Magyarország, 1929. november (36. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-19 / 263. szám
12 André Biradeau regénye Fordította: Stella Adorján / • 1(8) / Csak a tükörből leste kíváncsi szeklekkel, mint tapad a férfi ajka a nő szájára. Etienne szívesen csókolta meg a lány friss, kemény száját. Ezt a mohó csókot sokszor ismételték meg is házasságuk alatt. Marceline valahányszor elment, csókkal köszönt. Akkor is megcsókolta Etiennet, amikor utoljára vitte sétálni Chioly árfit. A hivatalos lánykérés után már nem sok szükség volt Valmigondois asszony pártfogására. Etienne minden este megjelent Vesigneux-éknél, hogy udvaroljon a menyasszonyának. Mit nevezett udvarlásnak! Semmit. Egy kicsit diskurált a lánnyal, meg akarta ismerni közelebbről azt a teremtést, akit bevisz a házába, előreláthatóan jó hosszú időre. Háromszor egy héten virágot is hozott az arájának. Ezek a virágok sokat bosszantották. Tudta, hogy az öregek, mint szakemberek tisztában vannak a forgalmi árakkal és rögtön megbecsülik a csokrot. Éppen ezért sokkal drágábbat kellettvenni, mint amilyet szeretett volna. Ezek a virágok bizonyára nem okoztak nagy örömet aményasaonyinnak, hiszen az egész életét, virágok között töltötte. Nem _is mutatott nagy boldogságot, csupán ennyit mondott szerényen: — Étienne, maga egészen elkényeszitet engem. .Marceline vázába helyezte • a virágot. Évek.óta..segített az üzltben a szüleinek és. megtanulta vHígdaák. mát.. A vázábírt • elirendezett bdfeétasokkal jobban festett, _ mint^ mikor Etienne takttotta. ti •keZ'Sben.Niagyobbnak, 'drágábbnak .tótg^-ofet. Ez ■» csakor éppen olyan ’vójt, mint a többi kisebb-niagyobb, armasmán az fiziéiben. Marceline egyszer el is adta az egyik bukétól. Jött egy dendi és minden áron sárga rózsát akart. Nem volt más sárga rózsa kéznél. A vevőt nem szabad elengedni . — Remélem nem haragszil, ezért! — kérdezte Marceline, aki elmesélte fz esetet. A fiatalember a legkomolyabb hangon tiltakozott: ■ — Miért haragudnék! Nagyon okosan tette? ■Titokban’szerette volna, ha a menyasszonya visszafiztette volna a csokor árát. Marceline fegyelmezett, nyugodtteremtésnek mutatkozott a jegresség alatt.Néha, nagy csókolózások idején lángolt, fel csupán az arca. Ilyenkor kiszaladt a szobából és pár perc múlva újra fésülve, frissen rúzsozva és pina förözve kisimult arcvonásokkal jelent meg ismét. Az első éjszakájuk szabályosan zajlott le. Etienne úgy kezelte a fiatal lányt, mint akármelyik szeretőjét, azokat a kis nőket, akikkel Marceline előtt összejött. A lány minden fölösleges ál-szemérem nélkül, vetkőzödött. d diskuráltak is közben. Az ágyban Etienne folytatta a beszélgetést, előadott egy mulatságos történetet egyik kollégájáról és annak szállásadónőjéről. Igaz, hogy félbeszakította a históriát, mertVifarc’eline fiatal volt és üde. Később aztán befejezte a történetet. Marceline sokat kacagott. Úgy szerették egymást ezen az éjszakán, mintha régi házastársiak lettek volna. Később szabványos, polgári ösvényre terelték a szerelmet, Marcelline sokszor tiltakozottt . Ugyan Etienne, hagyjál békében... -"Igazánfáradt vagyok, hagyjál..... Etienne ■nem vettekomolyan ezeket a jutékozásokat és őnagysága, is inkább lustaságból próbált kitérni. Nem voltak küzdelmes, szenvedélyes naeív csaták, inkább, kis csatározások. Marceline sohase kezdeményezett szerelmi ütközetet .És az emberek mégis most azt mondják rá, hogy céda ,asszony. Milyen furcsák és igazságtalanok az emberek. NyiLt ? Níziai virágok Vie.Siigneux úr virágüzlete a Saint Germain bulváron nyílik, a képviselőház közelében. Ezen a környéken a gyerekek még ma se csodálkoznak, ha végigüget egy ló az utcán. Különös sirakat- t is láthatunk még ezen a vidéken, a híres századvégi gentlemanokat, akik az ökörben sietnek. A fiatalok már flklubbal járnak. Szép időnk van. Etienne mégis fázósan, zsebbedugott kézzel csatangol a bulvár Saint-Geraine-il." Egy kicsit izgatott. Szórakozottan megy el az üzlet előtt, megjátssza a véletlenül arra járó közönyös urat, akit észrevesznek a bolt belsejéből. Pechem van szegénynek. Az üzletben csak egy új kisasszony tartózkodik, aki nem ismeriőt és Vésigrimírté asszonny. " Egy haldoklótól valóban nem leheti kívánni, hogy figyelje a járókelőket. Kellemetlen, de be kellkopogtatnii. f ■ Kezeit csókolom! — Jó napot ... Ó, pardon, hozta Isten, Etienne... — Erre jártam, gondoltam... — Tessék, tessék... — Gondoltam,’nem zavarok... • — Dehogy is’ zavar? kedves barátom, dehogy is. — Hogy ismondjam. Marceline 'nincs itt! — Nkícs. .— Azt gondoltam, hogy talán... esetleg... itt lakik... . 1 " ’ Vesigneuxnéjt, nem. gonoszságból adott Elíríííl,, válaszokat. Néha, ráeszmélte hogy, nem szabad hosszabb diskurzussal erőltetnie magát... Szokásos, bábaszerű mosolya most is ott merevedik az arcán. A szemei olyan bánatosak, mintha a világ minden fájdalmát tükröznék vissza. Pedig semmi bája sínes őnagyságának, legfeljebb cics egy kicsit, mert öt óra elmúlt és ilyenkor szokott uzsonnázni. f szívesen meghatódott volna, ha Etienne remegő hangon előadja szíve végtelen, szenvedéseit, mint egy hősszerelmes valamelyik régi darabban, így azonban nem érdekli az ügy. Szürke ember intéz hozzá szürke kérdéseket. Harapófogóval kell belőle kihúzni minden szót. — Azóta nem is látta? — Nem. — Ugyan! ; — Nem, nem. A hölgy ebben a pillanatban kezdi észrevenni, hogy az előtte zavartan mosolygó úriember a tulajdon veje és talán mégis csak érdekli a dolog, hogy olyan kínosan kíváncsiskodik. És elkezd beszélni. Lassan, folyamatosan, szinte suttogva. Az elárusító kisasszony ugyanis, — nagy darab szőke lány — miközben a virágokat piszkálgatja, feszülten figyeli a diskurzust. Mit fél tudni a személyzetnek csúnya családi dolgokról? — Nem láttam és alig írt azóta, — mondja. — Néhányszor kaptunk pársorosüdvözléseket. —Ne nyugtalankodjanak. Jobb így. Sokszor csókolom mindkettőjüket... Szegény apja odavan, a méregtől. Úgy féltem, hogy olyan vérmes ember. És én? Megkeseríti ez a lány életem utolsó napjait. A papa abba nem akar belenyugodni, hogy a lánya vadidegen emberrel ment el. Be sem mutatta a családnak. Elvártuk volna attól a lánytól, akit felneveltünk, hogy legalább elénk jöjjön és elmondja, hogyan történt az eset és bemutassa az új vőlegényét. Reméltük, hogy ide fog jönni és előadja, hogy mindennek maga az oka, nem ő. Szívesen el is hittük volna.-De hát semmi megbánás. Az apja most azon bőszült fel, hogy aj kártyák. . na el sem mondom, ’honí na 11 kirdőit képeslevelezőlapokat... ! — Ugyan honnan? ! (Folytatása következik.). I » MAGYARORSZÁG Háromtagú bizottság ellenőrzi a gabonatőzsde működését Csak megbízásból adjanak és vegyenek a hites ügynökök (A Magyarország tudóslatját-is.) A tőzsde igazgató bizottsága pénteken háromtagú bizottságot küldött ki a gabonatőzsde működésének ellenőrzésére, amely bizottság Nagy Andor, Politzer Sándor és Illrsch Nándor tőzsdetanácsosoknál áll és főleg azt vizsgálja, hogy jól fiakciósúl-e a határidőpiac. Agrárius oldalról időnként szemrehányások érik a tőzsdtanácsot, hogy a határidőpiacon kialakult árak nem fednék a valódi helyzetet. Ezeknek a vádaknak az alaposságát kívánja a tőzsde vezetősége ellenőriztetni. A bizottság a mai napon már meg is kezdte munkáját, minden irányban felülvizsgálja és ellenőrzi a 19 bites ügynök üzleti te-vékenységét. Főleg arra ügyel, hogy az ügynökök csak■ megbízásból adjanak és vásároljanak el határidítpiacon, tehát a saját számláravaló üzletkötést ne folytassák. Nincsenek ugyan konkrét vádak ilyen értelemben az ügynökök ellen, de a tőzsde vezetősége a legalaposabb vizsgálattal akarja megnyugtatni a gazdákat. Ha szükség mutatkozik, ellenőrzik az ügynökök könyveit is, kihallgatja a bizottság az ügynökök által esetleg megjelölt üzletfeleket, egyszóval a legszélesebb ellenőrzés kezdődött meg a gabonatőzsdén. KÜLFÖLDI TŐZSDÉK A községi választások eredményére ellanyhult a berlini tőzsde Berlin, november 18. (A Magyarország tudósítójánaktávirata.) Már a délelőtt folyamán gyengébb árfolyamokat taksáltak, azonban a hivatalos nyitáskor sokkal jelentékenyebb lemorzsolódások voltak észlelhetők, melyek a nehéz értékeknél 7 százalékig terjedtek. Zárlat (zűrjeiben az előző zárlat): Magyar aranyjár. (21.3).21.7, Magyar korona-’ jár. (1.8) 1.9, Budapesti kölcsön 1914. (53). 58.875, Horod. Lloyd (191) 100.125, Deutsche Bank (152). 151, Reichsbank (256.25) 246.5, Dinamit Nobel (86) 82.5. Licht und Kraft (371) 168.5. Farben (180.5) 176.25, Poliphon (272) 266.5, Rhein ’ Brannkohle (546) 245. Siemens'Halske (303.5) 297.25, Glanzstoff ..(378) 175.................. . ... .. . .. Bécs egyenetlen Bécs, november 13. (A Magyarország tudósítójáénak, távirata.) Ösztönzés hiányában és a külföldről érkező lanyha hírek hatása alatt a tőzsde üzlettelen irányzattal nyitott. A cseh és magyar értékek irányzata egyenetlen volt, s az árvisszaesések az egész tőzsdeidő alatt csekélyek maradtak. Zárlat előtt egyes magyar értékekben az árfolyamok tovább gyengültek. Zárlat (zárjelben az előző zárlat): Osztrák Hitel (52) 52, Magyar Hitel (94.9) 94, Nationalbank (298) 294, Államvasút (22.9) 22.01, Alpesi (33.5) 34.3, Rima (105.5) 104.5, Salgó (56.7) 56.45, Urikányi (132) 132, Magyar Cukor (144) 139,5, Semperit (—) 605. Prága lanyha Prága, november 18. (A Magyarország tudósítójának távirata.) A tőzsde nagyfokú tartózkodást tanúsított. A forgalom lanyha irányzattal kezdődött, csekély üzleti tevékenység mellett. A későbbiek folyamán csekély javulás volt észlelhető, de ennek ellenére is messze elmaradtak a mai jegyzések a szombatiaktól. Zárlat (zárjelben az előző zárlat): Prager Kredit (549) 549, Zivno (509) 507, Dux Bodenbach (1125) 1140, Ford. Nordhalm (4850) 4820, Bánya és kohó (4020) 3995, Pozsonyi Kábel (1135) 1120, Magnezit (1235) 1225, Brassói (232.5) 227.5. Prágai devizazárlat Prága, november 18. (A Magyarország tudósítójának távirata.) Amszterdam 1361, Belgrád 59.65, Berlin 806.80, Brüsszel 471.6212, Budapest 590, Bukarest 20.16, Zürich ,654.12/, London 164.54, Milánó 176.55, Newyork 33.74.875, Párizs 132.91 fé, Szófia 24.36, Varsó 378.25, Bécs. 474.42%. Liverpool szilárd Liverpool, november 18. (A Magyarország tudósítójának távirata.) Búza decemberre 6. 8 sh 9.25 d; márciusra 9 sír 4.25 d, 9 sír 5 d; májusra 3 sh 7.50 d 9 sh 8.25. Az irányzat szilárd. Genfi tőzsde ként, november 18. (A Magyarország tudósítójának távirata.) Kőszén (—) 562, Xasii (—) 140, Ufa (—) 94. A mai zürichi árfolyamok Zürich,november 18. (Záróárfolyam illők.) Párizs 23.3050, London 2514.75, 1 Név.York 515.70, Brüsszel 72.10, Miláni 126.99, Madrid 72.30, Amszterdam 208.00, Berlin 123.30, Bécs 72.53, Szófia 3.7250, Prága 15.28, Varsó 57.80, Budapest 90.20, Belgrád 9.1250, Bukarest 3.08. Langya és vontatott irányzat a mai állatvásárokon (A Magyarország tudósítójától.) 'A «w ' vágó marha vásárra felhajtottak 401 darab vágómarhát. Árak: ökör legjobb minőségű 198—120,kivételesen 130—138, közepes 72—106, gyenge GQ—70, bika legjobb minőségű JU.Ot-120, kivételesen 124—126, köze. Incs 94—108, gyenge 90—92, tehén legjobb 'minőségei' 68—116, közepes 62—96, gyenge •42—60, növendék 64—96, kicsontozni való marha 22—44 fillér. Lanyha irányzat mellett a bikák 2—4 fillérrel drágultak. Egyéb minőségek árai változatlanok. A mai sertésvásárra felhajtottak 5400 darab sertést, eladtak élősúlyban kilogrammonként, könnyű sertést 118—128, közepes 130—138, nehéz sertést 138—144 fillérre. Az irányát vontatott volt. A Gumigyár és Dunlopok megegyezése (A Magyarország tudósítójától.) A törökbén a Bauxithoz hasonlóan nagy karriert csinált néhány évvel ezelőtt a Gumi részvény, majd azután a Bauxit módjára visszaesett és nemrég 34 pengővel is jegyeztetni akarták árfolyamát. Ma a Gumi részvény szolgáltatta a piac számára az érdeklődést, mert szombati zárlataihoz képest 15 százalékkal ugrott ki egyetlen napon, vagyis 50 pengőről 50 pengőig emelkedett. Azzal érveltek, hogy a Gumi részvény iránti keresletet a londoni Dunlop & Co. céggel történt megegyezés indította meg. Legutóbb ugyanis Klein Gyula, a Gumigyár elnöke, aki egyik részvényese a vállalatnak, valamint az angol Dunlopék, akik főrészvényesei a Gumigyárnak, nehezteltek egymásra, aminek azonban most vége szakadt volna, és a béke indította meg a spekulációs vételeket. Ebben az ügyben Klein István és Klein Pál igazgatók most Londonban tárgyalnak, de állítólag már eddig is sikerült Dunlopékkal olyan megállapodást kötniük, amelyek a békét jelentik a gumigyár magyar és angol érdekeltsége között.Mindenekelőtt eldőlt volna a szabadalmi vita és a Gumigyár birtokában levő gyártási szabadalom kihasználása fejében az angolok fix összeg fizetésére kötelezték magukat. A londoni megegyezéshez tartozik az is, hogy a világpiacon Dunlopék szerzik be ezentúl a Gumigyár nyersanyagát, de még ennél is fontosabb megoldásnak tartja a spekuláció, hogy bizonyos cikkek előállítását Dunlopék teljesen megszüntették külföldi telepeinek és azok gyártásával a Gumigyárat bízták meg. Ezekkel a megállapodásokkal támasztották alá a Gumi részvény kiugrását