felakasztotta magát. Az öngyilkosságot a szobalány vette észre, aki benyitott az ügyvéd szobájába, majd mikor nem találta ott, keresni kezdte, így aztán benyitott a fürdőszobába, ahol az ajtón egy kampóra felakasztva megtalálta az ügyvédet. Azonnal értesítették a mentőket, de azok már csak a halált konstatálhatták. Szirtes Artúr dr.-t ügyvédi és tudományi,s körökben egyaránt szerették és becsülték. Szociológiai munkásságát nemcsak Magyarországon, de külföldön is ismerték. Valóságos kis könyvtárra menő tudományos műve jelent meg, magyar és német nyelven, ezenkívül hazai és a külföldi Szaklapokban sok társadalomtudományi cikket írt. Szirtes Artúr az ügyvédi pályát csak foglalkozási lehetőségnek tekintette, mert minden szabad idejét tudományos búvárkodásnak szentelte. Társadalmi, jogi, közgazdasági és politikai szakmunkái oly jó nevet szereztek neki, hogy politikai pártok többízben hívták meg tagjaik sorába. Ő azonban elhárított magától minden megtiszteltetést. Sohasem kereste a nyilvános szereplést és megelégedett könyveinek sikerével is. A Károlyi-kormány alatt miniszteri tanácsossá akarták kinevezni, ő azonban ezt is elhárította magától. Beutazta egész Európát és utazásáról is könyvet írt. Szerény visszavonultságban élt nővérének, Semjén Ferencnének, Szív ucca 18. számú házban lévő lakásán. Az aj nagy munka, amely ügyvédi működésével és tudományos búvárkodásával járt, felőrölte idegrendszerét. Különösen egy évvel ezelőtt mutatkoztak erősebben az idegbántalmak és ekkor hozzátartozói hosszas rábeszélésére elhatározta, hogy néhány hónapig pihenni fog. El is utazott Abbáziába, ahonnan három hónap múlvatért vissza. Eleinte úgy látszott, hogy a pihenés jót tett agyonhajszolt idegrendszerének, de később újból és még elementárisabb erővel jelentkeztek rajta az idegesség tünetei. Családja kérte, hogy vonuljon vissza szanatóriumba, vagy legalább utazzék el ismét valahova, ő azonban csak tovább dolgozott. Néhány hónappal ezelőtt annyira elhatalmasodott rajta az idegbaj, hogy búskomor lett. Hozzátartozóinak, akik aggódva ügyelték lelki válságát, többször panaszkodott, hogy nem bírja elviselni az életet. — Nem tudom megtalálni magamat, nem bírom tovább ezt az életet, érzem, hogy rövidesen vége lesz mindennek. Családja az elkeseredett ügyvédet igyekezett megvigasztalni, de Szirtes Artúr dr. kedélyállapota egyre rosszabbodott. Éppen ezért minden lépését figyelemmel kísérték, nehogy esetleg kárt tehessen magában. Tegnap este szokása szerint még mindig az íróasztala mellett ült és dolgozott. A szobalánynak meghagyta, hogy reggel hét órakor keltse fel. Hozzátartozói semmi különöset sem vettek észre és így nyugodtan visszavonultak. Ő egyedül maradt szobájában és mint később megállapították, éjszaka egy óráig dolgozott. Ma reggel a szobalány benyitott a szobájába, hogy a meghagyáshoz híven fölkeltse. A lány megdöbbenve látta, hogy a megvetett ágy üres, s az asztalon szétszórtan egy csomó levél hever. Ijedten kiabálni kezdett. — Tessék jönni , gyorsan, mert eltűnt az ügyvéd úr. A szobaleány kiáltozására felriadt Semjén Ferencné és most már együtt sorra nyitották a lakás ajtajait, hogy megnézzék, hol tartózkodik Szirtes Artúr. Keresés közben a szobaleány benyitott a fürdőszobába és a következő pillanatban hangos sikollyal ugrott hátra. A fürdőszoba ajtaján a ruhatartókampón egyszerű cukorspárgával felakasztva, eltorzult arccal találta az ügyvédet. Azonnal lemelték a tetemet a szegről, majd gyorsan értesítették a mentőket, az orvos azonban már csak a halált konstatálhatta..Megállapították azt is, hogy a 43 éves ember hajnalban követhette el végzetes tettet. Az öngyilkos ügyvéd szobájában több búcsúlevelet találtak, amelyeket rokonaihoz és barátaihoz intézett. A levelek egy része március elejétől van datálva és ebből megállapítható, hogy Szirtes Artúr dr. már hetekkel ezelőtt készülődött a halálra, de csak hossszú tusa után tudta elkövetni az öngyilkosságot. A rokonaihoz intézett levelekben azt írja, hogy lelki depresszója annyira elhatalmasodott, hogy képtelen a reá váró feladatok elvégzésére. — Egy év óta romló idegállapotomban — írja az egyik levélben — rég vágyom a halálra. Már régóta készülök rá. Nem tudok a halálvágynak ellentállani. Jobban van ez így. Ezek az ide-odafutkosások üdülőhelyről-üdülőhelyre nem segítenek. Szebb dolog a régi szép múlttal meghalni, mint egy beteg jelenen épülő egészségtelen jövő boldogtalanságait az élettől kierőszakolni. Tavasz óta érzem, hogy nincs tovább. Kár azért a sok szép elgondolásért, amelyeket tudományos munkám nyomán meg akartam írni. A gyakorlati élet ezeket is elpusztította, mások töltik majd be azokat a tudományos pozíciókat, amelyek egyikét, ha céltudóbb lettem volna, már rég nekem kellett volna betöltenem. Az ügyvédeknek szóló levélben kéri barátait, hogy irodáját vegyék át és fejezzék be a megkezdett ügyeit. Szirtes Artúr dr. halála mindenütt mély megdöbbenést keltett. Holttestét a törvényszéki bonctani intézetbe szállították. Szirtes Artúr dr. Kávéházban . Szőke úr: Ha megígéri, Barna úr, hogy nem sértődik meg, én kérdeznék valamit... Barna úr: Csak ne a hogylétemről, mert akkor ütök. Szőke úr: Azt szeretném megkérdezni: — úgy e maga nem mosakodott máma, Barna úr? T. i. olyan tiszta, mint aki nem mosakodott. Barna úr: Hallja! — megőrült? Szőke úr: Nem én!... Én mosakodtam ma reggel és azóta piszkosnak érzem magamat... Barna úr: Mi ez?------egy vicc? Szőke úr: Dehogy vicc! Mondja meg őszintén: arrafelé, amerre ön lakik, tiszta víz folyik a vízvezetékből? Barna úr: Néha tiszta, legtöbbször piszkos. Szőke úr: Akkor ön Budapest legszerencsésebb tájékán lakik! Mifelénk kizárólagcsak piszkos víz csöppen és csurran. Barna úr: Ez azt jelenti, hogy az a környék beleesik a tisztasági zónába. Szőke úr: Ja? — az más! Barna úr: T. i. ez az a zóna, ahol folyton mossák a csöveket... folyton öblögetik... tudja? Ez a budapesti gejzir-vidék.. . — szökőkút-vidék! Néha nem is tud hazamenni, ugye, szökőkutak csobognak a ház előtt a magasba, ugye?... Szőke úr: Ojjé! De mennyire csobognak! — hogy a mennykő üsse meg őket!... Mikor hazamegyünk, a családom összes cipőit a spórherten kell Szurogattul! ... Barna úr: Stimmi! — Ön a tisztasági zónában lakik, kedves barátom! — adjon hálát az Istennek! Szőke úr: Jó — jó... de mért hívják tisztasági zónának? Ha reggel mosakodni akarok és kinyitom a mosdóm csapját, olyan barna ló csurog ki belőle, mintha az összes pesti kávéházak az én lavóromban akarnák deponálni a zaccos kávéjukat mind!... Ha egy pohár vízre szomjazom és nem húsítom be a szememet, míg lekortyantom, — hát nem vagyok képes meginni! Az nem víz!... — az egyegész akvárium! — Mindenféle dolgok uszigálnak benne!... Csak tudnám, mik azok, amik uszigálnak benne? — miniatűrhalak? — béka-embriók? ... mossatok vagy maszatok?... Az Isten szerelméért ! — — annyi adó ellenében mi még egy pohár tiszta vizet se ihatunk?! Barna úr: Csak semmi túlzás, Szőke úr! Mindennek igen egyszerű a magyarázata. T. i. a csőhálózatot a szabályok értelmében időnként ki kell öblíteni, ki kell mosni, ki kell tisztítani! — Érti? — No már most, — mivel lehet azt kiöblíteni? — Vízzel. — Milyen vízzel? — Vízvezetéki vízzel. — És milyen vízvezetéki vízzel? — Csakis piszkos vízvezetéki vízzel, — mert tiszta vízvezetéki vizünk már nagyon régen nincsen! — Minthogy pedig a piszkos csőhálózatot piszkos vízzel öblögetik, — ergo: a mosdójába nem folyhat más, csak zaccos kávé, a poharába meg kizárólag maszatos akvárium folyadék. — Ez csak világos! Szőke úr: De mit lehetne itt csinálni? — hogy a poharunkba tiszta vizet lehessen ... Barna úr: Nem tiszta vizet, — tiszta bort!... ki kell mondani őszintén: a vízvezetékünk elromlott! — át kell építeni! ... újra meg kell csinálni, hogy újra jó legyen! Tiszta bort végre a pohárba, kérem szépen!... tiszta bort!__ és azután esetleg — tiszta vizet is! (Emericus) r Budapest, 1927. április 15. péntek MAGYARORSZÁG 5 A járókelők szeme láttára lopta el az uccai ablakból a szellőző kelengyét egy vakmerő tolvaj (A Magyarország tudósítójától.) Nagy izgalom, botrány, hangos kiáltozás és csődület színhelye volt ma a déli órákban a Dohány ucca 44. számú ház és az ucca. A háziban lakik Ehrenfeld Sándor, akinek a magas földszintem vagy nagy lakása. Eichenfeldéknek férjhezmenendő leányuk van és a gondos család már előre elkészítette a leány kelengyéjét. A kelengyét most szellőztetés céljából kitették az utcai ablakba. A déli óráikban a háziasszony elegendősnek találta a szellőztetést, kiment, hogy a menyasszonyi kelengyét ismét a szekrénybe rakja, amikor a legnagyobb megdöbbenésére a drága kelengyéjének egyetlen darabját se látta az ablakban. Ijedten sikoltozni kezdett: — Segítség, segítség! Ellopták a lányom kelengyéjét. A járókelők figyelmessé lettek a sikoltozásra, észre is vettek egy embert, aki nagy csomó fehérneművel a hóna alatt menekülni próbált. Az akkor már nagy számban odacsoportosult emberek üldözni kezdték a tolvajt, aki görcsösen szorongatta a csomagot a hóna alatt, amelyből egy-egy darab futás közben elhullott. Amikor látta, hogy menekülni nem tud, a csomagot ledobta a földre, hogy így terhétől szabadulva szaladni tudjon. Nagy izgalom keletkezett, üldözték a tolvajt, futottak és kiabáltak, míg végre nagynehezen rendőr került elő, sőt nemsokára lovasrendőr és biciklis járőr is üldözőbe vette a menekülőt, akit sikerült közrefogni. A tolvaj azonban dulakodni kezdett a rendőrökkel, úgyhogy meg kellett kötözni. A kelengyetolvajt azután előállították a VII. kerületi kapitányságra, ahol kitűnt, hogy az illető Hunsz István 26 éves foglalkozásnélküli egyén. Elmondotta, hogy már napok óta kenyér nélkül van, nem is evett és amikor a Dohány utca 44. számú ház magasföldszintjén látta a fehérneműeket, egy pillanat alatt összekapkodta a járókelők szeme láttára, majd hóna alá kapva menekülni igyekezett. A kelengyetolvajról megállapították, hogy már több ízben volt büntetve és kihallgatása után letartóztatták. WWWAVWW/WJVUVWWl félénél íra Dr. Scholl’s ZinoPad P^i azonnal megszünteti a fájdalmas érzé- I $8$ kenységet, elhárítja a nyomást és dör- 1`j§ zsölést. Antiseptikus gyógyhatású biz- gSE tos szer. Tyúkszem és bütyökre külön liga Cd nagyságban kapható. Csomagja 1.80 pengő. — Kérjen !$Gg£taHdl£B ingyen tyúkszemtapasz mintát: ]Dr. Seftorl’s Foge Gomfort Service Kármán Marséi, Budapest, IV.,Veres Pálné u. 7