Magyarország, 1927. augusztus (34. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-12 / 182. szám

2 kockára az életemet. Hiszen feleségem Tan és gyerekeim Tannak. A nagyobbik fiam hatéves, a másik ötéves. Mindketten pilóták akarnak lenni. A wasdőtálból vizet öntenek a földre és óceánt játszanak. __ Nem jutnak eszébe tragikustorsú elődei, Nungesser és Coli? ‘ Nem gondol arra, hogy az, amire ön vállakozik, még senkinek sem sikerült? — Minden részvétem és minden gyászom Nungesseré és Colié, de ami nekik nem sikerült, az nekem sikerülni fog. Ilyen repülésnél nagyon sok külső tényezőlátszik közre. A szerencsétlen franciáknak a leghatalmasabb ellenséggel, az időjárással kellett küzdeniük. Akkor borzalmas volt az időjárás és ők túl lelkesek, túl szenvedélyesek voltak. Nem számítottak és nem gondolkoztak. A hősiesség itt nem elég. Ide józan számítás kell. És ismerni kell a gépet. Pilótának és gépnek egy testnek kell lennie. Bízom a gépemben, ahogy ember egyáltalán bízni és hinni tud. Monoton hangja patetikussá válj lk, amikor gépéről beszél. MAGYARORSZÁG Budapest, 1927. augusztus 12. péntek Tudom, hogy erős lesz a harcunk ... ! Az út nehézségeire terelődik a szó. — Az út Európából Amerikába feltétlenül sokkal nehezebb, mint Amerikából Európába. Ha tekintetbe veszezük a legkedvezőbb körülményeket, akkor a nehézségek talán kiegyenlítődnek, de az út odafelé mindenesetre akkor is hosszabb lesz és ennélfogva a veszedelem is nagyobb. — Melyik az ön véleménye szerint a legnehezebb útrészlet ? — Azt hiszem, az a rész, amelyet úgyis neveznek, amely az Öjfundlandtól Newyorkig terjedő ,veszedelmes zóna®. Ezen a részen majd erős harcunk lesz köddel, viharral és egyéb akadályokkal. — Mikor szeretne startolni, éjjel vagy nappal ? — Az nekem teljesen, mindegy, ami gépünknél a start időpontja mellékes. — Ki fogja bírni az út fáradalmait ? — Hát természetesen kibírom. Nemrégiben vendég voltam egy magyar lakodalmon, három napon és három éjszakán át táncoltam és ittam. Ez fárasztóbb volt. A magyar szilvórium lesz a csodaszerem — Merész vállalkozásához mit szól a felesége? — Bízik bennem és lelkesedik ő is a vállalkozásom sikeréért. A feleségem a titkárnőm. Rengeteg levelet kapunk, mindennap néhány kilóravalót. Ezeket el kell intézni. A világ minden részéből érkeznek hozzánk a reklámajánlatok. Tízezreket ajánlanak nekem,, hogy engedjem meg annak a reklámozását, hogy ezzel vagy azzal a szerrel erősítem az idegeimet. De én nem hazudom. Csak egy csodaszerem van és az a híres magyar szilvórium. Magammal viszek előbb egy kis üveggel, nemcsak a magam, hanem társaim számára is. — Hát nem dohányért repülök, — folytatja Risztics pestiesen, — legalább is odafelé nem. De ha visszafelé is repülőgépen jövök, azt már nem csinálom ingyen. De isten tudja, hogy az mikor lesz. — Mit érez most, hogy magyar ember létére ezen az expedíción részt vehet? — Nagyon büszke vagyok rá. Ezután diplomatikusan, hogy senkit se bántson meg, sem a magyarokat, sem a németeket, így folytatja: Visszajövet Budapestre megyek — Nagyon szeretem Németországot. A németek nagyon jók voltak hozzám, megnyitották előttem az utat, de az én hazám mégis Magyarország. Magyarország után Németország fekszik legközelebb a szívemhez. —. Ha útja sikerül, eljön Budapestre is? __ Természetesen. Otthon vagyok Budapesten, ott élnek a szüleim és rokonaim. Igaz, hogy ott rossz időket láttam, de Magyarországot, a hazámat, mégis nagyon, de nagyon szeretem. Gyermekeim Németországban nőttek fel ugyan, de éppen olyan jól beszélnek magyarul, mint akármelyik pesti gyerek. — Ha egészen őszintén vizsgálja a lelkét — milyen érzésekkel indul erre az útra? Nagyon természetes hangon ezt feleli Risztics: — így repülök, mint máskor. A cél kissé messzebb van, mint eddigi repüléseim célja, az út hosszabb, ez az egész. Ez az egész... — mondja Ruisztics, aki ebben a percben talán nem is gondol rá, hogy útja az emberiség útja, célja az évezredek célja. Kis autójába ül, kockás ruhája fölött begombolja a felöltőjét. Megy haza a családjához. Lehet, hogy ez lesz a búcsúja övéitől. Ráskay László. Hat felmentő, két marasztaló ítéletet hoztak ma árdrágítási! perekben (A Magyarország tudósítójától.) A budapesti büntetőtörvényszék Riegner-tanácsa, mint uzsorabírósztntr ma az árdrágítók újabb csoportját vonta felelősségre. Patay Károlyné volt az első vádlott. Pataynét felmentették. Utána Juhász Gyulát és Sárközi Lajosnét is felmentette a törvényszék a vád alól. Sárközyné, aki zöldbabdrágítással volt vádolva, nem akarta megérteni, hogy őt felmentette a törvényszék. Hiába magyarázta neki az elnök, hogy nem büntették meg, mindenképpen azt próbálta igazolni, hogy ő nem bűnös. —■ Én, kérem, nem érdemlem meg a büntetést, én nem nyugszom meg az ítéletben. — Igaza van, — mondotta neki az elnök, — jól teszi, ha nem nyugszik meg, mert érzi, hogy nem érdemelte meg a fölmentést. Most csak menjen haza és máskor vigyázzon magára. Jánosi István és Bányay Mór ítélete ugyancsak felmentő volt, ellenben Monzák Jancsnét, aki zöldbabot drágított, már bűnösnek mondták ki és 18 pengő pénzbüntetésre ítélték. Elítélte a Riegner-tanács Biera Jeromosnét is, aki a tök kilóját 70 fillérért árulta június 4-én. Bieráné 35 pengő pénzbüntetést kapott. A nap utolsó vádlottja Istenes József volt, akit a bíróság felmentett a vád alól. BRIDGE ISKOLA A Bridge-játék szabásainak, technikájának ismertetése, kezdők, haladók számára, irta: Cs. Forgó István - Ara 2.50 pengő Kapható „AZ EST" könyvkereskedéseiben,VII. ker , Erzsébet körút 13—20,V .Vilmos császár út 14. szám Piros-fehér-piros: behajtani tilos! 20-án szerelik fel a nemzetközi „sens unique“-jelzőtáblákat (A Magyarország tudósítójától.) A Magyarország tegnapi számában részletesen beszámolt arról, hogy a IV. kerületben életbe léptetik az új rendeletet, amely szerint az autók az eddigieken kívül egyes más utcákon is csak egy bizonyos irányban haladhatnak. Ezzel a rendelettel kívánják megszüntetni a IV. kerületben a sok autóbalesetet. Ma délelőtt bizottság szállt ki a IV. kerületbe és pontosan megállapította, hogy az autók mely utcákon át jöhetnek be és mely utcákon át mehetnek ki a IV. kerületből. A bizottság, amelyben a főváros tanácsának kiküldöttje és az osztályparancsnokság képviselői vettek részt, végigjárta a IV. kerület utcáit és megállapította: hol fogják elhelyezni azokat a táblákat, amelyeket közlekedési szempontból nemzetköziegyezmény ír elő a nagyobb városok számára. Az Apponyi téren és a Váci utcában már eddig is voltak olyan táblák, ame* lyek a forgalmat a behajtás szempont-* jából rendszabályozták. Ezeket a táblákat most kicserélik és minden valószínűség szerint 20-án — ha addig az összes táblák elkészülnek — felszerelik minden kijelölt helyre a közlekedést véglegesen szabályozó táblákat. A táblák 50 centiméter átmérőjű kerek lemezek lesznek, amelyek pirosfehér-piros jelzést viselnek. Ez a nemzetközi egyezmény szerint ankylt jelent, hogy behajtani tilos. Az egyezmény előírja azt is, hogy azokban az országokban, ahol ezeket a táblákat felállítják, csak az ország saját nyelvén kötelesek közhírré tenni a behajtás tilosságát, mert a másnyelvű vezetők a tábla színéből már teljes tájékozódást nyernek a tábla jelentéséről. A budafoki Lanária posztógyár el akarta bocsátani magyar alkalmazottait és cseheket hozatott helyükbe (A Magyarország tudósítójától.) 1922-ben alakult meg Budafokon a Lanaria posztógyár részvénytársaság. A vállalat öt év alatt rohamos fejlődésnek indult és a Dunaparton csakhamar az épületek sora keletkezett, ahol a munkások és tisztviselők százai dolgoztak. A Sanaria magyar vállalat, azonban néhány hónappal ezelőtt a technikai vezetést a Brünner Wollwaren Industrie A.G. brünnni cég vette át. A brünni cég bevonulását a tisztviselők és munkások izgalommal fogadták. Az izgalomnak meg is volt az oka, mert rövidesen egy Hersch nevű igazgató került a Sanaria élére, aki azzal kezdte munkáját, hogy felmondott a vállalat megalapítójának, Perl Sándor cégvezetőnek és ugyanaznap felmondólevelet kézbesítettek az összes tisztviselőknek, kivéve két cseh embert és egy gépírókisasszonyt. Ugyancsak felmondtak két fonómesternek, viszont a felmondottakhelyébe azon a címen, hogy oktató szakemberekre van szükség, cseheket hozattak, akik mind vezető pozícióba kerültek. A Lanáriánál bekövetkezett állapot nagy konsternációt okozott. A felmondásoknak határozottan magyarellenes tendenciája volt, mert hiszen alantasabb beosztásban lévő cseh embereket visszatartottak, viszont az elbocsátottak helyébe cseheket vettek fel. Ezenkívül arról is suttogtak a városban, hogy a tisztviselők és szakmunkások után a többiekre is rövidesen sor kerül. Annyira izgatott volt a hangulat, hogy Budafok városi képviselőtestületének .legutóbbi közgyűlésén Klein Mór nyomdatulajdonos, bizottsági tag felszólalt és felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy a Lanária posztógyár elbocsátotta magyar alkalmazottait és helyükbe idegeneket alkalmaz. A felszólalásnak a képviselőtestületben is nagy visszhangja támadt és a közgyűlés felszólította, a tanácsot, hogy az alkalmazottak érdekében sürgős intézkedéseket foganatosítson. Budafok polgármestere, a közgyűlés meghagyásához híven azonnal megtette a szükséges intézkedéseket. Erről Záborszky Nándor budafoki polgármester a következőket mondotta munkatársunknak: — A városi képviselőtestületben történt felszólalás után megvizsgáltuk a Lanária posztógyár ellen felmerült panaszokat,, különösen mert az elbocsátott alkalmazottak közül többen a polgármesteri hivatalhoz fordultak védelemért. Megállapítottuk, hogy az elbocsátottak helyébe idegeneket alkalmaznak, miért is felhívtam a helybeli rendőrhatóság figyelmét, hogy a külföldiek lakhatási engedélyének véleményezésénél az ottani viszonyokra tekintettel legyen. Ezenkívül felirattal fordultunk a kereskedelmi minisztériumhoz, amelyben kértem, hogy a magyar munkásokat és tisztviselőket védelmezze meg a külföldiekkel szemben. — Ezt az intézkedést megtettem, bár úgy értesültem, hogy a Lanária a felmondásokat hatályttalanítja. Bizonyára a polgármester erélyes fellépésének volt köszönhető, hogy beidézték a budafoki rendőrségre a Lanária három cseh szakemberét: Uhmann, Pavlicek és Smecan nevűeket, akikről megállapítást nyert, hogy olyan útlevelük van, amelyre a prágai magyar követség a vízum megadásakor rávezette, hogy Magyarországon munkát nem vállalhatnak. A három cseh embernek letelepedési engedélye nem volt, mire. Novak dr. rendőrfogalmazó fejenkint 40 pengő pénzbüntetésre ítélte őket és kötelezte a három embert, hogy az ország területét 21 órán belül hagyják el. A rendőrség ítéletében a három ember megnyugodott. Szinte érthetetlen, hogy még ugyanaznap felsőbb utasításra az iratokat fel kellett küldeni a belügyminisztériumba, ahonnan aznap délután telefoni utasításra közölték a rendőrséggel, hogy a három kiutasított cseh ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott. A Lanária ügye körül különben tovább torlódnak a hullámok, újabb cseh vezetőket hozattak Brünnből, azonkívül a napokban a vállalat négy gyakornoka közül kettőnek felmondtak, míg a másik kettőt, akik csehek, visszatartották. A _ _ polgármester felterjesztése alapján a kereskedelmi minisztériumon van most a sor, hogy megvédje _ Magyarországon a magyar munkásokat az idegenekkel szemben. Mírciszterfiaistács gesz Ss©taa 13 délelőtt (A Magyarország tudósítójától.) A kormány tagjai holnap, pénteken délelőtt tíz órakor a népjóléti minisztériumban Vass József helyettes miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartanak.