Magyarország, 1929. november (36. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-19 / 263. szám

12 André Biradeau regénye Fordította: Stella Adorján / • 1(8) / Csak a tükörből leste kíváncsi sze­­klekkel, mint tapad a férfi ajka a nő szájára. Etienne szívesen csókolta m­eg­ a lány friss, kemény száját. Ezt a­ mohó csókot sokszor ismételték meg is házasságuk alatt. Marceline vala­hányszor elment, csókkal köszönt. Akkor is megcsókolta Etiennet, ami­kor utoljára vitte­­ sétálni Chioly árfit. A hivatalos lánykérés után már nem sok szükség volt Valmigondois asszony pártfogására. Etienne min­den este megjelent Vesigneux-éknél, hogy udvaroljon a menyasszonyának. Mit nevezett udvarlásnak! Semmit. Egy kicsit diskurált a lánnyal, meg akarta ismerni közelebbről azt a te­remtést, akit bevisz a házába, előre­láthatóan jó hosszú időre. Háromszor egy héten virágot is hozott az arájá­nak. Ezek a virágok sokat bosszantot­ták. Tudta, hogy az öregek, mint szakemberek tisztában vannak a for­galmi árakkal­ és rögtön megbecsülik a csokrot. Éppen ezért sokkal drá­gábbat kellett­­venni, mint amilyet szeretett volna. Ezek a virágok bizo­nyára nem okoztak nagy örömet a­­ményasaonyinna­k, hiszen az egész éle­tét, virágok között töltötte. Nem _is mutatott nagy boldogságot, csupán ennyit mondott szerényen: — Étienne, maga egészen elkényesz­­itet engem. .Marceline vázába helyezte • a virá­got. Évek.óta..segített az üzltben a szüleinek és. megtanulta vHígdaá­k­. mát.. A­­ vázábírt • elirendezett bdfeéta­­sokkal jobban festett, _ mint^ mikor Etienne tak­ttotta. ti •keZ'Sben­.­Niagyobb­­nak, 'drágábbnak .tótg^-ofet. Ez ■» csa­­kor éppen olyan ’vójt, mint a többi kisebb-nia­gyobb, arm­asmán az fiziéi­ben. Marceline egyszer el is adta az egyik bukétól. Jött egy dendi és min­den áron sárga rózsát akart. Nem volt más sárga rózsa kéznél. A ve­vőt nem szabad elengedni . — Remélem nem haragszil, ezért! — kérdezte Marceline, aki elmesélte f­z esetet. A fiatalember a legkomolyabb han­gon tiltakozott: ■ — Miért haragudnék! Nagyon oko­san tette? ■Titokban’­szerette volna, ha a meny­asszonya vis­szafiztette volna a csokor árát. Marceline fegyelmezett, nyugodt­­teremtésnek mutatkozott a jegr­esség alatt.­­Néha, nagy csókolózások ide­jén lángolt, fel csupán az arca. Ilyen­kor ki­szaladt a szobából és­ pár perc múlva újra fésülve, frissen rúzsozva és pina för­özve kisimult arcvonások­kal jelent meg ismét. Az első éjsza­kájuk szabályosan zajlott le. Etienne úgy kezelte­ a fiatal lányt, mint akár­melyik szeretőjét, azokat a kis nő­ket, akikkel Marceline előtt összejött. A lány minden fölösleges ál-szemérem nélkül, vetkőzöd­ött. d diskuráltak is közben. Az ágyban Etienne foly­tatta a beszélgetést, előadott egy mu­latságos történetet egyik kollégájá­ról és annak­ szállásadónőjéről. Igaz, hogy félbeszakította a históriát, mert­­Vifarc’eline fiatal volt és üde. Ké­sőbb aztán befejezte a történetet. Marceline sokat kacagott. Úgy szeret­ték egymást ezen az éjszakán, mintha régi házastársiak lettek volna. Később szabványos, polgári ös­­­vényre terelték a­­ szerelmet, Marce­­lline sokszor­­ tiltakozottt­ . Ugyan Etienne, hagyjál békében... -"Igazán­­fáradt vagyok, hagyjál..... Etienne ■nem vette­­komolyan ezeket a ju­téko­­­zásokat és őnagysága, is inkább lus­taságból próbált­ kitérni. Nem voltak küzdelmes, szenvedélyes naeív csa­ták, inkább, kis csatározások. Marce­­line­ sohase kezdeményezett szerelmi ütközetet .­­És az emberek mégis most azt mondják rá, hogy céda ,asszony. Milyen furcsák és igazságtalanok az emberek. N­yiL­t ? Níziai virágok Vie.Siigneux úr virágüzlete a Sa­int Germain bulváron nyílik, a­ kép­viselőház közelében. Ezen a környé­ken a gyerekek még ma se csodálkoz­nak, ha végigüget egy ló az utcán.­­ Különös si­rakat- t is láthatunk még­­ ezen a vidéken, a híres századvégi gentlemanokat, akik a­z ökörben siet­nek. A fiatalok már f­lklubbal járnak. Szép időnk van. Etienne mégis fá­zósan, zsebbedugott kézzel csatangol a bulvár Saint-Ger­aine-i­l." Egy kicsit izgatott. Szórakozottan megy el az üzlet előtt, megjátssza a vélet­lenül arra járó közönyös urat, akit észrevesznek a bolt belsejéből. Peche­m van szegénynek. Az üzletben csak egy­­ új­ kisasszony tartózkodik, aki nem­­ ismeri­­őt és Vésigrimírté asszon­­ny. " Egy haldoklótól valóban nem leheti kívánni, hogy figyelje a járókelőket.­­ Kellemetlen, de be kell­­kopogtatnii. f ■­­ Kezeit csókolom! — Jó napot ... Ó, pardon, hozta­­ Isten, Etienne... — Erre jártam, gondoltam... — Tessék, tessék... — Gondoltam,’nem­ zavarok... • — Dehogy is’ zavar? kedves bará­tom, dehogy is. — Hogy is­­mondjam. Marceline 'nincs itt! — Nkícs. .— Azt gondoltam, hogy talán... esetleg... itt lakik... . 1 " ’ Vesigneuxnéjt, nem. gonoszságból adott Elíríííl,, válaszokat. Néha, ráeszmélte hogy, nem­ szabad hosszabb diskurzussal erőltetnie magát... Szo­kásos, bába­szerű mosolya most is ott merevedik az arcán. A szemei olyan bánatosak, mintha a világ minden fájdalmát tükröznék vissza. Pedig semmi bája sínes őnagyságának, leg­feljebb c­ics egy kicsit, m­ert öt óra elmúlt és ilyenkor­­ szokott uzson­názni. f szívesen meghatódott volna, ha Etienne remegő hangon előadja szíve végtelen, szenvedéseit, mint egy­­ hősszerelmes valamelyik régi darab­ban, így azonban nem érdekli az ügy. Szürke ember intéz hozzá szürke kér­déseket. Harapófogóval kell belőle kihúzni minden szót. — Azóta nem is látta? — Nem. — Ugyan! ;­­ — Nem, nem.­­ A hölgy ebben a pillanatban kezdi észrevenni, hogy az előtte zavartan mosolygó úriember a tulajdon veje és talán mégis csak érdekli a dolog, hogy olyan kínosan kíváncsiskodik. És elkezd beszélni. Lassan, folyamato­san, szinte suttogva. Az elárusító kis­asszony ugyanis, — nagy darab szőke lány­ — miközben a virágokat pisz­kálgatja, feszülten figyeli a diskur­zust. Mit f­él­­ tudni a személyzetnek csúnya családi dolgokról? — Nem láttam és alig írt azóta, — mondja. —­ Néhányszor kaptunk pár­soros­­üdvözléseket. —Ne­­ nyugtalan­kodjanak. Jobb így. Sokszor csóko­lom mindkettőjüket... Szegény apja odavan, a­ méregtől. Úgy féltem, hogy olyan vérmes ember. És én? Megke­seríti ez a­ lány életem utolsó nap­jait. A papa abba nem akar belenyu­godni,­­ hogy a lánya vadidegen em­berrel ment el. Be sem mutatta a csa­ládnak. Elvártuk volna attól a lány­tól, akit felneveltünk, hogy legalább elénk jöjjön és elmondja, hogyan tör­tént az eset és bemutassa az új vőle­gényét. Reméltük, hogy ide fog jönni és előadja, hogy mindennek maga az oka, nem ő. Szívesen el is hittük volna.-De hát semmi megbánás. Az apja most azon bőszült fel, hogy aj kártyák. . na el sem mondom, ’hon­í na 11 k­irdőit képeslevelezőlapokat... ! — Ugyan honnan? ! (Folytatása következik.). I » MAGYARORSZÁG Háromtagú bizottság ellenőrzi a gabonatőzsde működését Csak megbízásból adjanak és vegyenek a hites ügynökök­ (A Magyarország tu­dóslatját-is.) A tőzs­de igazgató­ bizottsága pénteken három­tagú bizottságot küldött ki a gabonatőzs­de működésének ellenőrzésére, amely bi­zottság Nagy Andor, Politzer Sándor és Illrsch Nándor tőzsdetanácsosoknál áll és főleg azt vizsgálja, hogy jól fiakció­­s­úl-e a h­atáridőpiac. Agrárius oldalról időnként szemrehányások érik a tőzsdta­­nácsot, hogy a határidőpiacon kialakult árak nem­ fednék a valódi helyzetet. Ezek­nek a vádaknak az alaposságát kívánja a tőzsde vezetősége ellenőriztetni. A bizottság a mai napon már meg is k­ezdte munkáját, minden irányban felülvizsgálja és ellenőrzi a 19 bites ügynök üzleti te-­­­vékenységét. Főleg arra ügyel, hogy az ügynökök csak■­ megbízásból adjanak és vásároljanak el határidítpiacon, tehát a saját számlára­­való üzletkötést ne folytassák. Nincsenek ugyan konkrét vádak ilyen értelemben az ügynökök ellen, de a tőzsde vezetősége a legalaposabb vizsgálattal akarja meg­nyugtatni a gazdákat. Ha szükség mutat­kozik, ellenőrzik az ügynökök könyveit is, kihallgatja a bizottság az ügynökök által esetleg megjelölt üzletfeleket, egy­szóval a legszélesebb ellenőrzés kezdődött meg a gabonatőzsdén. KÜLFÖLDI TŐZSDÉK A községi választások eredményére ellanyhult a berlini tőzsde Berlin, november 18. (A Magyarország tudósítójának­­távirata.) Már a délelőtt folyamán gyengébb árfolyamokat taksál­tak, azonban a hivatalos nyitáskor sok­kal jelentékenyebb lemorzsolódások vol­tak észlelhetők, melyek a nehéz értékek­nél 7 százalékig terjedtek. Zárlat (zűrjeiben az előző zárlat): Ma­gyar aranyjár. (21.3).21.7, Magyar korona-’ jár. (1.8) 1.9, Budapesti kölcsön 1914. (53). 58.875, Horod. Lloyd (191) 100.125, Deutsche Bank (152). 151, Reichsbank (256.25) 246.5, Dinamit Nobel (86) 82.5. Licht und Kraft (371) 168.5. Farben (180.5) 176.25, Poliphon (272) 266.5, Rhein­ ’ Brannkohle (546) 245. Siemens'Hal­ske (303.5) 297.25, Glanzstoff ..(378) 175.................. . ... .. . .. Bécs egyenetlen Bécs, november 13. (A Magyarország tu­dósítójáénak, távirata.) Ösztönzés hiányá­ban és a külföldről érkező lanyha hírek hatása alatt a tőzsde ü­zlettelen irányzat­tal nyitott. A cseh és magyar­ értékek irányzata egyenetlen volt, s az árvissza­esések az egész tőzsdeidő alatt csekélyek maradtak. Zárlat előtt egyes magyar ér­tékekben az árfolyamok tovább gyengül­tek. Zárlat (zárjelben az előző zárlat): Oszt­rák Hitel (52) 52, Magyar Hitel (94.9) 94, Nationalbank (298) 294, Államvasút (22.9) 22.01, Alpesi (33.5) 34.3, Rima (105.5) 104.5, Salgó (56.7) 56.45, Urikányi (132) 132, Ma­gyar Cukor (144) 139,5, Semperit (—) 605. Prága lanyha Prága, november 18. (A Magyarország tudósítójának távirata.) A tőzsde nagy­fokú tartózkodást tanúsított. A forgalom lanyha irányzattal kezdődött, csekély üz­leti tevékenység mellett. A későbbiek fo­lyamán csekély javulás volt észlelhető, de ennek ellenére is messze elmaradtak a mai jegyzések a szombatiaktól. Zárlat (zárjelben az előző zárlat): Pra­­ger Kredit (549) 549, Zivno (509) 507, Dux Bodenbach (1125) 1140, Ford. Nordhalm (4850) 4820, Bánya és kohó (4020) 3995, Po­zsonyi Kábel (1135) 1120, Magnezit (1235) 1225, Brassói (232.5) 227.5. Prágai devizazárlat Prága, november 18. (A Magyarország tudósítójának távirata.) Amszterdam 1361, Belgrád 59.65, Berlin 806.80, Brüsszel 471.6212, Budapest 590, Bukarest 20.16, Zürich ,654.12­/­, London 164.54, Milánó 176.55, Newyork 33.74.875, Párizs 132.91 fé, Szófia 24.36, Varsó 378.25, Bécs.­ 474.42%.­ Liverpool szilárd Liverpool, november 18. (A Magyaror­szág tudósítójának távirata.) Búza decem­berre 6. 8 sh­ 9.25 d; márciusra 9 sír 4.25 d, 9 sír 5 d; májusra 3 sh 7.50 d 9 sh 8.25. Az irányzat szilárd. Genfi tőzsde­ ként, november 18. (A Magyarország tudósítójának távirata.) Kőszén (—) 562, X­asi­i (—) 140, Ufa (—) 94. A mai zürichi árfolyamok Zürich,­­november 18. (Záróárfolyam illők.) Párizs 2­3.3050, London 2514.75, 1 Név.­York 515.70, Brüsszel 72.10, Milá­ni 126.99, Madrid 72.30, Amszterdam 208.00,­­ Berlin 123.30, Bécs 72.53, Szófia 3.7250,­­ Prága 15.28, Varsó 57.80, Budapest­­ 90.20, Belgrád 9.1250, Bukarest 3.08. Langya és vontatott irányzat a mai állatvásárokon (A Magyarország tudósítójától.) 'A «w­ ' vágó m­a­r­h­a vásár­ra felhajtottak 401 darab vágómarhát. Árak: ökör legjobb minő­ségű 198—120,­­kivételesen 130—138, közepes 72—106, gyenge GQ—70, bika legjobb minő­ségű JU.Ot-120, kivételesen 124—126, köze. Incs 94—108, gyenge 90—92, tehén legjobb 'm­inőségei' 68—116, közepes 62—96, gyenge •42—60, növendék 64—96, kicsontozni való marha 22—44 fillér. Lanyha irányzat mel­­lett a bikák 2—4 fillérrel drágultak. Egyéb minőségek árai változatlanok. A mai sertésvásárra felhajtottak 5400 darab sertést, eladtak élősúlyban kilog­­rammonként, könnyű sertést 118—128, kö­zepes 130—138, nehéz sertést 138—144 fillér­re­. Az irányát vontatott volt. A Gumigyár és Dunlopok megegyezése (A Magyarország tudósít­ójától.) A török­bén a Bauxithoz hasonlóan nagy karriert csinált néhány évvel ezelőtt a Gumi rész­vény, majd azután a Bauxit módjára visszaesett és nemrég 34 pengővel is je­gyeztetni akarták árfolyamát. Ma a Gumi részvény szolgáltatta a piac szá­mára az érdeklődést, mert szombati zár­lataihoz képest 15 százalékkal ugrott ki egyetlen napon, vagyis 50 pengőről 50 pengőig emelkedett. Azzal érveltek, hogy a Gumi részvény­ iránti keresletet a londoni Dunlop & Co. céggel történt megegyezés indította m­eg. Legutóbb ugyanis Klein Gyula, a Gumi­gyár elnöke, aki egyik részvényese a vál­lalatnak, valamint az angol Dunlopék, akik főrészvényesei a Gumigyárnak, ne­hezteltek egymásra, aminek azonban most vége szakadt volna, és a béke indította meg a spekulációs vételeket. Ebben az ügyben Klein István és Klein Pál igazgatók most Londonban tárgyal­nak, de állítólag már eddig is sikerült Dunlopékkal olyan megállapodást kötniük, amelyek a békét jelentik a gumigyár ma­gyar és angol érdekeltsége között.­­Minde­nekelőtt eldőlt volna a szabadalmi vita és a Gumigyár birtokában levő gyártási sza­badalom kihasználása fejében az angolok fix összeg fizetésére kötelezték magukat. A londoni­ megegyezéshez tartozik az is, hogy a világpiacon Dunlopék szerzik be ezentúl a Gumigyár nyersanyagát, de még ennél is fontosabb megoldásnak tartja a spekuláció, hogy bizonyos cikkek elő­állítását Dunlopék teljesen megszüntették külföldi telepeinek és azok gyártásával a Gumigyárat bízták meg. Ezekkel a meg­állapodásokkal támasztották alá a Gumi részvény kiugrását

Next