Magyarország, 1927. augusztus (34. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-06 / 177. szám
Budapest, 1927. augusztus 6. szombat MAGYARORSZÁG 3 ÜLJ is. IPMÜ RISZTICS JÁNOS, A LEVEGŐ MAGYAR HŐSE Egy óra 11 perccel megjavította Chamberlin világrekordját * A világrekorder 31 éves, a háborúban 13 kitüntetést kapott, három évig a budapest - bécsi személyrepülőgéppel járt Öreg szülei boldogan mesélik fiuk történetét, aki gyerekkora óta a »sárkánymadárba« volt szerelmes Riszticsék kedélyesen döntötték meg a világrekordot Dessau, augusztus 5. (A Magyarország tudósítójától.) Kisztics magyar repülő és Edzard német pilóta Chamberlin világrekordjának megdöntése után ma délelőtt 11 óra 10 perc, 8 másodperckor befejezte a dessaui p cs e i repülést. A repülők tegnapelőtt reggel 8 órakor szálltak fel és 52 óra 11 perc és 8 másodpercen át egyfolytában a levegőben voltak, tehát egy óra, 11 perc és 8 másodperccel tovább, mint Chamberlin, az eddigi világrekorder. A repülés teljesen tervszerűen ment végbe, gén és motor végig kitűnnek működött. Csak ma hajnalban mutatkoztak bizonyos látszólagos zavarok. A repülők egyidőre abbahagyták az ide-oda repülést és hosszabb ideig Dessau fölött keringtek. Aggodalommal figyelték a szakértők a motor berregését, amely nem volt egészen szabályos. Ekkor a repülők már túl voltak a Drouhin francia repülő 4400 kilométeres távolsági rekordjíaírt, de mert ülésszo voltak Chcinibornin időtartam-rekordjától. Már mindenki azt hitte, hogy ezzel a féleredménnyel fogják befejezni a repülést és maga a repülőtársaság jelek útján utasítást akart nekik adni, hogy szálljanak le, mert attól tartottak, hogy a két pilóta túlbuzgóságban lehetetlenre vállalkozik és még szerencsétlenül jár. 3 óra 30 perckor a repülők rakéta jelzést adtak, amelyet mindenki úgy értelmezett, hogy le akarnak szállani. Egyszer csak általános meglepetésre leszállás helyett ismét Lipcse felé vették útjukat. Most megint szabályszerűen berregett a motor. Értetlenül figyelték a szakértők az eseményeket. 4 óra 40 perckor ismét Dessau fölött jelent meg a repülőgép. Ekkor jött egy üzenet, amely úgy tárgyi tartalmánál, mint kedélyes hangjánál fogva bátorságot öntött az emberekbe. Ez az üzenet így szólt: 14 óra 1ó perc. Van még 180 liter üzemanyagunk, úgyhogy 10 óra 30 és 11 óra között le kell szállanunk. A fedélzeten mindenki jól van. Wünschen wohl geruht zu, haben!. ’A motor állandóan köpköd! Ezért maradtunk a repülőtér fölött. Nagyon fáj mindkettőnek dereka. (Haben machtiges Kreuzweh.) A repülőtéren óriási néptömeg várta az eseményeket. Az emberek lelkesen kitartottak egész éjszakán át. Leírhatatlan ujjongás tört ki, amikor a repülők optimisztikus üzenetét kihirdették. Most már biztosan sikerülni fog! A tömeg egyre nőtt, mihelyt a városban megtudták, hogy mennyire vannak Riszticsék. Közben más városokból is érkeztek sportemberek és hivatalos személyiségek, hogy a repülőket leszállásuknál méltóan fogadhassák. Reggel 5 órakor 4680 kilométert repült a Junkers-gép. A repülő szakértők örömmel újságolták a közönségnek, hogy a motor normálisan működik. A gép átmeneti zavarait azzal magyarázták, hogy a pilóták akkor még attól féltek, hogy benzinjük esetleg nem lesz elég és ezért bekapcsolták a tartalékkészüléket, ami a motor rendszertelen berregését — vagy ahogy a repülők üzenetükben mondták, közködését — okozta. Mindig, amikor Dessau fölé értek, a repülők üzenetet küldtek. Egyik bizakodóbb volt a másiknál. Végül, amikor az utolsó benzínkészletük is fogytában volt, a repülők ismét néhány kört írtak le Dessau fölött, majd fehér rakétával 10 órakor jelezték, hogy le akarnak szállni. Leírhatatlan izgalom vett erőt, a közben hatalmasan megnőtt közönségen. A hivatalos emberek a leszállásra kijelölt helyre tettek, a gép pedig szabályszerűen ereszkedett le. A földre érve, csak néhány métert siklott, aztán megállt. Fülsiketítő hurrá fogadta őket. Junkers tanár üdvözölte őket elsőnek. Reggel, amikor Warnemündeben értesítést kapott a repülés kedvező lefolyásáról, Junkers tanár repülőgépen Dessapba érkezett. Üdvözlő szavait az óriási zajban egyáltalában nem lehetett hallani. A Junkers-művek munkásai, akik teljes létszámban kivonultak a pilóták fogadtatására, Iriszticset és Edzardot vádukra vették és a készenlétben álló autóhoz vitték. Az autót csaknem megtöltötte a virágok tömege, amelyekkel a repülőket leszállásuknál elhalmozták. A repülők feltűnően frissek voltak, amikor a dessaui repülőtérre értek. A sikeres próbarepülés után most már a Junkers-mervek véglegesen elhatározták az óceánrepülést, amelynek előkészületeit a Junkers-művek meteorológiai szakértőjével most kezdik meg. Óceáni méretekkel mérve, az óceánt már a kora reggeli órákban elméletileg átrepülték, tehát féligmeddig kedvező időjárás mellett a Junkers-gép különösebb nehézségek nélkül át fogja tudni repülni az óceánt. Újabb próbarepülést már nem tartanak, miután a szakértők véleménye szerint a gép a mostani próbarepülésnél véglegesen igazolta, hogy alkalmas az óceánrepülésre. (II.) Kisztics János A Jani úgy lett pilóta, hogy kivittem a Bloridhoz A két dessaui pilóta közül, akik megdöntötték Chamberlin távolsági rekordját, az egyik magyar. Risztics János, a harmincegyéves magyar pilóta három esztendeig állott a Magyar Légiforgalmi szolgálatában és ő vezette a társaság egyik gépét, amely Budapest és Bécs között bonyolítja le a légi forgalmat. Riszlics János 1895 január 11-én született Budapesten. Elvégezte a belvárosi reáliskola négy osztályát, majd villanyszerelő lett és a háború kitörése előtt alig három hónappal önként jelentkezett a hadseregbe szolgálattételre. Bécsbe került, ahol a 44-es műszaki csapathoz osztották be. A háború kitörésekor mint közlegény előbb a déli fronton harcolt, később pedig megjárta Wolhiniát, majd lekerült az Isonzo mellé. Az olasz harctéren már mint pilóta teljesített szolgálatot és repülőbravúrjaiért mintegy 13 kitüntetést kapott. Egy alkalommal megemlítette őt a Hofer-jelentés is, mint bátor és vakmerő pilótát. A jelentés felsorolta a haditetteit, amelyek között legnevezetesebb volt négy olasz hadi repülőgép lelövése. A háború alatt őrmesteri rangot kapott Risztics János, majd a háború után Jugoszláviába ment, ahol autógarázsa volt. Szorgalmas munkával egy Dodge-kocsit szerzett magának és kocsiján jött vissza Budapestre, ahol egy ideig autók javításával és kicserélésével foglalkozott. A Magyar Légiforgalmi Társaságnál úgy ismerték őt, mint megbízható és néha a szolgálat határain túlmenően vakmerő pilótát, akinek kvalitásai egy nívón mozognak Molnáréval és Takácséval. 1922 tavaszán került a Magyar Légiforgalmi Társasághoz, ahol megbecsülték őt hiánytalan pilótaképességei és megbízhatósága miatt. Ma is sokat beszélnek még a Légiforgalminál egy csínytevéséről, ami miatt meg is dorgálták. 1924-ben a svábhegyi autóverseny idején, 16 méter magasságban röpködött a Svábhegy fölött. Amikor szemrehányást tettek neki ezért, azzal mentegetőzött, hogy filmoperatőrt vitt magával a gépén és neki magának is az volt a vágya, hogy a film felvételek sikerüljenek. Kisztics pilóta ekkor jelentéktelen büntetsét kapott. 1925 júliusában lépett ki a Légiforgalmi szolgálatából s akkor egyenesen Dessauba ment, hogy tovább képezze magát a repülésben. Itt eleinte a hangárok felügyelője volt, de a Junkers-gépek igazgatósága csakhamar felfedezte kitűnő képességeit és reábízta az új gépek kipróbálását. A Magyar Légiforgalmi igazgatósága i As. JLA17' 21B & t aj büszkén és örömmel értesült Ilisztics bravúrjáról. Kérdésünkre ezeket moradották el a tehetséges pilótáról: — Mindenki becsülte nálunk Risztieg János képességeit. Teljes bizalommal bízták rá gépeinket és semmi sem bizonyítja jobban, hogy kiennyire megfelelt vállalt kötelezettségeinek, mint az a körülmény, hogy három esztendőn át mindig csak elismerésünket érdemelje ki. Véleményünk szerint nagyjelentőségű az az új rekord, amelyet a távrepülésben Kisztics János vívott ki most. Amellett, hogy a távrepülés kérdésének súlypontja a gép űzemképességén nyugszik, elsőrendűen fontos. A MODIANO